Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-08 / 29.szám

K8ZTHÍWÍ0M; X. L r V FOLYAM. 29. SZAM. VASÁRNAP, 1888. ÁPRILIS 8. MKOJRLEMIK 1IETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. fél évi'e . negyedévre laoi'T/UTICSl Ali Egy szám ára 7 Ur. 6 fit — kr. 3 fit — kr. I fit SÓ kr! Városi s megyéi érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZEMT-ANNA-UTCZA 3!7. SZÁM, hová M láp' M/.«iltHiii részét' illető kö/.lftIIKMIy(»k küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap liivatalos's a magán liirdeíéstsi, a nyilMérbö szánt köz­hüiiéitVÍSIC, (döjizelési pénzek és reklamálások intézendő!;. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HlltDKTHSKK Al A<ÍÁ N-N IRDKTLNKK 1 szólói 10 0 NZÓÍJÍ — Frt "in kr. .nn'i(;il.la|Mtil;ís szerint' li-gju 100-200-i'g . I frt r>0 kr. 200-aOO-jg . % frt SJ5 kr. Hetyegd ij M kr. táiiyosaldtaii közöl lehlek. NYILTTÉIÍ iáira »Q kr. Vasutunk előnyei. Esztergom, apr. 7., (Mit várhat, az esztergomi és vidéki érdekeltség a l»üdapest-esztergomi vasúttól ? Föl nem olvasott nép­szerű fölolvasás ) ; . " , 'ít., I.. Egy pár évtized óta már több-izben fölmerült ez a kérdés. Valahányszor a vasút építése valószínűnek mutatkozott mindannyiszor élénk eszmecsere indult meg magánkörökben a fölött, váljon ezen vasút Esztergomra és vidékére hasznos lenne-e vagy sem és hogy nem kellene-e inkább a város és vidék kereskedőinek és iparosainak, a vasúti közlekedés könnyűsége miatt, üzleti forgalmuknak még nagyobb hanyatlásá­tól tartaniok, mint a milyent a lefolyt évtizedben és főleg a budapest-szőnyi és esztergom-nána-ipolysági .vasutak ki­építése óta sajnosán tapasztaltak. A nézetek többfelé elágaztak. Voltak olyanok, kik azt vitatták, hogy ezen vasút Esztergom és vidékének anyagi helyzetén semmit sem fog javítani, mert hisz itt van a Duna, mely az --év legna­gyobb részében a legolcsóbb közlekedést szolgáltatja; aki utazni, vagy valamit eladni akar; mehet, vagy szállíthat rajta Te és fölfelé egyaránt. A közlekedési módok szaporítása nem fogja a termelést fokozni, mert a fogyasz­tás az uj közlekedés által nem fog emelkedni. Az iparosok szívesen termel­nének, a kereskedők örömest árulnának többet, de nem bírják eladni portékáikat, mert nincs a ki megvegye azokat, a vesut pedig evégett nem fog ide hozni senkit, mert másutt is találhat mindönki oly czikkeket, amilyeneket nálunk ter­melnek és árulnak. Mások még messzebb is mentek ked­vezőtlen jóslataikban, azt mondották ugyanis, hogy a vasút Esztergomot és vidékét meg az eddigéiiél is nagyobb szegénységre, fogja juttatni; mert a gyors és olcsó közlekedés a jobb módú lakosságot a fővárosba való gyakori utazásra és szükségleteinek a fővárosi választékosabb üzletekben való beszer­zésére, — a munkásosztályt pedig henye kofaüzletre fogja csábitani, miáltal a helybeli kereskedők és iparosok üzlet forgalma még előbb hanyatlani, az anélkül is drága élelmi piacz még inkább drágulni,, a mezei és szőllőmuu­kások száma pedig .kevesbedni s a mun­kásbérek, a földbirtokosok terhére emel­kedni fognak. Hivatkoztak ezek a fővárossal vasút által összekötött niásvidéki városok példájára, melyeknek vagyonossága a vasút által nem emelkedett, sőt inkább hanyatlott, mert a nagyvárosok környé­kei a kereskedelmi üzletforgalniat nagy részbon magukhoz vonják. Némekek csak egy bizonyos irányban, ngymint a Pilis-Csaba-Vörösvár felé Ó-Budáig, mások pedig az Esztergomtól Fíízitőig építendő vasúttól vártak a lakosságra nézve anyagi . előnyöket, a Bia-Torbágytól Esztergomig és Nyerges­Ujfaluig valamint a kőszénbányákig ve­zetendő vasútnak haszontalanrvagy. káros voltára nézve pedig csatlakoztak a most előadott nézetekhez. A túlnyomó többség azonban ugy nyilatkozott, hogy neki mindegy akár­merre vezettetik, csak vasút legyen, minél több, annál : jobb, mert a vasút módot nyújt a föld és ipar termékeknek gyors és olcsó elszállítására és előnyösebb értékesítésére és annak ki dolgozui akar, a magéilretésre. Ezek utalva az ország­nak azou időbeli anyagi helyzetére, midőn még vasutak nem voltak és a közvagyonosságának a vasutak által előmozdított nagyszerű - emelkedésére, akként érveltek, hogy ami mindenkinek használ, az nekünk sem lehet káros, ha annak előnyeivel élni tudunk. Ideje lesz tehát annak, hogy ezen kérdéssel szembe álljunk s a valót a tévedéstől elkülönítve, teljesen tisztába, hozzuk; mert a tervezett bia-torbágy­esztergonii s nyerges-nj falusi vasút létrejötte s jövője kizárólag azon biza­lomtól és reményektől függ, melyeket az érdekeltség ezen vasútnak i anyagi előnyei s jövedelmezősége felől táplál és azon meggyőződéstől, melyet;'a pénz­ügyi vállalkozó körök ezeu pálya életre­valósága felől nyerni fognak. A tervezett pálya elemeinek hozzá­vetőleges építési, s üzletforgalmi költsé­geinek, vitel-béreinek és valószínű jöve delmezőségenek leírását ezúttal mellő­zöm, mert ezek az érdekeltséghez a hozzájárulás iránt intézett felhívásunk­ban eléggé ismertetve vannak, hanem csupán- a fölvetett kérdés fejtegetésére s az elágazó nézetek alaposságának vizsgálatára szorítkozom. Kezdjük mindjárt az elsőnél. Elismerem,, hogy a vasutak sehová sem viszik készen a gazdaságot. A ki nem akar mozdulni, annak a. vasútról sem fog az érett gyümölcs ölébe hullani. ­A vagyon ugyanis nem egyéb, mint a végzett munkának megtakarított gyü­mölcse. Értéke abban áll, : hogy mun­káért, vagy annak más termékeért be­cserélhető. A vagyon forrása tehát, — kevés eset kivételével, — egyedül a munka fenntartója s növelője a takaré­kosság,. . • V. . Minél több munkára nyilik valamely helyen alkalom, annál több föltétele Van meg ott a vagyonosodásnak és minél több munka egyesittetik . egy helyen, annál fokozatosabb és mindenkire kiter­jedőbb annak előnye, épen ugy, mint a napsugarai, ha egy helyen gyűlnek össze, akkor a melegség fokát maga­sabbra emelik, mint amjlyeu hőfokkal azok elszóródva bírnak. Vagyonos falu­ban még a koldusok is ^gazdagabbak, mint a szegények között. \ í -k BIÍRÁNY JÁNOS. Ipar ügyünk. in. Szükségesnek tartottam ezt jelenté-, sembe foglalni azou indoknál fogva, mert egyrészt, még mindig vannak olyanok, kik a magyar iparkészitmények , iránt 1 nom valami nagy bizalommal, viseltetnek, másrészt mert oly bizonyít- ­ványai szolgál, a melynél fogva teljes . joggal követelhetjük, hogy egyes vállal-­kozók mellőzésével a katonai felszere-; lésok jövőben az iparosok által készit­tettessenek A magas honvédelmi mi­nisztérium által kiküldött szakbizottság, a mely pedig a munka megvizsgálását ií„EsitBrEOiíslilíkí"tárosija. Fehér házacska . . . Fehér házacska áll ott a felvégen Lombok között. Az utas alig látja. Oly feledhetetlen, kedves hely ez nekem, Szép ifjúkorom bűbájos tanyája. Ide vonják lelkem a szép emlékek ; Remény, dal, ifjúságom fényes álma, Itt ügyeltem annak a szent asszonynak, Anyámnak, intő, szerető szavára. Ha ott az árnyadó, vén ákácz alatt Ábrándos lelkem néha víg dalra kelt; A virágos kis kert árnyas berkiből, A csalogány édes-bús danával felelt. A pázsiton gyermek-leányka játszott,. Oly bájteli volt, oly gondtalan, vidám ; Csengő édes szavát, vig csevegésit Oly epedve, annyi vágygyal hallgatám. Itt néztem először setét szemébe S felgyúlt szivemben egy titkos érzelem, Azóta évek multak bár, elvesztett Üdvöm, nyugalmam hasztalan keresem. MÁ(íO(.'SI BÉLA. FÉLBEVERT HARANGOK. REGÉNY. Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" 'számára irta; KŐRÖSY LÁSZLÓ­(Első folytatás.) f . IL . Ij . A POLITIKA HULLÁMAI. Nagyon sok furcsa mesterség van a vi­lágon; de hiába, már csak egyik sem olyan furcsa, mint a politika. Mert ezt a furfangos mesterséget nem tanítják semilyen műhely­ben sem és mégis tulon sok kitanult em­berünk van belőle, a ki fölesküdött az ország boldogitására. • • <t< | A ki becsületes csizmadiának késziU — teszem azt — az legalább is öt eszten­deig sínyli a kegyetlen lábszij irgalmatlan bántalmait, a még kitanul s tisztességes formába önti a haladás izmait; akiszabó­ságra adja magát, az hasonlókép öt-hat esztendeig szenvedi a legszigorúbb kordát, mig belejön, hogy a szobornak képzelődő eleven hamu számára vonzó borítékot te­remtsen ; a ki szatócsnak esküszik, az is esztendőkön keresztül sanyarog a pud-li mellett s hangzatos hazugságokkal ád tú| a íomlásnak indult heringen s a tavalyi liptain, a mig végre önálló svádára és firmára vergődik ; a ki pedig- előkelő meg­vetéssel kerüli a fényes kapát s a homályos kaptát, hogy egész életén,keresztül a mások körmönfonta firkáit másoJja a levéltárak bogárgyűjteményei számára, -még annak is vetnek néhány keserves esztendőt, a mig beleérik a firkálás mesterségébe s . meg­ismeri a papiros-ipar ezerféle csínját-bínját. Csak a ki politikusnak készül, attól nem kérdezi senki, hogy tanultál-e valaha va­lamit? már mint például becsületes csiz­niadiaságot, * polgári szabóságot,.*,sokoldalú szatóesságok vagy • furfangos irnokságot, mert hát abban mindent kipótol és helyreüt az akarat csudálatos, ereje. ! A ki politikusnak készül, az a minden­tudóság összes, országain már régesrég túl­járt és az nem is megyén olyan közönséges emberszámba, Jinint a kitől valami készült­séget vagy .tanultságot szabad lenne számon kérnünk. Ezt csak a mindennapi mester­emberekre vonatkoztatják. A politikus,pedig nem mester, hanem ezermester, a ki titokr iíatos úton-módon férkőzik a garaboncziás­aághoz. - . ., 'Egyetlen egy olyan eredeti magyar mes­terségünk sin-c.s. több, mint a politika. Erre nem közönségesen,, tanulni, hanem rend­kívüli módon < születni kell. A ki pedig csakugyan rászületett, annak azután nem szükséges végigjárnia a közönséges lateinerek unalmas iskoláit, .mert hát abban már úgyis benne rejlik a csudálatos .táltos. A ki nálunk arra van hivatva, hogy az egész nemzetet vezesse és tanítsa s ami összes ellenségeinket megtanítsa, amiak ugyan már csak nem kell, de. nem< is illik tanulnia. .Hiszen a politikához i nem 1 szükséges kvaüfikáczió, mert a politika mindenre kvalifikál — •nálunk. • Csudálatos egy mesterség is az. Mindenki üzi, a -ki irni, olvasni s. egy kicsit adót fizetni tud, ugy,.ahogy, akár poharak ,köz.t, akár műhelyben,-akár holtban, akár irodák­ban. Minden magyar ember koüyit. hozzá valamit, mert vérünkben van az apostoli haj­lam s a nemzetboldogitás rögeszméje. Benne vagyunk a politikában, akár a levegőben. Körül vesz minden oldalról és nem bírunk megélni nélküle. .. A politika minden áldozatra kész nagy­lelkű embert teremt ,a iillérkedŐ zsugoriból, a ki máskor kétségbe esik, ha tizkrajezáros tuTkiadása van ; a politika pillanatnyi lel­kesedésre képes ragadni a legvásottabb filisztert, a ki egész életén végig lejt ér­zések, gondolatok és szenvedélyek nélkül; a politika lehúzza a kékvérű kezekről„a kesztyűt, hogy az érdes és .durva munkások tenyerébe hatalmas parolát csapjon ; a politika demokratává avatja a fenhéjázó gőgö&t, a ki az Árpádháziaknál keresi szár­mazása nimbuszát, hanem azért czimbora­pohárra szólítja a legmihasznább voksot is, mikor lefülelésről van szó ; a politika nem ismer, vallási és felekezeti különbséget s a. legbizarrabb ellentéteket kiegyenlíti egy­egy közös röpke jelszóban; a politika nem ismer különb mesterséget a politikánál,. mert mikor dolgozni kezd csodálatos varázs­hatalommal toborozza össze a legfurcsább czébekbe, tartozó elemeket egy glédába. Mikor azután már az egész világot el­bolonditotta volt s mindent fenekestül f$l­fo^atott, akkor a markába nevet, győzelmet ünnepel s ott hagyja a niindenapi próza faképénéla pillanatnyi hősüket sa néhány perezre nekivadult közönséges „embereket* a kik nincsenek beavatva a politikai mester­ségek, rejtelmes titkaiba, hanem azért pom­pásan,ugranak, a mikoivépe.n szükséges. Azután milyen hatalmas nyelven dolgozik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom