Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 82. szám

egyetemben ii, légyen szabadsága reá annak-meg lelésére és el végezésére: ba penig a személy meg nem eléged­nék rajta, légyen szabad vinni az dol­got ;iz Város Birájá elei benn: mely dolgott igazanii és hiti szerént a Czéli Mesternek kellessék elő beszél leni; az Mester embereknek pedig [ne legyen szabad meg esküdniük. (Vége kőv ) HÍREK. — Lapunk kiadóhivatala tisztelet- teljesen kéri a hátralékos előfizetések mielőbb való szives beküldését. — Istvánbácsi és az ipar. A fő­városi nyomdászok nehéz mesterségének egy érdemes, veteránját ünnepelte a Franklin-társulat személyzete a Szé- chenyi-t.óri vendéglőben rendezett igazi családi ünneppel. Kápolnai Feroncz- nek liivják az öreg nyomdászt, ki ötven év óta rakja egymás mellé a Franklin- társulat szolgálatában az apró ólombe­tűket. Jubileuma alkalmából nemcsak nyomdásztársai emlékezlek meg róla, hanem üdvözlő táviratot kapott Majer István, esztergomi prelátustól, a nép­szerű «István bácsi»-tói is. A távirat igy szól : «Ön ötven év óta becsület el dolgozott abban a nyomdában, a melyet 35 év óta én is igénybe vettem. Illik és kell, hogy hűségét a távolból is móltanylattal üdvözöljük. Éljen ! István bácsi.» — Saaghy Vendel, a jó öreg muzslai plébános, a ki a kultúr-egye- sületeket nemcsak pártolja, de láto­gatja is, részt vett a fővárosi kultúr- kongresszuson s több Ízben felszólalt. Nagy hatást keltett a banketten Odes- calcíii Arthur herczegre mondott fel­köszöntőjével. — Tanítónők menedéke. A hozzánk beküldött s lapunk más részében közölt felhívást a következő adatokkal egé­szítjük ki: Az adományok s gyűjtések a jelen felhívással együtt legalább a szám megjelölésével Zirzen Janka igaz­gató nevére (Budapest, Andrássy-út 65. sz.) a kézhez vétel napjától két hónap alatt küldendők meg. Új ivek kívánatra ugyanitt kaphatók. Az egye­sület czélja a magyarországi tanítónők s nevelőnők (ide értve az ípartauitó- nőket, gyermekkertésznöket, kisded- óvónőket, zongora- és nyelvmesternőket is) s különösen az ezek köréből tagjai sorába lépőknek gyámolitása s mindenek — Jó napot kívánok ! — Bocsánatot kérek tekintetes asszony, hogy házi nyu­galmát háborgatjuk. A törvény nevében jövünk; hol van a férje az adótárnok ur? — szólt az őrsvezető, a szobába lépve. Tomkayné majd szörnyet halt ijedtében. Szive tájára szorult a vér. Nem tudott válaszolni. Csak nagysokára tette föl a kérdést : — De az Istenért! mit akarnak önök a férjemmel ? Az becsületes ember ! — Sajnálom — mondá a csendőr — hogy ily szomorú kötelességet kell végez­nem. Engedje azonban, hogy föladott kér­désére csak férjének válaszolhassak. Ismé­telten kérdeni: hol van ? — A hivatalában ! — nyögő a szeren­csétlen asszony s köd borult a szemeire. Lehanyatlott székéről s a két jelenlevő barátnőnek elég dolga akadt, hogy életre keltsék az elaléltat. * * * A vonat berobogott s annak egyik ko­csijából méltóságteljesen kilépett a rovan- csoló tiszt. Egyenesen az adóhivatalba haj­tatott. Sürgősen folyt ott a munka, amint egész váratlanul belépett. Sejteni sem en­gedő az okot, miért jött. Elkérte a köny­veket, föltette a szemüvegét s hosszad al­masan összegezte a «tételeket» meg az «átviteleket.» Rendben minden. Elkérte a pénztár kulcsát. Egy