Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 94. szám

előtt a Függetlenség’ sírjára koszorút, iigy hunyt el, mint a kik kétszer halnak meg. Nem keltett feltűnést, nem csinált eseményt, még csak napi- liirt sem.

A n;i pisilj tó már régen elsiratta Yer- liovayt, kinek lélek-lmrangját a csángók húzták meg a kinek Komjáthy rendezett requiemet Czegléden. A Függetlenség Yerhovay bukásai óta már csak gyász- jelen, és volt. Gyászjelentése egy olyan embernek, a, ki még a sírboltból is ki akar törni, ha lett volna ugyan ki számára feltámadni.

A vidéken, és Esztergomban is, még mindig akadtak Mohikánjai, a kik egy rendszeresen eltiprott embert láttak benne, sőt vértanút. Ez az eltékozlott rajongás is tárgytalanná lett lassan- 1 assau s szinte hihetetleneknek látszanak azok a reminiscent iák, melyek Yerhovayt a múltban körülveszik.

Egy vidéki lap szingazdag leírással állítja szembe a k c't el 1 on felet, Komjáthyt s ■ Verliovay t. Mi esztergomiak ismerjük mind a kettőt, érdemes tehát visszaadnunk az említett czikket : «A kar- czagiak közül igen sokan emlékezhetnek még ama jelenetre, mikor a karczagi reform, templomtéren álló nádor-emlékoszlop előtt Yerhovay Gyula Komjáthy Béla erényeit, Komjáthy pedig Yerhovay hazafiságát lángoló szavakkal dicsőítette. Régen volt! Azóta változtak az idők és ezzel az emberek. A két jó barát, az egy és ugyanazon elvekkel harezoló katonák útja kettészakadt. Komjáthy útja fölfelé s Yerhovayé pedig le, a pokol felé vezetett. Hogy pokol volt a szó teljes ér,elmében : Verliovay általánosan ismert lelkiállapota legjobban bizonyltja. A sors szeszélyeiig)’ akarta, hogy ez az elv- és barátságban meg- hasonlott két katona, mint ellenség- tál átkozzék egymással — ott, azon a téren, hol 48-ban Kossuth mennydörgő szava ezrével állította fegyverbe a polgárokat : Czegléden. Hogy minő volt e harez, hogy mint lestük a döntő pillanatot, tudjuk mindnyájan. A pokol kapui romba dőllek, Czegléd város Luczifere 1 egyőzve mégsemmisüIve, porba tiporva fut rengett az egykori bajtárs, az erény és becsület utjain sassá nőtt testvér lábai alatt. A legyőzetéssel járt erkölcsi bukás mély és halálos sebet ejtett Verliovayn, s a czeglédi választás napjain a politikai világ számára megszűnt létezni. Sokan siratták ezt az embert. Hol kezte és hová jutott ? Láttuk mint hős demokratát, a főúri nyegleséget ostorozva, s aztán mint ezek uszályhordozója jelent meg, — láttuk mellén egy tátongó sebbel, hon- szerelme miatt a sir szélén állva s aztán ott görnyedt a megbélyegzettek sorában, mellén e táblával: «sikkasztó.* Láttuk a nagyváradi zsidók vállain a szabadság és «egyenlőség» magasztos igéit hirdetve, s aztán Tisza-Esziáron, Szent-Imrén, mint a sötétség démona bukkant elő, Eszterek vériért esküdve boszut. Az átok önfejére hullott és saját magát beszólta meg. Yerhovay neve után az ország fűzte o szót: Fűit! (Volt!)»

Esztergomban is dicsőséges napokat töltött. A függetlenségi párt ünnepelte, beszédeit harsogó tetszéssel kísérte, virágok közt járt, hódolattal emeltek poharat az egészségére.

Yerhovay bukásában van némi tra- gicum, mely részvétet ébreszt bennünk. Mért kellett ilyen tehetséges magyar hírlapírónak, a kit Kossuth is megáldott, igy kimúlnia, hogy eleven halott legyen egész addig, a mig másodszor is meghal . . .

Emlékezzünk régiekről.

(Az esztergomi molnáré?, éh 1699 — 1799.)

III.

(Az Láaez oltotásró .)

Ha vahimely Mes'er leginy, avagy Inas valamiben találtatván, kiért az lánczra tenné az Ché Mester, az ollyan Mester becsületének elvesztése alatt, a Leginy nagy büntetés alatí\ az Inas pedigli megli Csaptatás ala.t megh ne probállya, hogy szabadságit nélkül ha csak edgy Maczagra volna kötve is, el mennyen azon Arrslómból. Azt pedigli senki Tisztátalanságnak, és böcsűlet- lenségnek ne tarcson, mert íiszta láncz az, mivel sem haidu, sem más külső Embertől nem tétetik oda, hanem Mestertől, és ugyan attól eleresztetik.

(Az Legények és Inasokról )

Ha valamely Leginy, vagy Inas az Mester házához mégyon, avagy elő ta 1 állva., tehát mindmikor Süveg vetve köszönnyön, szólván véle, böcsüllyo és szovát fogad gy a, ha valamit parancsol néki, kit ha. dolgai voliáiak, el nem követhetne, alázatossal! ménese magát.

Az Inas az Leginyt pedig hasonlóképpen tisztell.ye és böcsiiIlye, a miben illik, engedelmessel! szovát fo- gadgya.

(Az Nemes Chéliez való Hit éltetés)

Én N. N. Esküszöm az élő Istenre, az Istennek minden Szentéire, a Bol- dogságos Szűzre, hogy ezen eő Fölsige Adományát s abban livő Articulusokat és azoknak minden rendéit, módgyát és Czikkelleit híven és szolgaimatossan igazán s álhatatossan megh tartom, megh oltalmazom, megh böcsiillöin ; És annak, úgy előttem valóknak engedelmes leszek. Az egész Nemes Vármegyéhez, Szabad Királyi Városhoz, presidiumhoz, és Chébeli Mestm- Társaimhoz, Uramhoz és Gaszdáimhoz, hasonló képpen igaz leszek, az Nemes Chének jovára igyekezni. Az igaz Vámnál többet nem veszek, az igazságot hamisra, a hamisságot igazra nem fordítom, minden Személy válogatást félre tévén, Isten engem úgy Segillyen.

(Törvény szériái v.iló Hifeltetés )

Én N. N. esküszöm az élő Istenre, hogy mindeneket, a mikre kérdeztetni fogok, és a miket tudok, hallottam s láttam, sem Atvafiságot, sem barátságot nem tekintvén, minden Gyiilölségh, Szeretet, Adomány és Ígéret nélkül és Személy válogatás nélkül igaz bizonyságot teszek, semmit el nem iitkólók, sem többet, sem kevesebbet az igas- sághoz nem teszek, hanem csupán az igasságot megh vallom. Isten engem úgy Segillyen.

(Folyt, köv.)

Közli : BEDŐ JÓZSEF,

szt.-györgymezei jegyző.

HÍREK.

—- A foszékesegyház harangjai

kisérték tegnap reggel ő Eminencziáját a herczegprimást, római zarándokutjára. A herczegprimás nagyszombati vica- riusával, Boltizár József püspökkel és Séda Ernő udvari pappal, a főszentszék jegyzőjével indult útra, hogy a gyorsvonattal Becsen keresztül a római magyar zarándokokhoz csatlakozzék. Tömérdek ajándékot vitt magával a lierczegprímás s a sok műtárgyat és pénzbeli adományt még ■ megszaporitja mindazzal, a mi a bécsi nuncziusnál, Galimbertmél gyűlt össze az arany misés pápa számára. XIII. Leó ő szentsége, mint azt annak idején megírtuk, nov. 30-án fogja fogadni a magyar katholikusok hódolatát.

