Esztergom és Vidéke, 1888
1888-01-29 / 9.szám
jegyzőkönyvét ismerteti, melyet végül a számadások követnek. — Járásbíróságunk, örvendetes működéséről közöltünk a mult számban egy kis kimutatást, melyet a járásbíróság egy-két tagja félre értett. Nem klaszszifikálta ugyan a czikk írója a bírákat működésük után, de ha már olybá vették, az ügyédi kar s a járásbíróság testülete iránt való nagyrabecsülésünknél fogva még a félreértetés látszatát sem akarjuk fenntartani s igy minden megjegyzés nélkül kiadjuk a következő nyílt levelet: Tek. szerk. ur! B. lapja 8-ik számában <<Járásbíróságunk örvendetes, működésének» adatai mellett, a tárgyilagosság mellőzésével, albiráink classificáiiojába bocsátkoztak, sőt homályba burkoltan egyes bírák érdemeinek megítélésére törekedtek. Miután bíráink működését érdem szerint elbirálni mi ügyvédek vagyunk első sorban hivatva, mi pedir ugy híva ottsíg és szakértelem, mint szorgalom tekintetében minden egyes biránknak teljes elismeréssel adózunk, annálfogva, a fentjelzett czikk azon részét, mely bíráink egyikét a másik felé helyezni, s egyesek érdemeit kevesbíteni törekszik, mint tárgyilagosságot nélkülözőt méltánytalannak tartjuk. Kelt Esztergomban 1888. j;n. 28. Az ügyvédi kar nevében : Meszéna F e r e n c z, senior. — Halálozás. Haag Rezső gőzhajó ügynököt súlyos veszteség érte édes atyja elhunytában. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Dr. Haag Ödön ügyvéd Budapesten és Haag Rezső gőzhajózási ügynök Esztergomban nejével és leányával valamint a számos rokonokkal együtt fájdalomtól megtört szívvel jelentik az édes atyának, illetve após és nagyatyának Haag József nyűg. vasbánya hivatalnoknak f. hó 24-én reggeli 4 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 79. évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme folyó hó 25-én. d. u. 4 órakor fog az elhunytnak lakásáról (Víziváros gőzhajó igazgatósági épület) örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-álozat pedig ugyanazon hó 2fi-án reggeli 9 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatni. Esztergom, 1888 jan 24-én. Béke poraira! — A tinnyei érdekeltség az esztergom-budai vasúti összeköttetéshez háromezer frtnyi hozzájárulást jelentett be. — Felolvasás közvacsorával. A Kereskedelmi Társulat felkérte Burány János urat, hogy a vasút ügyéről felolvasást tartson. Burány János ügyvéd ur készségesen engedett a felhívásnak. Ugy értesülünk, hogy a vasúti eszme lelkesebb hívei Burány János ur eddigi munkásságát kitüntetendő közös vacsorával fogják a nagyérdekü felolvasást összekapcsolni. — Farsangi estebéd. Brutsv Já# nos városi képviselő csütörtökön farsangi estebédet rendezett, melyen a közélet számos kitűnősége is részt vett. Az asztal fejét a város feje, Dr. Helcz Antal polgármester foglalta el, a ki szíves szavakban köszöntötte fel a jó törekvésű fiatal képviselőt, ki poharát összes vendégei egészségére és barátságáért emelte. Dr. Földváry István városi főügyész a háziasszony jóvoltáért mondott áldomást, mire a vendégség vidám hangulatban tapsolta meg a dalárda néhány tagjának csinos énekét. — Pinczebetörők. Kumainer Ferencz é^ Vaskó Pál földművesek betörtek Kurcz György pinczéjébe egy csákánynyal s onnan bort, burgonyát, boredényeket czipeltek el. A tárgyak nagy részét hó alá rejtették. A városi rendőrség biztos nyomokon Kumainert és Vaskót letartóztatta. Eleinte nem akartak a czimboraságról tudni, de később töredelmesen bevallották bűnöket és sorra megmondták, hogy mi hol van elrejtve, ugy hogy a károsult majd mindent hiánytalanul visszakapott. A pinczebetörők nagy nyomoruságukkal bozakodtak elő. Mind a két be:örőt tegnap a járásbíróság fenyítő osztályának adták át, a hol Szabó Gyula aljárásbiró hallgatta ki őket. — Esztergomi írók. Zelliger Alajos fővárosi hitoktató Majer István püspök ur ötven éves irói jubileumának emlékére pályadíjjal koszorúzott művet irt, melynek czime : «Esztergom megyében szü'etett vagy működött írók gyűjteménye.* A husz ivre terjedő könyv közel négyszáz egyházi és világi esztergommegyei iró életrajzát és működését fogja hozni. Köz:ük lesznek: Pázmány Péter, Révai Miklós, Csepreghi Ferencz, Katona István, Haynald Lajos, Majer István, Dankó József, Frakuói Vilmos, Knauz Nándor, Maszlaghy Ferencz, Pór Antal, Rényi Rezső, Sujánszky Antal, Somogyi Károly, Zádori János stb. eléggé ismeretes nevek. A kötet előfizetési ára két forint, diszkötésbeu három. A megrendelések levelező-lapon mielőbb a pályadíjjal koszorúzott mű szerzőjéhez, Zelliger Alajos fővárosi hitoktatóhoz (Budapest VII. Hársfa-utcza 6. sz.) küldendők. Ajánljuk az érdekesnek ígérkező s kultúránkat fényesen igazoló köuyvet ugy a magánkönyvtárak, mint az egyesületi könyvesházak gyarapítására. — Halálozás. Esztergom szegény öreg Edisona is föltalálta végre maga számára a legnagyobb jótékonyságot : az örök békét. A családi gyászjelentés a következő sorokban tudatja kimúlását: Pfalcz József és neje gyermekeivel : Gizella, Józsi és Imre ; özvegy Pfalcz Lőrinczné, gyermekei ; Kálmán, Ödön és Mariska szomorodott szívvel jelentik a felejthetetlen édes atyának, illetve após és nagyapának Pfalcz Ferencz ácsmesternek f. hó 25-én este 9 órakor életének 75. évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után végelgyengülésben történt gyászos elhuuytát. A bold. hült teteme folyó hó 27-én délután 3 órakor fog az elhunytnak kir. vár. (héviz-utcza 7-ik sz.) saját házából a szeutgyörgymezői sírkertben örök nyugalomra letétetni. — Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 28-án reggel 9 órakor a szent Ferencz-rendiek templomában fog az Urnák bemutattál ni. Esztergom, 1888. január 26. Béke poraira! — A nagy tánczpróba meghívóját is szétküldte Welzer Ferencz sokérdemű táncztanitó, a ki az egész ujabb Esztergomot bevezette Terpischoré csarnokaiba. Az előre is jó sikerültnek jelezhető vigalom meghívója a következő : Meghívó. 1888. évi febr. hó 4-én a Varga-féle «Dalárdához» czimzett vendéglő nagytermében tartandó zártkörű főtánczpróbára, teljes tisztelettel meghívja Welzer Fereucz illem- és táncztanitó. Kezdete 8 órakor. E meghívó másra át nem ruházható a pénztárnál előmutatandó. — A nagydunai jég erősen áll, a személy- és kocsi-közlekedés tegnap is elég élénk és teljes biztos volt rajta. — Nyilvános kimutatás. Az esztergomi kath. iparos ifjak képző és betegsegitő egyesülete jan. hó 21-én megtartott jótékonyczélú tánczvigalmáról. I. Adakozások: 0 Eminentiája Simor János herczegprimás 12 frt, mólt. Majer István 5 frt, mélt. Palásty Pál 2 irt, mélt. Dankó János 5 frt, mélt. Meszlényi Gyula 5 frt, nagys. Krotky József 2 frt, nagys. Pellett Józset 2 frt, nagys. Juriga János 2 frt, nagys. Soóky Gábor 2 frt, nagys. Rajner Lajos 10 fr,, nagys. Feichtinger János 1 frt, nagys. Blűrnelhuber Ferencz 1 frt, nagys. Cseruoch János frt, főt. Dr. Fehér Gyula 3 frt, Dóczy Ferencz 5 frt, Dr. Berényi Gyula 5 frt, Berán Antal 5 frt, Müller Gyula 3 frt, Fülöp Manó 3 frt, Wimmer Ferencz 2 frt, Mészáros Károly 1 frt, Politzer Rezső 1 frt, Hulényi Péter 1 frt, Iványi Géza 1 frt, N. N. 1 frt. II. Felülfizetósek: Brunner Ferencz 2 frt, Farkas Tivadar 1 frt, Sapsitz József 1 frt, Rozmau Endre 1 frt, Vojtek Ignácz 1 frt, Dr. Kőrösy László 1 frt, Czipár Nándor 1 frt 40 kr, Dr. Földváry István 1 frt, Laiszky Jáuos 1 írt, Welzer Ferencz 1 írt, Krechnyák Ferencz 1 frt, Fritz György 50 kr, Dudás László 50 kr, Hauerstein Ferencz 50 kr, Benderek Jstván 50 kr, Warga János 40 kr, Nelhübel Gusztáv 40 kr, Kitcziuger József 40 kr, Kicsindi Miklós 40 kr. Tindler Ignácz 40 kr. Daday János 40 kr. Dudás Ferencz 40 kr. Süveges Ödön 40 kr. Szölgyémy József 40 kr, Czimmerman Pál 40 kr, Starkbauer János 40 kr, Szimharot Károly 40 kr, Gregor András 40 kr, Sturm József 40 kr, Ibermaszer János 40 kr, Helcz Józsefné 40 kr, Ularik János 40 kr, Krebsz János 30 kr. — Adakozásokból és felülfizetésekből 103 frt 10 kr, jegyekből 102 frt 80 kr, levelező-lapokból 6 frt, összesen 211 frt 90 kr. Kiadások 97 frt 90 kr. Maradt az alaptőke javára 114 frt. — Fogadják a nemes szivű adakozók az egyesület hálás köszönetét. Wanitsek Rezső, egyl. pénzt. — Farsangi naptár. Teguap este két vigalom is volt egyszerre. Az egyik a Fürdő termeiben : a Zenei köré, a másik a Szerecsen kávéház összes helyiségeiben : a polgári vigasságé. Még a következő farsangi események vannak hátra : febr. l-jén a szigeti-bál; febr. 4-én a közös hadsereg tisztikarának nagy elite-bálja a Fürdő-vendéglő összes helyiségeiben; febr. 4-én a polgári nagy tánczpróba Welzer tánczmester rendezésében a Wargha-féle nagy teremben ; febr. 8-án a kereskedő-ifjúság tánczfüzére a Fürdőben; febr. 11-én a dal- ós zenekedvelő-egyesület műsorral összekapcsolt elité-vigalma a Fürdő termeiben; febr. 11-én a tanuló-ifjúság zártkörű tánczpróbája a Wargha-féle helyiségekben; febr. 13-án a magyar asztaltársaság vigalma Warghánál és febr. 14-én a Zenei Kör . farsangzáró vigalma. Hátra van még körülbelül két hét alatt nyolcz farsangi vigasság. — Az «Én Csillag Anna»-féle hajnövesztő szer egy röpirat szerint — nem egyéb perubalzsammal kevert vaséi in pomádénál, melyet bármely gyógyszerész sokkal jobban ós jelentékenyen olcsóbban állíthat elő. Minden oly szer, mely hajnövesztőnek van ajánlva nem egyéb közönséges szédelgésnél, mert olyan szer, mely hajat növesztene uincs és nem is lehet. A csömörlésig hirdetett Én Csillag Anna-féle szert egy Mayer nevű egyén azzal hirdeti, hogy «a leghíresebb szakférfiak*, köztük dr. Werner T. is ajánlja. Azonbau kitudódott, hogy ez a dr. Werner senki más, mint egy tudományos képzettség nélkül való gyógyszerész, ki titkos szerek után kiállított bizonyítványok «hitelesitésébőb élt s viszontagságos életét börtöuben végezte. A hirdetésekben földig érő hajjal ábrázolt Csillag Anna, egy paraszt leány, kit a természet föltűnő hosszú hajjal ékesített s kit czégérül használ a hajkenőcs tulajdonosa. — Téli kéjutazó. Schwarz bérkocsitulajdonos egy csinos idegen hölgygyei jelent meg a főszolgabiróságnál. Az idogen hölgy előkelő toiletteben lép B. Szabó Mihály szolgabíró elé. A jelenetet a bérkocsitulajdonos nyitja meg: — Kérem tekintetes főszolgabíró ur. ez a nő tegnap egész nap használta a kocsimat, de nem tud fizetni. A csinos téli kéjutazó nem süli le a szemét. — Hogy hívják magát ? — Mariska k'rem. — A másik nevét ! — Ki tetszőit már mondani kérem. • • Nem emlékszem. — Magát Mariska kérem. — Mondja el Schwarcz, hová utazott Magát Mariska. — Csinált kérem egy egész kéjutazást. Előszöi Doroghra ment, ott pompásan megebédelt s mikor fizetni kellett volna, azt mondta, hogy nemsokára megérkezik az ő bárója, adják csak annak a számlát. Onnan Leányvárra hajtatott. Ott megint megebédelt, de már előre tudakozódott az ő bárója után, a mi porszo nagy hitelt biztosított neki. Itt se fizetett. Maj kiegyenlíti a számlát a báró ur, a kivel itt ; találkoznia kellett volna. Leányvárról áthajtatott Csabára, a hol újra ebédelt s a bárónak levelet hagyott hátra. Végre Vörösvárra robogott, hol szintén ebédelt, de nem fizetett, mert a báró ur néhány perez múlva ugy is utána érkezik. A kocsis ekkor a Budára készülő kéj utazót visszahozta Esztergomba, mert egy garasa sem volt s mert a báró ur nem mutatkezott sehol. Magát Mariska minden meghatottság nélkül hallgatta végig kéjutazása leleplezését. — Micsoda igazolványa vau? kérdé a szolgabíró. Magát Mariska legdivatosabb felöltőjéből kivett egy — cselédkönyvet. Erre különféle keresztkérdések következtek, melyek után kiderüli, hogy Magát Mariska nem más, mint kirabolt úrnője ruháiban kéj utazó kalandornő, a ki tekintélyes ékszerlopás után Bécsből az ő bárójával Budapestre iparkodott, a hol azelőtt szolgálatban volt. A téli kéj utazót erre a főszolga( bíróság átutaztatta a fenyítő bírósághoz, a honnan az ékszertolvajnőt Budapestre utaztatták. Közben értesítést kapott a szökevény szobaleány gazdája is, a ki megjelent s részletesen leírta a nejétől ellopott ékszertárgyakat. A titokzatos báró, mindenesetre a bűntárs, még nem került lépre. — A kendózésról. Miként általában nem vagyunk barátai a szépítő szereknek, ép ugy nem lehetünk pártfogói különösen a púdernek sem, meg pedig abban az értelemben nem, a melyben e szépítő szer használatban van. A kit a természet egészséges, tiszta arezbőrrel, üde teint-tel áldott meg, az bizonyára nem szorul e szépítő szerre, mely szépségének emelésére semmi befolyássál sem bir, sőt gyanút, kételyt támaszt e természetes szépség ellen. Hogy azonban a púdernek bizonyos esetekben jogosultsága van, az a púdernek óvó, elnyelő és szárító tulajdonságában gyökerezik. Ez okból ajánlva vau a púder használata mosdás után, a midőn is a bőr felhámja meg van lázítva s fogékony a levegő s szól befolyására. Megengedhető oly személyeknél is, kik fénytelen, Jfonnyadt arczbőrrel bírván, a púder leple alatt akarnak a fiatalabb kornak látszatában lenni; vagy olyanoknál, kik bőrük zsíros izzadmányait a púderrel akarják elnyeletni. Legfontosabb szerepe van azonban akkor, midőn hölgyeink, mint papnői Terpsychorenak, a bálok termeiben szerepelnek. Az a világítás, mely e termekben van, nagyon gyenge arra, hogy ebben a természetes teint a maga valóságában visszatükröződjék. E hiányt tehát itt mesterségesen kell pótolni. Ez pedig nem oly köuuyű, mint a hogy az ember első látszatra hinné, mert tapasz-