Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 25. szám
Ke ijedjen meg a tisztelt olvasó 1 Nem ilyen drága artézi kutat akarok én javaslá'ba hozni; vannak ezeknél olcsóbb fakasztottak arlezi kutak is, melyek úgy szólván házi erővel előállit- hatók. Hiszen a szontirás szerint Mózes vesszejével és a monda szerint szent László király kardjával fakasztó tak a sziklákból forrásokat, melyek semmibe sem kerültek ; kétségkívül azért, mert oly helyeken nyittatnak meg, ahol rejtett vizerek léteztek, — a mi egyébiránt semmit sem von le ezen cseleknek ez emberi felfogás rendes mértékét meghaladó esudaszerüségéből. A legutóbbi évtizedekben egy Richard nevű franczia abbé járt ismételve Magyarország különböző vidékein, ki növénytani ismereteivel, a vizenyős altalajt, kedvelő növények előfordulásából, nagy biztosságai jelölte meg a pontokat, hol földalatti vizerek nem nagy mélységben voltak találhatók és u;mutatásai, vizszegény helyeken is legtöbb esetben kielégítő források megnyi ására vezettek. Ezen kívül a talajvíz kinyomozásának még számos egvébb módja ismeretes a tudományban, valamint a gyakorlott kútmesterek és kútásók előtt melyek a föld alatt rejlő vizerek előfordulását kisebb nagyobb biz ottsággal már a föld felszínén kim utalják. Legbiztosabb vezérfonalat szolgáltatja azonban a talajvizek felismerésére a földtani viszonyok tanulmányozása, az ismert adatok egybehasonlitása s az ebből vont helyes következtetés. A természet nyitott könyv, megmuta: mindent, amit az ember ismerni óhajt. Ezen tárgy kellő megvilágítása végett azonban egy rövid áttekintést kell előrebocsátanom a vidék földtani alkata fölöt', a mennyiben az a vízrajzi viszonyok alakultára befolyást gyakorol. BURÁNY JÁNOS. ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE. (Esztergom város és vármegye egyházi és világi irói.) XXIII. Klimstein (Kőhalmy) J ó- z s e f segédlelkész Esztergomban, jelenleg gymnasiumi tanár Nagyszombatban. Szül. 1843. febr. 14. Irodalmi művei : XIY. Benedek. Tanulmány. Id. Tan. 1865. »Politikai eszmék kér. szempontból.« P. Hirin. 1867. Irt még több czikket, értekezést. Önálló művei: »Udalrik pápai zuáv.« Esztergom 1866. »Az egyház a szabadság 1 égkörében. <?. Észtérgom 1869. » A divatos nevelés és következményei.« Esztergom 1870. Az »Is.ván bácsi« naptár szerkesz ője. 1871. K ii a u z N á íi d o r esztergomi kanonok, m. akad. tag ; előbb kápta- 'ani könyvtárnok Esztergomban. Szii;. 1831. okt. 15. fölsz. 1854. deez. 7. Irodalmi művei : »Chronicon Hungaroruin Posonietise.« U. M. Muzeum. 1855. »Bo'dog Cháky MAdczró'.« R<- ligió 1856. »A M. Tudományos Értekező« szerkesz ője. 1862. A »Magyar Sion« szerkesz ője. 1863—70. »Momimenta Ecclesiae Srigoniensis.« »Az 1737. orsz ggyűlés vcgzeményei.« »Az arany bulla.« »Okmányka’ászok.« »Válaszul Rimely Károly adalékjára.« »Az esztergomi Corvin cod''Xek.« »Kortan.« Hazai törénelmünkhöz alkalmazva.» Jelent meg tőle még számos történelmi dolgoza .« N a g y 111 u in inát szén -Fe- rencz-rendü házfőnök Esztergomban. Született 1833. máj. 17. Szent fesz - dei a »Falusi Prédikációk« ez:mii szakfolyóiratban jelentek meg. Zádori János hittudór, eszúrgom' kanonok. Szül. 1831. nov. 6. iö sz. 1854. decz. 7. Min: az esz ergom> papnevelő intézetben theologiai tanár, irodalmi munkásságáról országszerte ismeretes. Irodalmi működése Dr. Major István Bibi. 41 —12. lapon van fölsorolva. M á r k u s z Gyula érseki titkár, majd esztergomi kanonok s mint ilyen közp. papn. intézel i igazgató Budapesten. Szül. 1825. szép;. 