Esztergom és Vidéke, 1888
1888-08-15 / 66.szám
(19. Szép Heleua,) Offenbach hétfői «Szép Heléná»-ja s az est szép Helénája számra nézve szebb közönséget is vonzhatolt volna. A jeles s egész európában felkapott operetté meséje igen régi ; a görögökős mondájából van véve, mely azonban mindig uj marad, sőt még ujabb is, a mennyiben szinrekerült uj operett eben is Heléna elrablásának más motívumai is vannak. Ledofszky Mariska a társulat primadonnája kezében volt a ezimszerep, melyet oly ügyesen s kecsesen bonyolított le, hogy sokban elérte Pálmay Ilka játékát, ki a népszínházban e szerepet játsza. Ily Helénákért nem csodálom, ha egész Görögország fegyvert fogott s tízéves háborút viselt Trója, a Priamidák fészko ellen. Menelaus, a szerfölött együgyűnek feltüntetett s cserben hagyott spártai király szerepét Foriss együgyüsködte sikeresen, a tízéves háború okozóját Parist pedig Rácz, a társulat tenoristája adta. Calcbas az ó-kori haszonleső főpapban Brezuay keltetto többször derültségre a többi szereplőkkel együtt a nem nagy számú publikumot, ugy Juliász is a talányokat feladó Agamemnonban. Mig Szőllősy Ilon Orestes királyfiban kedveskedett Pylades és Charis harátjaival együtt, addig Gyarmathy a bősz Achillesben heveskedett. A sikerült előadást azon óhajjal hagyták el a szépet és jót pártolók : bárcsak az esztergomi művelt színházlátogatók az arénánkban működő elsőrangú vidéki színtársulatot legalább az utolsó napokban pártolnák, hogy városunkból tisztességesen, deficzit nélkül lávozhassék. két úrhölgy rohant a bál alkalmával, a kik aztán a titkos imádóért olyan botrányt csaptak a parketon, hogy Londonban egy álló hétig egyébbről sem beszéltek. A keztyü történetéből. A mai napig sem tudjuk, mikor találták föl a keztyüt; azt sem tudjuk, hogy egy ház iák vagy világiak találmánya-e. Annyi azonban kétségtelen, hogy már 1184-ben használtak a papok a templomi szertartásokhoz keztyüt, nem említve azt, hogy már a zsidó farizeusok is használtak a frigyszekrénynél, mely villám-apparátus volt, valami kézburkot. A keztyü története a mily homályos az elején, éppen olyan érdekes a középkorban. I. P á 1 orosz czár kedvesének, Gagarin berezegnének, azzal kedveskedett egy alkalommal, hogy a Mihály-palota azon termét, melyben a herczegnőt fogadta, rózsalevelekkel hintette be, mert megtudta, hogy a herczegnő kezein rózsaszínű keztyük lesznek. A középkorban a legmeglisztelőbb ajándék a keztyü volt, mig arczba dobva a legnagyobb sértés jele. Ugy adva számos boldog szerelem postája, így dobva temérdek gyász és vérontás hírnöke. A keztyü végre oly nagy tért foglalt el a társadalomban, hegy nemcsak az udvariasság és lovagiasság jele, hanem a boszu eszköze is lett: számos esetben használták föl mérgezésekre. Fraucziaországban először Medici Katalin elégítette ki boszuját a mérgezett kesztyűkkel s még St. Simon idejében is nem egyszer szerepeltek, legalább emlékirataiban, valami Hanterine úrról azt mondja, hogy keztyüvol küldöttek a másvilágra. Grammont irataiban is találunk számos érdekes apróságot a keztyü történetéből. A többi között azt állítja, hogy egy előkelő angol nő keztyüt küldött egyik vetélytársának «egyik titkos tisztelője* nevében, a ki ugyanolyan keztyüket ígért viselui egy udvari bálon. Ugyanekkor hasonló kesztyűket küldött egy másik titkos szépségnek is ugyanazon ctitkos tisztelőd nevében, ugy, hogy az illető gavallérhoz egyszerre Az uszodából. Elnök nélkül még a mamlaszkodás sem esik jól. Tavaly ilyenkor még közöttünk szemlélhettük jóságot s barátságot tükröző arczát, hallhattuk kedves elbeszéléseit s élményeit arról a töndérországról, hol csupán szavaival élve; a spanyolviasz is megterem. — Az idén már egy valóságos tündérországban mesél földi dolgokról s hiúságokról, képzeletet felülmúló szépségeknek s jóságoknak. Maradjon meg sokáig szivünkben a boldogult kedves elnök kegyeletes emléke. — Hát most már senki sem mesél csodás kalandokat? — Kérdi egy kéthetenként egyszer járó dillettáns-uszó. — De igen, felelt egy jó humoros exgazdász, valótlansággal határos vadászkalandokat hallunk elbeszélni egy originális külsejű uri embertől. — S ki az? — kérdi érdeklődve az első. — Nem tudom, de valamiféle bárónak emlegetik. * Egynapi dunai élményről egyhétre való anyagot fujt fel s cziczerózott el más embernek háromheti szóbőségével egyetlen egy mamlaszkodó-estén a mamlaszkodók egyike. Erősen kifogásolja bassus hangon, fortissimo erősséggel egy más tisztes ur a hallottakat, midőn a kisduna innenső partjáról bekiált egy stentori hang: — Csöndesebben, te ! Lassan bocsátkozik a vízbe néhány öreg ur és egy-két nem öreg, köztük, ki régebben a második ugró-fokról szokott volt ugrálni, ma pedig a közéletben harmadik foknyi magasságról szokott másokat lenézni — nem tudom meddig. — Jobb igy szép lassan a vizbe ereszkedni, mondják, az embert a guta is megczirógathatja, ha hirtelen egész testét viz éri, — midőn a háttérben egy vacsora előtt 150 kilót nyomó s két méter magas alak staigol fel a felső fokra. A lennlévök nem veszik észre. Egyszerre : — Zsuppsz ! !! — egy hatalmas loescsanás, öles vizhegy s óriási hullám, mely a lassan-élvezőket is beragadja, — Qgy-Qgy vizén lebegő sárga takarmány-óriás, félig fulladozó hangok : — Ah .... a .. . . a.. . pa . . . pa .. . HULLÁM. HÍREK. — Mai számunk az ünnep miatt a szokottnál egy nappal előbb jelent meg. 0 Felsége születésnapja lesz szombaton. Az ünnepi nagymise, melyeu a hatóságok tisztviselői is részt vesznek, az idén az építkezések miatt a belvárosi plébánia templomban fog megtartatni. — Kinevezés. Herczogprimásunk Bundala Mihály pápai kamarást, a nagyváradi szeminárium lelki igazgatóját hasonló minőségben a budapesti központi papnövelő-intézethez nevezte ki. — Herczegprimásunk hír szerint részt fog venni Szt.-Istvánkor a Budavárában tartandó nagy egyházi s nemzeti ünnepen. — Szent-István napján a budapesti helyőrségi templomban az ünnepi szónoklatot Wolafka Nándor dr. egyet, tanár és közp. papnevelői tanulmányi felügyelő tartja. — Megyei gyűlés. A megyei közigazgatási bizottság tartotta tegnap ülését, melyen a főispán akadályoztatása miatt Kruplanicz kir. tanácsos, alispán elnökölt. — Lapunk szerkesztője déli tanulmányi útjáról érdekes útirajzokat küld a lap számára. Jövő számunk hozza majd az elsőt. — Khínai püspök. Egy olasz származású szürke reverendával s kalappal ellátott khinai püspök járt tegnapelőtt a herczegprimási udvarnál fráter AngeHcus Bécsben tartózkodó szentföldi komisszárins kíséretében. Czólja: könyöradományok gyűjtése volt. — Nagy boldogasszony ünnepén székesegyházunkban a szokott ünnepélyes nagymiso az építkezések miatt elmaradt. Bazilikánkban e napon bucsu is van és számos kisebb-nagyobb zarándoksereg keresi fel a magyar Sión büszkeségét. — A Ferencz rendiek esztergomi zárdájában a közel napokban változás tö.itétit, a mennyiben Pozsonyban ez idén tartott kis-káptalanjuk határozata szerint az eddig itt volt theológiájuk Nagyszombatba helyeztetik át. Ugyancsak a nevezett kis-káptalau Lengyel FIávián hitoktatót, a megmaradt Vargha Márk zárdafőnök mellé vikáriusnak választotta. — Vizbefulás. Hidvéghy István börtönőr 11 éves Józsi fia tegnapelőtt az úgynevezett «kimért helyen» a Dunába fulladt. Nem volna jobb a Dunában fürdést ott s alább megtiltani s jóval fentebb egy kosárszerüeu bekerített helyen engedni meg Esztergom fehér szerecsenjeinek a dunai fürdést ? — Eltűnt bábos. Schapschütz József bábos ifj. Schalkász revolverét magához véve, városunkból nyomtalanul eltűnt, hollétét nem tuják. — Bucsu van ma Nosztrán. melyre a búcsúsok sokasága az ország több részéről összesereglett. Basilikánkban a bucsut az építkezés miatl megtartani nem lehet, az ide zarándokoltak is Mária-Nosztrára mentek. — Az orsz. népünnepre városnnkból sokan már vasárnap lerándulnak. |,Tájékoztatásul: az ünnepély érdekes látványossága lesz az állatkert is. Az igazgatóság u. i. gondoskodott arról, hogy ezen alkalomból a fővárosba ránduló vidéki közönség élvezetes órákat tölthessen az állatkertben s meglepetésben is részesüljenek. Igy Miss Ella Zuiila és Miss Lu-Lu világhírű művészpár bámulatos és hajmeresztő mutatványait naponként kétszer fogja a délutáni órákban bemutatni. Továbbá számos érdekes, ritkább fajú állatot is szerzett be az igazgatóság, melyek mind az ünnepnapokra érkeznek meg. — Deréki Antal színműíró s színész, kitől ma az első tárczát közöljük, jutalomjátéka lesz holnap Verseghy N. Róbert (Sajó Sándor), A kolozsvári színtársulat tagja, városunk fia, továbbá Schönwalder Ilona urnő s Kont Ilona úrhölgy, Ledofszky Mariska úrhölgy, Foriss és Rácz közreműködésével. Az est folyamán tartandó hangverseny műsora: 1. «Olasz ária» a «Tiz leány» cz. operettéből, énekli Schönwalder Hona urnő. 2, «Bordal» a «Boissy boszorkány» cz. dalműből, énekli Rácz Gyula. 3. «Románcz» «Boccacció»-bóI, énekli Ledofszky Mariska úrhölgy. £. «Magyar rapszódia* Liszt-tői, zongorán előadja: Kont Ilona úrhölgy. 5. «A halvány ember» komikus magánjelenet, előadja: Foriss Pista. — Kiállítás lesz vasárnap és hétfőn a városház tauácstermében. A helybeli iparossegédek ós tanonczok állítják ki munkájukat. A kiállítás megnyitása vasárnap reggol 10 órakor történik Mayer István püspök, mint védnök által. A kiállítás szemlélhető reggel 8—12. d. u, 2—6-ig. A közönség megtisztelő látogatását kéri a szervező bizottság. — Erdélyi Berta kitűnő énekesnő fog fellépni vasárnap a «Piros bugyellárisban» és a keddi utolsó előadásban «Az eleven ördögben». — Színészeink panasza. Általános a nézet, hogy oly városokban, a hol a fővároshoz való közelség minél szembetűnőbb a színészek élete is annál jobban van kitéve a nélkülözéseknek. Esztergom szintén közel fekszik a fővároshoz, s igy a színészi állapotok is nyomasztóak. De hát csakugyan a főváros az oka, hogy színészeinknek panaszkodniuk kell? Mi abban a véleményben vagyunk hogy — nem. Azok a társadalmi elemek, melyek színészek ügyét oly melegen pártfogóinak: erősen szenvednek egy betegségben, t. i. a pénzhiányban, jobban mondva abban, hogy mindennapra kimért jövedelmeik forrásából édes keveset csepegtethetnek Thalia oltárára. Es ez nem más, mint hivatalnok sereg. A hivatalnok havi fizetése kellő beosztás mellett alig képes fedetni a mindennapi szükségletet; tehát a színészetért áldozni kész tekintélyes számú koszt meddő helyzetében meddőn kénytelen hagyni a színészek kasszáját is. Hát csak hivatalnokokból áll Esztergom közönsége ? Nincsenek itt jelentékeny jövedelemmel és tőkével rendelkező polgárok, kiknek jövedelmi feleslegéből bőven kerülne az érdemes színész-társulat támogatásával való öszszeg legalább.is annyi, a mennyivel deficit nélkül távozhatnának tőlünk? Nem is számítjuk ide azokat, kik társadalmi hivatásuknál fogva nem barátai a színészetnek, — habár erre meglehetős elfogultság és ozsdi nézetek szolgáltatnak alkalmat, — mert országos tekintélynek örvendő színészitársulat soha sem sülyed arra a fenékre, a hol erkölcsmételyező színdarabok nyernek életerőt. Közönséghajhászó darabok, melyek az erkölcs rovására kerülnek színre, csak kósza vándorszínész-truppok hivatása marad, melyet értelmetlen közönség tapsolhat meg, — de Esztergom müveit közönsége ilyet meg nem tűr, sőt teljes visszavon ulíságával és tartózkodásával megvet. Ámde oly társulat mint a minő a jolenlegi, miért szűkölködik a támogatásban — az csupán a pénzes embereink egykéd vüségében szolidebb kifejezéssel élve: szűkmarkúságában keresendő. — Ez valóban szánalmas betegség, melyen segítenünk nem lehet. A ki többre becsüli a hűs fák árnyékában megeresztett plausch-partiet, avagy a 32 levelii biblia forgatását, — mint tehetsége szerint könnyen pártolható színészetet, — az természetesen egyéni gusztus, melyet megváltoztatni senkinek sincs joga, — azonban mégis van ennek egy kis háttere, mely nem más mint azon érzéketlenség, mely a színészet hivatását felismerni nem képes, vagy a színészet hivatását félreismeri, — a mi szánalmas állapotra mutat. Ha egy vagyonos földmives gazda egy szakasztó krumplit többre becsül egy pártolás nélkül hagyott színdarabnál, — azt tőle rosz néven művelt ember nem veheti, mert nem bír felemelkedni arra a tudatra, hogy a színészet pártolásával nem a színészt élteti csupán, hanem közvetve elősegíti és tápot nyújt azon, a társadalmat mulattatva, művelő és szórakoztató kívánalomnak, mely egyrészt művelődési, másrészt magyarnemzetiségí szempontoknak van alávetve és azok szolgálatában a magyar állameszino terjeszkedésére jelentékenyen közrehat A ki ezt el nem hiszi vagy tagadja, az szűkkeblű, elfogult ; vagy a ki tudja és beismeri missióját a színészetnek és tehetsége van a pártolásra - - -nem teszi ; az ellensége a magyarság előhaladásának és a mővelődés eszméje általánosításának. Fásitsunk és szépitsünkl A modern irányban fejlődő városok egyik kelléke: főbb utczái fasorral legyenek ellátva bírjanak egy-két üdülő sótahellyel. Ez irányban látjuk törekedni a többi városok között Veszprémet is, mely néhány hóval ezelőtt ezreket áldozott hasonló czélra: házakat vett meg s romboltatott le, hogy helyükön sétateret létesít-