Esztergom és Vidéke, 1888
1888-09-23 / 77.szám
inger. Ernő albiró, a két oszlopot Dr. Földváry István városi főügyész, a pipere asztalt pedig Heiinlich János állami tisztviselő vélte meg. Ugy Paulovics Ferencz, mint Sült Ferencz egy db aranynyal és díszoklevéllel lettek kitüntet ve. A pénzvilágból. Budapest, szept. 22. A pénz drágulása mindinkább nagyobb mérveket ölt és ez igen akadályozza a forgalom élénkülését, ám bár a bolt idény szeptember közepével már véget ért. Ha a mozgalmas nyári üzletre visszatekintünk, akkor biztosan számithatunk élénk őszi tevékenységre, ha ugyan a drága pénz nem akadályozza meg az élénkebb forgalmat. A pénzpiacz szorulísága rendesen visszhatással van a tőzsdei forgalomra és ha sokáig tart a pénzhiány, akkor a kamatozó papirók árfolyamait le is szokta rombolni. Azonban nem tehető fel, hogy a pénz szűke tartós legyen, mert az üzlet már megindult és a kivitelre kerülő gabonánkért uj pénz jön az országba. Járadékok és befektetési értékek igen szenvednek a pénzhiány alatt. Az rendes jelenség, hogy a pénz megdrágulása nyomást gyakorol a kamatozó papírokra, de a járadékok rendkívüli csökkenése mégis meglepő, mert egyrészt a béke [egyelőre legalább biztosítva látszik, másrészt meg kedvező költségvetésre számítanak a politikai körök és igy különben kedvező a vélemény a járadékok iránt, de ez csak a pénzpiacz javulásával nyerhet majd kifejezést. Bankrészvényekben élénk a forgalom. A magas kamatláb és a nagyobb pénzkereslet a bankok jövedelmét emeli csak. Helyi bankjaink közül három most tette közzé félévi mérlegét és ez is hatással volt az üzletre. Közlekedési vállalatok értékei iránt még mindig igen jó a vélemény, de nálunk csak ritkán esik ezekben kötés, a mi elég baj, mert a garantirozott vasutak részvényei a legjobb befektetési papírokhoz tartoznak. A déli vasut részvényei a tiroli árvizek következtében csökkenőben vannak. Iparvállalati értékekben némely napokon van élénkebb forgalom is, különösen malomrészvények még mindig kedveltek, azonban az árfolyamok nem mutatnak nagyobb hullámzásokat. Sorsjegyek szilárdak. A sorsjegypiacz a legközelebbi napokban két kisebb sorsjegygyei fog szaporodni, melyekre már itt is felhívjuk az érdeklődők figyelmét, minthogy a kisebb sorsjegyek általános kedveltségnek örvendenek. E két sorsjegy a Jó sziv sorsjegy és a 10 francos szerb sorsjegy lesz, melyek a mi piaczunkon kerülnek kibocsátásra és bizonyára óriási kelendőségben fognak részesülni. A ki még a jutányos kibocsátási áron akar ezekből részesülni, jól teszi, ha minél előbb biztosítja magának a részét, mert egyrészt csak igy vesz részt az első nagyobb főnyereményre való játékban, másrészt meg utób bizonyára drágábban kellene megfizetnie. Váltók és érez váltók az utóbbi napokban ismét drágultak kissé. Színházi szemle. í 53. Pry Pál.) Szerdán este impozáns közönség olőtt ment Foriss Fista jutalmára John Poule pompás angol vígjátéka. A jó izü angol humor hatása tanulságos összehasonlításokra adott alkalmat. Csak nemrégiben került szinre, még pedig ismételve a Könyv tárnok czimű német bohózat, melyben a hülyeségnek és a humornak egyforma szerepe van. Aggódtunk annak idején a német bohózat, ünnepelietése miatt, de Pry Pál előadása óta örvendünk a valódi humor hódításának. Pry Pál angol vérű, angol társadalmi alak, a milyen nem igen akad nálunk, a hol különben nagy a kíváncsiság betegségo főleg a férfiaknál; mindamellett természetesnek tűnt föl minden szava, minden tette s minden mozdulata. Es ez ismét Foriss Pista érdeme a ki ugyan sokat eltanult Vízvári ábrázolásából, hanem azért eredeti tudott maradni mindvégig. Hatalmas tüntetéssel üdvözölte a közönség a társulat legszebb reményekre jogosító tagját, a kit csokrokkal, babérkoszorúval s tapsokkal jutalmazott. (04. Nebántsvirág.) Hervé kedves zenéjü operetteje harmadszor ment az idei saisonban csütörtökön. Kár, hogy a legtökéletesebbik előadást szemlélte meg legcsekélyebb közönség. Balázsiné Szőlősy Ilon a czimszerepben teljesen természetének és tehetségének való szerepet játszott annyi szeretetreméltósággal és kedvességgel, a mennyi csak kitelhetett tőle. A többi szereplőkről már kétizben elmondott dicséreteket nem akarjuk ez tot kérünk a Tek. Vármegyétől, amely áldozat pláne egészen el is tűnik, ha az ezeu 80,000 írtért a társulat által a Tekintetes Megyének adandó törzsrészvények kamatozását veszszük tekintetbe. Mert a könnyen termelhető 3 — 4 millió mmázsányi kőszén s ezen felül a temérdek márvány, épület és mészkő, nemkülönben a fa, bor, tégla, czemcnt és gabona s végül a széniélyszállj ás tiszta haszna 100-112,000 "frtra tétethetvén évenkint, az építési tőkének nemcsak hogy 6%-os kamatozása már ez uton biztosítva van; de emelkedhetik az osztalék 77 2 %-'£ is; igy tehát mig a Tek. Vármegye kölcsönt vévén fel, egyrészt évi 4500 frt terhet ró magára, addig másrészről a 800 darab törzsrészvénye után 4800 frtnyi sőt esetleg 6000 frtnyi tiszta hasznot húzna. Ezen tervünkből méltóztassék a Tek. mogye Bizottságának Ítéletet alkotni tervünk kivihetőségéről s eljárásunk realitásáról s biztos reménynyel várjuk az ítéletet, mely reánk nézve csak kedvező lehet. Ezen meggyőződésünktől áthatva tisztelettel kérjük a Tekintetes Megyei Bizottságot, méltóztassék jelen kérvényünket tanácskozás tárgyává tenni s beható megvitatás után határozatilag kimondani, hogy a Bizottság az Esztergom-Füzitői vasut kiépittetésót szükségesnek tartván, az építés költségeinek fedezéséhez 80,000 frttal hozzájárulni és ezen pénztavasut építése folyamában és a végzett munka arányában a részvény-társaság pénztárába az olt átveendő törzsrészvények fejében befizetni kötelezi magát, ezen határozatot egyszersmind a magas kormánynak jóváhagyás végett előterjesztendő. Ezeu hozandó határozatáról mély tisztelettel alulírottakat megye Bizottsági végzéssel értesíteni kegyeskedjék. Mely kérelmünk megújítása után maradtunk alázatos szolgái : Esztergomban : SILBERSTEIN ÖTVÖS ADOLF, a „Pester Lloyd" belmunkatársa, Nyergesuj falván : BEUTUM IGNÁCZ, nyergOBUjfalusi téglagyári igazgató, mint előengedélyesek és az érdekeltség képviselői. Olcsó, de szereneséthngondolat volt akis Dunába vezetni néhány primitív kanálisunkat, mert ezáltal nyílt kloákát csináltunk a kis Dunából. A város főcsatornája meglehetős eséssel a városon végig a nagy Dunába vezethető, a nélkül, hogy a kis Duna álló vizét, a melyből főzünk s a melyben fürdünk, meg kellene mérgeznünk. Nem lesznek addig egészséges lakásaink és csinos utczáink, mig a csatornázást keresztül nem viszszük. A ini a közlekedést illeti, van itt elég tennivaló. A kövezés sok helyütt ázsiai, utaink a határban nem uri idegek számára valók s bérkocsijaink nagy részt csak falusi igényeket birnak kielégíteni. Mit csinálna most Esztergomban egy előkelő fővárosi család, melynek feje nyugalomba vonulva szeretne már egy kissé esöndben megpihenni s igazi jó levegőtől jól lakni? Hány fővárosi színvonalon álló lakosunk van? Megolvashatjuk az ujjunkon. Kinek kellene a mi kövezetünk, a mi sivár szórakoztató módunk, kiránduló helyeink hozzáférhetetlensége, szerencsétlen pocsétás levegőnk, silány világitásunk s a comfort szörnyű hiánya, mikor az esztergomi piacz drágább és kevésbé választékos a pestinél, mikor az esztergomi vendéglő drágább a fővárosinál s mikor az esztergomi élet minden kiáltó hiányai mellett is rendkívül fizettető. Különösen, mikor arról van szó, hogy vendégeinket örökre megszöktessük. Pedig Esztergom magyar Pensionopolisnak való mind helyzeténél, mind természeti szépségeinél fogva s ha ide tudnók édesgetni a nyugalomba vonuló fővárosi elemeket, akkoi Esztergomra .fölséges jövő várna. Kiállításunk története. Esztergora, szept. 22. VIII. (Séta a kiállításon.) Dicséretes szorgalomról tanúskodott, Simon József bádogos mestor segédje Molnár Zzigmond által készitelt «Viztisztitó készülék» valamint K rak kai Ferencz szitás mester segéde Pougrácz István által kiállított 3 db konyhaszita. Mindkettő elismerő oklevéllel lett kitüntetve. A kiállítás legszebb, legértékesebb tárgyát az asztalos munkák képezték. Minden habozás nélkül elmondhatjuk, hogy az asztalos ipar városunkban azon a fokon áll, miszerint a legkényesebb ízlés is mindazt megtalálhatja helyben, a mire és a milyenre e részbeu csak szüksége van. Első helyen emelendő ki Waldfogel József asztalosmester műhelyéből kikerült «amerikai tekeasztal* s a két tölgyfa kihúzó ebédlő asztal. Wittmann György asztalossegéd készítménye volt mind a három darab. Az ebédlőasztalok, eltekintve tartósságuk és Ízléses kiállításuktól — különösen a részben érdemelnek figyelmet, hogy nem kell, a midőn használatba akarjuk venni, aj deszkákat belerakosgatni és ismét kiszedni, hanem a legnagyobb könnyűséggel kihúzhatók s magok a deszkák ugy vannak alkalmazva, hogy azok a fenékből kiszedve, sorba rakhatók, viszont visszahelyezhetek, a midőn az asztal összetolatik. A bíráló bizottság Wittmann Györgyöt legnagyobb jutalomban részesítette, t. i. 4 db cs. kir. arany és díszoklevéllel tüntette ki. Ugyancsak dicséretes izlés és ügyességre vallott Cselka Ádám asztalessegéd «varróasztala» és Valfogel József asztalostanoncz «fali szivarszokrény» és «vizitkártya asztala», mindkettő díszoklevéllel lett kitüntetve. Kapronczai József asztalossegéd által kiállított «könyvszekrény»Kováts Albert asztalosmester kiváló műizlésót igazolta. Maga a segéd egy db aranynyal s díszoklevéllel lett kitüntetve. Általános elismerésben részesült Szerkai Jáuos asztalosmester műhelyéből kikerült s Paulovics Ferencz asztalossegéd által készített «gyermekágy,» valamint Sült Ferencz «toilette aszíab és 2 db «oszlopa.» Mind a három tárgy azonnal vevőre is talált. A gyermekágyat Dr. FeichtKereskedelmünk iparunk, földműves osztályunk s közéletünk egészen uj átalakuláson menne keresztül s összehasonlíthatatlan anyagi és szellemi gyarapodásnak örvendenénk — ha nem tartanok mindezeket a szép ideákat a jövő századba való álmoknak. GASTON. A paraszt 300 év előtt. Három urnák szolgált a paraszt : a földesúrnak, az államnak és az egyháznak. A mint aratásával és szüretével végzett, elvitte gabonájának és a borának a kilenczedik részét a földesúr; tizedik része a püspöknek járt. Kezdetben ugy volt, hogy rangkülönbség nélkül mindenki fizettete a dézsmát; mert szt. István törvénye szórólszóra ekképpen hangzik : «A kinek Isten tízet ád, az adjon tizedet az Istennek», illetőleg az egyháznak. Csakhogy rövid idő alatt a nemesek fölszabadították magukat a dézsma fizetése alól s