Esztergom és Vidéke, 1888

1888-01-15 / 5.szám

mester négy lóra valót fölfogadjon, a többit pedig, a mint a régi törvény kívánja, más mesternek engedje és oda vezesse. A Csiszárok. A legények tartoznak sz. Mihály napjától fogva mint böjt középig reggel mindennap 3 órakor a munkára fölkelni, este pedig 8 óráig gyertya világnál mivelui. Hogy ha pedig valamellyik reggel az 3 órát elhalasz:aná és a mivre fel nem kelne, tehát mestere semmi fölöstökömmel nem tartozik neki. (Nyeregszijgj ártók.) Mindenik mesterek közül az ő mivét híven csinálja és mindenik két bőrrel beborítsa a nyerget ugy, hogy egy kernyel az fiit összve enyvezvén ós a másikával fölül borítsa be a nyerget, melyet ha ugyan nem csinálna, tehát elvétessek tőle, méltó bírságot is vegyenek rajta a mesterek. Hogyha valamely mes.erlegényt a czéhbe befogadtanak volna, kinek házastársa nincsen, tehát annak a régi törvény szerint egy esztendőt engedjenek, kiben megházasodhasson és mesterasztalt adhasson ; hogy ha pedig niegnem házasulna és a mesterasztalt, amint szokás megnem adná, tehát mindaddig semmi szabadága ne légyen köztök mivel ni. (1699. Váe/i szabók.) Senkise merészeljen Lutheránus vagy Kálvin is! a vallásban levő inast befogadni és mesterséget tanítani; szabad legyen mindazonáltal idegen vándorló azaz Lutheránus vagy Kálvinista vallásban levő legényt ezen Czéhükbe befogadni és müvet adni, de nem tovább, hanem csak 2 és legtovább 3 esztendendőkig, mely idő alatt a mester, kinél lesz, tartozzék minden iparkodással és szorgalmatossággal azon legénynek megtérésén iparkodni és tisztelendő Plébános uramnak is hírt adni, hogy megtérítésében munkálkodhassék, mely két v

agy három esztendő alatt ha megnem akarna térni, szabad ne legyen az városban azon legényt megtartani. A boldogságos szeplőtelen szűz Mária Istennek szent Annyja vagy más mennyei szentek ellen senki egy legkisebb szót se merészeljen szóllani; mert valakik olyanok találtatnak, nemcsak mindeneket confiscáltatjuk, de mindaféle káromkodókat, érdemök szerint való büntetés alá is fogjuk vetni. Minden esztendőben Áldozó csütörtökön és Advent vasárnapkor az egész czéh az eretnekségnek országunkból való kiirtásáért énekes misét szolgáltatni és annak szolgáltatásáért váczi plébános uramnak egy forintot adni kötebs. Remekül tartozik következő darabokat vagyis ruhákat krétával kirajzolni: a római szentséges Pápának lóra való csuitait, Jesuiták Reverendáját, Dalinaticát mostani mód szerint. A Püspök kisebb reverendáját, kis papok klerikáját, az apáczák habitusát, palástját, az ispitabíaknak köpönyegét, az Augustiniánusoknak habitusát, régi magyar pöki reverendát, a vesperásra való palástot, vagyis casulát s. a. t. (Folyt, köv.) NÉMETH VICTOR. HÍREK. — Pápai ünnepéiy a vízivárosi zárdában. Városunk előnyösen ismert nőnevelőintézete a Vízivárosban f. hó 7-éu esti 6 órakor tartott 0 Szentsége, a pápa tiszteletére kegyeletes ünnepélyt, melynek programmja igen szellemesen volt összeállítva és minden egyes pontjában nagy tetszésben részesült. Az ünnepély nyitányát egy zenedarab előadása képezte. Utána egy élő kép «Az egyház hajója^ tüut elő a színpadon. A csinosan díszített színpad középrészét egy hajó foglalta el, jól' utánzott habokon lebegve. A hajában a szt. Atya alakja volt látható, előtte egy kis evezős angyal ült. A hajó fölött egy emelvényen a sz. Szűz alakja állott két angyaltól környezve és karjait a pápa fölé terjesztve. A kép görög tűzzel megvilágítva, gyönyörű látványt nyújtott. Míg a világítás tartott, a leánykák énekkara egy megható dallama «Ave Maria» darabot adott elő. Majd három alkalmi költemény és több ének- és zenedarab következett. Ugy a szava Hatok, mint az ének- és zenedarabok nagy procisióval előadva általános tetszésben részesültek. Ezek után «Jézus születése» czimű színdarab következett, melyet igen sikerülten játszottak a leánykák. E darab záradékát ismét egy élőkép, «Jézus szöletése» képezte, mely szintén igen sikerült volt. Nagy mértékben növelte az ünnepély fényét azon körülmény, hogy ő Eminencziája, a bib. hgprimás kegyes volt azt magas megjelenésével szerencséltetni. Jelen voltak továbbá : Meszlényi Gy. szatmári püspök, Pellet József apátkanonok, Rajner Lajos kanonok és az egész helybeli papság. Kimerittetvén a programra, Steinbach EIlácska igen szép szavakban mondott köszönetet a herczegprimás kegyes megjelenéséért és hosszú életet kívánt ő Eminencziájának, mire a jelenvoltak lelkes éljenzésben törtek ki. Ö Eminencziája a sz. Atya szeretetére és tiszteletére hivta fel a leánykákat és 0 Szentségét élteté, mire a diszes közönség részéről szintén lelkes éljenzés hangzott tel. Kegyteljesen beszélgetvén ő Eminencziája a leánykákkal az előadás után, egy negyed nyolezkor távozott az intézetből, mely ujabb tanúságot szolgáltatott a buzgalomról, melyet a t. nővérek a leánykák értelmének és kedélyének nevelése körül elismerésreméltó módon fejtenek ki. — Horánszky Nándor országgyűlési képviselőnket felkérte Sághy Gyula egyetemi tanár, a kinek a hírhedt duna-szerdahelyi választás miatt ügyesbajos dolga támadt Szabó Lajossal, hogy becsület bíróságot vállaljon. Sághi Gyula tudvalevőleg nem fogadta el elleufele Szabó Lajos kihívását. A régóta vajúdó ügy végre becsületbíróság elé került. Sághy Gyula egyetemi tanár dr. Weckerle Sándort és Horánszky Nándort kérte föl becsületbiróknak. Szabó Lajos pedig Perlaky Kálmánt és Zboray Bélát. A megalakult becsületbíróság egyhangúlag Gromon Dezső államtitkárt választotta elnökül s a felek segédeinek meghallgatása után a becsületbíróság kimoudta, hogy Sághy Gyula ez idő szerint Szabó Lajossal szemben lovagias elégtételt adni, illetőleg venni nem köteles, mert az összeütközéseket megelőző időkből Szabó Lajosnak Hellner Kálmán, Pálffi Victor, Gyulai Kálmán, Kovács Rezső és Bartal Lajos urakkal lovagias uton rendezendő ügyei vannak. f Vimmer Imréné uruő szül. Palkó vics Matild, előkelő társadalmunk egyik legkiválóbb tagja, rövid szenvedés után élete virágában jobblétre szenderült. A család gyászjelentése a következő: Vimmer Imre az esztergomi főkáptalan központi főtisztje a maga és gyermekei: Imre, Károly s Marianne ugy számos rokon nevében, fájdalomtól megtört szívvel tudatja felejthetetlen jó nejének, illetve legjobb édes anyjuk és szeretett rokonuknak Vimmer szül. Palkovics Matildnak f. hó 11-én 1 órakor, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 37-ik, boldog házasságának 20-ik évében tüdőlobban történt gyászos elhunytát. A drága halott hült tetemei f. hó 14-én d. u. 3 órakor fognak az elhunyt lakásáról (Esztergom-szenttamás, káptalanház) az esztergom-szeutgyörgymezei temetőbe örök nyugalomra vitetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat pedig f. hó 16-án d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak az esztergom-vizivárosi templomban bemutattatni. Esztergom, 1888. január 12. Béke lengjen az áldott hamvak felett! — A megboldogult úrnőt Krotky kanonok igen diszes segédlettel temette. A főkáptalani központi ház udvarát nairy gyászoló közönség töltötte meg. Kováts Albert diszes négyes gyászfogata vitte a koszorúkkal halmozott érczkoporsót. Külön kocsira voltak rakva a minden oldalról érkezett diszes koszorúk. A temetésen a vidékről is nagy résztvevő közönség jelent meg. — „Helyi érdekű vasút." Akárhányszor igy irják és mondják tervben levő vasúti összeköttetésünket. Pedig műszaki szempontból véve, nincsen helyi érdekű vasút, hanem van elsőrendű, másodrendű és harmadrendű pályák szabványai szerint épült vasút. A «helyi érdekű vasut» fogalma nem a műszaki tudomány köréből van véve, hanem a gazdasági életből és a közigazgatási jogból. Valamint a világforgalom közvetítésére rendelt pályák a helyi érdekeknek is szolgálnak, ugy a közforgalom számára épült «helyi érdekű vasutak > is legalább részben országos érdekűek. Hogy az esztergomi pálya nem tartoznék a legkorlátoltabb helyi érdekű összeköttetések közé, azt már különbnél különb érvekkel illusztrálta lapunk. — A farsanghoz. Az esztergomi polg. olv. kör jan. 22-én saját helyis ségében társas-vacsorával összekötött tánczvigalmat rendez. Beléptidij személyenkint: 60 kr. — Baldácsi millióin nem sok áldás volt. A bélai nábob utolsó excentrikus ideája: az úgynevezett Baldácsi-alap most az egész fővárosi sajtóban élénk megbeszélés tárgyát képezi, mert az alap körül ugy látszik rovások mutatkoznak. — A szépitó-társulat tért fog hódítani nemsokára a prímás szigeten is, melyet eddig a Kutyaszorító nevű csatorna szakított el a szigettől. Ez a csatorna még 1 harminczas évek árvizes korszakában képződött erős jégtorlódás következtében, mély utat tört magának. A csatorna betömése az idén minden valószínűség szerint meg fog történni s igy a közönségnek alkalma lesz a primás-szigeten levő történeti nevezetességű Rákóczy-sánczokkal közelebbről is megismerkedni. A ferbli és makaó ellen a városi rendőrség ismét erélyes intézkedéseket tett. — Mottoni Moriz Aurél, a ki néhány év előtt az Esztergomban tartózkodó gyalogezred ezredese volt, mint egy gráczi gyászjelentés közli, elhunyt. — Ojtási minták táblázata. Szakszerűen összeállította Lukácsy Aladár kertész tanár s a «Nép kertésze» cz. lap szerkesztője. Megrendelhető Selmeczbányán a «Nóp kertésze» szerkesztőségénél. Ara egy táblázatnak 1 frt 50 kr. Ezen ojtási minták természethiven fából vannak készítve s légáthatlan lakkal bevonva változatlan tartóssággal bírnak. A szemmel s veszszővel való ojtásnak 10 különféle legjobb módját foglalja, magában a táblázat s minden egyes ojtási mód kettős példányban van itt képviselve; egyik példány a vágási lapokat illustrálja, mig a másik példány az azon mód szerint teljesen elkészült ojtást mutatja be. Iskolák számára, mint «szemléltető taneszköz» nélkülözhetetlenek ez ojtásiininták, de ennél nem kevesebb szolgálatot tesznek a dilettánsnak, mivel ezek utján az ojtási eljárásokat bárki is minden nehézség nélkül elsajátíthatja. A díszesen kiállított táblázathoz — mely falra is akasztható — magyarázó utasítás is van díjtalanul mellékelve. —' Yizáradás. A hatalmas havazás néhány nap óta tartó olvadása árvízzel fenyegeti az egész Dunavidéket. Esztergom városa ismét a vizáradás veszélyéuek vau kitéve. Távirati tudósítások szerint az Alpesekben szerdán és csttörtökön meleg eső olvasztotta rohamosan a havat s a napok óta ismétlődő déli meleg gyorsan megkezdte vízzé változtatni a rendkívül nagy havat. A Duna jege ilyen előzmények után meg is indult s a rohamos vizáradás lassú zajjal szállította a hatalmas jégtáblákat. Pénteken délután szemlátomást növekedett az ár, ugy hogy a vészbizottságok meg is alakultak. A nagy Duna partjain élénk tömegekben hullámzott fel és alá a közönség, mely a 38-iki nagy árvízről példázódott. Az akkori katasztrófát jégtorlódás idézte elő. Nagy aggodalmat keltett, hogy a jég a honvódtemető aljánál megtorlódott. Az aggodalomnak csakugyan volt némi alapja, mert áz óriási zaj folytonosan lassult. Izgalmas látványt nyújtott két egymáshoz kötött nagy üres gabonahajó a nagy jég között. A jég ellenállhatatlanul sodorta magával a hatalmas ráczbajókat, melyeken néhány hajós aggodalmasan nézett bizonytalan sorsa elé. A nagy hajókon két nemzeti lobogó lengett s valószínűleg Komárom mellékéről vonszolta magával a jég. Több ízben tettek kísérletet a szerencsétien hajósok a menekülésre, de nem találtak a sűrű, erős jégtáblák közt akkora nyilast, melyen csónakjukkal kimenekülhettek volna. Végre a párkányi oldalon tisztás támadt s akkor egy vállalkozó csónak elindult a nagy hajók felé. Már a gőzhajó-állomás elé értek a hajók, midőn a párkányi mentők a saját kis ladikjukba szállt hajósokat elérték, Kötelot dobtak nekik, de ezt az "ár elszakította. Végre a szegény hajósok a jégtáblákon mentek át a nagyobb csónakba, melynek emberei csáklyák kai csináltak maguknak utat a part felé. A jég hatalmába került nagy hajók hajósait sikerült megmenteni. Maguk a hajók azonban a legsűrűbb jég között ereszkedtek le lassan az ár közepén. A dunagőzhajó-társulat holmijait erős vasláuczokkal biztosította. Pénteken este az árviz már beszivárgott a szigetre. Tegnap pedig a sziget nagy részét elöntötte. A város vószbizottsága dr. Helcz Antal polgármester ur elnöklete alatt már megalakult s első intézkedéseit már megtette. A dereglyéket a halászok állítják ki. Borz Audrás két dereglyével a hévviznél, Kiss Imre két dereglyével a kis Duua hidjánál, Borz Imre két dereglyével az itatónál, Borz Ferencz két dereglyével a Szól-utcza végénél fog megjelenni, ha a vószlövések megtörténtek. A nagy Duna jege pénteken éjjel megállott, ugy hogy a közlekedés szórványosan meg is indult rajta. Távirati jelentések szerint a Duna Piszke alatt és Zebegény fölött tiszta. A viz állása folytonosan emelkedőben van, mert a nagy Duna a honvédtemető körül el van torlaszolva. A viz állása tegnap este hét órakor ötszázhusz cm., (tizenhat láb és hat hüvelyk) volt. A mint az ár magassága a tizenhetedik lábat elérte, a vészbizottság egy vészlövéssel figyelmezteti erre a közönséget. Tizennyolcz lábnál két mozsárlövéssel jelzik az árvízveszély növekedését. — Az Útmutatóból, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből megjelent a folyó évi I. (január—február havi) füzet,