Esztergom és Vidéke, 1888
1888-05-06 / 37.szám
MRr,.in;Ln:MiK HETENKINT KrrrszRR VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. íaiíl'T/l'TNSI Ali eget) 1 / évre fól évre . negyedévre Eyy szám áru 7 kr. G fit — kr. 3 frt -- kr. 1 frt no kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová :i hp N/.i^llnnii részét illető közlemények kültlemlők. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331. SZÁM, hová a |;ij> hivatalos H n magún hirdetései, a uyilüóibe s/.áut közlemények, elfílizeléfíi pénzek és ree,lani;'il;'isok iutézendők. HIRDETÉSEK HIVATALOS IIIINMíTlfliilOK : 1 szótól 100 szóig — frt H kr.j 100-200-ig . 7 1 frt ffl kr.: 800-300-ig . 2 fit 25 lcr.i JJélyegdij ílO kr. M A () A N-111 If I) KT |Í;S KK megállapodás szerint legju || tányosiiltban közölteinek NYIIiTTKIÍ sora 20 kr. Vasutunk előnyei. Esztergom, május 5. VIII. Mi a kőszén ? A föld kérgében felhalmozott kővé vált melegség, világosság és munkaerő, a nap és a természeti erők évezredes munkája, melyet az isteni gondviselés az ember számára megtakarított avégből, hogy annak segélyéVei munkáját könnyítve, magát tökéletesítse s jóllétét előmozdíthassa. Angliának, Frauczia- és Németországoknak, a kis Belgiumnak és Csehországnak nem volna oly virágzó ipara, nagy gazdagsága és hatalma, ha azok kőszénnel nem bírnának. — Ez teszi lehetővé a vasúti vonatok és gőzhajók gyors közlekedését és oly müvek alkotását, melyekre a kőszén segélye nélkül még. csak gondolni is képtelenség volna, — ez sokszorosítja az emberi kéz munkáját és teszi olcsókká s könynyen hozzáférhetőkké a mindennapi élet szükségleteit, könnyebbé és biztosabbá az emberi életét. A hol a kőszén az ember szolgálatában áll, ott a nagy éhínségek már csak a történelmi hagyományokból ismertetnek. Hogy az esztergomvidéki széntelepekben mennyi munkaerő rejlik, azt számokban kifejezni s felfoghatóvá tenni nem lehet, mert ezen számok az emheri fogalom határait messzire túlhaladják. Egy gyakorlati példa azonban erről némi tájékoztató fogalmat nyújthat. Egy ember, egy kilogramm táplálék felhasználásával, kézi munkával nem képes annyi melegséget előállítani, a mennyi egy liter viz elpárologtatására szükséges. Ez természetes is, mert a tápláléknak 96— 98% szénhydrogen tartalma a lélegzés ós a testi meleg kisugárzása által túlnyomó részben veszendőbe megy és a kifejlett hőnek csak Y 5-öd része fordittatik az izomerő haszonmunkájára. Egy kilogramm esztergomi szén ellenben annyi melegséget rejt magában, a *monnyivel 5*6 liter vizet gőzzé lehet változtatni. Ez által a viz térfogata 760-szorosan terjed szét és a gőzgép kazánjában annyi feszilő erőt fejt ki, mely körülbelül egy lónak félórai munkaerejével egyenlő. Egy kilogramm esztergonividéki szén tehát 3 annyi haszonmunkát végez, mint egy ember 1 órai munkaszak alatt. Ebből ki lehet számítani, hogy mennyi munkaerőt rejt magában egy métermázsa esztergomvidéki szén és mennyit azon roppant széntömeg, mely a 11 Q mértföldnyi szénterület alatt létezik. A hol tebát annyi eleven munkaerő van felhalmozva, ott lehetetlen, hogy ne találkozzanak emberek, kik azt felhasználják, ha az a könnyű közlekedés által értékesíthetővé válik. Ha pedig ilyenek nem találkoznának, akkor ez csak az ott lakók élhetetlenségét és tudatlanságát bizonyítaná, de akkor jőnek helyeltük mások, kik a parlagon nagyolt tért elfoglalják és hasznukra fordítják. A munka és a vállalkozás oda tódul, a hol foglalkozásra és kenyérkeresetre alkalmat talál. A kőszén feltárása és kiaknázása magában véve is több ezer embernek adhat foglalkozást és a földművesénél nagyobb keresetet. Ezer bányamunkás évi keresménye legalább is négy-ötszázezer frtra tehető, mely legnagyobb részben élelemre s ruházatra fordittatik, tehát a helybeli kereskedők, iparosok és termelők kezébe kerül, hol az folytonosan megújulva, sokszoros forgalmával önmagát szaporítja. Ebez járulnak a bányatisztek és munkás felügyelők magasabb íi/etései s a felhasznált fa-, munkaeszközök és anyagok értéke, melyek szintén nagy befolyást gyakorolnak a kereskedelmi forgalom élénkítésére s a kézmit-ipar emelésére. BüRÁNY JÁNOS. Esztergomi írók. (Folytatás.) 2. Bálás Theophil. Született 17 95. máj. 2 7-én Párkányban. Középisko 1 ái be fej ez té vei 1813. o k t. 2 9-én a Benedek-rendbe lépett, melynek kebelében Bécsoen és Pannonhalmán végezte a theologiát. Fölszontoltotett 1823. szept 19. Tanár már azelőtt is volt 1819 — 21. Komáromban, hol 1823—25-ig ismét működött. Tanár volt 1825—27. Nagy-Szombatban, 1827—38-ig Esztergomban. Néhány évig (1838 —46.) gym. igazgató volt u. itt, azután 1846—7. spirituális Komáromban, 1847—50. ismét tanár Esztergomban, 1850—54. ismét spirituális Komáromban, 1854—68. Nyalkán pléb. helyettes. 1868. lelkiigazgató, 1873. subprior, 1875-ik évben pedig apát Bakonybélen. Mint aranymisés áldozár meghalt 1878. jun 5-kén. Önállóan megjelent müvei, melyek mind azon tehetséges költőre vallanak, ki számtalan ifjúba öntött kedvet s lelkesültséget a magyar irodalom és költészet iránt, ime itt következnek. ; 1. Encharistikon honoribus cels. ac rev. d. d. Principis Alexándri a Rudna et Divék-Ujíalu metrop. Eccles. Strigoniensis Archiepiscopi diim tompli, quod cultui Grenetricis Deciparal in regia Strigoniensium civitate miiuificentia pietateque singulari erigit, memóriáiéin fundaminis lapidem. 2. jul. 1828. feliciter poneret, dicatum a r. gymnasio Strigon. ord. S. Ben. Strigonü, typis Josephi Beiméi. 4-rét, 8. 1. 2. Carmen honoribus ill. ae rev. d. Tliomae Kovács Archiabbatis occasione solennis inaugurationis 14. febr. 1830. oblatum a gymu. Strigoniensi. Strigonii, 2-rét 8-lap. ? * 3. Méltóságos Kapos-mérei Mérey Sándor nrnak, midőn t. n. Somogy vármegyében a főispáni széket máj. 1-én 1832. elfoglalná. Pesten Esztergomi K. Beiméi József betűivel 4-rét, 8. 1. 4. Lantos dal, mellyet Krajner József urnák, midőn nyugalomba lépvén, a tudományok mellett szerzett majd félszázados érdemeiért, felsőbb kegyelemnél fogva nyert szállagos függő nagy arany diszpénzzel Esztergomban ünnepélyesen felékesittotnék, tiszteletül nyújtott az ugyan ottani királyi főiskolában, a sz. Benedek szerzetesei veIzérlése alatt tanuló ifjúság 1834. Bolr iíjsstcrjoiiiísfiielarczija. DAL A HAJRÓL I. A dal arany szövetű háló, A nőnek pajzsa, fegyvere. A hogy kibontja szélnek adja, A férüt ezzel fonja be. Mikor szerelmi vallomásod Arczomba kergeti a vért, Arany hajammal elborítom A pirulást, a szenvedélyt. Oh, áldott fegyver az a haj, Sok mindent eltakar, Mint felleg az eget Aranyhajani befed, Félre felhő, nap ragyog: Kukk! — Lgy-e, hogy szép vagyok? II. Egy szála lágy arany hajamnak Hozzám köt jobban, mint a láncz. Széttépni vágyói, ámde később Már menekülni sem kívánsz. Egy csókra szomjas lesz az ajkad Bátran megszáná ajakam S megtoldanám ezernyi mással Ha nem szégyenleném magam Ezerszer áldott ez a haj, Ha elföd eltakar. Mint felleg az eget, Aranyhajam befed, Félre felhő, nap ragyog: Kukk! — Ugy-e, hogy szép vagyok ? III. Ha vége már az esküvőnek S reánk a boldog óra vár, Boritsa bár kicsiny szobánkat, Titokzatos bűvös homály Arany bajám lágyan, szelíden Átfonja büszke válladat, S egy szála, mint sugár az égbe Az Üdvösséghez nyit utat. Oh százszor áldott ez a haj Mely elföd, eltakar. Mint felleg az eget, Arany hajam befed. Félre felhő, nap ragyog: Kukk! — Ugy-e, hogy szép vagyok? KABOS EDE. FÉLREVERT HARANGOK. REGÉNY. Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" számára irta; KŐRÖSY LÁSZLÓ. (Kilenezedik folytatás.) IX. Első jelenet. Az élet vérkeringése körénk csoportosítja azokat, a kiket szeretünk és azokat is, a kiket gyűlölünk, különösen akkor, midőn nyílt szivet tartunk és salont nyitunk. Napokon keresztül emlegették a legjobb társaságokban, hogy a baranyai képviselő salonjában nevezetes esemény készül. Ide ígérkezett maga a miniszterelnök is, ott lesznek az elsőrangú irók és művészek s a politikai élet vezérei, mert valami nagyszabású jótékonyság kidolgozása kerül szőnyegre. Az árvízkárosultak könnyeit fölszáritáni s a beroskadt házakat fölépíteni volt a legnemesebb eszme, mely a társaságot összehozta. Kovács László elegáns salonja alig győzte elfogadni a kiváló vendégeket. A jótékonyság ereje csodálatosan összetoborzotta a legélesebb ellentéteket s a kik a politikai életben épen azáltal tűnnek ki, hogy milyen válogatott fegyverekkel ütik agyon egymást mindennap, azok ma felebaráti kezet nyiijtanak, mert az eszme nem a fejeket, .ianem a sziveket egyesitette. Egymásután érkeztek a fővárosi társadalom legkitűnőbb alakjai, a kik a fiatal baranyai képviselő otthonában már az első találkozás után is otthonosan érezték magukat. A legélesebb szavú szónokok csak olyan egyszerű nemességgel szóltak hozzá a jótékonyság munkájához, mint a társaság valóságos angyalai: az asszonyok. Mikor a szivek kezdenek beszélni, akkor mindenki egyformán beszél. A politikai élet kitűnőségei szép egyetértéssel sorakoztak egymás mellé, nem volt ellenzék, nem volt párt a salonban. Mindanyian egy hiten, egy felekezeten találkoztak. Egy fukar milliomos hozta meg az első áldozatot, mikor mesés összeget ajánlott föl. Nem lepett meg vele senkit, mert a jótékonyság nem ütközik meg rendkivűliségeken, mikor mint a nap világítani, melegíteni és teremteni kezd. Az irók és művészek szellemök millióit ajánlották föl s a kitűnő politikai férfiak nevöket és befolyásukat. A miniszterelnök, a ki egyébként olyan száraz közöny nyel nézi a legizgalmasabb eseményeket is, egészen fölmelegedett, mikor a társaság hölgyei, ezek a fényes élethez szokott asszonyok, a kik a nyomort csak hallomásból és látomásból ismerik, egyszerre elhatározták, hogy elszegődnek koldusnőknek és kikönyörgik az egész ország alamizsnáját a dunavidéki árvízkárosultak javára. A hölgyek közül akárhányan csak most találkoztak először s mégis olyan szépen megértették egymást, mintha jó testvérek lettek volna. Javában folyt a tanácskozás, midőn egy uj kis társaság érkezett meg. Két hölgy és három ur. A gyors bemutatások nem igen erőltetik meg a találkozók emlékezetét s a jótékonyság munkásai nem igen nézik aggodalmas szemekkel a szomszédságot. Kovács László eléjük sietett. Az urakban nem régi ismerőseit üdvözölte, de a hölgyek ismeretlenek voltak előtte. — A feleségem — mondta Gömöry Imre képviselő, midőn az előkelő hölgyet bemutatta. —- Ad lemé — szólott Nemesváry, midőn karján a legújabb vendéget bevezette — ez a fiatal ember pedig az öcsém. Hát most már előtte állott az a boldogtalan szép fiatal asszon} r , ki annyira vágyott az ő társaságába. A szép Eszter fővárosi pompában, az elhagyott zsidó iány s az el nem hagyatott elvált asszony. Olyan volt, mint az épen most kinyílt virág. Benne volt még- a bimbó költészete s a Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.