az egyedül a parasztságra hárult. E teher nem volt oly nyomasztó, ha a püspök a dézsmát a saját embereivel szedette, mert a püspök, kinek hivatása az emberszeretet magasztos igéit hirdetni, mindenesetre kíméletesebb volt, mint a bérlők. Tudni kell, hogy a püspökök meg akarván menekedni a sok vesződségtől, melylyel a természetben kijáró dézsma elszállítása és eladása össze volt kötve, bérbe adogatták a dézsmát s ezek a bérlők aztán kíméletet nem ismerve zsarolták és zaklatták az embereket. Dézsmát fizettek nemcsak azok a parasztok, a kik maguk számára művelték a földet, hanem azok is, a kik aratás idejére máshol munkára szegődtek ; ezek keresmények tízed részét tartoztak dézsma fejében adni. Ebben az időben támadtak a protestánsok hitfelekezetei, s noha ezeknek külön lelkészeik voltak, kikről gondoskodniuk kötelességük volt, a püspöki dézsmát még sem engedték ei nekik. De mindezeknél sokkal nyomasztóbbak voltak a földesúr járandóságai. A föld termékeinek kilenczed részén kivül — melyet előbb' emiitők — kapott ő minden egyes paraszttól évenkint 12 csirkét, továbbá pünkösdre egy libát, Márton napjára egy ludat és minden tiz paraszttól együtt karácsonyra egy malaczot. Ezenkívül űzetett még neki minden nős paraszt évenkint egy akkori forintot. Csakhogy 1 frt háromszáz évvel ennek előtte sokkal többet ért mint most; igy például egy tehén borjastul együtt 3 frtért volt kapható, 1 köböl búzaliszt 20 krért, iteze bor 3 krért, 1 font hus 2 krért. Továbbá, ha a földesúr családjabeliei közül valamelyiknek mennyegzője volt, vagy ha pappá fölszenteltetett, akkor kötelesek voltak a parasztok az ünnepély költségéhez hozzájárulni; valamint ha a földesúr ellenség fogaágába esett, szintén kellett annak kiváltására pénzt adniok. Egyúttal a földesúr szániára robotot is végeztek, de annak tartama nem volt állandó. Egy ideig évenkint 52 napig, később 40 napig tartott. Még egyébként is voltak a földesúrnak jövedelmei. Az övé volt a korcsma és mészárszék joga, továbbá, ha a paraszt bort adott el, akkor urának jogában állott azt mondani, hogy nem engedi elszállítani és megtarthatta a maga számára. A törvény értelmében ugyan köteles lett volna ilyen esetkor a kellő árát megfizetni, csakhogy gyakran és sokan nem tették azt. Politikai joga a parasztnak semmi sem volt: teljesen földesurának volt alárendelve, a ki még birói hatalommal is bírt fölötte, sőt kívüle más nem "is Ítélhetett az ő parasztja felett. Bűntetten kapott parasztot: gyilkost, gyujtogatót és házasságtörőt halálra is Ítélhetett, ki is végeztethetett. A paraszt maga pert nem indíthatott, hanem földesurát meg kellett kérnie, hogy az indítson. Hasonlóképen csak pénzről folyó perekben tehetett; más nemű pörben nem nemes mellett, sem nemes ellen mentő vagy marasztaló esküt tenni nem engedték. Ha a saját ura erőszakoskodott vele, akkor bizony nem segíthetett magán, mert maga a paraszt nem léphetett fel ellene vádlóul, hanem előbb el kellett volna hurczolkodnia egy másik földesúrhoz s azt felkérni, hogy helyette emeljen vádat előbbi gazdája ellen. De éppen a hurczolkodás körül erőszakoskodtak leginkább a birák. Mert megjegyzendő, hogy az 1513—1547 közti években parasztnak nem is volt szabad urát elhagyni, mással felcserélni. [Olyan helyzetben volt mint a rabszolga, ki szintén gazdáját ott nem hagyhatja. Később ugyan elhatározták az országgyűlésen, hogy a paraszt szabadon költözködhessek egyik földesúrtól a másikhoz, de az csak irott malaszt maradt. Az országban ezentúl is
