Esztergom és Vidéke, 1888

1888-05-24 / 42.szám

tann ez a 1 mai fiai álság ! Mindegyik csak az érdekre néz! — Az apa fennhangon olvassa a tételeket. — »Hát báli ruha: 558 frt.« — No bizony talán fölhánytorgatod azt az egy bált, hogy fennszóval ol­vasod ! — förmed rá a mama a papára. — A világért sem édes kincsem, csak véletnenül csúszott ki a számon. — Hát mit csináljon az ember, ha hat lánynyal áldotta meg az Isten ; — csak kell bálba menni! — tódítja a mama. — De mikor a bál sem használ — jegyzé meg félénken a papa. — Mit értesz te ahhoz, te bizony elzárnád lányaidat a konyhába, te . . . te . . . — De édes kis . . . — - A lányodat, mutogatni kell, vinni kell minden hová, nem szabad otthon tartogatni, a legjobb portékát is az auzlágba kell rakni . . . — De édesem, csöndesedjél egy ki­csit, én csak nem vehetem feleségül a hat lányomat! — Oh te szívtelen fenevad, még gúnyolódni tudsz, te . . . — Mindent, mindent megteszek, csak hallgass el egy kicsikét édes feleségem. — Mindent megteszek - te mindig azt mondod, de mindig csak mondod. — Istenem, hát mit kell csinálni? — Mit kell csinálni ? — még hogy mit kell csinálni : — itt penészedünk a fővárosban, aztán mit kell csinálni? — De édesem, igazán nem tudom, hogy mit kell csinálni ? A mama dühösen felugrik ülőhelyé­ből s a házi vihar egéről egyenesen le csap a meny kő : — Falura kell menni! * Fölkel, szemeit megtörüli és az órára néz, tizenogy felé jár. Az ajtón kopogás hangzik. — Lehet: Belép a takarítónő . . . — Nagyságos ur kérem, igen sokan keresték ... — Képzelem . . . — Itt volt a suszter. — Gondoltam . . . — Hagyott is itt valamit. — Mit? — Ezt a papirost ni! — Számlát? — szegény ember, mennyire sajnálom, hogy oly nagy munkát végzett: kiírta az összes tar­tozásomat a könyveiből. — De Silberspitz ur is itt volt. — Ah, milyen kedves. Es üzeut is valamit vagy ismét el fog jönni ? — Azt üzente, hogy többet nem jön el, hanem megy egyenesen az ügy­védhez. — Az az ő dolga, meg az ügyvédé. — A mosóné is üzeut valamit. — A mosóné is ? kedves asszony az a mesóné, hát még gondol rám ? — Azt üzente, hogy nagyságos ur is gondoljon egyszer rá. — No édesein, csak nem kiváubatja minden hitelezőm, hogy rágondoljak, hisz akkor mást se tehetnék, mint reggeltől estig a hitelezőimre gon­dolnók? — Bizony nagyságos ur, engedelmet kérek, nem jó vége lesz ennek. — Ugyan minek, bájos takarítónő szentem. — Mért nem házasodik meg már a nagyságos úrfi ? — Mért nem házasodom, hát tudja maga takaritóné lelkem, hogy mért nem harangoznak az eső ollen Götöljáráson. . — Nem ón ? — No hát aunak száz oka van ; — először is nincs — harang ... — Aztán? — Hát aztán annak: is épen oly száz oka van, hogy nem házasodom meg : először is nincs leány . . . — Nincs leány ? — - No, leány van, de gazdag lányt értek. A farsang rosszul ütött be s most már mint elutaztak a fővárosból a jó parthiek. — Hát menjen utánuk a nagyságos nrfi. — Ejnye, takaritóné lelkem, még mond valamit. Es a nagyságos ur kezeit üres zsebeit mélyintvo, föl s alá járkál szük hónapos szobájában : végre megáll és felsóhajt: — Végre is van még más nóta, — falura kell menni ! PORZSOLT KÁLMÁN. HÍREK. — A herczegprimás minden való­színűség szerint ma fog vissza térni Bajcsról, hová tepnap négyes fogatot küldtek. — Pünkösd ünnepei sok vendéget vonzottak Esztergomba a fővárosból. Az esztergomiak a szenvedélyesen por­zsoló napsugarak elől nagyrészt a zöldbe menekültek. f Dell' Adami Rezső előkelő jogtudósunk élete harminczkilenczedik esz endőjében túlfeszített szellemi te­vékenysége áldozataként halt meg egy fővárosi kórházban. A kitűnő jogtudós néhány esztendő előtt a végzetes-do­roghi választás alkalmával Horváth Géza ellenében kisebbségben maradt, a mi méltán olkesoritette életét. Nagyon sok esztergomi tisztelője nevében kül­dünk kegyeletes megemlékezést a derék férfiú sírjára. — A vízivárosi rablógyilkos, Bende Antal a napokban kinos küzdelmet ví­vott lelkiösmeretével s habár a vizsgáló biró minden lépését óvatosan figyelemmel kísértette és czellájából minden fölhasz­nálható eszközt eltávolított, Bende a napokban mégis öngyilkossági kísérletet követett el. A mint a rabot rendes órái­ban mindennapi sétájáról a megyeház udvarából visszakísérték, czel Iájában felejtették a szemétlapátot. Bende le­törte a lapát fanyelét s a lapát nagy vas szögével háromszor a hasába döfött. Nagy vérvesztsége volt, de sebeit mégse tehette életveszélyesekké, mert ideje­korán megakadályozták. Dr. Mátray Ferencz gyógykezelése alatt az öngyil­kosjelölt néhány nap múlva kilábolt életveszélyes betegségéből s most még több éberséggel ügyelnek minden moz­dulatára. Lehet, hogy a raffinirozott gazember előtt Ockleitner szerencséje lebegett s a kórházól talán meg is kísérletté volna a szökést. A rabló­gyilkos egészségi állapota most már meg van mentve mind a tvszéki végső tárgyalásokhoz mind az — akasztófához. — Istennyila. Kedden délelőtt heves zivatar közbeu kettős meunykő csapott le épen Reviczky Győző főszolgabíró ur lakása előtt. — Esküvő. Lindtner János szent­tamási kereskedő pünkösd vasárnap vezetto oltárhoz a vízivárosi templom­ban bájos menyasszonyát, Kubicza Irma úrhölgyöt. — Kedélyes állapotok. Közbiztos­ságunk fotográfiáját adja a következő eset: Pünkösdhétfőn az uszodában a vetkező kabinban elvész Niedermann János szikvizgyáros aranyórája. Keresik, nem találják. Hívják a szolgabírót. B. Szabó Mihály t. főszolgabíró ur rögtön megjelen és fölveszi az esetről a jegy­zőkönyvet. Alig készül el a hivatalos munkával, jelentik neki, hogy épen most rabolták ki vízivárosi lakását, a honnan ezüshiomüjét s egyéb értékesebb hol­mijai közül körülbelül hétszáz forint erejéig megkárosították. Közigazgatá­sunk egyik legkiválóbb tehetségű tagját, B. Szabó Mihály zajtalanul, de annál eredményesebben működő t. főszolga­bírót érte tehát az a tragicomicus ve­szedelem, hogy mig egy megrabolt polgár érdekében kutatott, addig épen őt rabolták ki. Ezek a furcsa állapo­tok mindaddig napirenden fognak ma­radni, mig a rendőri határkérdésekben széttagolt város egységes rendőrségi ótalom alá nem kerül. Mert eddig min­den töredelmes vallomásu gonosztevő bevallotta, hogy vakmerőségét a zilált topographiai viszonyokból merítette.