Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-12 / 30.szám

Ott van a prímás berezeg műkincsek­kel körülvéve, mint a régi nagyságok. Nevét remek építkezésekkel, határtalan jótékonysággal és rendkívüli alapítvá­nyokkal teszi halhatatlanná ; s ő, a ki Magyarország első főura s királyokat fogad vendégekül, nyájas barátsággal fogad engem, fakó poétát és szemembe mondja egész arczán kellemes fénynyel elomló mosolygással, hogy többre becsül egy poétét száz nagyságos urnái . v. És a varázs tovább tart . . . Ott van Csernoch János dr. a primási udvari titkár, nagyjövőjü pap, tudós, kiváló szellemű férfiú, a kinek ha száz keze volna, mindegyiknek akadna munkája, — és a mint fölmegyek hozzá, hát sorban rám olvassa a verseimet! Uram Jézusom, hát van még Magyarországon valaki, a ki költeményeket szokott ol­vasni? Éu azt képzeltem, hogy csak a feleségem ismeri a verseimet és ime egy előkelő pap visszavarázsol a múltba, a mikor még a hegedősök énekét feje­delmi hallgatók élvezték nagy gyönyörű­séggel . . . 3Iajer István püspök, az örökké mo­solygó kedves István bá.csi, a hajdan pátriárkáira emlékeztet szolid bölcseségé­vel s a közért buzgó odaadásával. S még hányan élnek itt, papok és világiak, kik egyre rózsásabbakká szövik illú­zióimat. Mind eszményekért lelkesednek, mind égő fáklya fáklyául tartják elém a multat, igy világítva meg egy édesen áhított boldogabb jövendőt . . . A tollal és szóval eszmékért s esz­ményekért küzdő Séda Ernő lel késsége szintén azokra az ideális időkre emlé­keztet, mikor még a nagy szónokok hatalmas beszédeikkel juttatták diadalra elveiket. Szemében gyújtó láng lobog, kezeit magasra emeli, ugy elmélkedik előttem az irodalom, a sajtó, a társa­dalom bajainak orvoslásáról . . . A szerény munkásságban hivatásáért rajongó Walter Gyula dr. mintha át­szeleniülne, oly melegen szorongatja a kezemot, mikor azt hallja, hogy Szent István királyról egy nagy nemzeti katho­likus eposzt készülök irni. És az én fiatal szivü Rényi Rezső bátyám abba az ábrándba ringat, mintha az öregok még most is oly igaz szere­tettel ölelnék magukhoz a fiatal toll­forgatókat, mint egykor régen . . . S lá*d, szerkesztő barátom, engem most innen, az Esztergom varázsa-szülto szép világból visszaűz a mindennapi élet Budapestre s a világvárosias piperében mintha csak újra átélte volna vésze delmét. A szóhoz jutott vendégek hol az ügyet­len molnárokat, hol a magához tért s han­gosan siránkozó kisasszonyt kezdték meg­szólni. Végre a felizgatott kedélyek meg­csillapodtak s az apa karjaiba véve a ki­merült, bágyadt fiúcskát, iszapos ruhájával a kastély felé sietett. Hogy r mit érzett a hitves és anya az első pillanatban, mikor a rendetlen gomoly élén siető megmentőt meglátta, azt át le­het élni, de megírni nem. Odarohant a férje lábai elé, letérdelt, átkarolta s azután görcsös zokogásai ragadta ki gyermekét s lázas szenvedélyei csókolta összevissza. Kovács László csak most volt képes elő­ször kifejezni érzelmeit, mikor a gyerme­ket a halál karjaiból az élet karjaiba adta s aggodalmasan igy szólott: — Mért intett meg minket a jó Isten ilyen szörnyű példával? Hátha irgalmasabb jelből is megértettük volna, hogy drágább ami családi boldogságunk mindannál a gyönyörnél, a mit az egész világ nyújt­hatna érte cserébe ? ... Egy láthatatlan kéz simította el nemso­kára a szülők homlokáról az aggodalmat s a halál karjai közül kiragadt gyermek fé­! leimét. Ennek a láthatatlan ^kéznek több neve van. Legszebben és legigazabben ugy j hívják, hogy: Isten . . . páváskodó utczák során rám kiabál nagy mogorván: Hallja, kend kapa-kasza­kerülő uram, no törje az eszét verseken, ez a század nem tűri a poézist, keressen állást valamely petroleum-finomitó gyár­ban . . . > RUDNYÁNSZKY GYULA. > OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — 0 r s z á g-V i 1 á g. A müveit magyar közönség figyelmébe bizalommal ajánljuk e legnagyobb és legszebb ki­ál litásu magyar képes lapot. Az Or­szág-Világ* munkatársai a legjelesebb irók és művészek. Mult évi karácsonyi számában 42 magyar iró arezképét, müvét és nevealáirásának hasonmását közölte s e nagybecsű számot ingyen adja az egész óv folyamán belépő elő­fizetőknek. Egy éven át hat művészi műrael lókletet ád, fény és olaj nyo­matút. Az «Ország-Világ» sorban közli a magyar főurak és régibb nemesi csa­ládok kastélyainak, szalonjainak, családi kincseinek hű képmásolatait. Minden száma valóságos tárháza az érdekes közleményeknek. Egy-egy számban van regény, két-három elbeszélés, költemény, ismeretterjesztő czikk, heti tárcza élet­és jellemrajzok s rovatai közt a «Nők Világá>-ban a divatról ád hű tudósítá­sokat. Ez idő szerint Lindautói közöl nagyérdekű regényt s az ápril-juniusi negyedben Groiler Balduin, a magyar származású hires regényírónak egy Ma­gyarországon játszó regényét hozza. Tanítók 10 frt helyett 8 frtért rendel­hetik meg az «Ország-Világ*-ot, ugyan ily áron azok, a kik az *EgyetértésU vagy a «Pesti HirlapoU járatják. Elő­fizetési föltételek : egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr, egy hóra 85 kr. Mutatványszámokat kívánatra ingyen .küldünk. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalba (Budapest, kecskeméti-uteza 6) vagy Benedek Elek szerkesztő nővére (Erzsébet-körut 12 sz). küldendők. HÍREK. — Oltárkö-szentelés. Ő Eminen­cziája, a herczegprimás ma délelőtt körülbelül száz darab ereklyetartó oltár­követ fog megszentelni házi kápolná­jában. — Adalbert ünnepe. Szent István keresztelő püspökének, az esztergomi főszékesegyház védő szentjének ünnepét üljük in tg vasárnap, midőn a főkáptalau összes tagjai részvételével a herczegpri­más fog pontifikálni. Az ünnepi szent beszédet Dr. Lassú Lajos nagysúri plébános mondja. —- Gyászhír. Rajner Lajos kanonok urat, a primási iroda buzgó igazgatóját pótolhatatlan veszteség érte gyöngéden szeretett édes anyja halála által. A kiadott gyászjelentés a következő: Alul­írottak saját és az összes rokonság ne­vében fájdalmas szívvel jelentik a leg­jobb édes-, nevelő- és níigyanyáuak, illetve napának özv. Rajner Józsefné szül. Kabszay Ágnes úrnőnek folyó hó 11-én reggeli 1 / 2 1 órakor élete 73-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után végelgyengülés következ­tében történt gyászos elhunytát. Hült tetemei folyó hó 13-án délután 4 órakor fognak a halottas háznál (Víziváros, fő-uteza *87. sz.) beszenteltetni, s a vízivárosi sirkertbeu örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise­áldozat pedig folyó hó 14-ón reggeli 9 órakor fog a vízivárosi plébánia­templomban a Mindenhatónak bemu­tattatni. Esztergom, 1888. évi április hó 11-én. Az örök világosság fényes­kedjék neki! Rajuer Lajos, Dr. Rajner Géza, Rajuer János gyermekei. Pélyi Viktória, nevelt leánya. Dr. Rajner Gézáné, szül. Petrovay Eelie. menye. Trautveiu Gyula, veje. Trautvein Irén, Vilma, Gyula, unokái. — - A