Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 20. szám

Örvendetes tudomásul vétetett Dr. Feliér Gyula plébános azon jelen őse, hogy a templom részére 1150 frtör diszöltözet vétetett. A város majorjába szálli:ott takar­mány* ölfa és szilfa, a báni. kuti erdő­részben termelt fasina eladásáról, és a vágóhídon összegyűlni szokott rágva értékesítéséről szóló jelentés jóváha­gyólag tudomásul vétetett,. A dal- és zenekedvelők egyesületé­nek az ének- és hegedüiskola fűtésére két öl tűzifa utalványozni;ott. A város majorja melletti faiskola Vitái Kornél vándortanilónak adatot át azzal a kötelezettséggel, hogy az elemi iskolába járó tanulókat heten­ként az ójtásban tani ani köteles. Az esztergomi izraelita hitközségnek templomépitésére 300 frt utalványoz- tatott. Bruckner Albert ajánlata — mely szerint a kispiaczi házában létező sa­rok boltnak a várost illető haszonvé­teli jogát 2000 frtért megváltani kész­nek nyilatkozik, a legközelebbi köz­gyűlés napi rendjére tűzetett ki. POSTAI FORGALMUNK. i Semmisem jellemzi találóabban köz­életünk pezsgését, mint az eleven pos­tai forgalom. Kedvező posta, forgalmi adatok kedvező kereskedelemre és iparra sőt kedvező kulturális életre is követ­keztetnek. Postai forgalmunk a múlt esztendő­ben elég kedvezőnek mondható. Az esztergomi postahivatalnál a ko­csiposta forgalmát a következő ada ok illustrálják : feladatott összesen 19.916 ajánlott levél; 8357 pénzes levél és 21.198 csomag; érkezett 29.120 aján lord levél; 8446 pénzes levél és 30.432 csomag ; átrovatoltatotr 7470 ajánlott levél, 854 pénzes levél és 2054 csomag. Postai megbízás volt 372, összesen 15.292 fr erejéig. Pos­tai utalványt fölvettek 30.100-at, be­érkezett 17.662. Utánvéieles külde­mény érkezett 684 8. Távirati utalvány érkezett 131, indíttatott 108. Igen kedvező forgalmi képet nyuj a posta jövedéki-bevételének és forgalmi kiadásának képe is három esz endőről. A bevétel volt 1884-ben 27.465. 1885-ben 40.608 és 1886-ban 41.754. Postautalványokban és utánvételekben a bevétel volt 1884-ben 790.638 fr, 69 kr; kiadás: 276.652 frt 91 kr; 1885-ben bevétel 989.054 frt 28 kr ; hogy milyen nevelést adott neki Kara bácsi, hanem azt, hogy milyen lélektana volt a szegény kis lány történetének és körülményeinek. Egy olyan lelencz-formájú teremtésről volt a szó, a kit egy svihák üldöz a sze­relmével s a kit mindennap mindenki az­zal gyötör, hogy menjen feleségül ahoz, a kit gyűlöl, mert ötvenezer pengőről szól a rege. Voltak nemesen gondolkodó emberek, a kik fölmentették a kiröpült galambot. — Jól tette. Menjen ahoz, a kit sze­ret. A boldogság utjai nagyon sokfélék. Van olyan boldogság is, a honnan az ut épen az ablakon keresztül vezet. A mindennapi szivü és eszű emberek, a kik nem tudnak belahatolni a lélek tit­kaiba, azok a jámbor filiszterek, a kik ma­guk között minden jelen nem levőt jól meg szoktak mosogatni, azok persze elitél­ték a szegény kis leányt, mert botrányt csinált, a mi nem illik egy jó nevelésű hajadonhoz. Kara bácsi, a madarászok elnöke, az ő közönséges eszével nem bírt másként ku­tatni, mint közönséges utakon. A mint Pestre ért, jelentést tett a rend­őrségnél arról, hogy egy Kovács László nevezetű fiatal ügyvéd több értéktárgy el- sikkasztása után, a nevelt leányát is meg­szöktette. Kiderült azonban, hogy Mari a magáét vitte el s igy Kara bácsi iránt megcsappant a bizalom. Nem igen kutat­ták a nyomukat; csak néhány nap múlva jelentették, hogy a szökevények nem tar­tózkodnak ez idő szerint Budapesten. Innen kezdve rendszeresen ment a ku­kiadás 328.949 frt 98 kr. 1886-ban bevétel ugyan e czimen 1.125.895 írt 29 kr. kiűzőivé 367.715 frt 24 kr. A kézbesítési kerületekben Baráth András levélhordó naponkint négyszer harmadtól órán át kézbesít 1048 da- rabo , Sziíts Kálmán 927 darabot, Mi­liők János 775-öt és Svai)ezár Mihály 488 darabot. Ki len ez levélszekrény van, melyeke naponkint négyszer üriienek ki. Ez adatok együtt véve a múlt év pos ai forgalmát városunkban igen ked­vező képpé ölé szí ik ki. Mind a pos a- hiva al tisztviselőivel, mind a kézbesítő színnél vekkel közönségünk teljesen meg volt elégedve, a mi a hiva alosadatok koronájául legvégül említendő. HÍREK. — Ö Eminencziája a Herczegpri- más tegnap reggel Budapestre u azott, hogy mára legfelsőbb kihallgatásban részesüljön ő Felségénél a királynál. — Főispánunk, Székhelyi gróf Majláth György ur ő méltósága a keddi közigazgatási bizoitsági ülésen elnökölt s egyéb fontosabb ügyet intézett el. Kedden a főispáni ebéden a bizottsági agokon kivül a sorozó bizottság is hivatalos volt. 0 méltósága szerdán reggel hagyta el városunkat, ahol min­dig kedves esemény az ő megjelenése. — A hires kölni vonós négyes Heckmann Róbert hangversenymester, Forberg Ottó, Allekotte Tódor és Bell­man u Rikárd művészekkel 1887. márcz. 21-én Esztergomban a Fürdő vendéglő termében nagy hangversenyt rendez. Műsoroza a : 1. V o l k m a n n R. Vonós négyes (F.-moll) a) Allegro, b) Adagio, c) Allegro energico, Andan- tino, Allegro molto, Pres.o Prestissimo. 2. M o z a r t. Vonós négyes (c-dur) a) Adagio-al egro, b) Antan.e-contabile c) Menneko Allegretto, d) Allegro molto. 3. Beethoven. Vonós né­gyes (E-moll) a) Allegro, b) Mól o adagio, c) Allgretto, d) í inaié Presto. Helyek ára : támlás®ék 1 frt 50 kr. Ülőhely 1 fr.. Állóhely 60 kr. Jegyek Brutsy Gyula ur kereskedésében, a hangversenykor pedig a pénz árnál vád,halók. Kézié e hói órakor. Ezen ri ka műélvezetben vaió részvételre a t. ez. közönséget egész fisz,elet,el fel­kéri a dal- és zene-egyesület. — Felo!vasások. Á kereskedő-ifjú­ság egyesülete márczius havában há­rom felolvasó estélyt rendez, melyekre tatás. Csakhogy mindig bizonyos esetlen­séggel. A madarászok mindig ott keres­géltek, a hol még nyomokat sem találtak. Mi volt a madarászok czélja? Talán a kis Mari boldogsága? Akkor minek hai- szolták ?! A Kara familia érdekei vezették a ne­mes gondolkodású kompániát. A madará­szok előtt mindig az az ötvenezer forintos alapítvány kisértett, melyet egy magába szállott uzsorás tett a halálos ágyán. És ezen az alapítványon se volt áldás. »Ha Kara Karcsi feleségül veszi a Kis Marit, akkor legyen az övé a takarékpénztárba letett ötvenezer forint kamatostul, minde­nestül; elenkező esetben essék a malacz- kai barátok klastromára«. Az uzsorás kisértő lelke sarkalta a ma­darászokat arra, hogy a kiröpült galambot hálóba kerítsék. Átok volt azon a pénzen, átok volt azon a munkán is, a melyet a madarászok tel­jesítettek. Három