Esztergom és Vidéke, 1888

1888-01-19 / 6.szám

pedig 450 millióra emelkedett. Tevékenysége, mint nagy ipari üzletek alapitójának és előmozdítójának, szintén nem volt terméketlen a lefolyt évben; gőzmalmai, melyek tudvalevőleg a legjelentékenyebbek és a legjobban vezetek közé tartoznak, az első félévben kénytelenek voltak ugyan minden többi nagy üzemhez hasonlóan dúsan adózni a rosz időknek és nagy veszteséggel dolgoz ak, de a második félévben kiköszörültettek a csorbák; a fiumei kőolajfinomító és rizshántó gyári le'epek meglehetősen virágzanak, a bank által Erdélyben és Már marosban létesített kőolajipari vállala ok szép jövőt igérőleg fejlőduok. A magyar, valamint az osztrák állammal és vasuttársulatokkal kötött nagy üzletekben a magyar ált. hitelbank mint a hitelintézeti csoport előkelő tagja az előző évekhez hasonlóan nagyobb százalékokkal vett részt; igy a 28 milliós osztrák (5%-os) papírja radék, az 5 milliónyi Ferdinándészaki vásni i elsőbbségek, a magyar nyugoti vasút 1,113.000 frtnyi elsőbbségeinek, a 34y

2 millió frtnyi 5%-°

s magyar papirjáradék átvételénél, végül a magyar kormánynak adott 12 millió frtnyi előlegnél. A mint mindebből látható, a magyar általános hitelbank 1887-ben serény tevékenységet fejtett ki és a nélkül, hogy a tények által utólag leendő megczáfoltatástól kellene tartanunk, azon feltevésnek adhatunk helyet, hogy az osztalék előbb lesz 18 frton felül, mint alul. A hazai pénzintézetek közt a magyar általános hitelbankot megillető ugyanazon rang illeti meg elviíathatlauul az első magyar általános biztosító-társaságot, a mint hogy a mult évi üzleti tevékenység eredményének is mind a kettőnél rokon jellege van. Azon óriási, majdnem katasztrófaszerünek nevezhető tüzesetek, melyek 1887-beh hazánk különböző vidékein dühöngtek és egész falvakat tettek romhalmazokká, kell, hogy az első magyar általánost, mint legnagyobb biztosító-intézetet szintén érzékenyen sajtolták legyen és az illető osztály inkább kárral, mint haszonnal togja lezárni évi mérlegét. De igen kedvezően alakult a jégbiztositási üzlet, melynek terén az «első magyar» a társulás utján tudvalevőleg éppen szenzácziós újítást kezdeményezett és már igen jelentékeny dimensziókban keresztül is vitt. A legnagyobb, éppenséggel fényes eredményeket az életbiztosításnál érte el e mintaintézet, tehát oly téren, a melyen a verseny a legélénkebben és minden tekintetet leginkább mellőzve érvényesül. Itt lett igazolva az intézetnek s az annak élén állóknak szilárd alapokon nyugvó jó hírneve, világhírű szoliditáson alapuló bizalomra méltó* volta. Példányszerüleg értékesített 20 millió forintnyi vagyon, és üzletigazgatóság az élén egy Lévay Henrikkel, Orinódy Vilmossal és Ullmann Károly Pállal: egy magyar közönségre ellenáll katlan, leküzdlietlen vonzerőt gyakorolnak. Rendit, megyei közgyűlés. Esztergom vármegye törvény hatosági bizottsága jan. 25-én tartandó rendk. közgyűlésén a következő negyvenöt tárgy kerül elintézés alá: I. Felsőbb rendeletek. A m. kir. belügyministerium következő intézöényei: 1. A vármegye 1888. évi költségvetése tárgyában. 2. A közmunka-alap terliéro egy számvevői Írnoki állomás rendszeresítése iránt. Ezzel kapcsolatban a Vármegye főispánjának a számvevői írnoki állomás ós egyéb megüresedett Írnoki és dijnoki állomások !e öltése tárgj

T

ában. 3. Veres Ferencz ii<* gybényi lakos 3 frt 50 krt tevő behaj hatlan árvatári tartozása és a hátralékos kamatoknak a párkányi járási tartalék-alapból való megtérítése iránt. 1. Vagner Ferencz és Braun Katalin vizivárosi lakosok 19 fr.ot tevő behajthatlan árvatári tartozása és járulékainak, valamint 39 frt 37 kr költségnek az esztergomi járási tartalék-alapból való megtérítése iránt. 5. Az 1888. évi katonai beszállásolási pótadó iránt hozott közgy. határozattal megállapított költségvetés tárgyában. 6. Tirner János és neje Tomonkó Teréz szt.-györgymezei lakosok 27 frt 18 krt tevő behajthatlan árvatári tartozások és járulékainak az esztergomi járási tartalék-alapból leendő megtérítése iránt. 7. Pásztor Joáchim kicsindi lakos 7 frt 76 krt tevő behajthatatlan árvatári tartozása és járulékainak a párkányi járási tartalék-alapból leendő megtérítése iránt. 8. A tiszti nyugdij-szabályzat módosítása tárgyában. 9. Az ebiartás tárgyában alkotott szabályrende'et jóváhagyása iránt. 10. A bajnai jegyzői választás tárgyában Tatai Illés és társai által beadott felebbeZ''

i

sro hozott intV/vény. 11. A központi szegény-alapról alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. 12. Kémeid község által épített hid költségeiről szóló számadás tárgyában kelt kgy. határozat megsemmisítése és ujabbi vizsgálat eszközlése után ujabbi határozathozatal elrendelése tárgyában. 13. Intéz vény a mult évi kíry. felterjesztésre a tüzrendészeti szabályrendelet tárgyában. II. Különböző bizottságok k iegészitése. 14. A pénztárvizsgáló küldöttségbe, a leköszönt Mészáros Károly helyébe, elnök választása. III. Jelentések. 15. A vármegye alispánjának jelentése a 12-ik választókerületben a vármegye törvényhatósági bizottsági tagjául megválasztott Bér« s János (hentes) e 1 haláIozása tá rgyában. 16. Niedermann Pál az igazoló választmány eluökéuek az elhalálozott Helcz János törvényhatósági bizottsági tag helyére az Esztergom sz. kir. városi Il-ik alkerületében Burány János megválasztását és ezen választás jogerőre emelkedését tudató hivatalos jelentése. 17. A vármegye törvényhatósági bizottsága legtöbb adót fizető választott és szavazati joggal biró liszt viselő tagjai, valamint a szavazattal nem biró tisztviselői és tb. liszt viselőinek 1888. érvényes névjegyzéke. 18. A vármegyéé alispánjának SzentTamás község részére az ott 1886. márcz. 15-től, 1887. márcz. 20-ig lejárt időközben átmenetileg elszállásolva volt katonatisztek után a katonai pótadó alapból kárpótláskép 78 frt 44 kr kiutalványozását jóváhagyás végett bejelentő jelentése. 19. A szabályrendeletek készítése illetőleg módosításával megbízott küldöttségnek jelentése, melylyel: a) Esztergom vármegyének járások szerinti beosztása, továbbá a főszolgabírói székhelyeknek meghatározása, valamint a megyei tisztviselők, segéd és kezelő személyzet nemkülönben a szolgák létszámának meghatározása tárgyában, b) Esztergom vármegyének és törvényhatósági bizottsági tagok választása tekintetében választó kerületekre való felosztásáról, c) Esztergom vármegyének az országgyűlési képviselők válasz ása tekintetében választó kerületekre történt felosztásáról, d) Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésének határköréről, e) Esztergom vármegye közigazgatási bizottságáuak szervezete, hatásköre, és ügyrendjéről, f) Az alispán hatásköréről, g) Az alispáni ügyek mikénti kezelése tárgyában, h) A vármegyei főjegyző és aljegyzők hatásköréről, i) A vármegyei tiszti ügyész hatásköréről, k) A vármegyei pénztár szervezete és hatásköréről, 1) A vármegyei számvevőség szervezete és hatásköréről, m) A vármegyei levéltárnok ügyrendtartása és hivatalos kötelessége tárgyában, n) A vármegyei állatorvos hatásköréről, — és végül o) A vármegyei központi közigazgatási iroda segéd és kezelő személyzete hatásköréről szóló szabályrendeleteket megfelelőleg módosítva beterjeszti. 20. A vármegye központi árvaszékének Theisz György és Parti Anna leány vári lakosok behajthatlan árvatári tartozása tárgyában kelt jelentése. 21. Az esztergomi járási főszolgabírónak Pilis-Maróth község 1884. évi közpénztári számadása tárgyában 1886. évi közgy. határozatra beadott hiva!alos jelentése. 22. Esztergom vármegye közigazgatási bizottságának a vármegye központi árvaszék ügyvitele, a gyámpónztár kezelése, valamint a gyámpénztári könyv és számvitel megvizsgálásáról eszközölt küldöttség! vizsgálat eredményét eiőtűutető jelentés. 23. Süttő község elöljáróságának a jegyzői fizotés felemelése tárgyában kelt képviselőtestületi határozatot jóváhagyás végett beterjesztő hivatalos jelentése. 24. Farnád község elöljárósága 372 frt 26 és fél kr behajthatlanná vált községi követelés leírása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot jóváhagyás végett beterjesztő hivatalos jelentése. itten — monda hidegen Garral, mialatt az utolsó szavat jól kiemelte. — És midőn Xavér szeme kérdőleg tekintett reá, hozzá tette: — Kedves barátom, te még egészen ujoncz vagy. Nem hallottad még, miként rágalmazzák a játszókat ? — Igen, de . . . — Tudom, mit akarsz mondani. Sautenac is játszik, nemde ? Sydney lord is játszik, aztán még hány tekintélyes ember ? Ez mind igaz. De Sautenac chevalliernek mint mondják nagy Örökségre van kilátása. Sydney lord angol, ha ő nem játsznék, ugy nemzetisé gót tagadná meg, Saint Didier alsó bretagnai és már végkép tönkre van téve. Tehát egyedüli élete a játék. De hogy te ? Ha nincsen egyebünk, csak tiszta, szennytelen nevünk, a mi a nélkül ls sovány jószág, ugy legalább meg kell azt ótalmaznunk, különben veszélybe rohanunk . . . — Értelek, — toré meg beszédét Xavér, miután lebocsátá fejét. — Ugy-e akkor nem térhetnék vissza többé a Rumbrye kastélyba? — De bizony, édesem! Szívesen látnak, ha három sortánczot ... no, csak ne felhőzd be a homlokodat, nem folytatom tovább. A mi a játékot illeti ? . . . — Már nem akarok játszani. — Ugy, ugy ! — monda nyugtalanul Cárral. — Ahogy tetszik! Xavér nem felelt. . Csapongó phantasiája elhagyta. De mint ha a véletlen is velük tartana, Alfréd lépett feléjük, Keranbles úrral. Talán már huszadszor mondja el az est nagy eseményét. — Higyje el Keranbles — monda ő — ez az Imhert de Presme — tán csak ismeri Imbert de Presme urat ? Büntessen meg az Isten, ha ő nem nyert el Sydney lordtól tízezer forintot. Becsületemre mondom. — Hogyan kellene kezdeni ? — kérdé Xavér a közönyös szerepét játszva. — Hisz te már nem akarsz játszani. — Igazad van, de mégis mondd el, hogyan lehetne belefognom ? — Szegény, fiatal kezdő ! — szánakozék a mulatt. Xavér félrevonta és titokteljesen monda: — Adj tanácsot, Cárral! Nyerni akarok j — Játékos vagyok — suttogá az ördög hangján Cárral. Játékos vagyok. Hallod-e Xavér ? Epen azért nem akarom, hogy te is azzá légy, mert ez a szenvedély iszonyú és romboló. Cárral igazán, őszintén beszélt. Midőn a játékról beszélt, földobogott a szive. Lelkesülten, majdnem tragikusan beszélt. — De játszszál egyetlen egyszer — folytatá — mert első izben rendesen szoktunk nyerni. Ne szakaszsz félbe, a mit mondok, az el van végezve. Mindig nyerhetünk . . . Hallgass meg. Ne szalonban játszszál, mert akkor én is elveszek. Sem a nyilvános játékházban, mert ott is meglátnak. Én tudok egy elrejtett, egy titkos játékbarlangot. Ügy-e, csúnya nevet adok néki ? — Játékbarlangot ? — ismétlé utálattal Xavér. — Legyen bármilyen neve'is. Jeles emberek fordulnak meg ottan, de a kiket nem szabad megneveznem. Ez a fődolog. Noblesse obiige ! Nem ismerni, nem mondani ki a nevüket. — Nem, oda nem megyek — monda Xavér. Távolról Alfréd csábító szavait hallá: — Vigyen el az ördög, ha nem nyert tízezer fontot. Becsületemre mondom ! — Elmegyek . . . igen elmegyek, még pedig holnap ! — Együtt megyünk — monda a mulatt diadalmas mosolyát elrejtve. A termek megürültek. — Xavér és Cárral távozni akartak. Midőn Xavér búcsúzott, Rumbrye ur megfogta a fiatal ember kezét és igy szólott: — E héten falura megyünk, hogy az utolsó szép napokat ott élvezhessük. Remélem, fiatal barátom, hogy önt is nálunk fogjuk látni. Ez a véletlen meghívás sokat lendíthetett Xavér jövő sorsán. Már hajnalodni kezdett A hintók hosszú sora mozogni kezdett odakint, az álmos kocsisok ébredeztek. A lovak türelmetlenül tomboltak. A Rumbrye-kastély most már nem volt olyan vidám, mint az előbb. A nagy hotelre most szürke lepel borult. A világosság kihalt ablakaiból. A magas ablakok csak homályos fényt vetettek a szobákba és termekbe a sürü függönyökön át. A hölgyek, kik a lépcsőkön lejöttek, elrejtették fáradt és a nappali világnál sápadt arczukat, selyem kendőikbe. Csak a hintók zaját és a szolgák fölkiáltását hallhattuk, kik erősen szólították ennek és annak az urnák a nevét Cárral és Xavér nagy nehezen mégis találtak egy bérkocsit, mely őket SaintGermain-des-Prés terére vitte. — Holnap tehát el fogunk oda menni, a szerencse szemébe nézni ? — kérdé Cárral, midőn nyugalomra vonult. — Igen elmegyünk! — válaszolta az elcsábított Xavér. (Folyt, köv.) A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Tökéletlen mű az ember magányában, befejezetlen, egész tökélyre csak társaságban jutó. Csak itt fejtheti ki lelkét, csak itt lehet gezdaggá testben és lélekben, csak itt vergődhetik föl a boldogság magas fokára. Vajda P. * Az isten társaságra teremte az embert; nincs sziv, mely e földön nem találná ro^ konát, melyet egy titkos, le nem irható érzet nem vezetne embertársához s kiknek gondolatai egy irányt követnek, találkozva boldogabbnak érzik magukat. Eöfcvös. Minden ritkaságok, ritkasága olyan aszszony, ki ha egygyel lakik is, soknak tetszeni ne vágyna. Kisfaludy K. * Valóban szeretni csak erős sziv tud. Eötvös. A veszélytől csak a boldognak van oka tartania.