bazilikái munkálatokhoz A dal­bert ünnepe után már hozzá fognak, ugy hogy a jövő hét elején már föl is állítják a szentély díszítéshez szükséges hatalmas állványokat. f Juriga János kanonok kedden .délután a főszékosogyházba menet alkal­mából, testi erőtlensége miatt elesett, miközben súlyos agyvelőrázkódást szen­vedett, mely rövid idő múlva halállal végződött. Kedden reggel még misét uioudott a főszókesegyházban s délután már ki volt terítve. A rendkívül egy­szerű életmódú agg főpap nem tartott fogatot s igy nem régiben a városban is megtörtént raja az a baleset, hogy mikor a ferenczesek templomába gyónást végezni gyalog útnak indult, a Széchenyi­téren eszméletlenül omlott össze. Jó­szívűségét különösen a felsőmagyaror­szági tót tanulókkal éreztette, a kik közül évenkint 15—20-at látott el mindennel. 0 a főkáptalau harmadik halottja három hónap leforgása alatt. A főkáptalau által kiadott gyászjelen­tés a kövekező: Az esztergomi Főkáp­talau saját és az il lelő rokonok nevében fájdalmas szívvel jelenti szeretett tag­társának nagyságos ós főtisztelendő Juriga János urnák, Szent-Tamásról nevezett esztorgom-hegyi prépostnak, casanovai apátnak, esztergom-főszékes­egyházi kanonoknak, sasvári főesperes­nek s aranymisés áldozárnak f. hó 10-én, d. u. 3 órakor, a szentségek ájtatos felvétele után, élte 82- ik, á'do­zárságának 59-ik évében agyszélhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 12-én délután 4 órakor fognak saját lakásán beszenteltotni s a főszékesegyházi sír­boltban örök nyugalomra elkelyezt tni. A megboldogultnak lelke üdveért mon­dandó ünnepélyes gyász-szentmise pedig f. hó 12-én .délelőtt 9 órakor fog a főszókesegyházban a Mindenhatónak be­mutattatni. Esztergom, 1888. évi ápri­lis hó 10-én. Az örök világosság fé­nyeskedjék neki. — Világ árvája. Faragó József dr. tanulságos röpiratából ajánlatos mutat­ványt közlünk lapunk mai számában. Ezzel kapcsolatban fölemlítjük, hogy a esinos füzet, mely gróf Károlyi Sándor­nénak van ajánlva, lapunk kiadóhiva­talában is megrendelhető 60 krért. — Polémia. Dr. Machovits Gyula röpiratai a szabadkőművességről egész egy kis irodalmat teremtettek. Sorra megjelennek a röpiratok a szabadkő­művesség kérdéséről. A mint a röpiratok nagy termése learatható, be fogjuk mu­tatni olvasóinknak az érdekesebb kalá­szatot. — A párkányi takarékpénztár közgyűlésére szóló meghívót, mai hi­vatalos hirdetéseink között, olvasóink figyelmébe ajánljuk. Halálozás. Marton József ügyvéd nejét élete legszebb korában, szép gyer­mekei közül elragadta a halál. A meg­tört család a következő gyászjelentést adta ki: Marton József ügyvéd a saját és gyermekei: Ida, Győző, Ilona, István, Gábor és Árpád nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, áldott jó ne­jének s a drága édes anyának Palásthi Idáuak élte 36-ik, boldog házasságának 17-ik éve kezdetén hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. évi april hó 9-én délután 3 órakor törtónt elhunytát. A kedves ha­lott hült teteme f. hó 11-én délután 3 órakor fog az elhunyt lakásáról (Simor János utcza 430. sz.) a kir. városi sírkertben örök nyugalomra he­lyeztetni, — az engesztelő szt. mise pedig a ferencziek templomában f. hó 12rén d. e. 9 órakor fog a Minden­hatónak bomutattatni. Esztergom. 1888. ápril 9-én. Áldás és béke porain ! A megboldogultat tegnap nagy részvét mellett temették. — Megyei nyugdijalap. Az alispáni hivatal éresiti a vármegye közönségét a következőkről: Esztergom vármegye tiszti nyugdijalapja 1887. évi szept. hó 9-étől az alább jelzett napig kö­vetkező adományokkal n. m. özvegy Buzárovits Gusztávnó úrhölgy 50 frtnyi és Nagy Pál ur 25 frtnyi adományával gyarapodott; ezek szerint tehát a me­gyei tiszti nyugdijalap részére befolyt adományok jelen kimutatás szerinti ösz­szege 75 forintot tesz ki, melyért a szives adakozóknak a vármegyei törvény­hatósági bizottság nevében őszinte kö­szönetemet nyilvánítani kedves köteles­ségemnnk ismerem. Esztergom, 1888. évi april hó 6-án. Kruplanicz Kálmán, királyi tanácsos, alispán. — Iparkiállitás. Igen üdvös intéz­mény minden serkentő kiállítás váro­sunkban, annál is inkább, mert olyan rítka holló. A tevékenyen működő ipar­testület csak a napokban választotta meg az esztergomi iparos-kiállitás ren­dezőségét. A rendezőség Dóczy FVencz elnöklete alatt a következő tagokból ál: Bayer Ágoston, alelnök; Niedermanu József jegyző; Major János ipariskolai igazgató: Dudás Ferencz, Mihalovics Gábor ós Neumayer Károly iparos. A kiállítás rendező bizottságba beválasz­tották lapunk szerkesztőjét is s igy az iparkiállitás minden mozzanatáról teljes tájékoztatást fogunk nyújthatni olva­sóinknak. — A Johann Baptist péntek esti szerencsétlensége volt a híd egy egész osztályának tönkretétele. Egy hidhajó el is sülyedt az uszály hajó kanyaro­dása következtében kapott ütéstől Szombaton délután már megérkezett a gőzhajó-társulat kiküldött képviselője, a ki a kárt hivatalosan is megvizsgál­ván, a közlekedési társulat és a gőz­hajó-társulat között megindult a kár­térítési egyezkedés. A kártérítés ösz­szege nyolezszáz forintban van meg­állapítva. — A nagydunai hidon majd egy hétig szünetelt minden közlekedés a pénteki baleset miatt. Azóta elkészül­tek az uj hidhajóval s igy a közleke­dés már inától kezdvo ismét zavar­talan lesz. x Süketeknek. Egy személy, ki egyegy­zsorü szer által 23 éves süketség és fül­zugásból kigyógyittatott, kész annak leírá­sát német nyelven bárkinek beküldeni. — Czime: Süketintézet Bécs, IX. Kolingasse 4. * Csak a halál árulta el. Hetek előtt olvastunk egy hírt, melynek tartalma hosz­szabb ideig foglalkoztatta gondolatainkat. Egy reményteljes ifjú élet, a szülők büszke­sége és öröme hirtelen elhalt. Az ifjú lány, tisztelve és szeretve környezetétől, gyakran panaszk( d »tt, hogy nem egészséges. Miután azonban külseje, a fris piros arcz, félelemre semmi okot sem látszott adni, gondolták a szülők, hogy az időközönkint előforduló egészségtelenség oka a megerőltetett tanu­lás, vagy más jelentéktelen ok. A halálozás utáni vizsgálat derité ki, hogy azt szélhűdés okozta egy savnak a vérben történt túl­nyomó gyülekezete által. Ez épen a szeren­csétlenség, hogy oly gyakran csak a halá­lozás után derül ki, mi volt tulajdonképen annak oka. A savak torlódása a vérben a legveszélyesebb, egy lassú, de rombolását biztosan folytató, méreg, mely képződik, ha a vesék helytelenül működnek, és a helyett hogy ezen savat a vérből és testből mellőzné az a szervezetben marad és azt tökéletesen elrontja! Warner Safe Cure a legmegbízhatóbb szer ily veszélyes állapotok ellen, neutralizálja és eltávolítja és eltávo­lítja ezen mérget és fenntartja az egészséget. Eladás és szétküldés csak gyógyszertárak által. Ára 2 frt 80 kr. Raktár: MAYER M. Esztergomban. Főraktár: EINHORN gyógy­szertár Prága. FELELŐS SZERKESZTŐ :

Next

/
Oldalképek
Tartalom