Esztergom és Vidéke, 1888
1888-06-03 / 44.szám
tétet ís képeznek. Ugyanis a jun. 27. vál. jegyzőkönyv bekezdésében azon panasz adatik elő, hogy Málina Lajos, Frey Ferenc főlővészmestert és másokat megtámadván, felhivassék, hogy m egyesületből lépjen ki, ellenben kifog záratni. Az iratokból az, hogy Mai ina Lajos, Frey Ferenc egyesületi elnököt, vagy másokat bármi módon megtámadott volna, egyáltalán igazolva nincs. Indokul e szerint ily terhelő állítás bebizonyítás nélkül — nem szolgálhat. Ugyanazon jegyzőkönyvben előadott fent jelzett panaszos előterjesztésre is hozott kizáratást tartalmazó határozat már nem csupán Frey Fereuc és mások megtámadását hozza fel okul, hanem hozzá teszi, hogy a becsületére és titoktartására bizott adatok nyilvánosságra hozatala által elkövetett, tiszt ességellencs tettei folytán az alapszabályok 13. §-a értelmében, a lövész-egyesület tagjai közül kizáratik. Ezen állítás is ellenmondáson alapszik, mert a vád illetve panasz azon alapult, hogy Maiina Lajos meglámadia Frey Frenc elnököt és másokat. Mi uton és módon támadta meg, nem mondja, — az erre hozott határozat a támadást pedig körvonalozva, — ál litván, hogy a reá bizett titkot felfedezte, — miféle titkot fedezett volna fel, nem érintetik, ezen ténye ugy mond tisztesség ellenes levén a tagságból kizáratik. E panasz a hozott határozat indokával ellentétes lévén nyilvánvaló, hogy ezen fel hozott ügy még ha valóságon alapulna is tiszt á. n politicai jellegű levén, a társulat előbb, mint olyat felhozható, --- annál kevésbé niegbir álható n e m volt, mert ez e n előterjesztésekből kifolyólag kétségtelenül kitűnik, hogy az egész eljárás párt szellemből eredvén, az alapszabályok 5. §-ba ütközik annyiban, a mennyiben ezen §-ban határozottan ki vau jelentve, hogy a társulat kebeléből kizár minden politikai irányú működést; —• mert Malina Lajos miként a magy. kir. belügyminisztériumhoz 1887. évi 59462. sz. a. felterjesztett panaszos fülfolyamodásában határozottan nyilvánítja, hogy az általa felfedezett 1884-diki képviselő választás költségoiről szóló számadásba mely tulajdonkép a társulat részéről történt fellépést képez; párt titok nem levén, annak közlésével olyast fel nem fedezhetett és el nem árulhatott, mert a társulat azzal, hogy Malina Alig vette észre »z idegen urat, annyira neki szánta magát az izgató véreresztésnek. — Galambom, te, nem tudnád nekem megmondani, hogy mért van igy elhagyva ez a nagy kert ? A leány előbb egy mestervágással kiontotta a szegény csirke életét, azután megtörülte a véres kést az áldozat borzongó tollaiba. Kéjjel nézte a piros meleg vér szökellését. — Hogy mért van igy elhagyva kérem? — kérdezte nagy meglepetéssel — hát nem tudja az ur? •— Kapsz egy ezüst fülbevalóra, ha elmondod. A leány eldobta a csirkét, hogy hadd vergődjék szabadon, azután óvatosan körülnézett az udvaron. — Csakhogy azután el ne áruljon ám az ur! — Ne tarts attól, galambom. — No hát, tudja meg az ur, hogy valami husz esztendő előtt megöltek ebben a kertben valami tizenkét embert. Az ám, egy nagy famíliát mindenestül. Azt mondják, hogy boszúból cselekedték, mert még a csecsemőket se hagyták életben A korcsmáros nagyon gazdag volt, a felesége nagyon szép volt, velük lakott az anyjuk is, meg két sógora is, nagy volt a família. Egyszer reggel tizenkét holttestet találtak ebben a kertben. A rablógyilkosok nem kerültek meg és azóta minden este tizenegy órakor itt kisértenek a kertben mind a tizenketten véres fejjel, fehér képpel, jajveszékelve, siránkozva. Isten irgalmazzon az elkárhozottak lelkének! De el ne áruljon ám az ur, mert akkor engem tüstént agyonvernek ! Lajos egy számadást, melyben titok nem volt felfedezett, — megérthető nem volt, — az egyesületet az egészségügy, — közelebbről nem is érdekelhette s igy ezen kérdésben határozni joga nem volt; — mert Malina Lajos a társulati, felsőbb helyen is jóváhagyott alapszabályok egy pontját sem sértvén meg a társulat eljárása indokolatlan ; mert végre a társulat a neheztelt ügyre vonatkozólag vagy érdekelve volt, vagy nem, ha érdekelve volt először mint politikai kérdést, kebelébe nem vonhatta be, másodszor maga birája nem lehetett, - hanem volt érdekelve a társulati czél; mely összetartáson, egyetértésen alapszik, — a minek megingatása nélkül nem határozhatott. Mindezeknél fogva a neheztelt határozatot, melyek Malina Lajosnak a társaság tagjai sorából való kizárat ását tarralmazzálc, megsemmisítendők voltak. Miről Malina Lajos ügyvéd, esztergomi lakos, az esztergomi lövész-egyesület, ugy Meszéna Kálmán ügyvéd, esztergomi lakos és érdektársai Esztergom szab. kir. város polgármesteri hivatala utján, a kézbesítést igazoló ve vények elvárása mellett, jelen végzés kiadásával értesíttetni és jelen határozat felirat mellett, a m. kir. belügyminisztériumhoz f e 11 e rj esz te t n i határ oz ta t i k. Esztergom 1888. évi május hó 24-én. Kruplanicz Kálmán, s. k. kir. tanácsos, alispán. — Csalódás. Az újpesti illetőségű betörők közül keltőt s a pesti orgazdák közül egyet hoztak el Esztergomba Reviczky Győző főszolgabíró ur adatai nyomán. Akár mérget lehetett volna venni a gyanúsított alakokra, hogy ők követték el B. Szabó Mihály t. főszolgabíró lakásán a betörést viiágos nappal Reviczky főszolgabíró ur elbeszélései után. Most azonban kisül, hogy a vizsgálat nem annyira betörőket, mint inkább czizmadiákat kapott s Szabó Gyula vizsgáló bírónak tegnap személyesen Budapestre kellett utaznia, hogy a humbug ellenében reális adatokat gyűjtsön. —- A tornaegyesület majálisa az időjárás kedvezőtlensége miatt juniálissá válts szombaton, június 30-án lesz megtartva a primási sziget felső végén. — Than Mór kitűnő képíró művészünk a vízivárosi zárdában levő leánykája látogatására városunkba érkezett. — Az iparosítják egyesülete ma d. e. 2 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgyát az alapszabályokhoz csatolandó Nemesváry újra biztatta a leányt, megajándékozta a véres mese elmondásáért, azután azt kérdezte, hogy hozzá lehet-e jutni a vízesés lez ? — Hogyne, ha nem sajnálja. Csak ne sokat kényeskedjék az ur, mert bizony itt amúgy átabotába kell vergődni tüskénbokron keresztül. Mig a nlagóriába csak el jut valahogy az ur, mert odáig le van tiporva egy kis gyalogösvény. Odáig már letiporták az utat. — Hát laktak ott? — Laknak még talán most is. — És kik? — Valami furcsa szerelmespár, mert épen nem félnek a hazajáró tizenkét kísértettől. — Hát azután mikor származtak ide, galambom ? — Valami hét nap előtt, ha igaz. Nem tartom ugy a fejemben. De volt dolgom velük, hát jól ismerem őket. — Hová valók lehetnek? — Tudja isten, valahonnan Németországból. Talán bizony Bécsből, ha igaz. Hanem hallja az ur, olyan szép asszony még nem lakott ám ebben a házban ! — Es az ura? — Nem tudom hogy kije, hanem az meg valóságos gerlicze. Ugy szerelmeskedik, akár egy igazi vadgalamb. Ebben a pillanatban a venuéglŐsné a szolgáló nevét kiáltotta, mire a cseléd a csöndesen kimúlt csirkével s az élesre fent késsel elrohant. Nemesváry hangosan dobogó szívvel tört előre a