— A prímás útjához. A város összes harangjai megszólaltak, midőn az elérzékenyült egyházfejedelem római

útjára indult. A pályaházhoz Major István püspök érseki helyettes kisérte ki. A pályaházban pedig Kruplanicz Kálmán alispán és Reviczky Győző főszolgabíró fogadták diszmagyarba.il az elutazó prímást. A herczegprimás tegnap egy órakor már B'csbe érkezett, honnan Lipport kir. tan. és miUpitő fogja Rómába kísérni. Uiközben Lipport fia, a köve s'gi attache, csatlakozik a herczegprimás kíséretéhez Udiné- ben. A herczegprimás pénteken érkezik Rómába s hat tagból álló kíséretével a Hotel de Parisba száll.

— Kik mentek Rómába ? Esztergom a magyarországi zarándoklatban igen szépen van képviselve. Rómába utazlak hétfőn délután a külön vonatokon : Sujánszky Antal, Pellet József, Soóky Gábor, Wargha Mihály, Számord Ignác/, Pater Theodosius (ki a magyar ferenczes barátok feliratát nyújtja át,) Mészáros Károly és neje, Marosi József, Trón kér Ferencz, Schönbeck Imre, Grosz Ferencz, Schmied Nándor és Klabacska Vincze. A magyarországi vendégek tegnap délután érkeztek meg az örök városba.

— Pdeszlényi Gyula, az uj szatmári püspök kinevezése már megjelent a hivatalos lapban. Az uj szatmári püspök kedden tette le az esküt ő Felsége, a király előtt. Fölszentelése Esztergomban lesz, de minden valószínűség szerint már az uj év elején. Meszlényi Gyula kineveztetésének hire nagy örömet keltett Szatmáron, a honnan halomszámra érkeztek az üdvözlő táviratok és levelek a népszerű főpap asztalára. Lapunk az uj szatmári püspök életrajzát még akkor mutatta be, midőn ő Felsége a kineveztetés okiratát legkegyelmesebben aláírta. Most már csak az a kellemes hivatásunk maradt főn, hogy őszinte örömmel csatlakozunk azokhoz, a kik az uj püspököt szivük mélyéből üdvözlik.

— A pápa jubileuma. A budapesti Lipót-utczai uj városház közgyűlési dísztermében nagy gyűlése vasárnap a pápa jubileuma s az ez .alkalomból rendezendő római zarándoklat ügyében, a római ut nyitánya volt. A nagy terem a magyar kath. világ egyházi és világi kitűnőségeivel telt meg. A közgyűlés, melyet az egyetemi templomban mise előzött meg, d. e. 11 órakor kezdődött. Gróf Károlyi Sándor elnök a megnyitás után számot adott a végrehajtó bizottság működéséről. Jelenti, hogy a hódoló föliratot Magyarország ka:holikus hívei közül másfél milliót meghaladó számban Írták alá, több mint 5000 ivén. Az aláírások 10 óriási kötelet tesznek ki. Ajándékul ő szentségének ez alkalomból a kivek 270,000 lírát gyűjtőitek össze. Ezenkívül alakult még egy hölgybizottság is, mely 8(5 ezer aláírást gyűjtött és 61,000 lira ajándékot adott össze. 0 szentségének még egyházi szerek is vitetnek ajándékba, a mik külön kiállításon már láthatók voltak. Rómába 500 magyar- országi zarándok indul. A közgyűlés a hölgybizottságnak köszönetét szavazott s ezt jegyzőkönyvbe igtatta. Ezután felolvastatott a herczegprimás leirata, a miben tudatja, hogy a magyar katholikusok hódolatát a pápa f. hó 30-án fogadja. Steiner apát-kanonok felolvasta a herczegprimás által a magyarországi katholikus hívek nevében szerkesztett hódolati föliratot, melynek számos tételét élénk tetszéssel és éljenzéssel fogadták. A felirat szövegét lapunk élén közöljük. — Ezután gr. Zichy Nándor szólalt föl s a következőket mondá : Magamnak tartom fenn az örvendetes kötelezettséget, vagyis inkább megtiszteltetést, hogy ezen előkelő katholikus gyűlés érzelmeinek kifejezést adjak, melyet ez alkalommal a herczegprimás