— Hány ilyen szomorú adatot kell még összehordanunk,ínig a városrészek egye­sítése" ellen frontot tartó ellenzéket az egyesülés üdvös voltáról meggyőzhe­tünk ? — A Cserepesben. Mig a divat a kirándulókat Esztergomból Hontmegyébe csődíti a kovácsi patakhoz, addig az igazi esztergomi természeti szépségek iránt érdeklő társaságok a Cserepest s a Fári-kutat keresték föl az ünnepek alatt. A Cserepesben több család pün­pösd vasárnap igen sikerült majálist rendezett s a kirándulás minden tagja meggyőződött arról, hogy nincs szük­sége Esztergomnak Hontmegyére, ha a természet szépségében gyönyörködni akar. — Nász. Putz Annin pomázi bir­tokos kedden délután vezette oltárhoz Putz Szidónia kisasszonyt, Özv. Putz Zsófia szép leányát Párkányban. —- KOCSIS Antal postaszolga pün­kösd hétfőn este 10 órakor szivszélhü­désben hirtelen elhunyt. Özvegyet, két gyermeket és két frtot hagyott hátra. Özvegye nyugdij nélkül maradt. Jó­szívű emberek egy kis támogatást nyújt­hatnának a szegény asszonynak. — Gyászjelentés. Alulírottak ma­guk, úgy a számos rokonok nevében mély fájdalommal jelentik felejthetetlen édes anyjuk, anyósuk és nagyanyjuk özv. Kakass István né szül. Mayer Anná­nak folyó hó 21-én reggeli 5 órakor életének 68-ik évében szélhűdés követ­keztében történt gyászos elhunytát. Boldogultnak hült teteme folyó hó 23-án délután y 2 4 órakor fog a Buda-utczai 471-ik számú házából az Esztergom sz. kir. városi sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat pedig f. hó 24-én reggeli 10 órakor fog a szt. Ferencz-rendiek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1888. május 22-én. Béke és áldás lengjen hamvai fölött ! Gyermekei: Kakass Béla, Vichor Józsefné szül. Kakass Anna, Bérczy Pál, Kakass Irma,Kakass Géza. Veje: Vichor József. Menyei: Kakass Bélánó szül. Krappe Hildegard, Bérczy Pál né szül. Dnbay Aiína. Unokái: ifj. Kakass Béla, Kakass Hildegard, ifj. Vichor József, Vichor Etel, Vichor Róza, Bérczy Irén, Bérczy Jenő, Bérczy Géza, Bérczy Emil. — Kirándulás. A kereskedő-ifjak egyesülete pünkösdvasárnap a Kovácsi­patakhoz kirándulást rendezett, mely minden izében kitűnően sikerült. Gyö­nyörű verőfényes nap kedvezett a pro­pelleren elinduló társaságoknak. Két zenekar is működött. A katonai zenokar minden uj karavánt külön üdvözölt. Jónás Pali pedig alig győzte eleget tanítani az erdő madarait a legtakaro­sabb csárdásokra. A szomszédmegyébe zarándokló kirándulók szebbik fele ter­mészetesen a táuczosuők közé tartozott. A legszebb polgári leánykák és asszo­nyok adtak egymásnak találkozót. A rendezőség mindent elkövetett a teljes sikorért. Maga a kirándulás igen érde­kes képet nyújtott. A fák alatt kisebb­nagyobb társaságok nomádoskodtak kü­lönféle Iliitek és palaczkok között; jobbról piros arczu leányok kötöttéi koszorúkat azoknak, a kiket leginkább méltóknak találtak a megkoszorúzásra; balról alig lihegő kövér urak magasz­talták a természet szépségeit a poharak fenekén. A laczikonyhás sátrakat a Ta­kács-czég látta el. Ott volt ő feleségestül, gyermekeivel, összes bográcsaival és , minden szolgálatkészségével. Paprikás pörköltjei pokoli szomjúságot okoztak a közönségnek, mely azután ostrom­állapotban tartotta a sátrak hordóit. Voltak igen idilli magán kirándulások is, sőt akadt néhány vállalkozó szellemű famászó is. Szólt a zene, harsogott a jó­kedv s a «jósziv» géniuszai szívesen engedelmeskedtek a rendezőknek. A negyvenöt fok alatt lejtő hegyháton vigan rugdalták a port a szenvedélye­sebb tánczosok. Este meggyulladtak a lampionok, pattogni kezdett a tűzijáték, eljött legújabb vendéguek a hold, a ki azutáirmógéjfél előtt magához invitálta az összes kirándulókat. — Vasúti ügy. Dr. Silberstein Adolf, a füzitő-esztergomi vasút terve­zője, pünkösd napján Esztergomban volt és bemutatta magát Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos alispánnak, dr. Helcz Antal polgármesternek és Frey Ferencz kereskedőnek, kiknek előterjesztette az általa tervezett vasút létrehozásáuak föltételeit és arra való kilátásait és kérte vállalatának a hatóságok és az érdeklett magánosok részéről leendő támogatását. A terv mindenütt helyes­léssel fogadtatott és annak kitelhető támogatása kilátásba helyeztetett. Ez­után a vállalkozó Kenyérmezőre, Nyer­gesujfalura és Lábatlanra utazott, hol az érdeklettok közül néhánynyal érte­kezett a tervezett vasút előmunkálatai felől, melyek e héten meg fognak kez­detni. — Galgenpoesie. Ha van Galgeu­humor, mért ne lehetne Galgenpoesie is. Az öreg Rumy például megénekelte a vízivárosi rablógyilkost ékes teuton rigmusokban s beküldte hozzánk. Mint kész nekrológot adjuk ki, anélkül, hogy az eredeti kompoziczión Csak egy vo­nást is változtatnánk. Az úgynevezett költemény egész terjedelmében a kö­vetkező : Auf den Baubmörder Bende Antal atn 14. Február 188- in Grau, Ach du gottloser Bende! Bald wirds mit dir zu Ende, Dekorirt mit einem Galgenstrick Noch einmal d**'m Aug nach aufvvürtB bückt Zu bitten um Guade und um Pardon — 0 ne ! in dieser Saison ~ Für dieh túbst weder Gnade, noch weder Pardon Denn dicb erwartet Scliaffot dein Weib das Zuchthaus als Lolm ! Grau am Tage Bonifacius 13. Mai 1888. BUMY GYULA ÁGOST. — A kirándulás beszámolása. Je­gyekből befolyt 146 frt 30 kr, csavar­gőzös-társulattól kapott engedményből 22 frt 33 Felülfizetésekből : Frey Fe­rencz 2 frt, Müller Gyula 3 frt, Grüu­vald testvérek 2 frt, Brutsy János 1 frt 50 kr, Paulovits Géza 1 frt, Özv, Szoletzky Jánosnó 1 frt, Panziery Ra­fael a 1 frt, Zwillinger Ármin 1 frt, ifj. Brnnner Ferencz 1 frt, Cseruoch János 50 kr, Fülöp Manó GO kr, Kováts András 50 kr. ifj. Olniosy József 50 kr, Hertelendy Gyula Bátorkesz 40 kr, összesen: 184frt63 kr, kiadás : 111 frt. 92 kr. Tiszta jövedelem: 72 frt 71 kr. Az árvízkárosultaknak 36 frt 35 kr, mely összeget lapuuk szerkesztősége tegiiap már reudeltetése helyére el is küldött. Az egyesület javára maradt: 36 frt 36 kr, összesen 72 frt 71 kr. — Kerti zene. Szombatou este a Fürdő-vendéglő kies nyári kertjében a katonai zenekar fog játszani. — Kikeresztelkedés. Tauber Janka k. a. lapunk kiadójának szép testvére pünkösd vasárnap vette föl a kereszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom