Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 80. szám

Héya Tivadar, Schalkhász Ignácz, Bi- schitzky János, Luczenbacher István, Eggenlioffer József, Binettor József, Mattyasovszky Kálmán, Bakay Imre, Binetter Mihály, Wimmer Imre, Prugs- herger József, Köperniczky Ferencz, Szalay József, Hutli Miklós, Havasi Imre, Holdampf Sándor, Forgácli Ágost gróf, Mórász Antal, Niedermann Pál, Renner Dávid, Ridly István, Marczell Ákos, Pisnth István, Mül fii1 József, Schrank Salamon, Nagy Pál, Nedeczky János, Fehér Ferencz, Wargha Benedek, Eggenlioffer Béla, Hartmann Márton, Meisermann Ignácz, Wimmer Fe- cencz, Jezsó Mihály, Wimmer Béla, Saaghv Vendel, Trauner Armin, Maty- tyasovszky Lajos, Fürst Dávid, Hazai Ödön, Zsigmond Imre, Gamerra Arthur Károly báró, Mórász József, Seres János ifjii, Schiller József, Mészáros Károly, Andrássv Gyula, dr. Feichtinger Sándor, Fürst Adoif, Azsalovics Imre, Szánd er István, Szekér József, Maiina Lajos, Nérey Kálmán, Klement Ferencz, Sternfeld Rezső, Málaszki János, Szentes Péter, Stupiczky Béla és Somogyi János.

Az Esztergom sz. kir. városi XVII-ik választó kerület 2-ik alkeriiletében Helcz János választott törvényhatósági bizottsági tag elhalálozásával megüresedett tagsági hely választás utján való betöltésére dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt 1887. évi nov. 15-ike tűzetett ki.

A törvényhatósági bizottság különféle albizottságainak kiegészítése, illetőleg alakítása folyamán az igazolóválasztmányba 1888. évre, Andrássy Gyula, Palkovics Károly, Luczenbacher István, Maiina Lajos és Mészáros Károly választattak meg, a főispán által pedig elnökül Niedermann Pál, tagokul Mattyasovszky Kálmán, Mórász József és Földváry István neveztettek ki.

A közigazgatási bizottságba tiszti ügyészi helyettesül 1888-ik évre Pon- grácz Zsigmond megyei tb. tiszti ügyész jelöltetett ki.

Az esztergomi járási lóavató-bizotf- ságba szintén 1888-ik évre elnökül Gangéi János, a párkányiba Koller Ödön választattak meg, a főispán részéről pedig az esztergomi járási lóavató bizottsághoz becsüsökül Brzorád Rezső, Zsitvay József és Schvartz József, a párkányiba pedig Horváth József, Wimmer Béla és Niedermann Károly neveztetett ki, állatorvosokul petén kinyilatkoztatta, hogy Ausztria jövője csak Magyarországéval lehet biztosítva. Szóval szivére beszélte a fejedelemnek a teljes kibékülést.

Belcredi a kihallgatás végén rögtön fölkereste Deák Ferenczet.

— Folytatnunk kell a háborút minden áron !

— Kössünk békét mielőbb minden áron !

így különbözött akkor a bécsi vélemény a magyarétól.

— Vájjon lehetne-e újabb ujonczozást

keresztül hajtani Magyarországon ? —

kérdezte a mindenható miniszterelnök.

Deák nyugodtan tekintett az aggodalmasan várakozó bécsi államférfiura, a ki már kiujonczozta volt egyszer az országot a szerencsétlen hadjáratra. Azután határozottan, de nyomatékosan igy válaszolt az ország bölcse :

— Több katonát már nem adhatunk, mint a mennyit kiállitottunk az idén. Mert jegyezze meg magának Excellentiád, hogy Magyarországon az anyák évenkint csak egyszer szülnek . . .

A chlumi köd oszlani kezdett. Magyar- ország égboltozatán piros hajnal keletkezett. Ez nem a vesztett csaták vérétől volt piros, hanem hazánk nyert csatájától. A vérontástalan diadal nagy hadvezérét Deák Ferencznek hívták.

*

A hatvan hetes bizottság megcsinálta a kiegyezést. Nagyon emlékezetes beszédet mondott akkor Nyáry Pál a kiegyezés

dig az esztergomi járásihoz Simontsits Dezső, a párkányihoz Milánovits Antal állatorvosok osztattak be.

A jegyzői szigorló bizottságba a következő három évre Mattyasovszky Kálmán és Niedermann Pál választattak be.

A megyei tiszti nyugdíjalap igazgató-választmányiba szintén a következő három évre Major István, An - drássy Gyula, Reviczky Gábor és Gangéi János lettek beválasztva, a törvény- hatóság kezelése alatt levő pénztárak vizsgálatára hivatott küldöttségbe pedig Mészáros Károly elnöklete alatt Reviczky Gábor és Frey Ferencz bizottsági tagok.

A közigazgatási bizottságból ez év végével kilépő öt tag helyett a következő egymásutáni két évre szavazatlapok által Boronkay Lajos, Frey Ferencz, Mattyasovszky Kálmán, Mészáros Károly és Major István bizottsági tagok lettek megválasztva.

Kottra János és Tölgyessy Ferencz elhalt községi jegyzők özvegyeinek a községi és körjegyzők nyugdíj-alapjából kérelmezett nyugdíjjal való ellátása iránt kedvező intézkedés történt.

Az 1888-ik évi utépitészeti költség- vetés 37,576 frt bevétel és ugyanannyi kiadással állapíttatott meg, melyből Mercz Imre kir. főmérnök részére 800 frt ufiátalánv, a járási úti biztosok részére 600 600 frt fizetés 120 —

120 frt lakbér, 32 — 32 frt iroda-átalány és 200 - 200 utiátalány, valamint az iroda fűtésére 35 frt lett megálla- pitva. Az utkaparók közül a két központi 18—18 Irt, a többi tizenöt pedig 15—15 frt havi fizetéssel javadal maztatik.

A megyeileg fpntartandó útvonalak a következők lesznek : Dorogh-kirvai, Esztergom - doroghi, Esztergom - tát hi,

Táth-bajnai, NyergesujfaIn-bajnai, Süttő- bikoli, Szentgyörgymező-dömösi, központi, Párká ny-bény i, Párkány - nána- i ndóházi, Párkány-k ö v esd i, Nán a-ind ó- ház, Muzsla-bátorkeszi, Köbölkút-Bátor- kesz-madari, Nána-indóház-köbölkút-kis- ujfalu-kürthi, Köbölkút-farnadi, Kőliid- gyarmat-köbölkúti, Muzsla-dunamocsi, Kis-bény-farnadi.

Egyéb közérdekű, de csekély terjedelemre szorítkozható tudósításunk keretéből kimaradt tárgyak elintézése után a Deák Ferencz emlékszobrának leleplezésére távozott főispán és alispán

ellen. Kapós szarvas okoskodással azon kezdte, hogy a kiegyezés után mind Magyarországnak, mind Ausztriának független törvényhozással s független miniszter um- mal kellene bírnia. Ki fogja akkor a közös minisztériumot kinevezni ? Az osztrák császár megsérthetné vele a magyar király souvairen jogát s a magyar király a közös kii evezéssel az osztrák császár hatalmi jogkörébe lépne. Nagyon sok baj lesz belőle.

A hallgatóság feszült várakozással nézett Deák Ferenczre, a ki csakugyan olyan nyugodtan ült a helyén, mintha igazat adna Jókai humoros aggodalmának:

— Hát ki talál erre kadencziát ?

Deák Ferencz fölemelkedett. Mindenki leste a megszólaló orákulumot. Jóságos komolyságéi arczán pajkos mosoly czikázott végig, de csak egy pillanatra. Ismét nyugodtan, sót ünnepélyesen tekintett végig a nagy bizottságon, azután igy szólott :

— A mi az előttem szóló szónok ur aggodalmát illeti, arra én nem tudok egyebet mondani, mint csak annyit, hogy bízzuk a magyar király és osztrák császár közt fölmerülhető kritikus állapotokat ő Felségére, a ki bizonynyal arra fog iparkodni, hogy ilyen kérdéseket a magyar király és az osztrák császár «egymás között» intézzenek el.

Az egész terem mosolygott s a nevető bölcs jótékony verőfénynyel világította és melegítette meg a hires hatvanhetes bizottság további tárgyalásait.

Dr. KŐRÖST LÁSZLÓ.

(Vége köv.)

távollétében Andrássy János főjegyző elnöklete alatt tovább folytatott közgyűlés a déli órákban véget ért.

Emlékezzünk régiekről.

(Az esztergomi ötvösök czéhszabályai 1529-böl.)

II

Másodszor.

Hogy az olyan Mester, a ki ezüst művet mivel, tartozzék a müvet két avagy több Mesterekkel a Czéh Mesterhez meg próbálásra vinni, és minekutáuna megpróbálják, és jónak találják, Czóh Mesterségnek Petséttyét nyomjak reá ; ki illyen betű és illyeu formájú :SYC.

Harmadszor.

Hogy csak edgy Mester is a Rezet meg ne merje aranyozni, az hamisságnak el távoztásáért; se penig az üveg követ az Aranyban be ne csinállya, mert valaki ezt miveleudi, az ő Mesterségétől meg tosztatik. Azonképpen bűntettessék, ha valaki ő művére liamiss avagy áll petsótet nyomna.

Negyedszer.

Valamely Jövevény, avagy szolga ezen Mesterségben lévő az mi városinkba béjövend, tehát az olyan tartozzék az Mesterek közzül edgyet edgy egész esztendeig szolgálni, hogy jobban mind híréről, s mind erkölcse felől, és az ő mind szélivel járásábann való dolgairól bizonyosabak lehessünk. Továbbá, hogy ha az illyenn Jövevény, avagy szolga Mesterré akar akarna lenni ; tehát tartozik az ő jó hírének, jámborságának bizonyságát, és a hol tanult, a Czéh Mestereknek levelét adni, és a Nemzetiség Levelét is mutassa meg; melyet mikor elő ád, azutánii az ő Mesterségének és Tudo- niánnyának meg mutatására csinályon Mester-remeket, tuuniilik: edgy bokor Kupát edgy helymes Petsótet és edgy arany Gyűrűt, kiben csinállyon hat avagy nyolez szegű kővet; úgy hogy : a kő alatt való folium alá a viz ne hathasson: hol ezt meg nem tudná csinálni, méltatlan légyen a Mesterségre, adjon a Czéh ládájában 8 forintokat, avagy egy Gira ezüstöt végezetre, a Czéh Mester ez ilyen embertt tartozzék bé Íratni, a mi Polgár-társaságunkban, azután az Eötvös Mestereknek edgy jó ebédet adgyonn és az ő Mesterségének edgy esztendeje után meghúzásul lyon.

Eőtődszőr.

Hogy edgy Eötvös Mester is a Czéh kívül ne mivellyen, minekelőtte a szolt gálatbann, adófizetésben,, és Mestereknek társaságokban nem számi általi k ; ha ezt műveléndi, az ő Mesterségétől meg íosztassék.

Hatodszor.

Hogy edgy Mester is az mi Eötvös Mesterink kívül az Uttzákon avagy Piaczonn Ujj ezüst marhát ne árullyon ; hanem tsak a szabad sokadalombann ; mert ha efféle marha találtatik, két, felé, a Biró részére, és a Mesterekk részekre osztatik.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— 0 Felsége, a Király névnapja alkalmából a főszékesegyházban Pellet kanonok pontifikáit. A királyvárosi plébánia templomban mondott misén részt vettek az állami, a megyei, a városi tiszviselők valamint a helyőrség tisztikarának képviselői is. A megyeházán egész nap a nemzeti mellett a megye színe, kék és fehér lobogó lengett. A városházát a nemzeti színek mellett a város színei, kék és vörös lobogó díszítette. A benezések székhazán is nagy nemzeti zászló jelezte az uralkodóká z ü nn ep ét.

— A föszékesegyház sekrestyéje a tűzvész után már teljesen helyre van

,állítva, ugv hogy ő Eminencziája a he rezeg prímás a teljesen restaurált sekrestyét már tegnap meg is tekinthette.

— Fölszentelés. Má j bit h Gusztáv grófot, Székhelyi gróf Majláth György főispán ur ő méltósága ücscsét ma fogja ő Eminencziája a primási palota kápolnájában fölszentelni. Az ünnepen a főúri család több tagja is jelen lesz. Az uj misés pap első miséjét Zavaron fogja mondán (és nem Zohoron, mint több napilap tévesen közölte.)

— Október hatodika. A szomorú emlékű nemzeti gyászünnepen, ma a honvédegyesület közgyűlést tart s utána testületileg az aradi tizenhárom vértanú gyászmiséjére a ferenczesek templomába indul.

— Patera Adolf a prágai cseh múzeum őre magyarországi tanulmány- utjában a primási múzeumot is behatóbban megteld n tette,

— Orvtámadás. Sajnálattal vagyunk kénytelenek a helyisajtó hasábjain egy olyan botrányos ügyet részletezni, mely a maga nemében páratlanul áll s élénken emlékeztet Zágrábra. Az igazságnak megfelelői eg teljes tárgyilagossággal beszéljük el az esetet. A Zenei Kör szombaton este ugyanis alakuló közgyűlést tartott, melyre a meghívásokat azonban nem az egyesület elnöksége adta ki. A Fürdő vendéglőben levő egyesületi helyiségbe összegyülekezett tagokat Prokopp Gyula háznagy fogadta. Az értekezleten is ő elnökölt Rónay Gyula elnök ur súlyos botegsége miatt. A tárgyalás elején senkisem sejtette, hogy milyen kínos botránynyal fog az végződni. Alig végezte el Prokopp Gyula háznagy az ő bevezető beszédét, még mielőtt újjáalakulására hívta volna fel a tagokat, azt proponálta,

| hogy válaszszák meg Rónay Gyula urat, ki az egyesület érdekeiben sokat áldozott, érdemei elismeréséül örökös tiszteletbeli elnöknek. Senkise akarta Rónay Gyula ur érdemeit a Zenei Kör iránt juialmazatlanul hagyni, de az alapszabályok teljes mellőzését sokan helytelenítették és Prokopp Gyula indítványát kifogás alá vették főleg alaki szempontból. A Zenei Kör azon tagjainak, a kik az indítványt nem akarták egyhangúlag elfogadtatni, illetve módosítani akarták, tolmácsa Szató Gyula kir. aljárásbiró ur volt, a ki az egyesület megalakulása előtt fölmerült indítványt, úgy a hogy az keletkezett, nem ajánlotta elfogadásra. Felszólalása teljesen méltó volt az ügyhöz, a körhöz s a maga állásához. A mint Prokopp Gyula háznagy észrevette, hogy propositiója nem megy keresztül egyhangúlag, indulatosan fölkelt s elhagyta az elnöki széket s ezzel az egész közgyűlést megsértette. Távozása után nemsokára levél érkezett dr. Palkovich Jenő ügyvéd úrhoz, melyben Prokopp Gyula azt jelenti, hogy kilép az egyesületből s tagsági diját mellékelve, megszűnik- a Zenei Körhöz tartozni. Az értekezlet Prokopp Gyula eljárását nem helyeselte, de azért tovább tárgyalta a napirendre került egyéb egyesületi ügyeket s Prokopp Gyulát távollétében ismét ház- nagvgyá választotta. Értekezlet közben Prokopp Gyula magához hivatta le a kávéházba dr. Wipplinger Ödön bírósági jegyző és Geiger Endre fűszer- kereskedő urakat s előttük teli torokkal kiabálva, oly illetlen és sértő szavakat használt a melyeket e helyütt reprodukálni Szabó Gyula kir. aljárásbiró és dr. Wipplinger Ödön kir. aljegyző urak iránti tisztelet tilt. A megjelent tagok első dolga volt csititania düköngőt, de mindhiába. A hiúságában halálosan sértett egyén nem ismert határt féktelen szitkozódásaiban s az egész kávé-