rejtelmes paradicsomba. (.Folyt, köv.) függelék megbeszélése képezi. A közgyűlés lefolyása után kerti ünnepély kezdődik, dijtekézéssel és a katonai zenekar közreműködésével. A műsor bevégeztével táncz következik. A költségek fedezetére személyenként 30 kr. beléptidijat szednek. — Perzsa bűvész. Husszein perzsa bűvész tegnap Vámbéry Ármin világhírű orientalistánk ajánló levelével mutatkozott bo nálunk, hogy ma a Fürdővendéglőben előadást fog tartani. Vámbéry Ármin melegen ajánlja a perzsa bűvészt pártfogásunkba. — Értesítés. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter a következő értesítést adta ki a postai csomagok, pénzes levelek és táviratoknak levóljegyekkel leendő bérmentesítése és ezeu jegyeknek mikénti alkalmazása tárgyában. A postai küldeményekért és táviratokért eddig a feladáskor készpénzben fizetett dijak: pénzes levelek, csomagok és táviratok után, a mennyiben ezen dijak 10 frtot meg nem haladnak, 1888. évi június 1-től kezdve fraukojegyek (posta- és távirdai értékjegyek) felragasztása által fizetendők meg. E czélból ugy a postai, mint a tavirdai dijak lerovásánál az eddigi 2, 3, 5, 10 ós 20 kros és az, ezek kiegészítésére egyúttal forgalomba hozott 1, 8, 12, 15, 24, 30, 50 kros, 1 és 3 fríos franko jegyeket kell használni. A régi és uj fraukojegyek kaphatók minden posta- és távirdahivatalnál és az eddigi frankojegy-árusitóknál. A frankojegyeket a küldeményre és táviratra magának a feladónak kell felragasztani, még pedig : közönséges és ajánlott leveleknél, utalványoknál és pénzesleveleknél a boríték czimoldalán, lehetőleg a felső jobb sarkán s ha itt elegendő hely nincs, a küldemény pecsétes, illetve hátoldalán; különösön figyelni kell arra, hogy a pénzes levelekre felragasztandó minden egyes frankojegy körül megközelítőleg egy centiméternyi köz maradjon, s hogy a fraukojegyek a borítékok széleit át ne fogják s a borítékok szárnyszéleit be ne fedjék. A pénzt külön papírba téve kell a borítékba helyezni, borítékul pedig legczélszerűbb a minden postahivatalnál és frankojegy-árásitónál 1 krért kapható postai pénzeslevél borítékot használni. Pénzt közönséges vagy ajánlott levélben küldeni nem szabad, de nem is indokolt, mert utalványnyal. 5 kros frankojegy felragasztása mellett, 5 frtig bárhová lehet pénzt küldeni. Csomagok feladásánál a frankojegyeket a szállítólevélen, e czólra szolgáló üres helyen kell felragasztani. Táviratok feladásánál a frankojegyeket a használt táviratlap felső közép részén, s ha közönséges papír használtatik, a beirt oldalon üresen hagyandó helyre —• s ha a táviratlap mondott részén elegendő hely nincs, ennek hátsó oldalára kell felragasztani. Szabály az : hogy a dijak lerovására lehetőleg kevés számú, megfelelő értékű frankojegy használtassák, különösen a pénzes leveleknél, hol a sok frankojegy felragasztása mindenképen kikerülendő (pl. 27 kros dijat 24 és 3, — 33 kros 'dijat 30 és 3 kros értékű frankojegy ékkel kell leróni). A feleknek saját érdekükben áll, hogy a frankojegyeket szabályos módon ragaszszák fel, mindazonáltal ha figyelmeztetés után is azt kívánják, hogy küldeményük szabályelleuessen alkalmazott frankojogyekkel is elfogadtassák, a postahivatalok a feladó veszélyére azokat elfogadják ugyan, azonban e körülményt a vevényeu jfeljegyzik. A i posta- és távirdahivatalok tartoznak felvilágosítást adni valamely küldeménynek vagy táviratnak dijára s arra nézve, hogy mely dijakat lehet vagy kell frankojegy ékkel kiegyen liteni s kívánatra útbaigazítást is a fel ragasztás módjára nézve. Az elrontott francojegyek beválthatók az érték 10 0 / 0-ának levonása mellett, de csak akkor, ha azok az elrontott borítékon, táviraton stb. mutattatnak be s csak miutáu megállapíttatik, hogy azok használva még nem voltak, s ha nyilvánvaló, hogy üzérkedés esote fenn nem forog. Budapesten, 1888. évi május hó 21-én. Baross s. k. — A bérmentesítésre vonatkozó felvilágosítás minden bélyeg-árusitónál nyerhető. — Gyászjelentés. Alulírottak maguk, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy Acsay István, hgprimási irodatiszt f. ó. máj. 27-én reggel 3 órakor, élete 32-ik, boldog házassága 8-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után tüdőbaj következtében elhunyt. A boldogultnak hűlt teteme f. hó 28-án d. u. 4 és fél órakor fog a kir. vár. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engosztelő sz. mise áldozat 29-én 9 órakor lesz a sz. Fereuczrendüek templomában. Esztergomban, 1888. máj. 27. Az örök világosság fényeskedjék neki! özv. Acsay Istvánné, szül. Fekete Gizella, neje. Acsay Ferencz, bátyja. Fekete Pál, apósa. Sztriha Aloizia, anyósa. Pollák Vilmosáé, szül. , Fekete Ilka, sógornője. Fekete Árpád, sógora. — Esküvő. Forster János kir. tan., nyug. jószágkormányzó fia, Kálmán földbirtokos és miniszteri fogalmazó néhány nap előtt vezette oltárhoz a főváros belvárosi plébánia templomában Török Emma kisasszonyt. Török József gyógyszerész leányát. Násznagyok voltak a vőlegény részéről Forster Gyula miniszteri tanácsos földhitel intézeti igazgató és Concha Győző, a menyasszony részéről Török János főkapitány és Décsy Albert, a menyasszony nagybátyja. Nyoszolyó leányok br. Geramb Alice, Concha Erzsi és Baross Margit. Az esketési szertartást Romoiser plébános végezte és emelkedett szellemű beszédet intézett az uj párhoz. — Fizetésképtelen kereskedő. Hirschfeld Mór egy Széchenyi-téri füszerkereskedés s egy anna-utczai fióküzlet tulajdonosa, mint a bécsi hitelezők védő-egyesülete jelenti, megszüntette fizetéseit. x. Süketeknek. Egy személy, ki egy egyszerű szer által 3 éves süketség és fülzugásból kigyógyittatott, kész annak leírását német nyelven bárkinek beküldeni. Czime : Süketintézet, Bécs, IX. Kolingasse 4. * Érdemnek a k9ronát. Egy régi igaz közmondás, és az illetőt annyival inkább illeti a kitüntetés, ha rosz Ítélet vagy rágalom különösen fáradnak az igazi érdemet kétessé tenni és a közönséggel szemben meghiúsítani. A mily kevéssé a gyémánt fénye megsemmisíthető, ugy Warner Safe Cure mint különös jó eredményű gyógyszer tagadható meg, mert az ezrekre menő köszönöiratokhoz, melyek ezen szernek gyógy hatását bizonyítják, naponkint továbbiak csatlakoznak. Ugy Henning SL.fi. ur Spanhornswiese, Ascheberg mellett (Hohlstein) is bizonyítja és irja: «Ezennel értesítem alázatta], hogy nőm már jó 2 év óta malária betegségben szenved melancholiával együtt. Orvosi kezelés nem használt, a baj már oly nagy volt, hogy gyakori görcsök állottak be, és csak a halál volt még várható. Ekkor kézhez kaptam Warner Safe gyógyszer füzetét. Átolvasás után ezen gyógyszert még az egyetlennek találtam, mely nőmet segíthetné. Azonnal küldettem egy üveg Warner Safe Cure és pirulákat. Az első üvegnél már javult és 12 üveg használata után nőm egészsége teljesen helyreállott. Igyekezni fogok ezen csodálatos gyógyszert minden ezen bajban szenvedőnek ajánlani.* Eladás ós szétküldés csak gyógyszertárak által. Ára 2 frt 80 kr. Raktár: MAYER M. Esztergomban. Főraktár: EINHORN gyógyszertár Prága. FKfiKUíS S'/iKltKKSZ'rÖ: Dr. KÖRÖSY LÁSZLÓ.