esztendő múlt el azóta, hogy még nyomot sem találtak. De a boldogtalanság-alapítványa, a ta­karékpénztárban folytonosan bízott, a mi az öreg urakat sehogysem engedte nyu­godtan aludni. Három esztendő óta nem is éltek egyéb gondolatnak. Pedig azóta már csak le­mondhattak volna képtelen munkájukról. Hanem hát az olyan szellemű madará­szainál, a hol üzleti érdekről van szó, még a legképtelenebb lépésektől sem riadnak vissza. Semmi sem jellemezte hivebben a ma­darászok három esztendős kutatását s a ki­a következő meghívót adta ki : M e g- h i v ó. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző- és betegségi ő-egyosüle e sa­ját helyiségében (Magyar Király ven­déglő I. eme lei) f. év márczius hó 13. 20. 27-én felolvasásokat rendez, melyekre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja az egyesüket é. r. bizottsága. Műsör: I. Márczius 13-án Rényi Rezső ur ál al tartandó felolvasás czime : »A 64-ik vörös sapkás zászlőa'j viselt dol­gai 1848—49-ben. II. Márczius 20-án dr. Waher Gyula által tartandó fe'o1- vasás c-iine : «A könyvkereskedelem a, rómaiaknál.« III. Márczius 27-én dr. Kőrösy László ur által tar andó felol­vasás czime : »0 Felsége — a pénz.« Kezdete minden felolvasásnak esti 7 és fél órakor. Jelen meghívó mind a három (belép i jegy nélkül való) fel­olvasó estélyre érvényes. — Esztergomi ösztöndíj. Az első világi esztergomi ösz ündij alapot Szlávy Éva asszony teremtette, akinek emléke épen azért áldott is marad a szegény tanulók közöli. Az öszföndij-alapot a főgymuasímni igazgatóság kezeli. Az alap körű bő ül tízezer forin.ra nőtt. Ebből az idén három gymnasiumi, egy reáliskolai s egy tanítóképző intézet­beli tanulót segítettek. Az ösztöndíj élvezetére első sorban is a Szlávyak, azután a Kollárok vagy szegény sorsú és szorgalmas esztergomi illetőségű tanulók hivatottak. Vajha akadna még követője is a nemeslelkü alapitványo- zónak ! — A doroghi választást már nem­sokára újabb fogja követni, de a Nie- dormann-Kudlik-féle affaire még min­dig niucsen befejezve. Az évek ótá húzódó ügy azonban most már végire jár. A kérdés ugyanis visszakerült já­rásbíróságunkhoz, ahol a megoldást Helcz Ferencz albiró do'gozza ki. A nyilvános tárgyalásra igen sokan ké­szülnek, mert a nagy hullámokat vert kérdés megoldása elé átalános érdek­lődéssel tekint a közönség. — Tánczkoszoru. Az izraelita fiatal­ság szómba on este a Fürdő vendéglő nagy termében tánczkoszorút rendez, melyre a meghívók már szét is kül­dettek. — Felhívás. A csavargőzös járatok Esz ergom és az osztr.-magv. állam- vasút társaság »Eszicrgom-csavargőzös« állomása között f. évi márczius 10-én a kibocsátott menetrend szerint meg­tűzött czél szellemét, mint Gábor ténsúr az az ostoba, de közkeletű mondása, hogy: — Ötvenezer pengőből csak telik annyi radirgumira, a mennyi a szöktetés után bekövetkezett események kiradirozására épen elég lesz. (Folyt, köv.) — Előkelő művészek készülnek Esztergomban hangversenyben föllépni: a Heckmann-féle kölni vonós négyes társulat tagjai, kiket a kritika még a híres flórenczi négyes fölé is helyez. A társaság feje, Heck m a n n Ró­bert Mannheimban szülelett 1848-ban. Mint első hegedűs és hangverseny- mester 1872 óta tartózkodik Cölnben. Forberg Otto, a kölni-négyes má­sodhegedűse düsseldorfi születésű s ez idő szerint hárminczhéfc éves. 1872 óta tagja a kölni négyesnek. Allekotte Tivadar öregliegcdiis 1858-ban szüle­tett a Ruhr mellett való Mühlheim- ben s szintén a kölni színházi zenekar s egyúttal a négyes jeles tagja. — Bell m a n n Rikárd szászországi Frei- bnrgben született 1844-ben. Cello- játéka már régi művészi nevet, bizto­sított neki. kezdetvén, van szerencsénk tisztelettel felkérni az utazó közönséget, hogy Esztergom ezen saját helyi vállaln á:, mely télen át eléggé elismert köz­hasznú szolgálatokat teljesített, — becses pártfogásával támogatni szíves­kedjék. Az átkelési dijak oly csekély összegben vau iák megállapítva, hogy figyelembe véve inikuit a vasúti vitel díj — a csavargőzös állomásról 23 krral olcsóbb mine Nánáról, vagy Ná- nára — a közönség a csavargőzösön úgy szólván a’i.g 6 krt fizet. Jól meg- váloga ott személyzetünk a legszigorúb­ban kötelezve van a vasúti csatlako­zásokat pontosan betar ani. — a ha­jókon panasz könyv áll a közönség rendelkezésére, — szóval az igazgató­ság teljes törekvését oda irányítja, hogy a közönség pártfogását kiérde­melje, — hí. azonban Esztergom kö­zönsége minden fáradozás és jó törek­vése daczára sem párolná ezen saját vállalatát, — úgy kénytelen volna a társaság más irányú működést kezdeni, esetleg szünetelni. Midőn a f. hó 10-én csütő ' tökön megkezdett járatokat új­ból is a nagy közönség pártfogásába ajánljuk, — a menetrend tekintő ében kiadott és szé.osz.ott hirdetésünkre utalunk. Esztergom, 1887. márczius 9-én. Az igazgatóság. — Hajózás. A kikelet első ajándéka a dunai gőzhaj őzás megindításai Az esz'ergomi ügynökség ugyanis arról ér­tesít minket, hogy a pos.a ás személy­hajók Esztergomból-Becsbe naponként 10 órakor estve indulnak. A első me­net márcz 15-én lesz. Eszfergomból- Uj-Szőnyre naponként 7 órakor estve; első menet márcz. 10-én. Esztergom- ből-Budapestre naponként. 5 órakor reggel; első menet márczius 11-én a szőnyi hajóval. — Esztergomból-Buda- pes re naponként 4 órakor d. u. első menet márcz. 17-éu a bécsi hajóval. Esziergom, márcz. 9-én 1887. Az ügy­nökség. — Az esztergomi vásárok régi jó hírneve teljesen el hanyatlott. Az idei Gergely-napi vásár is nem volt egyéb egy ha almas anachrontsmusuál. — A 26-ik gyalogezred történeté­nek kivonatát irta meg igen tanulsá­gosan Szútsek kapitány. Az érdekes füzet ilyen czimmel jelent meg ; »Chro­nik des k. k. Infanterie Regimentes Nr 26. seit seiner Errichtung 1717 bis Ende 1883. Auszugsweise, zum Geb­rauche für den Unterricht in den Mann- schafiS-Schulen, zusammengesteit.« —- Az alaposan tájékoz aró kis kötetnek is beváló füzet nemsokára magyar nyelven és tót fordításban is meg fog jelenni. Alkalmilag mutatványt köz­lünk belőle. Heureka' A hidat kedden már teljesen bekötötték, amit egy kis vá­ratlan áradásnak lehetett köszönni, hogy a kisdnua csatornájába rekedt hidosziályokat ki vonszolhatták. A hid bekötése egyntral a tavasz prológját is jelenti azonkívül, hogy újra össze­kapcsol a világgal. FFbKIiöS S/ÜRICItS/TŐ : 1) r. K Ő \i 0 S Y 1. A 8 Z E Ó. N Y I L T T É R. (E rovat alatt közlőttekért nőin vállal felelőssé­get a s/.erk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom