Esztergom és Vidéke, 1888

1888-11-11 / 91.szám

sottságnak választott tagja s tisztviselői küldhetők ki. 6, írjon fel az értekezlet a képviselőház 2 l-es bizottságának ama javaslata ellen is, hogy a községi kölcsönökkel terhelt városok a regálé fejében nyerendő kötvényeiket a hitelező beleegyezése nélkül el ne adhassák. — A hitelezők érdeke a törlesztési részletek fedezésére okvetlen kivetendő póiadó által teljesen bizlositva lóvén, a 21-cs bizottság javaslata, csak a különben is törvényhatósági felügyelet alatt álló városok szabad rendelkezési jogát tenné semmivé s a hitelezőnek a községi háztartásra jogosulatlan befolyását biztositan á. Végül 7. Az italmérési helyül szolgáló épületekre nézve tartassék fenn a városoknak megtartási joga.» Ezzel letárgyalva lévén a felirat szövege, az elnök kijelenti, hogy a felirat most már végleges szövegezés végett kiadatik a 15-ös bizottságnak s a csütörtöki d. e. 11 órakor tartandó ülésen fog felolvastatni, A szöveg kinyomattatik s minden szab. kir. és r. t. városnak megküldetik azzal a kéréssel, hogy országgy. képviselőjével, leendő pártolás végett, közölje s saját speeiális sérelmeire nézve feliratot készilsen. Az összes országos képviselőknek szintén megküldetik a felirat, hogy annak tartalmát támogassák a képviselőházban. Jíindeme teendővel az elnökséget bizta jneg az értekezlet. Irodalmi levél. ((Közkeletre szánt nyelvkincsek.) II. (dr. k. 1.) A Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond szerkesztésében megjelenő nagybecsű Nyelvtörténeti Szótár második füzete is előttünk fekszik. ígéretünket váltják, midőn a második füzet becsesebb, de tevéssé forgalmas régi jó magyar szólásait is bemutatjuk olvasóinknak. A Nyelvtörténoti Szótár második füzetének közkeletre szánt nyelvkincsei a kivetkezők: azént (desto, nmso.) azonság (identitás.) .ázalék (zuspeise, zugemüse.) % ázlal (begiessen.) azsag (rutabulum, ofentabel.) haboz (adspergo, tüpfeln.) babicza (kindchen) bábái (anilis. altweibisch) 'babirkál (babrál.) babosgat (demulceo, streicheln.) bács (számadó juhász) bácsádom (vale.) bagazia (fényesített vászon.) bájol (1. streiten. 2. sich abmühen.) megbájol (elbűvöl.) bájolás (zanberei.) bajnoklat (bajnoki dolog.) bakáz (burzeln ) bakolcza (eperfa.) bakos (schwert.) balság (baleset.) balog (1. balkézi. 2. malicziózus.) baldáesi (törökül: favágó.) balita (jel, symbolum.) összeballag (találkozik.) bálmos (kaesemehlspeise.) bebámol (obruo, bedecken.) bánalom (poenitentia.) bánol (besorgen.) bántságos (beleidigend.) hányás (bergmann.) apáczabarát (nonne) cseribarát (ferenczrendi.) katonabarát (kriegskamerad.) vendégbarát (gastfreund.) becsedelem (éhre, würde.) bécs (obulus, fillér.) békélés (versöhnung.) beléget (besaenftigen.) belezna (gáncs a vászonban, fadenbruch.) benge (rügy.) berbécs (vervex, hammel.) berbitél (locsog.) berbencze (bückse.) berzsenyez (pirosít, kendőz.) szerbeszéd (história.) szinesbeszéd (mese.) szófiiabeszéd (mesebeszéd.) bibe (kis seb) bimballós (bimbós.) bocsánatos (verzeihlieh.) csörgősbogos (knotig.) reábokrosodik, (reáhalmozódik.) bólygatag (balgatag.) boncsok (nyakdísz.) bonferdi (komédiás.) hontöltött bor (hazai bor.) bormegisza (borivó.) bornemisza (vizivó.) hadibot (streitkolben.) botol (prügeln) börtü (aranyszem, goldkorn.) íme ismét több mint hatvau régi jó magyar szó, mely hiányzott eddiS nemcsak modern szótárainkból, de. élő nyelvünkből is. Vajha legaiább a java megint visszafoglalná régi jogait s kiszorítaná a divatos bitorszókat irodalmi s közéleti művelt magyar nyelvünkből! 50. Dr. Niedermann Gyula. : Született Esztergomban 1839. decz. 22-én. Elemi s gymu. tanulmányait szülővárosában végezte; az egyetemen orvosi tudományokat hallgatott. Jelenleg az országos tébolyda igazgatója Budapesten (Lipótmező.) Több szakmunkát irt. Említendő: Orvosi statistika, melyet a közgazdasági miniszter által szervezett statisfikai tanfolyamban előadott. Budapest 1869. 51. N o s z k o Alajos. Született Esztergomban. Itt végezvén iskoláit, a sz. Ferenczrendiek sorába lépett. Gyöngyösön a nyelvtani osztályokat, Szabadkán a bölcsészetet tanította. Több alkalmi beszédet adott ki; ezeken kivül: 1. Compendium geographiae. Latin nyelven. 2. Virágszótár, melyet összeszedett és betűk rendi szerint elosztott. Pesten. Nyom. Trattner betűivel. 1791. 8-rét 340. 1. 52. Dr, 0 s v a 1 d Ferencz. Született Esztergomban 1790. nov. 7-én. Elemi és gymu. tanulmányait ugyanott, a bölcsészetet Pesten és Nagyszombatban, a Iheologiát 1810-től Bécsben végezíe. Eszterg. m. papnak 1813ban felszenteltetvén, öt év folyamán segédlelkész volt. 1818-ban a pesti központi papnöveldébe tanulni, felügyelővé; 1823. jan. 10-én a pesti egyetemen a dogmatica ny. r. tanárává rendel lelvén ez állomásán 1846. jul. hó végéig működött. Ez idő folytán ötször a theol. kar dékányságának, 1840-ben pedig az egyetem igazgatóságának viselésével bízatott meg; ezután 1847. márcz. hóban nagyváradi kanonokká és ang. hóban az ottani Akadémia prodirektorává 1850-ben tankerületi cs. kir. isk. tanácsossá, 1851-ben ugyanazon tankerület isk. felügyelőjévé neveztetett ki. 1852-ben krasznai főesperes és apát lett. Meghalt 1856. aug. 14-én. Nagy érdemekkel szerkesztette 1833dik évben az «Egyházi FolyóirásU. mely 1832-ben az »Egyházi Értekezések* cz. egyh. folyóiratból vált ki. Ezenkívül pedig két beszédje érdemel említést: 1. Oratio, qna Josepho Gordinger S. S. Tbeologiae Doclori et Regiae Universitatis Pestinensis Professori p. o., pie in Dominó defuncto suprema justa persolvit. Buda. 1832. 4-rét. 2. Oratio in anniversaria solemnitate Iustauratae Regiae Scientiarum Uuiversitatis Hnngaricae die VII. Cal Julii MDCCCXL Pesthiui in Palatio majoré ejusdem Regiae Universitatis dicta a Fr. Hav. Osvaid, Arch.-Dioec. Strig. Presb., S. S. Theol. Doet. . . .ae Praefatae Reg. Univ. H. T. Reetore. Budae Typis Reg. Scientiarum Universitatis Huugarieae. MDCCCXL. 8-r. 31. 1. 53. Palkó vits Győző. Született Esztergomban 1850. okt. 17-én. Gymnásiumi, bölcsészeti s theologiai tanulmányait ugyanitt végezte. Fölszenteltetett 1873. aug. 24-én. Segédlelkész volt Patakon, Balassa-Gyarmathon, azután Esztergom melletti Szentgyörgymezőn plébános, jelenleg ugyanaz Gután. Értekezései : Mit köszönhet Magyarország a szerzetes rendeknek ? Istv. B. Napt. 1871. 