hódolati fölirata fölött érez. Lelkesedéssel fogadjuk mi ezt mindnyájan, mint amaz eszmék és érzelmek kifejezését, melyek hitelveinkből eredve, itt oly ékesen szóló kifejezésre találtak és a melyekkel tolmácsolva találjuk a mi b gbensőbb érzelmeinket. Mi is teljes szívvel és lélekkel csatlakozunk ama mélyen érzett óhajhoz, hogy adassák meg a papának a világi önálló függetlenség, mely a, katholikus kormányzatnak elengedhetetlen föltétele. Egyszersmind kifejezést óhajtok adni azon hálaérzetnek, a melyet érzünk azért, hogy a magyar katholikus viszonyokból és helyzetünkből eredő érzelmeknek oly megfelelő kifejezést adni kegyeskedett. Ez éljenzéssel fogadott beszéd után Schopper püspök megáldotta a jelen voltakat s ezzel a közgyűlés befejoztetvén, a jelen voltak a hódoló fölirat tábláit és a szöveg gyönyörű initialéit tekintették meg. A fölirat bekötési tábláján Magyarország és a pápaság czimere Szent-István koronája alatt volt egyesítve.

f Pap János. A régi gárda egy typikus alakja halt meg tegnap reggel. Pap János, a nyugalomba vonult polgármester, hosszas betegség után élete hatvankilenczedik évében végső elgyengülésben elhunyt. Nekrológját a következő néhány sorba foglalhatjuk : Született Esztergomban. Apja csizmadia volt, a ki korán elhunyván, a szorgalmas diákot a benezések szék- háza látta el, mig tanulmányait elvégezte. Liptómegyében, mint nevelő takarékoskodta össze első aiapvagyo- nát, melyet később gyümölcsöztetni kezdett, mikor mint fiatal ügyvéd Esztergomban megtelepedett. A szabadság- harcz alatt, mint nemzetőr Lipótvárig’ haladt. A Bach korszakban nagyon megvagyonosodott. Negyven esztendő előtt kezdve a legalsó foktól egész a legfelsőig szolgálta a várost. Garszon volt sokáig, végre elvette feleségül a gazdasszonyát, a ki most egy kis lánynyal egyetemben siratja. Yégiendolete a királyi közjegyzőségbon van leUve. A boldogult embert a halál sok szenvedéstől váltotta meg. Nyugodjék békében. A haladás géniusza is megille- tődve tekint ma ellensége néma ravatalára !- A föegyházmegyébö!. A főkáptalan az adományozásához tartozó csif- fári plébániát Turcsányi Béla csesztvei plébánosnak adományozta Minek folytán Nyizsnyánszky János dághi administrator ugyanily minőségben Csesz- vére küldetett. Garay István sz.-bene- deki káplán dághi administrator lett. Csizmái’ Márton thaszári káplán át- kelyeztetett Sz.-Benedekre. Niedermann József ujmisés pedig thaszári káplánnak lett kinevezve.

— A mai nap eseménye a hírneves amerikai hegedűmüvésznő concertje a Fürdő-vendéglő nagy termében. Esztergom előkelő közönsége bizonyára teljes számban találkozót Jfog egymásnak adni a bájos művésznő ritka műélvezetet ígérő estéjén. A nagyszabású concert műsorozata a következő: 1. Mendelssohn. Conzert. Senkrah A. 2.

a) Bach. Praeludium és Fuga. (G-moll.)

b) Beethoven. 32 változat. (C-moll.) Grosscurth E. 3. Raff «Suite.» Senkrah A. 4. Schuber-Liszt. «Rém király.» Grosscurth E. 5. a) F. Tliomó Andanto. b) Sarasate. Czigánydalok. Senkrah A. Jegyek a nap folyamában Brutsy Gyula diszmü kereskedésében válthatók. Reméljük, hogy jövő számunkban dicsekvéssel mutathatunk arra, hogy Esztergomnak két zenekedvelő egyesülete van.

— Egy bűvész küzdött három napon keresztül a leginpozánsabb részvétlenséggel, melyet nem volt képes elsanzsi-