Esztergom és Vidéke, 1888
1888-09-08 / 73.szám
Ezen nagyfontosságú kérdéssel ugyan kell, hogy első sorban a kormány s az ország atyái foglalkozzanak ; ám kell hogy mind együtt s legkivált iparosaink társadalmilag is a kenyérkérdés fölött kissé elmélkedve, mind együ:t segíteni igyekezzünk, mert mindhiába, szent igaz volt és marad azon életelv : segits magadon, ugy megsegít az Isten is. A haza és polgártársaink sorsát szivükön hordó lelkesebb -honfiúink iiy aggályait nem szülik képzelt rémálmok, vagy nagybangzásu üres szavak, hanem fájdalom, saját szemeinkkel látjuk a kisiparos osztály fogytát, hanyatlását és számok, esalhatlan stntistikai adatok szülik aggályainkat. Hogy ne aggódnék a komoly ember, ha például azt olvassa, hogy Amerika Boston városában egyetlen czipőgyárban évenként 30 millió pár csizmái, és 95 millió pár czipőt készítenek ; vagy hogy az amerikai gyárakban 3 millió ember dolgozik, kik gépek segítségével többet végeznek, mint 150 millió ember végezne gépek nélkül, ugy hogy ott a kisiparosok úgyszólván csak elhagyottabb vidékeken tengődnek, mert a gyárakkal való versenyt ki nem állhatják. Természetesen ezen állapotnak hátrányai már a társadalomra is kihatnak, az iparos-osztálynál fönállott szép családias élet, a házi boldogság ott már nuiló félben van, a szegény emberek lassankint otthonukat csak a gyárak zajában és korcsmákban találják s ennek folytán az állandó élet, a patriarchális megelégedés enyészik. Ne is ámitsa magát senki azzal, hogy Amerika messzire esik hazánktól; ez nem áll, hisz az újonnan épülő hajó szörnyetegek már 6 nap alatt képesek átevezni hozzánk s miként a földműves ipara gyümölcseinek terményeinek árát lenyomják, azou szerint a gyáripar mesterembereink elől elragadják a konezot. S ez annál aggasztóbb, mert Európában is nyakra-főro terjed a gyáripar, s a gyorsan repülő vasutak és viziszállitó eszközök egyre szaporodnak, s ezekkel szaporodik azok száma, kik iparosainkat a versenyre késztik. ezentúl gyakrabban fogjuk Ledofszky Mariskát a színpadon üdvözölni. CSARKOg. Színházi szemle. (40. Bolondok grófja.) Jókai Mór hóbortos isten tudja micsodája farsang utolsó estéjén igen időszerű élvezet volna; do igy a hétköznapi élet prózájában megütközünk zseniális szertelenségein és szertelen zsenialitásán. A színpadon valóságos őrültekháza keletkezik. Egész komolyan csak egy láthatatlan tényező fogja fel szerepét s ez a súgónő, a ki Jókai múzsájának ezt a pezsgőmámorban fogant tréfáját kénytelen szórul-szóra végig súgni. A közönség a hatalmas bolondságon zúgolódás nélkül nevetett, a mi az előadók érdeme. A czimszerepben Juhász Sándor énekelt és csodadoktorkodott. Örökölt udvari bolondjai voltak: Foriss, Gyarmati, Balázsi és Nyarai. A szalonbolonde.t Breznay bácsi cselekedte. I ringat Szőllősy Ilon énekelte s a baronesset Szabó Ilka asszony elegánsan mutatta be. Dicséretreméltó volt még Kantay Teréz asszony is a zárdafőnöknőben, a kit elég izetlenül a bolondok közé kevertek. A középszárau közönség a bolondos bohózatot derültséggel fogadta. (41. Czigányliáró.) Ledofszky Mariska k. a visszaérkezése lehetővé tette Strauss kitűnő oporettejénok második előadását csütörtökön este, a midőn nem nagy, de annál elismerőbb közönség gyönyörködött a kitűnő tehetségű fiatal primádonnajelölt pompás énekébon és tüzes játékában. A szerepkiosztás az első előadáshoz képest nem változott. Bemóljük, hogy Levél egy vőlegényhez. Hej, hej, bolondot tettél jó barát, Kár, hogy szórtuk a sok jó szót reád. * Szegyeid magad .. . lásd mi lett a vége, Rámentél gyáván a kitett lépre Megfogott egy gyönge-gyáva perczed, S ezt a lépést igy kilépni merted . . . Kár is, hogy tollam tintába mártom, Késő úgyis, veszve vagy, barátom. Hej, pedig be' jó czimbora voltál ... A kerek asztal még ma is ott áll; Rajt' üvegerdő, körüle meg mi . . . Ah, hogy tudtuk a bú nyakát szegni ! Hát mikor a czigány neked húzta, A nótádtól rengett minden uteza . . . S reggel haza nem tudtuk az utat. S csengőszár hely't meghúztuk a kutat... Vig, aranyos, szabad legényélet ! . . . Sirathatod, többé meg nem éled. Hej, mig legény voltál, nyalka, délezeg, A leányok mind csak te utánad néztek ; A legszebb leány, tudtad, hogy hol lakott S az szívesen nyitott rád ablakot. Most ? . . . A sok lepke-lány, ha felé mész, Sarkon pördül, reád csak fitymán néz, S nem lész már hetykére feszült garcon, Nojsz kitépné szakállad az asszony, Ki mindig ott lóg majd hónod alatt Es utczára soh' se ereszt magad ; Kötve tart majd kis papucsa csattja, Szabad lépést nem tehetsz miatta . . . Hogy a házasságot békén éld át ? Hát nem látsz elég riasztó példát ? Hányat ismersz, pipogya, lágy férjet, Kemény legényből ki ilyenné lett ? . . . Szép az asszonya de házasság nélkül. .. Üdvözülhetsz egy ölelésétől, Mig a másé ... de ha feleséged, És te férje . . . jaj, százszor jaj néked ! Köd, füst, asszony . .. három baj a háznál, Három baj, de többre szökik száznál; Asszonytól várd testi lelki veszted ő a te mindennapi kereszted. Hogy mégis simábban folyjon élted lm' a tanács, üdvös, ha megérted: A gyönyör mézét soká' nem nyalod, Hamar jönnek a keserű bajok, Per-patvar, czivódás, családi heczez Nyugton drága kis perczig sem lehetsz .. . Szakállt ne hordj, mert kitépnék szálig, Ellent se mondj, nagy károdra válik Csak sok tűrés, még több hideg flegma, Asszonynyal békén csak ugy élhetsz meg Üres szót hiába szaporáznál,} [ma; Úgyis utolsó te lész, utolsó a háznál... Kerül fordul . . . leszel ócska gavar, Megvénit az asszony szörnyen, hamar, Nem lesz más örömed, férfi vágyad, Mint hogy este a tyúkszemed kivágjad ... Köszvényes lábad szépen megdagad, Kenegesd hát, mulasd szépen magad ... Hajhullás . . . pápaszem . . . biblia... Éltednek lásd . . . igy kell elmúlnia ... Ah, de mit is feleselek veled . . .? Úgyis elguritottad a fejed . . . Vigaszul mondok hát szelíd rímet, Foganatját nem t'om ki éri meg ? Ha már beugrottal, hát üsse kő! Jó kívánságom igy adom elő : Egy darab menyország legyen részed, Ne is darab — kapd meg az e g é s z e t; Mindaz mi jó, boldogságos, idves, Hozsa meg a jó feleség-hitves. S (jaj neked, ha nem vagyok jó jósod) Legyen szelid, békés jó anyósod . . . Hosszú levél . . . befejezem végre, Csak üdvödnek soh' se legyen vége ! HALÁSZ F. JENŐ. HIREK. — Lapunk mai száma a kettős ünnep miatt a szokottnál egy nappal előbb jelent meg. * — Herezegprimásunk a ma végbemenendő veszprémi püspökszentelésre csütörtökön d. u. Bécsbe utazott, honnan tegnap Szombathelyre érkezett. Innen hajtatott be Veszprémbe, a hol már feszült várakozással néztek az egyházfejedelem megérkezése elé. A főkáptalan küldöttsége Buda felől utazott el Veszprémbe