53 : 1872. 49. 1. Az iskolakérdés tekintettel hazai törvényhozásunkra. Uj M. Sión. 1875. 1876. A kulturharcz alapelvei. Uj M. Siou 1876. 204. 290. 338. Irt szt. beszédeket a Jó Pásztorban, könyvismertetéseket stb. 54. Perényi K á 1 m á n. Született esztergommegyei Pusztamaróthon. Középiskoláit Esztergomban végezte, azután a jogot hallgatta a budapesti kir. tud. egyetemen. Jelenleg ügyvédjelölt és joggyakoruok Esztergomban. Számos költeményt, elbeszélést stb. irt különböző lapokban, melyek azután összegyűjtve is kikerültek a sajtó alól. Ilyenek : 1. Lyrai költemények (1870—1882.) Esztergom. 1885. 2. Mezei virágok. Novellák. Esztergom. 1885. 3. Felhők és csillagok. Költemények (1883 -1887.) (Folyt, köv.) Esztergomi levél. (Esztergomi aforizmák.) Mindenki tapasztalhatta, a ki már keresztülesett a népszerűség himlőjén, hogy a nép nagyon sokat kíván attól, a kit a vállain segített föl s ha az a valaki nem produkál lehetetlent, akkor mindjárt kész •den osztráksága mellett is tudja, mivel tartozik egy gentlman a becsületnek és a nőknek; de jóhiszeműségében keservesen csalódott. Alig lépte át a követség küszöbét, rögtön más hangon beszéltek vele. Coronini nyersen lobbantotta szemére, hegy a lázadókkal egy követ fu s mindenféle fenyegetés kíséretében követelte tőle, hogy Berzenczey László rejtekhelyét árulja el. A bírónő kijelentette, hogy tetteiről felelni, mint angol alattvaló és romániai lakos az osztrák követségnek számolni nem tartozik, de másrészt Berzenczey Lászlóról mit sem tud. A napokbnn ugyan ajánlkozytt nála angol nyelvmesternek egy Jean Huls nevű idegen, de miután szükség nem volt reá, minden bővebb felvilágosítás nélkül távozott. A gróf látva, bogy fenyegetéssel czélt nem érhet, más húrokat kezdett pőngetni. Kétezer aranyat igért a bárónőnek, hu Berzenczeyt a követség hatalmába keriti, Több se kellett a lelkes honleánynak, hogy olyanokat vágjon a gróf arczába, mikre, ha nem osztrák diplomata, hát a föld alá sülyedt volna: Azt mondotta : «Magyar vagyok, nŐ vagyok, tehát engem abba a piszokba, melybe ön fetreng, ugyan bele nem kever !» De hát Coronini nem sülyedt a föld alá, hanem azt felelte; «Bárónő, ön a követség foglyai* Erre jelt adott s szuronyos katonák kíséretében egy kis szobába záratta. Báró Horváth Teréz nem rémült meg, hideg nyugalommal válaszolta: «Gróf* hatalmában vagyok, ideig-óráig tehet velem a mit akar; de ne felejtse, hogy a szabad Anglia védeni szokta polgárait! Addig is gondoskodjék ebéoemről.» Coronini szótlanul hajtotta meg inasát s a bárónőt a katonák börtönébe hurczolták. Nemsokára négy fogás finom ételt tálaltak föl neki, melyet alig fogyasztott el, bekopogtatott nála Lobinger hadbíró őrnagy, a ki Coronini sikertelen vallatását újra kezdette. A hadbíró kijelentette, hogy vallomását jegyzőkönyvbe veszi. Legelőször is azon kezdette, hogy nevezze meg azon családokat, kik gyermekeiket az Ő intézetében neveltették. Mikor a bárónő sorra diktálta Románia fouri neveit, a hadbíró ingerülten kiáltott rá: «Nem igaz \» E szemtelen közbeszólást a bárónő azzal büntette, hogy többé egy hanggal sem válaszolt a kérdésekre. Erre átszolgáttatták őt a román rendőrségnek s egy napig a főbiztos, majd Romanesku alhiztos 6 napig hurczolták őt Bukarestben, hogy mutassa meg Berzenczey Lászlót. Mikor látták, hogy minden erőszak hiába való, újra visszavitték az osztrák követségre, hol Pojonár román főbiztos és két osztrák tiszt arra kérték, hogy ha már Berzenuzeyt nem akarja elárulni, tegye meg azt, hogy elrejtésével gyanúsítson négy oláh bojárt, a kiket meg is neveztek. Erre Horváth Teréz igy felelt: «Megállj német, ha magadtól eszedre nem térsz, majd eszedre téritelek!» Erre oly féktelen dühbe jöttek az osztrák lakájok, hogy szikrázó szemekkel ordították ; « Tudja meg bárónő, hogy soha napvilágot nem lát, ugy elzáratjuk a gyula-j fahérvári várban !» A bárónő nyugodtan felelte : «tehetnek velem, amit akarnak !» Majd pap irt és tintát kért, hogy vagyonáról intézkedjék. Mindent a legutolsó szögig följegyzett, igy ; a Lipskai és J. Paraskéva czégnél kölcsönben levő 14,000 piaszter tökéjét, mely 12%-os kamatra volt kiadva. Szigorún meghagyta a vagyonjegyzék végén, hogy mindent számon fog kérni az osztrák brigantiktól, ha majd Anglia jóvoltából újra szabad lesz. Ekkor három szuronyos katona között kocsira ültették s egy oláh hivatalnok s néhány dorobáncz kíséretében a magyar határ felé szállították. Két napig tartott az utazás Verestoronyig, hol az oláh kísérők érzékeny bucsut vettek tőle. Megkérdezték, előre is bocsánatát kérve, ha nem voltak-e akaratlanul is udvariatlanok hozzá. Gyilkos, rabló névvel illették az ostrákot s katonai tisztelgések között engedték a kocsit átrobogni a határon. A határra átérve, az osztrák őrparancsnok kiadta a rendeletet, hogy a fogolylyal bárhol megszállhatnak, csak magyar faluban nem. Egy szász faluban töltötték tehát az éjet s onnan másnap értek Nagy-Szebenbe, hol nagy néptömeg kisérte a kocsit zúgva, kiabálva: «ezt a szegény asszonyt is le akarják gyilkolni, ki akarják fosztani mint a többit.» A katonai kiséret hiába fenyegetőzött, a fölháborodott nép nem tágított a kocsi mellől. (Vége köv) A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Jót jóért kölcsön; jót rosszért emberi; de rosszat jóért állati. * Pénz és nő legrendesebb rugója a férfiú cselekedeteinek. Ha azt akarod, hogy mások jót mondjanak felőled, akkor ne dicsérd magad. * Nincs nagyobb dicséret egy nőre, mint ha hibáit elsorolhatjuk anélkül, hogy vesztene valamit becsületéből. * A kaczér nő hódításának utja férfi szivekkel van kikövezve. A hiúság többnyire az ész rovására fejlődik ki. Mennél jobban erősödik a hiúság, annál jobban gyöngül az értelem. Olyan a szerelem, mint a virág. Ha gyorsan fejlődik, nem hajt elég mély gyökerat s ha későn nyil'k, hamar megöli a dér. Ha a női sziv uem volna olyan hiszékeny, sokkal kevesebb köny hullana hiába. * A vén sziv lobogása sérti a szemet. Nagyon kellemetlen. Ha annyi szabadságot adnánk a nőknek, mint a mennyit kérnek, akkor azt hinnék, hogy már nem is szeretjük annyira őket. Esztergomi irók. (Folytatás.) 49. N á r a y G y ö r g y. Született Esztergomban. 1690-ben esztergomi kanonok azután zólyomi főesperes lett. — Meghalt 1694-ben.