7. fölsz. 1849. márcz. 21. Iroda'mi művei : Egyházi, szépirodalmi értekezések, útleírások, elbeszél ések, jellem rajzok. A külföldi szemle Írója. Religió. 1855. Viszolajszky Károly papnövendék Esztergomban. Föl szenteltetett 1 868. aug. 2. — Iroda'mi műve: »Isten ujja.« Ford'tás. B r e z n a y Béla hi. tud or, segédlelkész Esztergomban, később a- nulmány felügyelő a bpest.i központi papnevelő intézetben; jelenleg egyetemi tanár Bpes.en. Iroda'mi működése : Magyar, latin költemények, hírlapi czikkek, értekezések, életrajzok. (Folyt, köv.) PERGER LAJOS. külömbféle tudositások érkeztenek már hozzám, minekutánna azonban tisztában tudom leltemet, nem érzek kötelességet egyre sem felelni. Nagyságodnak legközelebbről kelt kérdezősködésére mindazonáltal megfelelek a dolognak világosan való megmagyarázására. Egyébiránt bezárom episztolámat, néhai Gyöngyösi poétánk emez ösmé- retes soraival, hogy : Kiket Hymen kötött örök szövetségre Isteni áldással teljenek mind végre ! Nagyságodnak irántam való nemes hajlan- landóságát kikérve, irtani Istenhátamögött Karácsonyhava húszadikán. Az Isten szolgája Monostory Kér. János plébános.« Kovács László kezet csókolt az öreg papnak nemcsak a levélért, de azért a jó indulatért is, melyet csak most olvasott ki belőle, már mint hogy az öreg ur több zaklató levélre nem is felelt. — Hát már nyomon lennének az üldözök ? Vagy csak tapogatóznak ? ! — kérdezte magában. A levelet pecsétviaszszal zárta le s egy gyalog postással elküldte az utolsó posta- állomásra, mely épen négy óra járásnyira esett. Azután jóságos mosolylyal mutatott egy csomó elfakult kéziratra. — Lássa édes öcsém, magam is foglalkozom ám olykor-olykor a tudományokkal. Néz./.'! csak ezt az Írásomat most magára bízom, hogy m ijd egykoron ki nyom tat,i tassa. Talán meg fogja érni a nyomtatóbeli festéket. A ezime meg a taitalma ez : — Házi Kertész. Az az hasznos és tapasztalásokkal erősittetett oktatás mint kellessék hasznos gyümölcsös fákat és elkerülhetetlen konyhabeli zöldségeket szembetűnő haszonvétellel nevelni. Több okos auktor útmutatása szerént öszvefoglalta és jámbor híveinek ajánlja az istenhátamögötti plébános. — Főtisztelendő ur óhajtása szerint fogok cselekedni. Adja Isten, hogy ezt a hasznos munkáját nemsokára nyomtatásban is olvashassa. A kis menyecske odahaza épen Kálmán- kát tanitgatta az első lépésekre, mikor Kovács Laczi az érdekes hírekkel az udvarba lépett. — Hallgasd csak meg apus a kis Ka- lamnst, már megtanulta, hogy mi a te neved. — Milyen jó nyelvmester vagy te kis galambom ! A gömbölyű gyerek, a ki araphaeli six- tini madonna képén alul balra egy tüttüs angyalka képében is meg van másolatban, gödrös kis karjaival s rózsaszínű kezecskeivei átfogta a boldog ember térdét s mosolyogva mutatta be az első tudományát. Csak egyetlen egy szóból állott: — Pa-pa! Hanem meg is fizette azt az édes szót rögtön száz csókkal is, a miből a fele a nevető nyelvmesternek jutott ki. — Hát már levél is érkezett Nagyváradról — kezdte végre a nagy újságot/ A dömösi ámitások folytatása. Dömos, márcz. 26. Minthogy, az alább kivon a bau leirt, hazugságokkal teljes ponyváit odaírni termék Dömösről és pedig névaláírás nélkül van kel ezv y szükségesnek v. - tem eHene ' felszólalni, nehogy enne szerzőj ír valaki Dömösön keresse. Muzsikáé, a fanatikus csizmadia ró ennek a szerzője, mert egy hozzám int zet anonym ’ev lnek s Húsa az ő hőhor os eszme járatát világosan eláru’ja, eg - szén hason!ó ezen röpiralóhoz, mely szinte majd minden kifejezéseiben e;- ej i a is/ta gondolkozás onaIá-, sőt egyes ki'ej z sek lö’-Yi t sen meg; győznek mindkettőben. 0 szokta Dömösön létekor kitenni röpiratkáit is a sz. fánál az á tál ho ot simuhíriumok élőit, hol a zu án a besze.de t a’amizs- nát zsebre rakja, azon ezim a at , hogy ez az ő Máriája keres e és nem másé. így most is messze vid kről — az habom a’fő dről — kü dözge i vallásos kifejezésekbe burkolt liazud- ságai az e árusító aktiak Dömösn, azon ez 'zat.al, hogy fentarsa összeköt e; se;t, - termószetesen — nem ingyen, hanem jó pénzért. A repira* czime követ' ező: »Döinös, 1885. Legújabb csoda és két zarándok tört note és a Szűz Mária ereidéin Dömösön. Budapes . Nyom. Bar a- li.s Imrénél. Eszterházy-u cza 12.« »Sz. Lélek helységében, özvegy Majomé házában bizonyos csa'ád egy nyolezvan évig a földben elrej ott képet talált. Ez élőt két zarándok imádkozván, hogy Sodorna és Gomorha bűneiben sinlődő Szob, Szebe, Geny (ta’án Zebegény ?), Nagymaros, Bog- dány, Verőcze községeket és a szeg ny magyar nemzete, a Szűz Mária védje és mutassa meg magái, hazájukban Dömösön. Csakugyan egy bükkfának hol egyik, hol másik ágán, majd mint lourdesi, majd mint s'mári. majd mint máriaczelli kü önféle sziliekben megmutat a magát Dömösön is. Kiment a fához a dömösi zsidó aíiitó is az iskolás gyermekekkel eg'sz napon át imádkozni, mer azt hire, hogy e\jö t az ig r Messe s. A reVríná u- sok is mindene e goiido atokba estek, mert hát ujboidkor mindég meg szokott jelenni, néha hat ezer ember jelenlétében; csak a visegrádi meggon- do'ct an németéi, iárták meg. kik mi— Tőle kérdezte a kis mama és..gyöngéd pir futotta át szép arczát. — Tőle. A; t kérdezte a plébánostól, hogy összekel tünk-e s az öreg ur hivatalosan meg is felelt neki. — Már most megtudta, hogy hol vagyunk és mint vagyunk. — Nincs mit szégyenkeznünk miatta — felelte a fiatal apa. Csak az öreg anyóka nem tudott még egészen lelkesülni az ismeretlen nagyapó megérkezése reményén. Nagyon jól esett ugyan neki, hogy a teljes kibékülés megtörtént s ezzel a boldog pár hollétének titka is feltárult, hanem azért bizalmatlan- kodó fejcsóválással tette hozzá: — Késő már akkor jó éleibe fogni, mikor már nagyon közel állunk a sirhoz. — De mégis jobb édes anyám későn, mint soha. — No jó, hát veletek örülök magam is a nagy apó megérkezésének. Azt mondja Laczi, hogy nagy ur az. Hát ha még oly nagy ur lenne is, csak lesz ura, a ki nem ereszti ide rögtön tél idején. Még a kis dundus is beleszólt a beszédbe. Maga magának tetszelgett vele, hogy egymás után háromszor milyen pompásan kitudja már mondani, hogy — Papa, papa, papa ! — Tanítsd meg most már édes galambom a mi kis gyémántunkat annak a nevére is, a ki nemsokára el jön ide a mi boldogságos kis galambfészkünkbe! (Folyt, köv.) dőn a fa tetején várták a jelenetet, a fa a-at , az asztalon, két gyertya közö t pillan ván meg a Sz. Máriát, u ána kapkodtak ; a többi németség pedig neki rohanván kiáltották : fogjuk meg, fo.juk meg, vigyük haza magunkkal ! erre e'tűnt, de másnap a ca ropogo t ala ta, meghasadt es szemlélhető lett a Sz. Háromság, a sz. Saeramentom, és ő maga arany ónnson.« Előadja a. röpirat »hogy már negyvenöt év előtt Dörnös a gyermekek kedves bucsujáró helye volt; va- 1 amint az is, hogy hajdanában a „pré- pos -kút“ igen gyógyitós (?) volt, de he emeu.ék; aki betemette azonnal világ alnntiá le t. E’őadja, hogy ha a nép nagy sivalkodással rohan neki a Sz. Mária nem szólal meg, hanem i ha csendesen lesznek, tenyérnyi nagyságú csillagok jönnek elő a földből és az emberek között röpdösnok. Oh áldott látás! Egy marót.hi asszony midőn azt kérdezte: mit jajgatnak? azonnal összerogyott, a szél megütötte es ö öd napra meghalt. Aki nem hiszi, kérdezze meg I ekete Pétert Maré thou, ez martyromságot fog érte szenved ni.« Következik ismét egy czim : »És most megint 1886. évben a drága Mária jelenete a fán.« Ez alatt elő- ada ik, hogy Dörnös az egész világon a legnagyobb csodahely ; egy paradicsomkor ; kertésze sz. Domonkos atya, ki könyhullatásával ön.özgeti a fát; a repedés a drága Mária fájdalmait innta ja, örömeit az arany sugarak. Ezu án következnek a betegek gyógyulásai : egy szélütött kövesdi vak a fánál visszanyerte szemelátását. Egy dagana bau és más betegségekben szenvedő meggyógyult. Egy sebes lábú asszony, kií. három orvos három évig gyógyított, visszanyerte egészségét. A kút csodaerővel hír, mert a kik ebből ttak, belőle haza,vittek és kilenczedet arto tak, kiLenczed napra meggyógyuljak, mi után a megkékült vízben a b. Szűz is Iá ható lett. Akinek a víz égé:te (a ;orkát?) eltol megszűnt ége- t se. A kövesdi ki nem mondhatja örömét; hozzá, tesz5 végre : igen szép fakápoína, csodálatos kegyelem hely!« Eddig az álnok, ravasz ámító, kinek mindeddig szabad szóval és iratok terjesztésével a. jámbor népet fanatizálni. És mindezekhez csak azt Írom felvilágosításul, hogy már igen régen tet- tem jelen lést az egyházi hatóság előtt, minek következtében a szolgabirói híva al betil otta ugyan a pénzszedést, széthontat a a bálványozok hamis oltárait, hanem az erélytelen eljárás miatt vájjon mi lett mindennek sikere ? Az, hogy egy nagy fabódét építsél tek a fa mellé és pénzt szednek ugyan ezen helyen, mivel megkínálták magát a ti'takozó plébánost; nevezetesen folyó hó 13-án két asszony jelenvén meg előtte, kijelentették, hogy ők egyenkint tíz- iz forintot kezelnek azon pénzből, mely a fánál szedetett és igen szeretnék reám hízni, de minthogy a tilosán szódé t pénz, csak tilosán kezelte.hetett volna általam, el nem fogadtam. Ha a fana izálás nagyobb mérveket fog öl eni, nem fogok késni plébános! jogaim érvényesítésével ott, hol az ámitéka' és részvevőket nem kérni, hanem büntetni szokták. Egész az ország házáig! NEDECZKY GÁSPÁR, dömösi plébános. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. A jó könyvök kibékítenek a rossz emberekkel. * Egy jó könyv többet ér eg\ ostoba embernél. *
