Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-08 / 29.szám

K8ZTHÍWÍ0M; X. L

r

V FOLYAM. 29. SZAM. VASÁRNAP, 1888. ÁPRILIS 8. MKOJRLEMIK 1IETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. fél évi'e . negyedévre laoi'T/UTICSl Ali Egy szám ára 7 Ur. 6 fit — kr. 3 fit — kr. I fit SÓ kr! Városi s megyéi érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZEMT-ANNA-UTCZA 3!7. SZÁM, hová M láp' M/.«iltHiii részét' illető kö/.lftIIKMIy(»k küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap liivatalos's a magán liirdeíéstsi, a nyilMérbö szánt közhüiiéitVÍSIC, (döjizelési pénzek és reklamálások intézendő!;. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HlltDKTHSKK Al A<ÍÁ N-N IRDKTLNKK 1 szólói 10 0 NZÓÍJÍ — Frt "in kr. .nn'i(;il.la|Mtil;ís szerint' li-gju 100-200-i'g . I frt r>0 kr. 200-aOO-jg . % frt SJ5 kr. Hetyegd ij M kr. táiiyosaldtaii közöl lehlek. NYILTTÉIÍ iáira »Q kr. Vasutunk előnyei. Esztergom, apr. 7., (Mit várhat, az esztergomi és vidéki érdekeltség a l»üdapest-esztergomi vasúttól ? Föl nem olvasott népszerű fölolvasás ) ; . " , 'ít., I.. Egy pár évtized óta már több-izben fölmerült ez a kérdés. Valahányszor a vasút építése valószínűnek mutatkozott mindannyiszor élénk eszmecsere indult meg magánkörökben a fölött, váljon ezen vasút Esztergomra és vidékére hasznos lenne-e vagy sem és hogy nem kellene-e inkább a város és vidék kereskedőinek és iparosainak, a vasúti közlekedés könnyűsége miatt, üzleti forgalmuknak még nagyobb hanyatlásától tartaniok, mint a milyent a lefolyt évtizedben és főleg a budapest-szőnyi és esztergom-nána-ipolysági .vasutak kiépítése óta sajnosán tapasztaltak. A nézetek többfelé elágaztak. Voltak olyanok, kik azt vitatták, hogy ezen vasút Esztergom és vidékének anyagi helyzetén semmit sem fog javítani, mert hisz itt van a Duna, mely az --év legnagyobb részében a legolcsóbb közlekedést szolgáltatja; aki utazni, vagy valamit eladni akar; mehet, vagy szállíthat rajta Te és fölfelé egyaránt. A közlekedési módok szaporítása nem fogja a termelést fokozni, mert a fogyasztás az uj közlekedés által nem fog emelkedni. Az iparosok szívesen termelnének, a kereskedők örömest árulnának többet, de nem bírják eladni portékáikat, mert nincs a ki megvegye azokat, a vesut pedig evégett nem fog ide hozni senkit, mert másutt is találhat mindönki oly czikkeket, amilyeneket nálunk termelnek és árulnak. Mások még messzebb is mentek kedvezőtlen jóslataikban, azt mondották ugyanis, hogy a vasút Esztergomot és vidékét meg az eddigéiiél is nagyobb szegénységre, fogja juttatni; mert a gyors és olcsó közlekedés a jobb módú lakosságot a fővárosba való gyakori utazásra és szükségleteinek a fővárosi választékosabb üzletekben való beszerzésére, — a munkásosztályt pedig henye kofaüzletre fogja csábitani, miáltal a helybeli kereskedők és iparosok üzlet forgalma még előbb hanyatlani, az anélkül is drága élelmi piacz még inkább drágulni,, a mezei és szőllőmuukások száma pedig .kevesbedni s a munkásbérek, a földbirtokosok terhére emelkedni fognak. Hivatkoztak ezek a fővárossal vasút által összekötött niásvidéki városok példájára, melyeknek vagyonossága a vasút által nem emelkedett, sőt inkább hanyatlott, mert a nagyvárosok környékei a kereskedelmi üzletforgalniat nagy részbon magukhoz vonják. Némekek csak egy bizonyos irányban, ngymint a Pilis-Csaba-Vörösvár felé Ó-Budáig, mások pedig az Esztergomtól Fíízitőig építendő vasúttól vártak a lakosságra nézve anyagi . előnyöket, a Bia-Torbágytól Esztergomig és NyergesUjfaluig valamint a kőszénbányákig vezetendő vasútnak haszontalanrvagy. káros voltára nézve pedig csatlakoztak a most előadott nézetekhez. A túlnyomó többség azonban ugy nyilatkozott, hogy neki mindegy akármerre vezettetik, csak vasút legyen, minél több, annál

