Esztergom és Vidéke, 1888

1888-01-26 / 8.szám

irigyeltem az urat; úgy megkívántatta vélem a literaturát, hogy a szabadsá­gom alatt beállottam Komáromba újság­kihordónak. De hogy visszakerültem, már kinyílott a szemem. Hála isten, hogy nem lettem olyan poéta, mint az ur! En fakír vagyok, a kinek «Oin», a «tágeszbefél», meg a «fegyelem». Egyszerű közkatona vagyok, nem rá­galmazom a feljebbvalóimat, sem csil­lagot nem varrok a galléromra, mig ő felsége nem parancsolja. Nem ku­nyorálom el a pajtásaim lénungját, nem is csapom be őket hiú Ígéretek­kel, se nem kissebbitem őket nyil­vános rágalmazással. A saját szemete­met nem szórom a szomszédaim udva­rába. A mi vagyok, az vagyok, de becsületes ember vagyok Lássa az úr, én nem fognám rá a hivatalomra, hogy ott rajtam kívül csak sokszorozó­táblát meg lőcsei kalendáriumot olvas­nak, vagy ha úgy véna, hát sietnék őket előre megfizetett lángész termé­nyemmel az irodalom kedvelésére szok­tatni. - Ha nem ismerik privát eszét is, hogy tegyék mindjárt osztálytaná­csossá ? Ne bámuljon az úr a napba fotókat vizsgálni, hanem lásson azután, a miből él, hogy csakugyan valóságos hivatalnok legyen, ha ugyan ilyen er­kölcsökkel lehet az úr, mert maga bi­zonv nem fakír, hanem facir pária . . . — Halt ! Wer da ? Senki. Még csak léptei zaját sem hallja már az elpárolgott zseninek, kinek méltó felháborodásában ugy oda mondogatott. — No, hiszen, csak még egyszer hazudd itt nekem, hogy Out Freund! Csak ugy ropog, pattog a fagyos hó a bosszankodó őrszem kemény lép­tei alatt . . . Egészen neki van keseredve, még a csendesen feléje kullogó pékek Kati­jára is gorombán mordul : — Takarodjék innen ! . . . Vajha ez a kiáltó szó ne hangzanék el üresen a pusztában. Mert bizony nem ártana egy ilyen őrszemet a sajtó körében felállítani, hogy — miként a szellemes Sipulusz találóan megjegyzi ­az unszoló barátok és az Írhatnám viszkeieg gyakran tévesztett irányú, sokszor pedig czélzatosan nemtelen tá­madásokra vetemedő tollát egy erélyes *Kalt»-tal -Megállítaná s csak ha igazi «Gut Freuud», akkor mondani rá, hogy «passirt !» HÍREK. — Gróf Majláth György főispán m ő méll ósága hete volt a mostani. A főispán ur a rendk. megyei közgyűlésre érke­zett székvárosába, de részt óhajtott venni mindazon gyűlések vezetésében is melyeknek élén áll. A főispán ur tiszteletére hétfőn Andrássy János fő­jegyző urnái estély volt. Kedden a vörös-kereszt egyesületi közgyűlés után a főispán ur Sujánszky Antal praelatus kanonokhoz hajtatott, a hol a tiszteletére rendezett fényes estélyen vett részt. Tegnap pedig a megyebizottság köz­gyűlésén elnökölt. A megyei közgyűlést főispáni díszebéd követte a megyeház nagytermében, a hol Frey Ferencz a főispánra nagy lelkesedéssel fogadott köszöntőt mondott s Andrássy János főjegyző Kovács Pál főpénztárost éltette névnapja alkalmából — Danielik egri püspök emlékének a Budapesti Hírlap tárczát szentel, mely­ben a mozgalmas életű főpap múltjából igen érdekes adatokat mutat be. Ezek­ből tudjuk meg, hogy Danielik primás akart lenni. De hogy e czélt elérhesse, mindenekelőtt pénzre volt szüksége. Danielik roppant sokat költött, fény­üzőleg, pazarul élt. Két lakást tartott, egyet Pesten és egyet Bécsben. Bécsi szalonját a politika s a börze emberei ép oly szívesen látogatták, mint a lég­iin uepeltebb női szépségek. A világias életmód, a melyet Danielik a politika czége alatt vitt, fülébe jutott Scitovsz­kynak. Az öreg primás magához hivatta, őt és keményen meg is dorgálta. De nem használt. A luxus, a, pazarlás ekkor már nem önkéntes passzió volt nála, hauem financz-politika. Igy remélt pénzhez juthatni, hogy adósságait kifi zethesse. Pedig ettől függött egész jö­vője. A Szent-István társulat anyagi viszonyait illetőleg rendetlenségekről suttogtak azok, a kiknek Danielik nép­szerűsége nem tetszett. Hogy a 60-iki országgyűlésnek nem lett foganatja és a feszültség a bécsi kormány és a ma­gyar nemzet között rnéir nagyobbá vált, osztrák részről rossz szemmel kezdették nézni a prímást, a ki ellen nem csekély ellenszenv uralkodott, s a kit az ösz­szes nemzeti mozgalom titkos okozójáé­nak tartottak, s a kiről azt híresztel­ték, hogy gyönge és képtelen az állá­sával járó felelősséget megérteni, s annak megfelelni, s hogy eszközül en­gedi magát felhasználni a mozgalom vezetői által. E dolgok hatása alatt Scitovszky lemondásáról kezdek a döntő körökben suttogni. Danielik Bécsben időzvén, csakhamar neszét vette a hír­nek. Kit szemel ki az udvar, ha a terv valósiitatnék? Az a gondola'a támadt, hogy föllép közvetítőnek, és rábírja Scitovszkyt, hogy önként kérjen maga mellé primási koadjutort. Le is utazott Esztergomba — de hiába. Scitovszky már előre értesítve volt a dologról, és Danielik elutasittafott. Ez a terv roppant következményűvé vált reá nézve; csak­hamar feltartóztathatlanná tette véglo­pm. bukását; Még egyszer mosolygott felé a szerencse. Egy nagy pénzügyi müvelet kivitele kínálkozott neki, a mely ha sikerül, őt teljesen lábra ál­lítja, anyagilag rendezi és módot ad neki, hogy a kedvezőbb politikai ala­kulásokat bevárhassa. A Langrand Do­moiieeau-félo katolikus bank érdekében egy nagy pénzügyi tervezőié dolgozott ki s a magyar főpapság belevonásával, egy roppant alapot akart összehozni. De a prímásnál is meg a többi főpa­poknál is Danielik személye és törek­vése! iránt már gyanú támadt, s mig ő a nagy politikát iiajszolti, ellenségei nem eredménytelenül dolgoz ak állásá­nak megingatására a szent István-tár­sulatnál. Danielik csakhamar észrevette a veszélyt, és sietett is pariját össze­hozni Deák, Eötvös József és mások tekintélyével és népszerűségével akarta a kitörőben levő vihart magától D 1 hárítani, — de már késő volt. — Deák Ferencz elment ugyan a szent István-társulat gyűlésére, de Daniehket meg nem menthette. A dologból orszá­gos botrány lett. Danteiiket kényszeri­tették, hogy az alelnökségről mondjon le. Egerbe ment, hol stallurnának csen­les körébe visszahúzódva fize te adóssá­gait és várta a jobb napokat. Mert még mindig hitte, hogy csillaga még egy­szer fel fog tűnni. De hiába remélt, feledés borult az érseki város szám­iizöttjére s az egykori világfi főpap nagy magányban élt. Pár év előtt be­tegesedni is kezdett, utóbb hosszú ideig mint élőhalott tengődött párna-sirban. Paralizis lett neki is a vége, mint haj­lani jóbarátjának, Kemény Zsigmondnak. — Tetemre hívás. A dal- és zene­kedvelő egyesület, vagy régi helytelen, le híresebb nevén «a dalárda* végre feltámadt aggodalmasan hosszú álmából 5 életjelt ad magáról. Örömmel üdvö­söljük ezt a kellemes társadalmi ese­ményt, mert a dal-egyesület bukása épen nem szolgált volna dicsőségünkre. Az egyesület tagjai most újra hozzá fogtak a készülődésekhez, uj dalokat tanulnak s február tizenegyedikén a Fürdő termeiben farsangi estélyt fog­nak rendezni. A tetemre hivás híre kétségkívül olvasóink legszélesebb kö­reiben rokonszenves fogadtatásban fog részesülni. — Vasutunk Ügyét a tegnapi megye­bizottsági gyűlés meglehetős zárkozott­sággal fogadta és tárgyalta. Annyi azonban mégis határozatba ment, hogy az esetre, ha az előmunkálatok, me­lyekre a kormány engedélyt adott, fo­ganatba léptek, akkor a megye közön­sége lehető jóindulatú álláspontot igyek­ezik foglalni a nagyérdekü kérdéssel izemben. A Magyar Síén szerkesztője, Dr. Prohászka Ottokár ur, kijelentette Burány János ügyvéd ur előtt s ki fogja jelenteni a szemle legközelebbi füzetében is, hogy «Dr. B. J. ügyvéd». a ki az általunk is ösmertetett közle­mény.ben szerepel, nem esztergomi. Ez­zel az ügy minden további nyilatkoza­tok nélkül el van intézve. — Az Olvasókör vigalma, mint más helyütt is olvasható, vasárnap este igen szépen sikerült. A vigalma t százhúszan látogatták. Az iparkodó, jómódú esztergomi földműves fiatalság nagy része jelen volt. Az első felkö­szöntőt Dóczy Antal mondotta a her­ezegprimásra, mint az egyesület nagy­lelkű védőjére. Tátus János erre Dóczy Antalt, mint az egyesület tevékeny el­nökét éltette. Vacsora után az egye­sület dalos köre magyar dalokat éne­kelt. A tombola az egyesület könyvtára javára harmincz forintot jövedelmezett. Negyvenkét tárgyat soroltak ki, melyek | Majer István püspök, Kőrösy László, iNiedermann Endre, Dóczy Antal, Dóczy Aranka és Irén k. a. Kubovits Ignácz, Grálicz József, Lendvay István, Tátus János és Burány József adományai vol­tak. A kör könyvtárának gyarapítására még hozzájárult Főmag. Simor János herczegprimás husz forinttal és Majer István püspök ur öt forinttal. A mulat­ság dicséretreméltó rendben héttőn reg­gel nyolczadfelkor ért Veget. — Vasúti értekezlet. Kedden dél­után a városházán a vasút ügyében ér­tekezletet tartottak. Többet nem ír­hatunk a ti:okzatos ülésről az érdek­lődő közönségnek, mert semmiféle meg­hívásban nem szerencséltettek. — A farsanghoz. Meghívó. A «3 Szerecsen»-vendéglő összes helyiségébe^ Esztergom több polgárai 1888. január (tó 28-án zártkörű tánczvigalmat rendez­lek, melyre a rendezőség nevében tiszte­lettel meghívja: Dóczy Antal, elnök. Kezdete 8 órakor. Ezen meghívó belépti jegyül szolgál és másra át nem ru­házható. — Felolvasás a vasútról. Burány János ur legközelebb a Kereskedelmi Társulat felkérésére felolvasást fog tar­tani az esztergomi vasúti Összekötte­tésről. — Korcsolya verseny. Az eszter­gomi torna-egyesület vasárnap, január 22-én díjazott versenynyel egybekötött jíorcsolyázási ünnepélyt rendezett, a kö­vetkező eredményekkel. Első volt a megnyitó verseny. A három kilométeres pálya körül háromszor, futhatott rain­gen korcsolyázó. Elsőnek érkezett be Müller Gyula, az egyesület tevékeny pénztárosa. Elénk érdeklődést keltett a kezdők versenye. A pálya körül kétszer futhatott minden 10—18 éves ifjú. Elsőnek érkezett be Ács Ernő, főgymn. tanuló. Legérdekesebb volt a hölgyek versenye. A pálya körül egyszer; első­nek érkezett Meszeim Kálmán né, máso­diknak Spiszár Jancsika és harmadik­nak Szvoboda Kornélia kisasszony. Végül volt az akadály verseny. A pá­lya körül kétszer, három akadálylyal ; elsőnek érkezett be Etter Dezső. A sikerült verseiteket nagy érdeklődés követ: e. — Járásbíróságunk örvendetes mű­ködéséről a következő adatokkal szol­gálhatunk : A mult évről ezerhárom­százharminczkilencz darab hátralék szár­mazott át. Beérkezett pedig bnszezer­négyszáznegyvenkét ügyszám. Ebből közel kétszáz folyamatban levő ügydarab híján valamennyi elintézteted. Hogy milyen munkaköre volt egyes bírónak, azt a következő statistikai adatok il­lusztrálják. A járásbíróság kitűnő kép­zettségű feje, Magos Sándor járásbiró, összesen négyezerötszáztizenkilencz ügy­számot intézett el. Szabó Alajos aljbiró, a kit időközben nyugalmaztak, hat hét alatt kétszázharmincz ügyet dolgozott ki. Szabó Gyula aljárásbiró, a bíróság egyik tehetséges tagja, kétezerkétszáz­nyolcz bűnvádi ügyet intézett el. Helcz Ferencz tevékeny aljbiró összesen há­rom ezerhétszázötvenkét ügydara bot vég­zett - el. Selcz József aljbiró hatezer­kétszázhuszonnégy ügyszámot dolgozott ki. Dr. Feic.htinger Ernő aljbiró három­ezerhetveuegy ügyszámot s dr. Wipp­linger Ödön jegyző, a ki időközben az elnöki teendők közül is sokat feldol­gozott, ezeröt ügydarabot intéző;t el, Ezek a számok azonban még korántsem jellemzik az egyes osztályok működésé­nek valódi érdemeit. Nem a nagy té­telek, hanem az ügydarabok természete s a feldolgozás korrektsége az irány­adók s e tekintetben egyes osztályok csakugyan magas niveaun állottak s nem statistikai számok, hanem érdem­leges és végleges elintézés dolgában túlemelkedtek a gépies mechanismuson, melyet nem annyira a birói zsenialitás, mint inkább a túlfeszített pedantéria jellemez. — Farsangi élet. Szombaton este két vigalom is lesz egyszerre. A Sze­recsen -vend('g'ő összes helyiségeiben több polgár tánezvigalmat rendez s a Zenei Kör a Fürdő-vendéglő termeiben farsangi estélyt ad. Mind a két vigalom látogatottnak ígérkezik. — Piknik. Hoffmaun Ferencz szent­tamási jegyző nr szeretetreméltó csa­ládi körébon tegnap este több család pikniket rendezett, mely azután ter­mészetesen hajnalig tartó tánctczal végződött. — Farsangi naptár. Az idei kurta tartamú, de azért meglehetősen rossz kedvű farsang hátra levő vigalmai a következők: jan. 28-án a Zenei Kör tánczestélye a Fürdő termeiben; ugyan csak jan. 28-án a Szerecsen be li polgári bál; febr. 1-én a szigeti vendéglő táncz­vigalma; febr. 4-ón Welzer polgári tánezpróbája a Wargha-féle termekben; febr. 11-én a dal-és zenekedvelő egye­sület elite-estélye a Fürdő-vendéglő termeiben s ugyan csak febr. 11-én a tanuló i juság tánezpróbája a Wargha­féle helyiségekben; febr. 13-án az esz­tergomi első magyar asztaltársaság táncz­vigalma a Wargha-féle termekben s febr. 14-én a Zenei Kör hagyományos farsangzáró vigalma a Fürdő összes termeiben. Van tehát eddig még össze­sen kilencz nyilvános jellegű vigalom az idei kurta farsangban. — A hivatalos jég. Igen mulatságos jelenet játszódott le a napokban egy kis bírságolás után. A rendőrség néhány forintra ítélt egy asszonyt, mert nem gondozta a háza előtt levő sikos utat. A mint a megbírságolt asszony a hiva­talból az utczára lép, nem messze a városház kapujától a sikos uton ugy esett hanyatt, hogy alig bírt újra fel­vánszorogni. Hanem azért a szegény asszony uem bírságolt meg senkit; csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom