Esztergom és Vidéke, 1888
1888-08-23 / 68.szám
mennyire bíznak maguk a papiros jóságában. Hogy a törzsrészvények kamatozása jól vezetett vasútnál milyen szépen elérhető, erre nemcsak a buda-pécsi, hanem a még analógabb arad-csanádi vasút a legfényesebb példát nyuj ja. Az ügy megkívánja és megtűri, hogy minden érdekelt fél a leggyorsabban járjon el a közös mű létesítése czéljából. A magányosok részéről bejelentelt aláírások mármost is közel 150.000 frtot ütnek meg. A megye szinte meg fogja tenni a magáét, a közalapítványok pedig csolnoki termelések emelésére, a melyre a bérlő kötelezve van, szívesen fognak adakozni. Az állam pedig, mint a legjobb forrásból értesültünk, az engedélyezési tárgyalásoknál meg fogja állapítani a saját hozzájárulása mértékét, mely a többi vasútnál is jelentékeuy (3 — 5000 forint kilométerenkint) volt eddig és remélhetjük, hogy a füzitői csatlakozásnál, mely az állam vasutat nagy mérvben táplálni lett hivatva, épen nem lesz kisebb a szokottnál. Igy tehát minden indok meg van arra, hogy a c. várost meghívjuk arra, miszerint becses határozatát minél előbb meghozni kegyeskedjék, hogy a vasútnak a jövő évben való megnyitása szép álomból még sokkal szebb valósággá válhassék. Becses értesítésüket várva, maradunk a mélyen tisztelt Tanács és Képviselőség legkészebb hívei Esztergom ) lg88 _ M ^ Nyergesigtalu, ) Dr. SILBERSTEIN ÖTVÖS ADOLF a „Pester Tjloyd" belmunkatársa. BtfUTUM IGNACZ uyergesujfaltisi téglagyár-igazgató, Elöeugedélyesek ée az Érdekeltség képviselői. Esztergomi írók. (Folytatás.) 38. Dr. Merényi Lajos. Született 1854. aug. hó 25-én Esztergomban, ahol elemi- és középiskoláit végezte. Egyetemi tanulmányait 1873/4. tanévben a bécsi egyetemen kezdette s 1874—5-től fogva Budapesten folytatta, hol 1877. év telén tanári oklevelet nyert. Ezután rendes tanárrá neveztetett ki a nagykikindai gymnásiumhoz, mely állását elfoglalnia azonban az 1878-iki boszniai mozgósítás nem engedte. Boszniából visszatérvén, Kis-Tapolcsánban gróf Keglevieh Istvánnál foglalt el nevelői állást. 1879. évi máj. 29-én tudorrá avattatott, u. az évi szeptenber hóban pedig Eszterházi Miklós herczeg fő le vél tárában Kis-Martonban a másod levéltárosi állomást kapta, azóta a berezegek hitbizotlm. könyvtára is őrzésére bízatván, jelenleg mint berezegi levéltárnok és könyvtári őr él hivatalának. Önáló müvei: 1. Niccolo Macchiavelli élete és tanai. Történelmi tanulmány. Budapest 1878. 2. Magyarország legújabb kori tőriénél o. Korn német munkájának fordítása. Magyar-Ovár, Czéh S. nyomdája. 1872. Számos czikket irt lapok- s folyóiratokban. Megemlítjük a következőket: A kath. egyház érdemei a művészetek ápolása körül. Kath. Néplap. 1872. Az iskolai könyvtárak. Novelészet (Szerk. Seidel Pátkai Pál) 1874. Esztergomi Farkas András író. Esztergom 1875. Az utolsó Komanoffok. Főv. Lapok. A képzőművészet nőalakjai. U. o* A renaissance nőképzése ItáliábanU. o. Esztergom felszabadulása. Czikksor. Eszt. és Vid. 1883. Egy franczia iró az iskolai nevelésről. Népt. Lapja. 1885. Száz éves jajszó. Budap. Hirlap. 1887. évf. stb. 39. Méri Etel József. Született Esztergom megy o M.-Szölgyónben 1834. márcz. 5-én. Középiskolai tanulmányai után 1851. szopt. 11-én a benczések közé lépett. Mint ilyen a theologiát Pannonhalmán hallgatta és 1857. aug. 31-én felszenteltetett. 1857—62. Pápán, azután Győrött volt tanár. Meghalt 1883-ik évben u. i. Társszerkesztője volt az ifjúsági Plutarchnak. Czikkei közül említendők a következők : Az egély angyala: Csal. Lapok. 