fillér sem hiányzott. Ez mégis átkozoit egy dolog ! — Hát akkor mily alapon történt a följelentés s miért kellett nekem a legelső gyorsvonattal ideutaznom ? Temkay úr megadta rá a választ. Lecz- két akart adni csacska nejének s próbára felett egy, vagy esetleg több tanitónőq: felnyitotta s a szekrényt kiürítette, ott-hona fölállítása. E'- ot hon mérsékelt díjért s a .mennyiben lehetséges, egészen ingyen ideiglenes tartózkodó helyet és ellátást nyújt keresztül utazó vagy az otthon helyén ideiglenesen tartózkodó tanítónőknek s nevelőnőknek ; ugyané helyen működő tanítónőknek s nevelő- nőknek kívánságukra mérsékelt díjért huzamosabb időn át ellátást ad; nyuga­lomba lépett vagy munkaképtelenné vált tanítónőknek s nevelőnőknek esetről-esetre meghatározott feltételek mellett állandó otthont biztosit ; sze- génysorsu tanítók özvegyeinek s felnőtt árva leányainak — még ha azok nem tanítónők is — esetleg ideiglenesen tartózkodó helyet ad ; a helyben működő tanítónők s nevelőnők társadalmi éle­tének középpontul szolgál ; könyvtárá­val, olvasó- és társalkodó termével a bentlakó s kint működő pályatársak közt összeköttetést létesít; kívánatra a tanítónők, nevelőnők elhelyezését mér­sékelt díjért közvetíti s társadami állásuknak biztosítására s önsegélyezésre vonatkozó törekvéseiket lehetőleg műkö­dési körébe vonja ; egy tanítónői szak­osztályt alakit a tanítónők szellemi életének élénkítésére, hol a nevelés fon­tosabb kérdéseire nézve a tanítónők eszmecserét folytathatnak. Rendes tag lehet minden felnőtt férfi vagy nő, ki magát írásban kötelezi, hogy három éven át évenként 2-2 frtot azaz két forint tagsági dijat az év első három hónapjában a pénztárba befizeti, vagy ennek behajtására az egyesületet fel­jogosítja. Azok, kik egyszerre 50 frtot készpénzben vagy értékpapírokban le­fizetnek, alapi tó tag czimét nyerik. — Lopás egy kolostorban. Tatá­ról írják a következőket: Vasárnap reg­gel városunkban Fonty Fiilöp kapuczi- nus házfőnököt Kelemen István, szer­zetesi néven fráter Hilárius meglopta. Ez esetről a következőket jelentik: f. hó 4-én jelentkezett Kelemen István szerzetesi néven fráter Hilárius a ta­tai zárda főnökénél, hogy őt mint laikust a rend provincziálisa helyezte a tatai rendházba. Befogadták és a konyhán alkalmazták. Egy havi ott­léte alatt megtudta, hogy a házfőnök szobájában nagy összeg pénz van. 0 tehát az ajtó zárjához rögtön kulcsot készített és várba a kedvező alkalmat. Vasárnap reggel a rendtagok a zárda kápolnájában misére gyűltek; ő ezt felhasználva, az emeleten lévő ajtót minden pénzt, érték papirt zsebre ra­kott, a mintegy 20—25,000 forintot k ój) viselő t a k a r ék p é n z t á r i k ö 11 y v e k e t pedig szétdobálta a padlón. Teltét végrehajtva, rögtön visszatért a. ká­polnába, s szi ni eg mély áj atos-úgba merült, úgy, hogy távolléte senkinek sem tűnt fel. Mise végeztével a főnök gyóntatást végzett, ő ezalatt a lopott összeget a zárdakert egy félreeső sar­kában kiilön-külön gödröcdvékben el­ásta. A házfőnök szobájába visszatérve, rémülve vette észre a lopást. Világos volt, hogy csak is belső ember követ­hette el. A czellák átkutatása alkal­mával Kelemen czel Iájában találtak két szivart, olyat, aniinőt a rendfőnök szokott színi. A tolvaj az iroda-aszta­lon álló szivaros ládát is jól megdézs­málta, ez okozta vesztét. Tüstént ki- hallgalták, de Kelemen mindenféle gya­núsítást a legnagyobb indignáczióval utasított- vissza, s emlegette jó család- beli származását. De Balogh Lajos fő­szolgabíró erős gyanuokok alapján mégis elrendelte letartóztatását, ekkor azután Kelemen mindent bevallott. Be­ismerte azt is, hogy már harmadizben lopott rövid ottléte alatt a szerzetesek­től, a czellákba ál kulcscsal behatolva, melyeket ő maga készített, a kulcso­kat azután a zárda kertjében lévő ha­lastóba dobta bele. A tolvaj fráter most a járásbíróság börtönében várja büntetését. — Kisebb postaállomásaink közül az uj közlekedésügyi miniszter egyszerre hármat szüntetett meg. Búcs, Dömös és Ebed a kimúlt posta-állomások. — A Zenei Kör Újjáalakuló köz­gyűlésén Reviczky Győzőt elnöknek és háznagynak, Frey Ferenczot a,lelnők­nek, Feichtinger Sándort titkárnak és dr. Palkovich Jenőt ügyésznek válasz­tották. *— Csebull. Doroghról értesítik la­punkat, hogy Csebull bánya-inspectort a budapesti kőszén- és téglagyár- társulat elbocsátja a szolgálatból. A kir. közjegyzőség több napon keresztül hivatalos leltárt vett föl a társulat bányászati tárgyairól és eszközeiről. tenni nyelvét, ha annak használatából a képzelhető legnagyobb veszély támadhatna. Számításában csalatkozott. A jó asszony ez esetben is megmutatta hogy : Éva leánya. HOLLADY JENŐ. — Az utolsó bécsi hajó az idén Budapestre hétfőn ment. Ezentúl csak a helyi hajók közlekednek. — Az ujbor ritka csárdában dolgozik olyan erősen, mint a Barátok utczájában ie’otkezett uj korcsmában, a hol frene­tikus lelkesedéssel áldoznak Bacchus hívei s az egész környéket kiköltüzkö- dési szándékokkal kecsegtetik. Régi közmondás, hogy a templom sarkába korcsmát épit az ördög. De még régibb mondás Esztergomban, hogy hadd mu­lasson a bús magyar kivilágos kiviradtig, majd csak hozzá szokik a szerencsétlen utcza lakossága a hivatalos riadalomhoz. Ajánljuk a békés polgárság fölzakla­tott nyugalmát a jószívű drabaut urak szives figyelmébe. — Érdekes lakodalom. Kubovics Ignácz ismert értelmes földműves egyik szép leánya ment férjhez vasárnap délután. Az aranyos rozmaringgal di- sziíett násznépség Ilin lókon robogott a szép kis menyasszonnyal a városi plé­bánia-templomba. Csebull egyelőre bizonytalan időre sza­badságra ment. Doroghon vasárnap dél­után a bányászok egész népünnepélye­ket tartottak. — Megint bukás. Deutsch S. eser­nyő-készítő és rövidárus ellen megindi- totíák a csődöt. Az esernyő-készítő évek hosszú során kérész,ül folytatta az üzletet az Eggenhoffer-féle házban. — Szétrobbanó kör. A Zenei Kör több tagja egy körlevelet adott ki, melyben több igen fontos oknál fogva a tagokat kilépésre s egy új társa­dalmi egyesület alakítására szólítja fel. Az ügy érdeméhez jövő számunkban bővebben hozzá fogunk szólani. — Házfelszentelés. Szép családi ünnepély folyt le folyó hó 2-án Libá­don Balogh Józset libádi jegyző házá­nál. Ugyanis Béla és Libád társközsé­gek uj jegyzői lakot építettek. A csi­nos épületet Kozma Miklós kőhidgyar- mati lelkész szentelte fel, ki lelkes beszédet tartott a felszentelés után, mit lakoma követett, melyen Kozma Miklós Geiger Ferencz uradalmi in­tézőre emelte poharát, kinek köszön­hető, hogy a jelenlegi lakás fennáll. Az estebéd után táncz volt. A ven­dégek között o;t voltak : Geiger Fe­rencz, Geleta István és családja, Bathy Gyula és családja, Bodnár Gyula. A tánezot, mely ki világos kivirrad tig- tar­tott, 20 pár járta. A vidékről ott vol­tak : Balogh Vilma, Geleta Tercsi, Bathy Ida, Kottra Anna, Bathy Giza, Csornay Mari stb. — Artézi kút fúrása iránt tett kime­rítő ajánlatot Thiel le Gyula osseggi (csehországi) furómester a komárom­városi hatóságnak, és egyszersmind aján­latához egy az artézi kutak fúrását is­mertető brochuret mellékelt. Ez ismer­tetés szerint az artézi kutak fut <ása va­lódi szerencsejáték, mert oly talajokra akadhatnak, hol egy-két évig is eltart a fúrás: de viszont oly talajra is, melyben 2, 3, 4, 5 hó alatt megtör­ténhetik. Ehhez képest ily kutak fú­rási költsége csupán a. szerencsétől függ, hogy mily mélységre kell ha­tolni a czél elérése végett; többnyire 100—180 méter mélységre kell fúrni. Egy ily kút fúrása a leitmericzi ser- főző-társulatnak 1129 írtjába került, de vannak oly kutak is, melyek 3000, 4000, sőt 20,000 frtba kerültek. Te­hát már a szomszédban is felmerült az ártézi kút eszméje; de a jelenlegi sú­lyos viszonyok közepott aligha fog megvalósulni. Hát minálunk mikor fog fölmerülni, ha nem is az első csöpp artézi viz, de legalább az első csöpp tenta az artézi kút ügyében ? La Revue de 1’Orient. Journal politique, litteraire et économique. Denxiéme anuée. Farait tons les di- manches. Prix de l’abonnement pour l’etranger 20 francs en or par an, 5 francs en or pour 3 mois. Administra­tion Budapest. IV. Kishid-utcza 9. sz. I. e. Az egyetlen magyarországi fran- ezia hetilap Sasvári Armin kitűnő szerkesztésében az Athenaeumban jele­nik meg a Nemzet vagy a Pesti Napló nagyságában. Az érdekes hetilap főleg a kelet-európai eseményekkel foglal­kozik behatóan, de hazánkról is a leg­rokonszenvesebben megirt közleménye­ket szolgáltatja a franczia közönség­nek. Őszintén ajánlhatjuk a jeles fran­czia lapot olyan müveit családi körök számára, hol a franczia nyelvben való jártasságot még hirlapolvasassal is óhajtják fokozni és gyümölcsöztetni. K10 Ti lit AS SZERKESZTŐ : Dr. KŐRÖS Y LÁSZLÓ. N Y I L T T E R. E rovat alatt köz,lőttekért nem vállal felelőssé­get a s/.ork.) vaskereskedö ESZTERGOMBAN. Ajánlja raktárán levő, a legjobbnak elismert valódi porosz fűtő-szenét, kocsi vételnél, házhoz szállítva méter- mázsánkint I frt 35 krajezárért. Ugyanitt jó házból való fiuk tanulókul felvétetnek. Farbige seidene Faille Fran$- aise, Surah, Satin merveilleux, Atlasse, Damaste, Ripse und Taf- fete fl. 1.35 per Meter bis fl. 7.45 vers. in einzelnen Roben und Siicken- zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik. Depót G. Henneberg (k. und k. Hoflieferant), Zürich. Muster umge­hend. Briefe kosten 10 kr. Porto. HIRDETÉSEK. Scheiber Rezső és társa Egyedüli raktár Esztergomban Q. <" BERGMANN cárból­ÍU rf kátrány kénszappana < sokkal hatásossabb a kátrány­ja. v> szappannál, megsemmisít ok­M O vetlen mindennemű bőrtisztá­a (alanságot és legrövidebb idő CD' co alatt egy tiszta vakitófohér bőrt-J O: képződtek <_ CL Darabonkint 40 kr.-^ff Jl>. —5 Divat és vászon árulói részle!es árjegyzék. ^Széchenyi-tér, gyógysz.-épül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom