Esztergom és Vidéke, 1888

1888-08-12 / 65.szám

Ml

;

''MI

;

;í ,r,t IIK II R'T'lvl 1K 111T K r/rszH.n: VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÜKÖN. l.l.Öl'l/K.'l'KSl Álí : e^»>n'. tum . . i'i fit — kr. ítíl evm 8 fit ••- kr. iM'{-\e<l«vie I frt »0 kr. Eyy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZE'.IIT-AI MIA-U'l'CZA 317. SZÁM, Imvú ü Inp H/.i>lli>mi m>i/.(>t illíjtíí kit/,l(»iiiHiiy»*k iciil<l«tiil<"lt. KIADÓHÍVATAL : SZkCMKI lYI-TÉR 331- SZÁM, lntVií n lap liiv.'ifulos s ;i magán Ifirtleléstti, ;i, uyilMérbe BZíllft kii/,, lumúnyek, tdőli/.olusi é» rei;l:imnl;Í3ok iutózenilíHi. HIRDETÉSEK. II HIVATALON IIUMHOTKNIOIÍ :i I s/.üíól 100 r/.ntg — frt 75 kr.i J00 —200 ig . 1 frt 50 kr.i 3»l)-S00-ig . 2 frt ^r. kr.i líélyígdij ííO kr. MAflAN.-IHIíhKTRHlöK miijí;íllii.|ii)i|ás szerint It'gjü I M n y IIHÍI 111 i;in 1Í ii /.i > 11 h (n c k. NYII/ITIM BiiiM »0 kr. Gazdáinkhoz. Esztergom, aug. 11. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület azon szerencsés siker által öszt öltöztetve, melyet a .múlt évben tartott brüsseli nemzetközi kiállítás alkalmával ólért, melynek folytán a brüsseli sörfőzők szintúgy mint kereskedők, kik a magyar sörárpa kitűnő minőségéről közvetlen meggyőződést szereztetlek, már eddig is több nagy birtokú árpa termelőinket nemcsak kereskedelmi, de közvetlen összeköttetést is létesítenek: a budapesti telkeu ez évben is Országos sörárpa kiállitázt rendezni elhatározá, hol is e beküldendő sörárpa példányok illetékes termelők, kereskedők és szak férfiakból Összeállítandó jury állal megvizsgáltatván az illető kiállítók érdemszerinti díszpéldányokkal fognak megtiszteltetni, a kiváló sörárpa fajok pedig kiállítás végett a jelenleg is nyitva álló brüsseli nemzetközi kiál Utasra az országos gazdasági egyesület költségén fognak elszállíttatni. Az eddigelé elért és még inkább fokozható siker s ezzel egyszersmind a közérdek, valamint saját önfentartásunk szempontjából, az országos gazd. egyesület felhívása folytán van szerencsém figyelmeztetni, felkérni sörfőzésre egyszersmind kiál lilásra alkalmas árpával rendelkező megyei ugy városi termelőinket, miszerint ugyanezen termésükből f. évi okt. 1-ső napjáig öt kilogrammnyi meunyiséget az országos gazdasági egyesülethez Budapestre beküldeni ne terheltessenek. Egyidejűleg a tisztelt gazda közönséget arra is fölhívni bátorkodom, miszerint az országos kiállítás, hol a legjobb minőségű árpa fajokkal közvetlenül megismerkedve egyúttal jövőre hasznosítandó legjobb vetőmagról is gondoskodhatnak, minél számosban meglátogatni el ne miilaszszák. Esztergomban, 1888. aug. 9. Kiváló tisztelettel MESZÉNA JÁNOS, az Esztergom vidéki Gazdasági-Egyesület alelnöke. A magyar Carlsbad. Mehádia, aug. 10. II. A park két végén áll a két fejedelmi palota, a «Ferencz József» udvar és a «Rudolf udvar*, mindkettő három emeletes modern styhi remek épület. Berendezésük fejedelmi: minden lakáshoz nappali, éjjeli társalgó 's zongora szoba van adva, bútorzat tölgy és mahagóni fa, a kárpitozott bútorok pedig selyemből és bársonyból vannak. E két palotát a gyógytermekkol zárt folyosó köti össze, melyeken végig haladva a fürdő főterére érünk. A főtér falazatába a Herkules fürdőben talált római régiségek belyezvék el, itt-ott egy ujabbkoru emléket is csillogtatva, mint például a két márványtábla a magyar király és a királyné itt időzésénok emlékére. A főtér közepén áll a nagy szökőkút, melynek medenczéjébe kilencz különböző irányú csövön sugárzik ki a Herkules forrásból vezetett vastartalmú, jéghideg ivóviz. A szökőkút körül terül el a «Ferdinánd» udvar. — Két emeletes palota — katonai laktanya, az «Augusta», «Ludovika» és «közös fürdők*, valamennyi kéntartalmú vízzel, mig a főtér hátterében a katholikus imaház kupoláján törik meg a nap sugara. A Cserna patak, mely a fürdő területét középen metszi át, kőhiddal van átövezve, melyen átlépve, gyógytárt, postahivatalt, fürdőbiztosi palotát s díszes magán villákat találunk, melyek közül különösen kiemelkedik a Tatarczy villa, melyben királynénk töltötte a a mult fürdő évadot. E villákkal szemben a görög nem egyesültek tomploma s a határőrvidóki szegények menedékháza áll ettől jobbra a Cserna partra dűlve a «Ferencz» fürdő, a szembajban szenvedők gyógyfürdője, emelkedik. Az egész főtórt körülölelő hegyek tetején elszórva találjuk a touristák pihenésére épült nyughelyeket, ilyenek a «Schneller magaslat*, a « Szép kilátás*, a «Deák Ferencz mező*, a «Széchenyi sétatér*, az «Ilöua berek*. Mig a Damokles ormán kereszt jelöli hazánk véghatárát, honnét szabad szemmel beláthatunk Romániába egész Vercserváig. A főiért elhagyva árnyékos fasorok között fölfelé haladva, a Cserna partjaiu egy-oláh lánnyal vagy fiúval találkozunk, a kik a Herkules fürdő specialitásait, az itt nagy mennyiségben található skorpiókat árulgatják. Ezon állatkák a hegyoldal kövei alatt tanyáznak s a napon sütkérezve, nem ritkán a gyalog útra is ellátogatnak, a járó kelő nőket páni félelembe ejtve. Majdnem a Cserna patak torkolatához érünk, midőn tompa moraj hangzik fel s egy fordulatot téve, kitárul előttünk a Cserna völgyének egyik legremekebb természeti tüneménye a «Nagy vízesés.* Négy láb magas szikláról zuhog alá a viz zöldes babja s megtörve a napsugaraiban, szivárvány szalagot vonva a mélység fölé, melyen át a piros pettyes pisztrángok százával vetik magukat a tajtékzó, dühöngő hullámokba. A «Nagy vízeséstől* alig öt percznyi séta után a «HerkuIes forráshoz* jutunk. Sajátságos érzés lepi itt meg az embert. Az alacsony épületbe lépve, egy ajtón át a hegyoldalába jutunk, hol valóságos tó terül el szemeink előtt, melyből csendesen folydogál a kristály tiszta viz, az épületben levő fürdőkbe és a föld alatt a főtéri szökőkúthoz s az uszodáboz. Már o látvány is meglepő, de még inkább az a sajátságos tünemény, hogy mig az egész Herkules fürdő területén minden ér kéntartalmú vizet ad, ez az egy forrás teljesen ment a kéntől s tiszta vastartalmú. Almélkodásunkat el se oszlatjuk még, midőn a képzelet szabad szárnyára kél és visszaröpül a rég mult időkbe midőn a római légiók hősei csoport o-* sullak e forrás közé, kiknek munkásságát mai napig sem tudta a mindent megemésztő idő vasfoga semmivé tenni: ott áll előttünk a római vízvezeték, mélyen bevésve a hegy sziklájába. A mult varázsa a természet bubája, Az

9 P

£sz ter gom és Vidéke'" t árcsáj a. PANASZ(1836.) Tul az ég határain Fényes nap fölött, Csendes tiszta éjeken Csillagok között ; A y irányok szőnyegén, Rózsa-kelyheken, Szélvihar zajlásakor Habzó tengeren; Merre könnyű szárnyakon Száll a gondolat, S mennydörögve a sötét Fölleg elhalad; Napkelettől nyugatig, Legkisebb helyen, Mint teremtőnk és uruuk, Isten van jelen. Mindenütt jelen vagyon, Minden áldja őt, Mig hiába zörgetett Zárt szivünk előtt. SUJÁNSZKY ANTAL. Mire jo az ujsagiro. (Elbeszélés.) Volt nekem egy nagybátyáin. Nem volt ugyan «amerikai», vagyonát sem hagyhatta igy nekem örökségül ; banem voltak neki olyan jó mondásai, a mikért nagyon szerették Őt egész Sikuliában, a hogy Székelyországot nevezik. Ez a nagybátyám mondta azt is, hogy a ki esuf asszonyt vesz el feleségül, azt megverte az isten, a ki pedig szép asszonyt vesz el, azt megveri a felesége ; igy hát legjobb nőtlenül és veretlenül maradni. Sándor Mózes ur is igazat adott nagybár tyámnak, de már akkor késő volt, mert az ő históriáján kaczagott már akkor Borszék fürdőközönsége bárom saisonon keresztül. Mert hát valósággal három saisonra való történet volt az, a melynek tragikomikus hőse Sándor Mózes ur volt. Sándor Mózes ur igen derék ember volt, góbé volt, táviró tiszt volt, ötven éves volt, szép felesége volt; elég ez egy embertől. Télen nyáron boldogan élt Mózes ur Marosvásárhelyen, hol a hivatala volt. Lakásáról a hivatalba, a hivatalból a korcsmába, a korcsmából ismét a lakására ment; ez volt reá nézve az egész világ. Hanem mikor megházasodott és megkapta feleségül a gyönyörű szép kis Juliskát, egészen megváltozott az élete ; zajosabbá, mulatságosabbá vált, de néha keservesebbé is. A felesége volt az oka annak is, hogy a fürdősaisonra Borszékre tétette magát Sándor Mózes ur a fürdő táviró hivatalába. Juliska kitűnően érezte magát a kies fürdőben. Előkelő és mi a fő, fiatal társaság volt itt; de az egész társaságban legjobban mulatott egy fiatal földbirtokossal, Peterdy Ákossal, ki a fürdő jeunesse doréejának feje volt. A fürdő pletyka-gyárai sokat is foglalkoztak már Ákos úrral és a fiatal menyecskével, kiket gyakran lehetett látni a fenyvesek közt kanyargó utakon párosával; de azért az ég tiszta volt, fellegek nem gyülekeztek a láthatárra: a férj nyugodtan ült hivatalában és verte a Morse gépet, kereskedők, szerelmesek, gyászolók és kölcsönkérő gavallérok számára egyforma jó kedvvel. S a mig Sándor Mózes ur a drótozó asztal mellett ült, szép felesége azalatt udvaroltatott magának, sétákat tett, kirándulásokban vett részt, a melyeken legelső gavallérja mindig Peterdy Ákos volt. Hanem azért a férj nem gyanakodott semmit sem. A menyecske [gyengéden bánt urával és midőn ez hivatalos dolgát {végezte, az asszony megvárta Őt és aztán ketten tettek sétákat a fürdőben és körny-ékén. Egyszer azonban a kis Borszék nyugalmas életét nagy esemény zavarta fel. A közművelődési egyesület adott ott ünnepélyt és ez alkalommal nagy tánczmnlatságot is rendeztek. A fürdő zsúfolásig megtelt idegenekkel és két napon át ünnepi toiletteben volt az egész fürdő és közönsége. A fiatal menyecske természetesen kitűnően mulatott, mig a férj természetesen most is hivatalában ült. De a legjobb mulatságnak ígérkezett maga a bál, a mi után I már annyira sóvárgott Juliska, de sovár1 gott különösen Peterdy Ákos is. A közművelődési egyesület ünnepélyére érkezett Ákosnak egy újságíró barátja is,, a kinek nem volt ugyan valami költŐÉ neve, mert a praedieatumával együtt Teleki Zeke Kelemennek bírták, — de annál költőibb kedély volt ő maga. A mint Kelemen Borszékre érkezett, Ákosnak természetesen legelső ' dolga volt, hogy barátjának elpanaszolja, hogy ismét rabbá tette a szerelem. — Kedves barátom, most az egyszer sokkal komolyabb a dolog, mint az eddigiek voltak, sőt komolyabb mint magam is hittem. Ma este fogom intézni ellenea főostromot és ha a vár meg nem adja magát, ugy nem tudom, mit tevő leszek ?' Elmegyek kolostorba s beállok barátnak,, vagy katona leszek és a háborúban halok — Vagy udvarolsz egy másik menyecs-kének, tette hozzá Teleki Zeke Kelemen.. — Bár ugy volna ! magam sem bánnám, de a dolog sokkal komolyabb. Ha ez a menyecske nem, lesz az enyim, ugy boldogtalan leszek teljes életemben. — De gondold meg, hiszen már másnak ai felesége. — Meggondoltam és csak arról bizo-nyosodtam meg, hogy ő is boldogtalan a férjeoldala mellett; hiszen ő szép és fiatal, kedves és szellemes, a férje pedig mindennek az ellenkezője. Csak azért ment hozzá; mert a szülői erőltették. — De hát mit akarsz vele ? — Azt nem tudom, az tőle függ. Először meg kell tudnom, hogy szeret-e ?