1855. A genzanoi urnapi virágünnepély U. o. 1857. Guzmich Izidor. Tan. Lapok. 1857. Maár Bonifácz. U. o. Vajda Samu. U. o. Révai Miklós, ü. o. 1858. A tarmészetiudoniányok előadása az algymnásiumban. U. o. 1858. Bessenyei György. U. o. 1860. A tüzéri főparancsnokság pecsétje szabadságharezunk idejéből. Győri Közi. 1869. Római sir. ü. o. 1870. A Mayer-féle ház kutjából kiásott római sírról. U. o. A mézeskalácsformák és kályhafiókok ügyébon. Győri Közi. 1871. Régészet. U. o. Győrvár négyféle rajza és a győri vaskakas. Győri közi. 1872. Gvőrváros történeti s régészeti emléktáblái. U. o. 1873. Volt-e Napóleon Győrött? ü. o. I. Napóleon csakugyan volt Győrött, ü. o. Gondolatok Orsinits István sírjánál. U. o. 1871. Pállfy és Schwarczenberg képe a győri musaeumban. Győri Közi. 1875. Achen János képeiről U. o. Római templom emlékköve Bőnyről. ü. o. Archaeologiai levelek. Arch. Értesítő. 1872. ' A győri homokgödrök kősirja Domitián idejéből. Arch. Ért. 1872. A győri főgymnasiumi múzeum s a vidék nevezetesebb régiségei. Arch. Ért, 1862. A győri múzeum római éremgyüjteménye s valami a leihelyek fontosságáról. Győri fg. ért, 1874. A r rabon a temetői. Győr harmadik római temetőjének ásatása alkalmából. Győri fg. ért. 1876. 3 -75. 1. Pázmándi Horváth Endre élet- és jellemrajza, ü. o. 1879. 3—170. I. (Folyt, köv.) Színházi szemle. (23- Gasparone.) Igen szép zonéjü operettet adlak szombaton egyidejűleg a «fővárosi szinkör»-rel: Zell és Genée Gasparonéját. Juhász Sándor, a társulat baritonistájának ju'aloinjátéka volt — nagyon gyenge jutalom mellett, pedig — hőség sem volt az este az arénában. Nem csoda, ha a jutalmazott, ki iránt még a tapsokban is fukar volt közönségünk, nem játszott valami nagy kedvvel. Ledoíszky Mariska Carlottája, nemes s előkelő alkotás volt, énekével pedig nem egyszer vívott ki köztetszést. Ha e két szereplőt szerepüknél fogva egy párnak veszszük, a második pár lesz Szőllősy Ilon és Rácz, a társulat e két kiváló tagja. Az idylli életet mutatták be játszi örömeivel pajzán jókedvvel. Mindkettőnek játéka méltó volt egymáshoz. Breznay és Foriss ismét egy pár: a nem becsületes ember, hanem : podesta apában s ennek fiában. Kitűnően játszottak. Ha még Kantay Terézt, a társulat komikanőjét, a grófné duennájában, Bérezi Marit a szobaleányban kiemelem, csak kritikusi kötelességemnek teszek eleget. — Kár, hogy Gasparonet csak közepes ház nézte végig. (24. A piros bugyelláris.) Korán elhunyt színműírónk: Csepreghinek e jeles darabját adták vasárnap Erdei Berta k. a, vendégjátékával és Csorba János rendkívüli felléptével, — rendkívüli számú publikum nélkül. Erdei Berta párkányi születésű énekesnő Zsófi szép szerepét adta gyakorlott ügyességgel s nem épen köznapi hanggal, az ő tere azonban inkább a salonszerepek körében van, mint a népsziiH művekében. Tisztelői babérkoszorúval lepték meg. — Csorba ur a főfőszinlaposztó is kitett magáért repertoár szerepében: ^Csillag Pál manipulás őrmesterben. 0 maga sem tudja: hányadszor játszotta ez egyedüli szerepét. Játékán meglátszott a gyakorlat elismert hatalma, — Foriss a jogyzőben ugyancsak megnevettette a középszámban jelen voltakat, Breznay is a hosszú ujjú huszárkáplárban, míg Gyarmati hájas ispánban, Juhász Kósza Gynrkában, Balázsi Török biró uramban, a nők közül Örsy Aranka Menczikében, vívtak ki elismerést. (25. A király házasodik.) Szent István ünnepén a fennti vígjátékot előzőleg «Szent István koronáztatása» cz. allegóricus képet mutatták be a társulatnak csaknem összes tagjai. Az élőkép sikerült volt a háttérben lévő «Hit, remény, szeretet» szép csoportozatával együtt. Ezt követte Tóth Kálmán, a jeles iró s költő történeti vígjátéka: A király házasodik. Története az Anjouk korából van véve, ama. boldog korból, midőn Magyarország mint nagyhatalom szerepelt Euurópa sülycszlőkkel s zsinórpadlással nagyon is ellátolt színpadján. A kitűnő vígjáték mindvégig jó hangulatban tartá a kevés hallgatóságot, mihez nagyban hozzájult a szereplők lelkiismeretes játéka. Szabó Ilka a bán leányában, Gyarmati a nagylelkű, s szerelmes királyban, Foriss kiskópjai, nagy kopj ai Kópjai Imrében, Breznai a ravasz vén fráterben, mindmegannyian az est hősei, mig Szirmaynó az özvegy királynéban, Örsy Aranka az özvegy herczegnőben, Deréki Koutban, Balázsi a boszniai bánban keltettek figyelmet. — Szent István napján, e nagy királyunk szülővárosában telt házat remélt az igazgató. (26. Eleven ördög.) Deréki, a társulat derék színműírójának s rendezőjének dőrék fordításában a kolera, az adó s egyéb nemzeti nyavalya mellé. Végre megérkezünk Pécsre. A vonat majdnem léghajóvá változott, annyira megkönnyebült a sóhajoktól s a kétségbeesettek végső fohászaitól. Mindenki tedeumi hangulattal sietett ki a karikákon forgó tüzes kemenczékből s ugy szivta magába egy áhítatos negyedóráig a sokkal forróbb aetnai athmospherát. De hát érzéki csalódásból áll minden gyönyör s jaj lett volna annak a Kolumbusnak, a ki azt állítja, hogy a pályaudvaron három fokkal melegebb van, 'mint a kupékban. Részint kocsikon, részint lihegő karavánokban vonult be a jeles városba az ünnepi közönség. Tiszta és szabályos uton értünk a diszes püspöki városba, melynek főékessége és állandó büszkesége a régi magyar román bazilika. Van ugyan három megyére szóló kiállítás is a szép városban ; de az én első utam mégis a műemlékhez vezetett, a melyet most volt alkalmam legelőször megcsodálni. Sajátszerű a mi mostani modern magyar renaissanceunk. Egy-két évtized óta erélyesen hozzáfogtunk Árpádház és vegyesházi műemlékeink — felépítéséhez. Egymásután épülnek a kassai doni, a pécsi bazilika, a bandoki s a budavári Mátyástemplomok. Néhány száz' év múlva meg is rajtuk a századok patinája s a későbbi nemzedék nagy lelkesedéssel fogja üdvözölni most épülő régiségeinket. A pécsi bazilikán még legkevesebbet építenek. Ezt a szó legzárosabb értelmében csakugyan restaurálják. De hát mikor nádunk századokon keresztül mást se cselekedtek, mint lerombolták Szent István, Szent László, Nagy Lajos és Mátyás király Magyarországát. Nemcsak tűzzel és ólommal, hanem még ostobasággal is. Mert akárhány műemléket sokkal inkább tönkre tett egy Ízléstelen restauráló az ő jóakaratú de baraár reparálgatásaival, mint a törökök bombái, vagy a felekezetek véres tusai. A pécsi bazilika a legimpozánsabb románstylü magyar székesegyházak egyike, melyeket most az esztergomi születésű Dulánszky püspök nemcsak áldozattal, de műérzékkel is restauráltat, A hatalmas székesegyház már messziről dominálja a várost. A czementszinű uj tornyok már elkészültek s a főbejárat felső párkányára is fölrakták a legszigorúbb román-sty 1 ü apostolszobrokat. Kicsiny ahoz ez a mi lapunk, hogy elég helyünk lenne e remek templom leírásához. Csak néhány jellemzőbb benyomást vetünk ezúttal papirosra. A harminezhárom ablakos templom tele van csodálatosan ragyogó falfestményekkel, melyek egytŐl-egyig érvényesülnek. Elsőrangú európai freskó művészeinket nyerte meg a