Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-14 / 83.szám

Gyümölcstenyésztésünk. Esztergom, okt 13. Az esztcrgom-vidéki gazdasági egyesület Gr. Mailáth György főispán ur alnöklete alatt nemrégiben tartott igazgató-választmányi ülésében elhatározta, hogy az általa létesített szőlőtelep kőidében, mégis a felsőbbileg megállapított távolságban nemes-gyümölcsfa iskolát fog felállítani, hogy ez uton ís a nép baján segítsen s lakosságunknak módot és alkalmat nyújtson arra, miszerint olcsó áron beszerezhető nemes gyümölcsfajok ültetésével a gyümölcstermelés megbonosittassák s ama veszteséget, mely szőlőhegyeink pusztulásával lakosságunkat sújtja, némileg paralizálja. Szivünkből üdvözöljük a gazdasági ígyesületet, eme nagy horderejű elhatá'ozásáért, mert hisz egy oly közgazdasági kérdés megoldására vállalkozott, i melynek megvalósítása régtől fogva íözóhajt képezett o város közönségénél. A kir. város képviselő-testülete több nint egy évtized óta nemcsak hogy fogalkozott eme kérdéssel, hanem 1882. ívben 281. sz. a. hozott határozatával i városi gazdasági bizottság indítványa 'olytáii egy rendszeresen ahhoz értő ícrtész által művelt faiskola létesítését íl is határozta. Hogy ezen határozat íövetkeztében a faiskola mindezideig étre nem jött, annak okát ugyan nem udnáuk megmondani, de aligha tévéiünk, midőn azt állítjuk, hogy minden ígyes esetben, midőn ezen kérdés napvilágot látott annak pénzügyi oldala volt az, a mely sokakat a megvalósítástól elriasztott. Bizonyára a gazdasági egyesület előtt is tudva van ama körülmény, hogy a faiskola felállítása és különösen annak első berendezése tetemes költséget igényel és ha mégis a közönség érdekében ily nagy áldozatra kész, csak elismerést és a hatóság részéről méltán támogatást érdemel. JJgy hallottuk, hogy a szükséges öt darab városi föld bolond magas áron 129 frt 50 krért márki is béreltetett s a bérletnek 18 évre való megkötése, valamint a bérleti összeg leszállítása iránt a kérelem a város j tanácsához be is adatott. I Esztergom sz. kir. város tanácsa, mely hivatva van a kérelem felett véleményt adni a képviselőtestületnek, mint mindenkor, midőn a közönség érdekéről volt szó, ugy ez esetben bizonyára pártol ólag fogja a kérelmet a képviselőtestület elé terjeszteni, mert hisz a gazdasági egyesület nem kér egyebet mint azt, hogy neki megengedtessék, miszerint a lakosság részére ujabb kereseti forrás nyittassék. Nem kér a várostól alamizsnát, pedig ez esetben teljes joggal appellálhatna a város nagylelkűségére, hanem csupán azt kéri, hogy azt a földet, melyet egyes bérlők egymásután hat évig bérelnek, ő neki ez a jog 18 évre hosszabbitlasék meg. Azt kéri, hogy a bérleti összeg szállittassék le oly összegre, a menuyi a föld minősége, térfogata s a mai bérviszonyoknak megfelel. Mert hogy egy földért, mely alig 900 négyszögöl térfogatú 26, 27, 28 frt évi bér fizettessék, hallatlan túlzás. A gazd. egyesület eddigi áldásos működése, a közgazdasági téren tett fáradhatlan munkássága, a közönség érdekeinek felkarolása és gyámolitása, biztos garantiát nyújt arra, hogy az általa tervbe vett faiskola aránylag nagyon rövid idő múlva a megvalósulás stádiumába jut. Az egyesület nagynevű elnöke, gróf Majláth György főispán ur, a ki lelke egész hevével csügg a faiskola mielőbbi felállításán, a lakosság szivében oly emlékoszlopot emel, mely még a késő utódok által is kegyelettol fog megőriztetni. A város képviselőtestületétől függ csupán, hog.y ez a kérdés mielőbb megvalósuljon. Es hogy létre kell jönnie, azt a szomorú jövőből kihallatszó s mindinkább hangosabbá váló «kenyeret kérünk* ! siraluín követeli. A pénzvilágból. Budapest, okt. 13. Azok a pohárköszöntők, melyeket Ausztria-Magyarország és Németország uralkodói Bécsben váltottak, bizonyára többet jelentenek puszta udvariasságnál, mivel ujabb és komolyabb figyelembe veendő béke biztosítékok, melyeknek csak azért nem volt kellő hatásuk, mért a pénzpiacz helyzete olyan, hogy a legnagyobb tartózkodást teszi szükségessé. Ugyanazon a napon, melyen Bécsben azok a nagy jelentőségű pohárköszöuiők .elmondattak, ugyanazon a napon emelte fel az angol és franczia bank a kamatlábat ujabban. A roppant drága pénz és a lulspekuláczió a berlini tőzsdén oly állapotokat idéztek elő, melyek a legnagyobb óvatosságra intenek. Ezek a válságos viszonyok folytonos nyomást gyakorolnak az árfolyamokra, melyek napról napra csökkennek. Azonban, ha a berlini tőzsde kilábol bajából, határozott fordulatra számíthatunk, mert elvégre a drága pénz csak -múló baj és a politikai helyzet meg tagadhatatlanul kedvező. Járadékok és befektetési értékek általában csökkentek. Az üzlet bennük csekély, az irány csendes. Bankrészvények közül a hitelrészvény ellanyhult, ellenbeu helyi bankok tartják az árakat. Közlekedési vállalatok részvényei meglehetősen szilárdak, mert a beviteli kimutatások jelentékeny többletről tesznek tanúságot. Iparvállalati értékek körül ismét a matomrészvéuyek kedveltek és újból emelkednek, de a többi iparvállalati értékekben pang az üzlet. Sorsjegyek szilárdak. Az uj szerb 10 frankos sorsjegyek jegyzése iránt még nem határozott a tőzsdetanács, de pár nap múlva ezeket is fogják árulni a tőzsdén és minthogy az aláírásnál óriási méri ékben tuljegyeztettek, kétségcelenül rohamosan fognak emelkedni. Valuták és váltók ismét roszabbodtak. izJ;itcrjoiiii;Tifa";arcsn. DALOS MADÁR . . . Dalos madár a szerelem, Mely árnyas fák keblén pihen; Hol tavasz van, csak ottan él, Az őszszel szebb hazát cserél. Hervadt vidék az én szivem, Melyen madár meg nem pihen ; * Nem'is várom, hogy leszálljon, Mit keresne puszta tájon? HORVÁTH KÁLMÁN. (Eredeti anekdoták.)* A virágos stylus* Széchenyi István gróf, nem szerette a virágos stylust. Egyszer egy fiatal ember folyamodott hozzá urádalmrtiszti állomásért .és személyesén nyujtá át a folyamodást.