Báró Hornig Károly püspök fényes fölszentelő ünnepére. — Trefort emléke. Szerdán fogjuk megülni a városi plébánia templomban a hold. emlékezetű kultuszminiszer gyászünnepét. A reáliskola ez alkalommal gyászbeszéddel s iskolai ünneppel emlékezik meg nagy emlékezetű jóakarójáról. — Jótékonyság. Blümolhuber Ferencz, prépost-kanonok az egyházmegyei esperesek alaptőkéjét ezer forintnyi adakozásával gy arapitotta. — Értesítés. Esztergom kir. város és a szomszédozó városok ipariskolájában az előadások f. szept. 10-én esti >6 órakor veszik kezdőtöket. Az eddig még be nem jegyzett, iparostanulók felvétel czéljából f. szept. 9-én d. u. 2 órától 4-ig a kir. városi iskolaépület 4-ik osztályában jelentkezzenek. Esztergom, 1888. szept. 5-éu. Maj o r J á n os, ipariskolaiai igazgató. — A nyergesujfalusi plébános, Gábrielly nem fogadta el áthelyezését Perbetére s igy a perbetei plébánia még mindig rendelkező állapotban vau. — EskÜVŐ. Hajnali Gyula városi tisztviselő Kedden vezeti oltárhoz Hutt Miklós primási építőmester szép és kedves leányát, Ilonkát. -- Ledofszky Mariskák, a. a színtársulat kitűnő operetté énekesnője gyöngélkedéso után már visszaérkezett BudaPestről s megkezdette előadásait, melyekkel már eddigelé is a közönség kedvenczévé tudott válni. — Buzdító. Kratz Ferencz, 13 éves órás tanuló, ki még csak egy év óta működik atyja mellett, olyan órát készített, mely a kiállításon elismerésben részesült s melyet Havasi Imre ügyvéd tizenöt tallérral vásárolt meg. — Hymenhir. Nem szoktunk eljegyzési híreket""adui, de munkatársainkkal szemben mégis kivételt kell tennünk. Ilyen érdekes hymenhir érkezett hozzánk Lévay Sándor, jeles fiatal költőnkről, a ki csütörtökön jegyezte el Szabó János barsmegyei földbirtokos egyetlen szép leányát, Erzsikét. Örömmel gratulálunk a legpoétikusabb eseményhez ! — A színházból. Aranyossyné Zombory Ilona asszony a népszínház s a budai aréna tagja tegnap kezdte meg három előadásra terjedő vendégszereplését az arénában. Tegnap este a Tót leány Hankajában lépett fel, ma pedig Liliben mutatkozik be. Holnap este a vendég a Vereshajuban játszik utoljára. . — Nászhir. Geigor Eudre jónevű fiatal füszerkereskedő f. hó 11-én vezeti oltárhoz özv. Schleifer Mátyásné szép és kedves leányát, Etelkát. — A szereiem örvényei czimü két kötetes regény t. előfizetőitől tisztelettel kéri a felhívás szíves beküldését a kiadóhivatal. — Vezérczikkünkhöz. Igen érdekes közleményt küldött be hozzánk Nagy Ferencz iskolázott esztergomi fölműves ember. A közleményen nem sokat kellett simítanunk, hogy az tartalmánál fogva lapunk élén megjelenhessen. Ez az első eset, hogy esztergomi földművestől vezérczikket adhatunk, de örömmel adjuk az egyszerű és józan magyar ember észjárásának meglepően tanulságos munkálatát. Nagy Ferencz uram arra buzdit bennünket, hogy magyarosítsuk meg nagyobb buzgósággal nevünket, ha már szívben és nyelvben ugy is mindannyian jó magyarok vagyunk. Néhány példát is közöl a sok közül, melyeket mi még a következő magyarosításra érdemes ismert és becsült esztergomi névvel pótlunk ki: Hübschl, Feigter, Kollár, Meszéna, Keller, Ivanits, Mattyasóvszky, Lieb, Helcz, Reisz, Kruplanicz, Merez, Frey, Niedermaun, Csernó, Bayer, Brenner, Bruuner, Eggenhoffer, Forster, Feichtinger, Grosz, Kubovics, Müller, Majer, Platz, Schalkász, Schönbeck, Szvoboda, Schwarz, Hoífmann, Hittner, Xindtuer, Pfafz, Heischmanu, Vimmer, Einczinger, Steiner, Brannsteiner, Haudinger, Borovicska, Straka, Fiedler, Palkovics, Schelz, Wipplinger, Walter, Lefier, Mihalik, Buzárovits stb. Hamarjában csak ötven ismert családi nevet soroltunk fel, melynek képviselői azonban több százra rúgnak. A ki az esztergomi kereskedelmi firmákat végignézi a Széchenyi-téren s a kispiaezon, az csak kivételkép fog magyarhangzásu névre találni. Pedig mindannyian jó magyarok és jó hazafiak. Bizony örvendetes esemény volna, ha idegen hangzású nevekkel biró családfőink hozzá fognának nevük megmagyarositásához s ha Szent István szülővárosában, az árpádházi királyok fővárosában s a hazafiságáról mindig hírneves Esztergomban necsak a szivek s az ajkak, de a nevek is egészen magyarok lennének. — A fószékesegyház hatalmas díszítő munkálatai gyorsan haladnak előre. Csak a napokban tekintette meg a herczegprimás a nagyszabású munkálatokat, melyekből már a szentély díszítése részben látható is. A főoltárkép impozáns uj rámát kapott £ a falba mélyedt. A primás trónja rendkívül értékes és művészi karrarai munka lesz. Az összes munkálatok, melyek százezrekbe kerülnek, még az idén bevégződnek s akkor az esztergomi bazilika nemcsak hazánk, de a világ legdíszesebb főszékesegyházai közé fog tartozni. — Kossuth Lajoshoz. Egy lelkes esztergomi asszony pikkelymunkával kihimezte a Kossuth-nra yánkot s elkésve bár, de névnapja emlékére mégis elküldte Turinba. A kegyeletes munka szövege szórul-szóra a következő: Mi atyánk, vezérünk, ki lakol Tui inban — dicsőíttessék a te neved és jöjjön el a te országod : a szabadsiíg napja; legyen meg a te akaratod: vívassák ki mielőbb hazánk függetlensége, miképeu 1848-ban, ugy mostan is; add meg csüggedő szivünknek a reményt, hogy ez .bekövetkezik és ne hagyj bennünket a német rald^ája alatt, de szabadíts meg a rabságtól, mert tied a magyar nép szeretete, vonzalma, most és mindörökké. Amen. — Uj könyv. Deréki Antal rendező és színműíró öcscse, Bánfalvi Lajos Közel és távol czimmel egy kötet novellát irt, melyet a Révai czég adott ki. A csinosan irt novellák ára 1 frt. — Helyreigazítás. Lencsés István, leégett szenttamási lakos fölsogitéséro nem Wilheim Jónás, hanem Wilheim Flórián bérkocsis és Stámusz János szenttamási lakosok gyűjtőitek ötven forint 30 krnyi könyöradományt. — Vasúti gyorsaság. Arra nézve, hogy milyen gyorsaságot lehet egy gőzmozdonynyal olérni, egy angol hivatalos lap érdekes adatokat közöl. Ezek szerint az eddig elért legnagyobb távolság, mit egy óra alott megtett a gőzmozdony: 128 kilométer, vagyis 80 angol mérföld. — A lap szerint a leggyorsabb vonatok az angol északi vasúton közlekednek. Itt a vonatok 96 kilométert tesznek meg egy óra alatt. Igy tehát Londonból Peterborougha (76 angol ménfőid) 78 p. alatt. Grandhamba pedig (104 V 2 angol mértföld) H2V 2 perez alatt érnek. — Hogy miért nem lehet a gyorsaságot jobban fokozni, annak oka a gőz természetében és a levegő nyomásában rejlik. h'KblilAs HZKIíKlíSZTÖ: Dr. KÖIÍ, ÖST LÁSZLÓ. N Y I L T T E R. Az e rovat alatt közlőitekért. Béget nem vállal fulnloV a H •/. e r k. UTÓHANG az esztergomi városi iparkiállitáshoz I Tisztelettel felkérjük Simon bádogos urat és segédjét, bírálják meg elszeleskedett fürdőkádjukat, melyet egy drót