Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-15 / 31.szám

Andrássy Mariska, Andrássy József, Andrássy Ilonka unokái. Barta Béla, Barta Adolf fivérei. Barta Armiuné szül. Lieb Etel menye. Andrássy János veje. Temetése tegnap délután a nagyközönség részvétének és kegyeletének impozáns nyilatkozata volt, a miben a gyászoló család méltán kerosbet és találhat vigaszt és enyhülést. A temetésen jelen volt gróf Majláth György főispán, MiijeiIstván püspök, Sujánszky Antal praelatus, a megyei tisztikar Kruplanicz Kálmán alispán s a városi tisztviselői kar Dr. Helcz Antal polgármester vezetése alatt, a különféle testületek és egyesületek számos koszorút helyeztek a megboldogult férfiú ravatalára. Legyen áldott a kitűnő hazafi emlékezete közöttünk ! — Szabadságolás. Niedermanu Endre a városi pénztárak buzgó főnöke szembetegsége miatt orvosa tanácsára nagyobb kíméletre lévén utalva, a polgármestertől hat heti szabadságot kért. Felüdülése alatt a városi pénztárakat Viola Kálmán ellenőr vezeti. — Rajner LajOS kanonok urédes anyját, özv Rajner József né szül. Kabszay Ágnes úrnőt pénteken délután temette Majer

1 István püspök ur. A Kováts Albert temetkező vállalata által rendezett temetésen a főkáptalan összes tagjain kivül nagy közönség volt jelen. — Helyettesítés. Dr. Feichtinger Sándor városi főorvos gyöngéikedése miatt, a kórházi orvosi teendőket Dr. Simonyi Adolf végzi mindaddig, mig a tevékeny főorvos újra átveszi hivatalos kórházi teendőit. — Közgyűlés. A kereskedőifjak egyesülete ma este hét órakor aMagyar Király vendéglő első emeleti egyesületi helyiségében tisztújító közgyűlést tart. — Uj nyomokon halad a vízivárosi kettős gyilkosság vizsgálata már egy hét óta nagy kitartással s meglepő eredményekkel. A vizsgálat érdekei minden részletes közlést kizárnak s igy csak annyit jelenthetünk a közönség megnyugtatására, hogy a vizsgálat nem kiméi semmi időt és erőt a valódi tettesek ki nyomozására. — Esztergomi polgári zenekar. Az esztergomi belvárosi polgárokból alakult zenekar, mely rövid idő alatt szép előmenetelt tanúsított, f. hó 15-én vagyis ma vasárnap délutáni négy órakor tartja meg a Rozália kápolna térségen Schőnwáldor Kálmán karmester vezetése alatt első nyilvános -próbáját. A műkedvelő közönség, moly bizonyára becses jelenlétével tiszteli meg a zenepróbát buzditólag és serkentőleg fog hatni a zenekar tagjaira, hogy eddig tanúsított szép előmenetelüknél meg nem állapodva, tovább is haladjanak a megkezdett ii ion s a közönség elismerését kiérdemeljék. — Uj építőmester. Sin ka Ferencz kir. járásbirósági végrehajtó megvált hivatalától s iparengedélyt kért, hogy épitőmesterséget folytathasson. Az uj építőmester első esztergomi munkáján, a V.o'a-ház építésén, mos: dolgoznak. — Elmaradt zarándoklat. A pünkösdi ünnepekre szokás szerint tömegesebb zarándoklat készült Budapestről Esztergomba, külön hajón. De a zarándoklat a főszékesegyház belsejének restaurácziója miatt elmarad. — Régi faragványok kerültek napfényre a Viola-ház alapfalainak ásása alkalmával. Az érdekes régi faragványokat egy földalatti fal köveiből fejtették ki s régi román-stílű kődiszitéseket ábrázolnak, a milyenek a legelső épitésü magyar templomoknál voltak használatban. A legszebb kivitelű régi faragványt Viola Kálmán háztulajdonos őrzi. — Esztergomi telefon. Az idei esztergomi fecske-generácziónak már módjában lesz a jól ismert telegraph sodrony stácziókon kivül a telephon útjával is megismerkedni, mert a vállalat első lépései már meg vannak téve. — Esztergomi vázák. Misik szenttamási agyagiparos már hosszabb idő óta foglalkozik antik és modern stilíí vázák készítésével. Az igaz, hogy egyegy becsületes fazék vagy egyéb nélkülözhetetlen háziedény több népszerűségnek örvend, mint egy etruszk, görög, római, olasz- vagy franczia-renaissance váza, hanem azért a szegény fazekas nem-mond le magasabb kedvteléséről s most már nagyobbszabásu vázákat is alkot. Az elhagyatott jóravaló agyagiparos valóban megérdemelné a jobbizlésü közönség pártfogását. — Babonás napnak tartotta egy szenvedélyes kislutris a tegnapelőtti pénteket. És pedig először is mert péntek, másodszor mert áprilisi péutek s harmadszor mert április tizonharmadiki péntek volt. Nem is rakott az nap a szeszélyes numerusokra. A felesége azonban nagy titokban berakta meggazdálkodott hatosait s mind a három tételre ambót csinált. Már most az a kérdés, hogy csakugyan szerencsétlennek nevezhető-e a megbabonázott nap? Kétségtelenül, mert már az asszonyka is szóba áll titokban az incselkedő ördöggel, a ki ilyen módon tréfálta meg a babonás napon veszteglő kislutris pihenését. A kislutrizás egyébként anynyira el vau terjedve kisiparosaink között, hogyha az a sok hatos okosabb elhelyezéssel a postatakarékba vándorolna, akkor kétségtelenül nagyobb gyarapodást mutathatna ki sok família évenkint. — M. kir. posta-takarékpénztár f. évi márczius havi kimutatása az intézet fokozatos fejlődéséről tesz tanúságot. Az intézet e havi forgalma megközelíti a félmillió forintot a menyibon 241,217 frt 28 krnyi betétekkel 513,722 frt 10 kr visszafizetés áll szemben, azon felül e hónapban betevők részére 18,256 frt 51 kr erejéig értékpapír vásároltatott. A betevők száma e hóban is gyarapodást mutat ugy márczius 31-én 117,593 betevője volt a postatakarékpénztárnak. - Télikabátos tavasz. Zimankós napokkal indul a tavasz, a higany nagyon mélyen lakik s az elbúcsúztatott télikabátok ismét napvilágra kerülnek. A tiz nap óta tartó hideg időkerősen megkésleltetik a vegetáczió fejlődését. * Zongora- és énektanfolyamot nyit f. évi május 1-től Tauber Nándor budapesti okleveles gyakorlott zenetanár saját lakásán Széchenyi-tér 330. sz. a., hónaponként 3 frt 12 félórákért; felsőbb kiképzés óránként 50 kr. — Egyúttal kézimunkatanitásra vállalkozik neje oki. tanítónő 1 frt havi díjért. HíLNrAS 8ZERKR8ZTÖ: Dr. KŐ IIÖ S Y LÁSZLÓ, HIRDETÉSEK. N YIL T T E R. Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősseget a szerk. Köszönetnyilvánítás. Elengedhetetlen kötelességemnek tartom, hogy feledhetetlen emlékű nőm gyászos halála által ért nagy csapásom megenyhitőinek, a temetésen való részvételükért; különösen pedig igen tisztelt kartársaimnak a határokon is túllépő nemes részvétéért leghálásabb köszönetemnek aljak kifejezést. Adja Isten, hogy ne ismerjenek meg soha oly fájdalmat, mint a milyen az én különben is küzdelemteljes életemre nehezült. Esztergom, 1888. apr. 14-én. Marton József, ügyvéd. a plakátumokat és tekintetes ur jövetele elé bizottságot meneszt. Korompai Krisztián kénytelen volt előbb egj nagyot inni, hogy ilyen nagy programmra felelni tudjon. — Nagyszerű! Pompás. Az ám. — Es nyelt megint akkorákat, mint egy szomjas óriáskígyó. Fényű István megint kaczagott s már előre kikalkulálta azt az alkotmányos választási számlát, a melyet

; a gyámoltalan ember visszavonulásáért s az egyhangú megválasztásért Kovács Lászlónak be fog nyújtani. A furfang részleteinek kellő megbeszélése után Korompai Krisztián, az irgalmas szamaritánus szelídségével vonult ki Fényű István uram kocsiján a vasúti állomáshoz, hogy egyenesen Nagyváradra robogjon. Százhuszforint' nyomta a zsebét. Olyan óriási összeg, a milyen még sohase volt egyszerre tulajdonában. Közvetlenül a választás előtt két nappal csakugyan kiviritottak a választó kerület összes kbrcsmafalain a piros elenzéki plakátok. Korompai Krisztián egy czikornyás prókátor stílusán ősei nevében a baranyai választó kerület ellenzéki érzelmű polgárai megtisztelő. bizalma előtt meghajolva stb. Föllép Kovács László «átalánosan becsült és szeretett férfiú* ellenében jelöltnek. A piákátok knagasztása napján Fényű István urm bekötötte a fejét és borbélyt hivatott. Hanem azért teljes egészségű turpisságai tanácskozott a többi sápistával. Csak odakint nem akart mutatkozni, hogy a

/ Kovács-pártiak esetleg le ne füleljék. Ázsiója van ilyenkor a népvezérségnek. Nem szabad azt okos embernek elpotyázni. Az országos munka csakugyan nekiindult. A Kovács-párt lelkes kortesei a választás előtt egy nappal kiszimatolták Fényű István uram taktikáját; a kortes rejtelmeket Füge Andris árulta el «titoktartás melfett»; az a Füge András, a ki Korompai Krisztián fogadtatására bandériumot szervezett. Korompaival is tisztában voltak a Kovácspárt főemberei és igy nyugodtan néztek a csinált vihar szemébe. Füge András ötvenedmagával csakugyan kivonult a vasúti állomáshoz, lóháton, hogy az uj képviselőjelöltet betransportálja. A hetyke bandéristák daliásan megülték pompás paripáikat. A mint Korompai Krisztián valami kikölcsönzött diszmagyárban kiszállott a vonatról, Füge András uram ékes szavakkal üdvözölte. A kedélyes Júdás rögtön észrevette, hogy a halálraijedt tekintetes ur kétségbeesetten keresi a kocsit. De azért bátran fölajánlotta neki a legtüzesebb paripát, hiszen ilyen nemes állaton jelentek meg azelőtt az Ő ősei a Rákoson. Ilyen nemes állaton fog bevonulni ő is elvtársai körébe. Korompai Krisztián nem bírt szóhoz jutni. Ugy ültették föl a díszesen kantározott lóra s elvárták tőle, hogy daliásan bevonuljon. Szegény madárijesztő! De a paripa megcsökönyösödött s Krisz tián ur halálos verítéket izzadott. Összeértek ugyan sárgarezes arany sarkantyúi a ficzkándozó paripa alatt, hanem azért mégis kétségbeesetten nekigörnyedve hajolt előre s tehetetlenül várta, hogy mi a tüzes állat szándéka. A bandéristák nagyokat kaczagtak, hanem azért nem segítettek Krisztián ur keservein. Végre megkönyörült a szilaj paripa s nekiszáguldott a világnak. Vadul követték a többiek. Rohanás közben leesett az ünnepelt alak kucsmája s feloldódott a díszruha. Hanem azért nem lehetett megállapodni, mert a pegazus szeszélyei kiszámíthatatlanok. Végre Krisztián ur nagyot nyekkent, lebukfenczezett a lórul s röpülvést beleröpült egy kis útszéli pocsolyába. Hogy milyen díszruhában vánszorgott ki onnét, azt csak Füge András uram tudta elmondani. De, hogy kivánszorgott, az igen valószínű, mert őszinte vallomást tett, hogy annélkül sem választható, mivel teljes világéletében adót nem fizethetett, hagyják őt szépen a legközelebbi faluban, a hol egy kicsit megkefélkedik s még az éj homályában visszalódul Nagyváradra. Nem való ő már komédiásnak. Tiszteli ezek felül Fényű István uramot. Más üzennivalója nincsen. Füge Andris uram, a szörnyű katasztrófa előkészítője, júdási bánattal referált meg a néhány szál kíváncsiskodónak a jelölt rettentő bukásáról s hírül adta egyúttal a világnak Korompai Krisztián uram Őszinte vallomását. Fényű István uramnak aznap tizenkét pióczára volt szüksége, hogy meg ne üsse valamikép a lapos guta arra a riadalmas hírre, hogy ellenjelölt nélkül ment vala végbe az országos munka s hogy a baranyai választókerület óriási lelkesedéssel s leírhatatlan örömmel kiáltotta s választotta meg egyhangúlag Kovács Lászlót követnek. (Folyt köv.) 835

/i888* szam. Esztergom szab. kir. város tanácsától Hirdetmény. Esztergom szab. kir. város tanácsa részérói ezennel közhírré tétetik, miszerint mult 1887. év folyamán helyszínelt katasteri részleles felmérési alapon készült új földadó sorozati munkálatok, Esztergom szab. kir. város határát érdeklőleg a magy. kir III. számú helyszinelési felügyelőség által megküldettek és ezen kir. város Széchényi-téri házának tanács termében közszemlére kitétettek; a mely körülmény a városi lakosság és a vidéki birtokosság érdekében azzal tétetik közhírré, hogy jogában áll ezen munkarészeket f. évi ápril hó 8-ik napjától 30.napon belül megtekinteni, az ellen 1888. évi május hó 8-ik napjáig, az lb85. évi XXII. t. cz. 5-ik §-a kedvezménye szerint felszólalhatni. Kelt Esztergom szab. kir. város tanácsának 1887. évi április hó 7-ik napján tartott tanács Üléséből. Kiadta: Takács Géza, főjegyző. I Szatattil eladó: | Az esztergomi szigetben egyaí gondosan kezelt kert és egy más-o* |^ félhold nagyságú szántóföld. o* |^ Továbbá a Szent János-kúthozqí ^vezető uton egy jó fekvésű $ jö-q* Jövedelmére nézve a már termőq* ^gyümölcsfák által biztositóltszÖIÖ,o* kitűnő piuczével és szép prés-qí Sóházzal, mely utóbbi két kényei-oJ sTmes szobával és konyhával lévén oí fellátva, nyári-lakásnak is hasz-q| ^nálható. n* |k Bővebben értekezhetni Wimmer | J^Ferencz-nél, Szt.-Tamás, 69. sz.oí MEGHÍVÁS. Az esztergomi kereskedőifjak önképzőés betegsegélyző-egylete f. 1888. év április hó 15. napján esti 7 órakor saját helyiségében Rendes közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatuak. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Számvizsgálók jolentése. 5. Könyvtárnok jelentése. 6. Költségvetési előirányzat. 7. Alapszabályok módosítása. 8. A tisztikar és választmány lemondása és újnak megválasztása 9. Indítványok. Figyelmeztetés: Az alapszabályok értelmében a közgyűlésen* csak azok bírnak szavazási joggal, kik tagsági illetményeikkel hátralékban nincsenek. Esztergom, 1888. ápril hó 8-án A választmány.