Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-08 / 73.szám

Ezen nagyfontosságú kérdéssel ugyan kell, hogy első sorban a kormány s az ország atyái foglalkozzanak ; ám kell hogy mind együtt s legkivált iparosaink társadalmilag is a kenyérkérdés fölött kissé elmélkedve, mind együ:t segíteni igyekezzünk, mert mindhiába, szent igaz volt és marad azon életelv : segits magadon, ugy megsegít az Isten is. A haza és polgártársaink sorsát szi­vükön hordó lelkesebb -honfiúink iiy aggályait nem szülik képzelt rémálmok, vagy nagybangzásu üres szavak, hanem fájdalom, saját szemeinkkel látjuk a kisiparos osztály fogytát, hanyatlását és számok, esalhatlan stntistikai adatok szülik aggályainkat. Hogy ne aggódnék a komoly ember, ha például azt olvassa, hogy Amerika Boston városában egyetlen czipőgyárban évenként 30 millió pár csizmái, és 95 millió pár czipőt készítenek ; vagy hogy az amerikai gyárakban 3 millió ember dolgozik, kik gépek segítségével többet végeznek, mint 150 millió em­ber végezne gépek nélkül, ugy hogy ott a kisiparosok úgyszólván csak el­hagyottabb vidékeken tengődnek, mert a gyárakkal való versenyt ki nem állhatják. Természetesen ezen állapotnak hátrányai már a társadalomra is kihatnak, az iparos-osztálynál fönállott szép családias élet, a házi boldogság ott már nuiló félben van, a szegény emberek lassan­kint otthonukat csak a gyárak zajában és korcsmákban találják s ennek folytán az állandó élet, a patriarchális meg­elégedés enyészik. Ne is ámitsa magát senki azzal, hogy Amerika messzire esik hazánktól; ez nem áll, hisz az újon­nan épülő hajó szörnyetegek már 6 nap alatt képesek átevezni hozzánk s mi­ként a földműves ipara gyümölcseinek terményeinek árát lenyomják, azou sze­rint a gyáripar mesterembereink elől elragadják a konezot. S ez annál aggasz­tóbb, mert Európában is nyakra-főro terjed a gyáripar, s a gyorsan repülő vasutak és viziszállitó eszközök egyre szaporodnak, s ezekkel szaporodik azok száma, kik iparosainkat a versenyre késztik. ezentúl gyakrabban fogjuk Ledofszky Mariskát a színpadon üdvözölni. CSARKOg. Színházi szemle. (40. Bolondok grófja.) Jókai Mór hóbortos isten tudja mi­csodája farsang utolsó estéjén igen időszerű élvezet volna; do igy a hét­köznapi élet prózájában megütközünk zseniális szertelenségein és szertelen zsenialitásán. A színpadon valóságos őrültekháza keletkezik. Egész komolyan csak egy láthatatlan tényező fogja fel szerepét s ez a súgónő, a ki Jókai múzsájának ezt a pezsgőmámorban fogant tréfáját kénytelen szórul-szóra végig súgni. A közönség a hatalmas bolondságon zúgolódás nélkül nevetett, a mi az előadók érdeme. A czimszerep­ben Juhász Sándor énekelt és csoda­doktorkodott. Örökölt udvari bolondjai voltak: Foriss, Gyarmati, Balázsi és Nyarai. A szalonbolonde.t Breznay bácsi cselekedte. I ringat Szőllősy Ilon éne­kelte s a baronesset Szabó Ilka asszony elegánsan mutatta be. Dicséretreméltó volt még Kantay Teréz asszony is a zárdafőnöknőben, a kit elég izetlenül a bolondok közé kevertek. A közép­szárau közönség a bolondos bohózatot derültséggel fogadta. (41. Czigányliáró.) Ledofszky Mariska k. a visszaérkezése lehetővé tette Strauss kitűnő oporette­jénok második előadását csütörtökön este, a midőn nem nagy, de annál elismerőbb közönség gyönyörködött a kitűnő tehetségű fiatal primádonnaje­lölt pompás énekébon és tüzes játéká­ban. A szerepkiosztás az első előadáshoz képest nem változott. Bemóljük, hogy Levél egy vőlegényhez. Hej, hej, bolondot tettél jó barát, Kár, hogy szórtuk a sok jó szót reád. * Szegyeid magad .. . lásd mi lett a vége, Rámentél gyáván a kitett lépre Megfogott egy gyönge-gyáva perczed, S ezt a lépést igy kilépni merted . . . Kár is, hogy tollam tintába mártom, Késő úgyis, veszve vagy, barátom. Hej, pedig be' jó czimbora voltál ... A kerek asztal még ma is ott áll; Rajt' üvegerdő, körüle meg mi . . . Ah, hogy tudtuk a bú nyakát szegni ! Hát mikor a czigány neked húzta, A nótádtól rengett minden uteza . . . S reggel haza nem tudtuk az utat. S csengőszár hely't meghúztuk a kutat... Vig, aranyos, szabad legényélet ! . . . Sirathatod, többé meg nem éled. Hej, mig legény voltál, nyalka, délezeg, A leányok mind csak te utánad néztek ; A legszebb leány, tudtad, hogy hol lakott S az szívesen nyitott rád ablakot. Most ? . . . A sok lepke-lány, ha felé mész, Sarkon pördül, reád csak fitymán néz, S nem lész már hetykére feszült garcon, Nojsz kitépné szakállad az asszony, Ki mindig ott lóg majd hónod alatt Es utczára soh' se ereszt magad ; Kötve tart majd kis papucsa csattja, Szabad lépést nem tehetsz miatta . . . Hogy a házasságot békén éld át ? Hát nem látsz elég riasztó példát ? Hányat ismersz, pipogya, lágy férjet, Kemény legényből ki ilyenné lett ? . . . Szép az asszonya de házasság nélkül. .. Üdvözülhetsz egy ölelésétől, Mig a másé ... de ha feleséged, És te férje . . . jaj, százszor jaj néked ! Köd, füst, asszony . .. három baj a háznál, Három baj, de többre szökik száznál; Asszonytól várd testi lelki veszted ő a te mindennapi kereszted. Hogy mégis simábban folyjon élted lm' a tanács, üdvös, ha megérted: A gyönyör mézét soká' nem nyalod, Hamar jönnek a keserű bajok, Per-patvar, czivódás, családi heczez Nyugton drága kis perczig sem lehetsz .. . Szakállt ne hordj, mert kitépnék szálig, Ellent se mondj, nagy károdra válik Csak sok tűrés, még több hideg flegma, Asszonynyal békén csak ugy élhetsz meg Üres szót hiába szaporáznál,} [ma; Úgyis utolsó te lész, utolsó a háznál... Kerül fordul . . . leszel ócska gavar, Megvénit az asszony szörnyen, hamar, Nem lesz más örömed, férfi vágyad, Mint hogy este a tyúkszemed kivágjad ... Köszvényes lábad szépen megdagad, Kenegesd hát, mulasd szépen magad ... Hajhullás . . . pápaszem . . . biblia... Éltednek lásd . . . igy kell elmúlnia ... Ah, de mit is feleselek veled . . .? Úgyis elguritottad a fejed . . . Vigaszul mondok hát szelíd rímet, Foganatját nem t'om ki éri meg ? Ha már beugrottal, hát üsse kő! Jó kívánságom igy adom elő : Egy darab menyország legyen részed, Ne is darab — kapd meg az e g é s z e t; Mindaz mi jó, boldogságos, idves, Hozsa meg a jó feleség-hitves. S (jaj neked, ha nem vagyok jó jósod) Legyen szelid, békés jó anyósod . . . Hosszú levél . . . befejezem végre, Csak üdvödnek soh' se legyen vége ! HALÁSZ F. JENŐ. HIREK. — Lapunk mai száma a kettős ünnep miatt a szokottnál egy nappal előbb jelent meg. * — Herezegprimásunk a ma végbe­menendő veszprémi püspökszentelésre csütörtökön d. u. Bécsbe utazott, hon­nan tegnap Szombathelyre érkezett. In­nen hajtatott be Veszprémbe, a hol már feszült várakozással néztek az egy­házfejedelem megérkezése elé. A főkáp­talan küldöttsége Buda felől utazott el Veszprémbe Báró Hornig Károly püs­pök fényes fölszentelő ünnepére. — Trefort emléke. Szerdán fogjuk megülni a városi plébánia templomban a hold. emlékezetű kultuszminiszer gyászünnepét. A reáliskola ez alkalom­mal gyászbeszéddel s iskolai ünneppel emlékezik meg nagy emlékezetű jó­akarójáról. — Jótékonyság. Blümolhuber Fe­rencz, prépost-kanonok az egyházmegyei esperesek alaptőkéjét ezer forintnyi adakozásával gy arapitotta. — Értesítés. Esztergom kir. város és a szomszédozó városok ipariskolájá­ban az előadások f. szept. 10-én esti >6 órakor veszik kezdőtöket. Az eddig még be nem jegyzett, iparostanulók felvétel czéljából f. szept. 9-én d. u. 2 órától 4-ig a kir. városi iskolaépü­let 4-ik osztályában jelentkezzenek. Esztergom, 1888. szept. 5-éu. Maj o r J á n os, ipariskolaiai igazgató. — A nyergesujfalusi plébános, Gábrielly nem fogadta el áthelyezését Perbetére s igy a perbetei plébánia még mindig rendelkező állapotban vau. — EskÜVŐ. Hajnali Gyula városi tisztviselő Kedden vezeti oltárhoz Hutt Miklós primási építőmester szép és kedves leányát, Ilonkát. -- Ledofszky Mariskák, a. a szín­társulat kitűnő operetté énekesnője gyön­gélkedéso után már visszaérkezett Buda­Pestről s megkezdette előadásait, melyek­kel már eddigelé is a közönség ked­venczévé tudott válni. — Buzdító. Kratz Ferencz, 13 éves órás tanuló, ki még csak egy év óta működik atyja mellett, olyan órát ké­szített, mely a kiállításon elismerésben részesült s melyet Havasi Imre ügyvéd tizenöt tallérral vásárolt meg. — Hymenhir. Nem szoktunk eljegy­zési híreket""adui, de munkatársainkkal szemben mégis kivételt kell tennünk. Ilyen érdekes hymenhir érkezett hoz­zánk Lévay Sándor, jeles fiatal költőnk­ről, a ki csütörtökön jegyezte el Szabó János barsmegyei földbirtokos egyetlen szép leányát, Erzsikét. Örömmel gra­tulálunk a legpoétikusabb eseményhez ! — A színházból. Aranyossyné Zom­bory Ilona asszony a népszínház s a budai aréna tagja tegnap kezdte meg három előadásra terjedő vendégszerep­lését az arénában. Tegnap este a Tót leány Hankajában lépett fel, ma pedig Liliben mutatkozik be. Holnap este a vendég a Vereshajuban játszik utoljára. . — Nászhir. Geigor Eudre jónevű fiatal füszerkereskedő f. hó 11-én vezeti oltárhoz özv. Schleifer Mátyásné szép és kedves leányát, Etelkát. — A szereiem örvényei czimü két kötetes regény t. előfizetőitől tisztelettel kéri a felhívás szíves beküldését a kiadóhivatal. — Vezérczikkünkhöz. Igen érdekes közleményt küldött be hozzánk Nagy Ferencz iskolázott esztergomi fölműves ember. A közleményen nem sokat kel­lett simítanunk, hogy az tartalmánál fogva lapunk élén megjelenhessen. Ez az első eset, hogy esztergomi földműves­től vezérczikket adhatunk, de örömmel adjuk az egyszerű és józan magyar ember észjárásának meglepően tanulsá­gos munkálatát. Nagy Ferencz uram arra buzdit bennünket, hogy magyaro­sítsuk meg nagyobb buzgósággal ne­vünket, ha már szívben és nyelvben ugy is mindannyian jó magyarok va­gyunk. Néhány példát is közöl a sok közül, melyeket mi még a következő magyarosításra érdemes ismert és becsült esztergomi névvel pótlunk ki: Hübschl, Feigter, Kollár, Meszéna, Keller, Ivanits, Mattyasóvszky, Lieb, Helcz, Reisz, Krup­lanicz, Merez, Frey, Niedermaun, Csernó, Bayer, Brenner, Bruuner, Eggenhoffer, Forster, Feichtinger, Grosz, Kubovics, Müller, Majer, Platz, Schalkász, Schön­beck, Szvoboda, Schwarz, Hoífmann, Hittner, Xindtuer, Pfafz, Heischmanu, Vimmer, Einczinger, Steiner, Brann­steiner, Haudinger, Borovicska, Straka, Fiedler, Palkovics, Schelz, Wipplinger, Walter, Lefier, Mihalik, Buzárovits stb. Hamarjában csak ötven ismert családi nevet soroltunk fel, melynek képviselői azonban több százra rúg­nak. A ki az esztergomi kereskedelmi firmákat végignézi a Széchenyi-téren s a kispiaezon, az csak kivételkép fog magyarhangzásu névre találni. Pedig mindannyian jó magyarok és jó haza­fiak. Bizony örvendetes esemény volna, ha idegen hangzású nevekkel biró családfőink hozzá fognának nevük meg­magyarositásához s ha Szent István szülővárosában, az árpádházi királyok fővárosában s a hazafiságáról mindig hírneves Esztergomban necsak a szi­vek s az ajkak, de a nevek is egészen magyarok lennének. — A fószékesegyház hatalmas díszítő munkálatai gyorsan haladnak előre. Csak a napokban tekintette meg a herczegprimás a nagyszabású mun­kálatokat, melyekből már a szentély díszítése részben látható is. A főoltár­kép impozáns uj rámát kapott £ a falba mélyedt. A primás trónja rendkívül értékes és művészi karrarai munka lesz. Az összes munkálatok, melyek százezrekbe kerülnek, még az idén be­végződnek s akkor az esztergomi bazilika nemcsak hazánk, de a világ legdíszesebb főszékesegyházai közé fog tartozni. — Kossuth Lajoshoz. Egy lelkes esztergomi asszony pikkelymunkával ki­himezte a Kossuth-nra yánkot s el­késve bár, de névnapja emlékére mégis elküldte Turinba. A kegyeletes munka szövege szórul-szóra a következő: Mi atyánk, vezérünk, ki lakol Tui inban — di­csőíttessék a te neved és jöjjön el a te országod : a szabadsiíg napja; legyen meg a te akaratod: ví­vassák ki mielőbb hazánk függetlensége, miképeu 1848-ban, ugy mostan is; add meg csüggedő szi­vünknek a reményt, hogy ez .bekövetkezik és ne hagyj bennünket a német rald^ája alatt, de szabadíts meg a rabságtól, mert tied a magyar nép szeretete, vonzalma, most és mindörökké. Amen. — Uj könyv. Deréki Antal rendező és színműíró öcscse, Bánfalvi Lajos Közel és távol czimmel egy kötet no­vellát irt, melyet a Révai czég adott ki. A csinosan irt novellák ára 1 frt. — Helyreigazítás. Lencsés István, leégett szenttamási lakos fölsogitéséro nem Wilheim Jónás, hanem Wilheim Flórián bérkocsis és Stámusz János szenttamási lakosok gyűjtőitek ötven forint 30 krnyi könyöradományt. — Vasúti gyorsaság. Arra nézve, hogy milyen gyorsaságot lehet egy gőzmozdonynyal olérni, egy angol hi­vatalos lap érdekes adatokat közöl. Ezek szerint az eddig elért legnagyobb távolság, mit egy óra alott megtett a gőzmozdony: 128 kilométer, vagyis 80 angol mérföld. — A lap szerint a leggyorsabb vonatok az angol északi vasúton közlekednek. Itt a vonatok 96 kilométert tesznek meg egy óra alatt. Igy tehát Londonból Peterbo­rougha (76 angol ménfőid) 78 p. alatt. Grandhamba pedig (104 V 2 angol mért­föld) H2V 2 perez alatt érnek. — Hogy miért nem lehet a gyorsaságot jobban fokozni, annak oka a gőz természetében és a levegő nyomásában rejlik. h'KblilAs HZKIíKlíSZTÖ: Dr. KÖIÍ, ÖST LÁSZLÓ. N Y I L T T E R. Az e rovat alatt közlőitekért. Béget nem vállal fulnloV a H •/. e r k. UTÓHANG az esztergomi városi iparkiállitáshoz I Tisztelettel felkérjük Simon bádogos urat és segédjét, bírálják meg elszeles­kedett fürdőkádjukat, melyet egy drót

Next

/
Oldalképek
Tartalom