: jobb, mert a vasút módot nyújt a föld és ipar termékeknek gyors és olcsó elszállítására és előnyösebb értékesítésére és annak ki dolgozui akar, a magéilretésre. Ezek utalva az országnak azou időbeli anyagi helyzetére, midőn még vasutak nem voltak és a közvagyonosságának a vasutak által előmozdított nagyszerű - emelkedésére, akként érveltek, hogy ami mindenkinek használ, az nekünk sem lehet káros, ha annak előnyeivel élni tudunk. Ideje lesz tehát annak, hogy ezen kérdéssel szembe álljunk s a valót a tévedéstől elkülönítve, teljesen tisztába, hozzuk; mert a tervezett bia-torbágyesztergonii s nyerges-nj falusi vasút létrejötte s jövője kizárólag azon bizalomtól és reményektől függ, melyeket az érdekeltség ezen vasútnak i anyagi előnyei s jövedelmezősége felől táplál és azon meggyőződéstől, melyet;'a pénzügyi vállalkozó körök ezeu pálya életrevalósága felől nyerni fognak. A tervezett pálya elemeinek hozzávetőleges építési, s üzletforgalmi költségeinek, vitel-béreinek és valószínű jöve delmezőségenek leírását ezúttal mellőzöm, mert ezek az érdekeltséghez a hozzájárulás iránt intézett felhívásunkban eléggé ismertetve vannak, hanem csupán- a fölvetett kérdés fejtegetésére s az elágazó nézetek alaposságának vizsgálatára szorítkozom. Kezdjük mindjárt az elsőnél. Elismerem,, hogy a vasutak sehová sem viszik készen a gazdaságot. A ki nem akar mozdulni, annak a. vasútról sem fog az érett gyümölcs ölébe hullani. A vagyon ugyanis nem egyéb, mint a végzett munkának megtakarított gyümölcse. Értéke abban áll,

: hogy munkáért, vagy annak más termékeért becserélhető. A vagyon forrása tehát, — kevés eset kivételével, — egyedül a munka fenntartója s növelője a takarékosság,. . • V. . Minél több munkára nyilik valamely helyen alkalom, annál több föltétele Van meg ott a vagyonosodásnak és minél több munka egyesittetik . egy helyen, annál fokozatosabb és mindenkire kiterjedőbb annak előnye, épen ugy, mint a napsugarai, ha egy helyen gyűlnek össze, akkor a melegség fokát magasabbra emelik, mint amjlyeu hőfokkal azok elszóródva bírnak. Vagyonos faluban még a koldusok is ^gazdagabbak, mint a szegények között. \ í -k BIÍRÁNY JÁNOS. Ipar ügyünk. in. Szükségesnek tartottam ezt jelenté-, sembe foglalni azou indoknál fogva, mert egyrészt, még mindig vannak olyanok, kik a magyar iparkészitmények , iránt

1 nom valami nagy bizalommal, viseltetnek, másrészt mert oly bizonyít- ványai szolgál, a melynél fogva teljes . joggal követelhetjük, hogy egyes vállal-kozók mellőzésével a katonai felszere-; lésok jövőben az iparosok által készittettessenek A magas honvédelmi minisztérium által kiküldött szakbizottság, a mely pedig a munka megvizsgálását ií„EsitBrEOiíslilíkí"tárosija. Fehér házacska . . . Fehér házacska áll ott a felvégen Lombok között. Az utas alig látja. Oly feledhetetlen, kedves hely ez nekem, Szép ifjúkorom bűbájos tanyája. Ide vonják lelkem a szép emlékek ; Remény, dal, ifjúságom fényes álma, Itt ügyeltem annak a szent asszonynak, Anyámnak, intő, szerető szavára. Ha ott az árnyadó, vén ákácz alatt Ábrándos lelkem néha víg dalra kelt; A virágos kis kert árnyas berkiből, A csalogány édes-bús danával felelt. A pázsiton gyermek-leányka játszott,. Oly bájteli volt, oly gondtalan, vidám ; Csengő édes szavát, vig csevegésit Oly epedve, annyi vágygyal hallgatám. Itt néztem először setét szemébe S felgyúlt szivemben egy titkos érzelem, Azóta évek multak bár, elvesztett Üdvöm, nyugalmam hasztalan keresem. MÁ(íO(.'SI BÉLA. FÉLBEVERT HARANGOK. REGÉNY. Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" 'számára irta; KŐRÖSY LÁSZLÓ(Első folytatás.) f . IL . Ij . A POLITIKA HULLÁMAI. Nagyon sok furcsa mesterség van a világon; de hiába, már csak egyik sem olyan furcsa, mint a politika. Mert ezt a furfangos mesterséget nem tanítják semilyen műhelyben sem és mégis tulon sok kitanult emberünk van belőle, a ki fölesküdött az ország boldogitására. • • <t< | A ki becsületes csizmadiának késziU — teszem azt — az legalább is öt esztendeig sínyli a kegyetlen lábszij irgalmatlan bántalmait, a még kitanul s tisztességes formába önti a haladás izmait; akiszabóságra adja magát, az hasonlókép öt-hat esztendeig szenvedi a legszigorúbb kordát, mig belejön, hogy a szobornak képzelődő eleven hamu számára vonzó borítékot teremtsen ; a ki szatócsnak esküszik, az is esztendőkön keresztül sanyarog a pud-li mellett s hangzatos hazugságokkal ád tú| a íomlásnak indult heringen s a tavalyi liptain, a mig végre önálló svádára és firmára vergődik ; a ki pedig- előkelő megvetéssel kerüli a fényes kapát s a homályos kaptát, hogy egész életén,keresztül a mások körmönfonta firkáit másoJja a levéltárak bogárgyűjteményei számára, -még annak is vetnek néhány keserves esztendőt, a mig beleérik a firkálás mesterségébe s . megismeri a papiros-ipar ezerféle csínját-bínját. Csak a ki politikusnak készül, attól nem kérdezi senki, hogy tanultál-e valaha valamit? már mint például becsületes csizniadiaságot, * polgári szabóságot,.*,sokoldalú szatóesságok vagy • furfangos irnokságot, mert hát abban mindent kipótol és helyreüt az akarat csudálatos, ereje. ! A ki politikusnak készül, az a mindentudóság összes, országain már régesrég túljárt és az nem is megyén olyan közönséges emberszámba, Jinint a kitől valami készültséget vagy .tanultságot szabad lenne számon kérnünk. Ezt csak a mindennapi mesteremberekre vonatkoztatják. A politikus,pedig nem mester, hanem ezermester, a ki titokr iíatos úton-módon férkőzik a garaboncziásaághoz. - . ., 'Egyetlen egy olyan eredeti magyar mesterségünk sin-c.s. több, mint a politika. Erre nem közönségesen,, tanulni, hanem rendkívüli módon < születni kell. A ki pedig csakugyan rászületett, annak azután nem szükséges végigjárnia a közönséges lateinerek unalmas iskoláit, .mert hát abban már úgyis benne rejlik a csudálatos .táltos. A ki nálunk arra van hivatva, hogy az egész nemzetet vezesse és tanítsa s ami összes ellenségeinket megtanítsa, amiak ugyan már csak nem kell, de. nem< is illik tanulnia. .Hiszen a politikához i nem

1 szükséges kvaüfikáczió, mert a politika mindenre kvalifikál — •nálunk. • Csudálatos egy mesterség is az. Mindenki üzi, a -ki irni, olvasni s. egy kicsit adót fizetni tud, ugy,.ahogy, akár poharak ,köz.t, akár műhelyben,-akár holtban, akár irodákban. Minden magyar ember koüyit. hozzá valamit, mert vérünkben van az apostoli hajlam s a nemzetboldogitás rögeszméje. Benne vagyunk a politikában, akár a levegőben. Körül vesz minden oldalról és nem bírunk megélni nélküle. .. A politika minden áldozatra kész nagylelkű embert teremt ,a iillérkedŐ zsugoriból, a ki máskor kétségbe esik, ha tizkrajezáros tuTkiadása van ; a politika pillanatnyi lelkesedésre képes ragadni a legvásottabb filisztert, a ki egész életén végig lejt érzések, gondolatok és szenvedélyek nélkül; a politika lehúzza a kékvérű kezekről„a kesztyűt, hogy az érdes és .durva munkások tenyerébe hatalmas parolát csapjon ; a politika demokratává avatja a fenhéjázó gőgö&t, a ki az Árpádháziaknál keresi származása nimbuszát, hanem azért czimborapohárra szólítja a legmihasznább voksot is, mikor lefülelésről van szó ; a politika nem ismer, vallási és felekezeti különbséget s a. legbizarrabb ellentéteket kiegyenlíti egyegy közös röpke jelszóban; a politika nem ismer különb mesterséget a politikánál,. mert mikor dolgozni kezd csodálatos varázshatalommal toborozza össze a legfurcsább czébekbe, tartozó elemeket egy glédába. Mikor azután már az egész világot elbolonditotta volt s mindent fenekestül f$lfo^atott, akkor a markába nevet, győzelmet ünnepel s ott hagyja a niindenapi próza faképénéla pillanatnyi hősüket sa néhány perezre nekivadult közönséges „embereket* a kik nincsenek beavatva a politikai mesterségek, rejtelmes titkaiba, hanem azért pompásan,ugranak, a mikoivépe.n szükséges. Azután milyen hatalmas nyelven dolgozik,