T — A gróf olvasni kezdett: . . . — Fel kellene szaggatnom keblemet, frogy méltóságodat azon érzelmekről biztosíthassam, melyekkel iránta viseltetem.... — Kertész akar ön nálam lenni?. , — Nem, kegyelmes uram! . . . hanem ispán, vagy ... , ' — Akkor vegye vissza virágos stylben * Mutatványok a Czigányvilág czimű uj kötetből,| mely a Mulattató zsebkönyvtár 49-ik füzete gyanánt éppen most jelent meg. A füzet ára 12 kr. Megrendelhető Buzárovitg Gusztávnál. Van benne szá/,ne<?vvenhét iWen ióizű adoma: irt folyamodását s irjon egy másikat, melyből meggyőződhessen, hogy jól fog gazdálkodni. A biblia versekbe foglalva. Gróf Széchenyi Istvánhoz jött egyszer egy tudákos ember s nagy iratcsomagot hozott az ölében. — Én Nagy János vagyok. — Tisztelem, hát mit hozott ? — Verset. Csupa merő verset. Az egész bibliát versekbe foglalva. — Hát hová legyek én evvel a sok verssel ? .. • — Tessék átadni a tudós társaságnak, nyomassa ki, mert megérdemli. — Nó majd átadom, alászolgája. — De nem alászolgája; még más dolgunk is van. Ennyi verset senki sem bolond, hogy ingyen írjon, ezért jutalom is kell. — Pénz ugy-e ? — Pénz és dicsőség. Az ára ugyan megfizethetjlen, hanem majd'megalkuszunk; de nagyobb > ahnYtl, hogy én be akarok vétetődni' á tűdös-tár-aságba. - ' - — Tudja mi t barátom ? \ A tud ós-társaság ném~-méltó hely ön számára, ''hanem legközelebb indítványba 'hozom azt az ínléze

1 tet, melynek' ön bizonyára érdemes ta"gja leérni valaha. ; "' • Ebben megnyugodott a táltos és eltávö

1 zott. A nemes gróf legelső indítványa az volt, hogy emeljen a nemzet az emberiség iránt való tekintetből sok számtalan szerencsétlen vers-gyártó számára minél elébb — egy bolondok házát. A gencsi argumentumok. Kölcsey Ferencz igy szólott Szathmármegye egyik közgyűlésén: Az ellenfél olyan argumentumokkal jelent meg az ülésben, miként nekem előre is ki kell jelentenem, hogy képtelennek és gyengének érzem magamat, azok ellenében küzdeni. (Az argumentumok alatt, a gencsi nemesség kezeiben mutatkozó botokat értette. A szószátyár. Feleky „József gróf az akadémia elnöke, a jeles tudós és hazafi, nem szerette a szószátyár embereket. Egyszer egy akadé miai Írnok tiszteikedvén nála, hosszú históriát kezdett meg múltjáról és viszontagságairól: — A többit beszélje el komornyikomnak — szólt a gróf mindjárt a beszéd elején — majd az nekem apránként fogja alkalmilag elmondanL Élet-halál harezok. Guzmics Izidor állitá: Száz költő közül legalább kilenczven halhatatlanságra törekszik,, a korán jelentkező szükség azonban hatvanat csakhamar megtérít s csak harminez küzd az ébhalállal. Vitkovics rím faragásai.-, Vitkovics Mihály'hires' volt arról,'h-ogy hevenyében verseket" tudott mondani-.'Egy társaságban valaki előáll

1 s erősíti/, hogy bármily szóra mégis csak nem fog rímet mondani tudni. — Kisértse meg ön ! — kiált Vitkovics hevesen. — Hát mondjon rímet ezen szóra: csorba. Vitkovics egyet köszörült a torkán s elkezdő : Sok ifjú bulit a porba, Mert sietett a táborba Sok legényért ittak torba, Mert bujt be a monostorba. Guta üti azt meg orrba, A ki vizet tölt a borba. Igyunk tehát, tisztán sorba, Igy jutunk el a vén korba. D ö b r e n t e y legrosszabb verse. • Dobrentey Gábor, ki különben is büszke volt irodalmi munkálataira, igen sokat tartott bizonyos «huszár dal»-ára. Midőn egyik ismerőse e dalát magasztalta, némi önérzettel jegyzé meg: — Barátom rendesen azon bókokat szokta nekem mondani, amelyeket már több ezerén elmondottak. Átalában pedig ezt a versét tartották a legrosszabbiknak. «Csontra fiuk.» Egyszer hajnalban riadót vernek, az ellen "véletlenül meglepte a tábort, a honvédek közt nagy a zavar, kapkodás és confusió, mint a kik már négy éj'óta nem aludtak. A mint a vezéri sátor körül téplábolnalc, hirtelen előugrik egy kis

1 bárra ember egy ingben/gatyában, —- közönséges szuronyos puskával. kezében.' r • — Csontra fiuk ! — igy' kiájt' ez a borzas hajú barna 'ember-'—; utánam a kiben %ér van! '

4 Olyankor nem igen nézegetik a katonák az uniformot, hanem a ki legnagyobbat kiált, azután haladnak, most is az egész csapat a szuronyos puska után rohant és az ellenséget szerencsésen visszaverte; aztán 'visszatért früstökölni. Mikor visszatérlek