pécsi püspök a hatalmas diszitö munkálatokra. Festőibb román-stilü bazilikánk nem lesz több az országban, ha a pécsi teljesen elkészül. Mind a falfestmények, mind a szobormüvek, mind az uj oltárok és egyéb architektúrái részletek a legszigorúbb román stílben kerülnek ki a művészek kezei közül. Zala György szobor-művei szakasztott olyanok, mint a XII. század alkotásai csak a karrarai márvány csillogó üdesége hirdeti a keletkezés fiatal idejét. A magasra emelkedő szentély alatt éjszaki és déli lejáratokkal földalatti terjedelmes helyiség van s a templom falai mellett kápolnák sorakoznak. A fölséges székesegyház nemsokára elkészül s pompájában csak az esztergomi ujonan díszített bazilikával fog vetélkedni. De az idegeneket most a pécsi kiállítás csődíti a zaharai klímával dicsekedő elegáiib városba. Maga a kiállítás három délmagyarországi megye életrevalóságának vetélkedése, Baranya, Tolna és Somogy száltak sikra, hogy tanulságos adatokkal illusztrálják az emelkedő magyar vidék intelligencziáját és nagyhaladását. Pécsnek magának is pompásan virágzó lokális ipara van, mely országhirüvé lett. A Zsolnai-gyár európai hirű majolikái, Littke pezsgői, Engel faipar czikkei, Hoffmann bútorai, Höffler bőrgyártmányai, Augszter orgonaépitése, Rupprecht harangjai a pécsi kiállítás magas színvonalon álló tételei. De szintoly érdekesek a délmagyarországi dunántulimegyék népviseleti és házipari dolgai is. A pompás kalotaszegi varróttasaknak először egy érdekes tollú magyar irónő csinált éveken keresztül reklámot. Most már a varrottasak hálálkodva csinálják a reklámot a szellem felkent felfedezőnek. A solacz háziipar s a nagybecskereki házi munka is rendkívül tanulságos, eredeti és méltó arra, hogy a külföldről drága pénzen importált exotikus tarka-barka gyári szőnyegeket kiszorítsák ízlésesebb szalónainkból. A kiállítás maga két nagyobb középületben van elhelyezve. Az alsó a tornacsarnokban, a felső a mintaszerű népiskolában, a hol a kiállítás művészeti része csoportosul. Az országos képzőművészeti társulat vándorkiállítást rendezett s igy a fővárosi tárlatok ismerői nem sok egész uj vászonnal találkoznak. Az egész ujak nagyrészt ismerétlen vidéki zseniktől valók; a számottevő műdarabok pedig Ligeti, Vastagh, Keleti, Telepi, Tölgyesi, Spányi, Feszti, Kardos, Feledi, Pataki, Tolnai s Greguss Imre műterméből százmaznak. A alsó kiállítás a praktikus életé főleg az ágiikul túráé. Van is sok szemlélője azok közül a kisebb magyar gazdák közül, a kiket nem igen láthattunk a fővárosi iparkiállitáson. És ebben a pécsi kiállítás nagy jetentősége, hogy tanit és felvilágosit olyan szép rétegeket, a melyek ritkán kerülhetnek Budapestre. Impozánsba pécsi «dalárda» diadalmi jelvényeinek gyűjteménye; de sokkal becsesebb a Kossuth bankók eredeti kliségyűjteménye. Csak olyan naivságok ne bántanák a gyakorlottabb szemeket, a milyeneket a rendőrség ugy látszik nem mert revízió alá venni. Ilyen például egy külön tétel alatt szereplő s kegyelettel üveg alá takart fekete bankó 1811-ből; ilyen a Kossuth-bankó gyűjtemény; ilyen egy szalámival kitömött sertésbőr (valóságos disznóság) és ilyenek a különféle elemi iskolákból kiállított primitív gyakorlatocskák, melyek legföljebb csak a gyakorlatok hidasait érdeklik." Pécs városa örvendetesen halad. Rendes, tiszta, egészséges, jómódú magyar város, mely csak elemi iskola czéljaira évenkint ötvenezer forintot költ. Van gázvilágitása, telefonja s akárhány olyan palotája, mely Budapestet is díszíthetné.
