Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 20. szám
dozárrá szenteltetett 1823. szept. 19. Irodalmi műve : »Szent beszéd sz. "Benedek napjára. Pázmány füzetekben. 1859. « Fábián János az esztergomi papnevelő intézetben tanulmányi felügyelő, plébános Szemeréden, Esztergomban, jelenleg érsekujvári plébános czimzetes kanonok és zsinati vizsgáló. Szül. 1832. jan. 20. fölsz. 1855. márcz. 14. Irodalmi művei : »Gróf Nádasdy P. Ferencz kalocsai érsek életrajza.« »Első vagy is N. sz. Gergely pápa lelkipász orkodási könyve.« koszorúzott pályamű. »Fele’et egy tizenegyéves levélre.« »A vatikáni zsinat sz. beszédekben.« »Lippay György észt,, érsek életrajza.« »A Jézus társasága különös tekintettel hazánkra.« »Kalászok a magyar egyh. történelem mezején.« »A szentmise áldozat.« »A szentirás világiak kezében.« »Haeresis és Schisma.« »Házasság vagy csalt pá- rosodás.« »Egy ifjú levelei édes anyjához.« »A cselédek védszentje.» Kath. Néplapban. »Szent Ágoston, Sz. Gergely, Kopácsy József életrajza.« Ifj. Plutarch. »Alsó-Szemeréd, Visít, Gyerk, Pereszlény, Egegh, T. Zsember, Börzsöny plébániáinak története.« M. Sión. »Egy fontos tanóra. A szepl. fog. sz. Mária.» Népn. Közi. »Két testvér.« Beszélj" István bácsi naptárában. »A magyar egyház, mint népnevelő.« Tan. Lap. Jelent még meg tőle számos cziltk értekezés, életrajz és sok szent beszéd. 1860, M e s z 1 é n y i Gyula kanonok és papn. intézeti igazgató Esztergomban, szül. 1822. jan. 22. fölsz. 1854. júl. 27. Irodalmi művei: Számos értekezés, cziltk és hirlapi levél, önálló művei : »La Saletie.« A boldogságos szűz Mária mint fájdalmas anya megjelenésének leirása Erancziaországban a La Seiet te hegységben. N e d e c z lt y 6 á s p á r dömösi plébános, szül. 1822. ápr. 26. fölsz. 1845. jun. 30. Irodalmi művei: »A klubbokról.« Észt. Ujs«. 1868. »Végre keli-e hajtani a népiskolai törvényeket.« Szab. Egyh. 1871. »Visegrád hajdan és most.« Bir. Szab. Sajtó. 1872. Önállóan megjelent: »Vasár-és ünnepnapi Egyh. Beszédek.« Pest. 1860. »Dömös története és újabb leirása.« (Folyt, köv ) PERGER LAJOS. N \ aktörö zökkenések utána kocsi végre a dunai hid elé érkezett.- Ettől a percztől függ minden! — szólott Pócsy Gábor uram s kitekintett az ablakon. A hintó lassan döczögött. Egy révész a lovak elé lépett. Már nem lehet. Nyitás van ! — Bocsássanak csak át, még bent vannak a h ifiosztály ok! — kiáltotta ki Kara bácsi. — Nem lehet no ! A kocsi megállói; s a hid két osztálya csakugyan kinyúlt. A vörös lámpások gyorsan leúsztak. Már most akár ki is szállhatunk. Ez már nagy veszedelem! Rosszul kezdődik ! — Mindennek vége. A madarászok, a kik a kiröpült galamb után indultak legelőször leverten léptek ki a kocsiból s a világos révész szobába mentek. A vinczellér olyan kacskaringósat káromkodott, hogy tizenkét huszár nadrágra is elég lett volna sujtásnak. A révészek szobájában két álmos ember ült az asztalnál s piszkos kártyákkal verte agyon az időt. A falon egy túl ipán tos óra ketyegett s a szoba végiben két haragosan morgó kutya indulatoskodott. — Csibak, Csuhó, csitt 1 Adjon Isten ! mondta az egyik révész, a ki a három furcsa öltözködésű urat meglátta.- Mikor indul a legközelebbi vonat? — kezdte Kara bácsi a madarászatot. Egy fertály tizenkettőkor. Már mint Pestre tetszik érteni ? — Akárhová. Városi közgyűlés. Jól kibélelt 32 tárgy volt a napirendre febr. 28-án kitűzve és uram fia, alig két órai diskursussal mind a lurminczkét darab tökéletesen le volt tárgyalva. Azt hitte volna az ember, hogy nem is városi, hanem a megyeli zott sági közgyűlésen van. Az előadók sorba olvasták a tárgyakat, a polgár- mes er meg sorra mondta ki a ha'áj rozatot »Nem szólal fel ellene senki, elfogadta ik«. Csak a jó Murát i fe er óhajtotta volna a tisztelt, képviselő urak becses figyelmét néhány perezre igénybe, hanem hiába, az egyszer ő : rajta is megesett, hogy elkése t, az a irgalmat nem ismerő s a már egyszer kimondott elnöki határozat olyan mint, a halál, nem válogat senkit, hanem szépen lecsücsülteti az embert. Egyetlen tárgy, ami némi vitát, idézett elő, az Vitái Kornél borászati és gyümölcsészen vándor tanár kérelme volt a városi major melletti faiskola, lárgyában, mely akkörül forgott; váljon meghagyassék-e továbbra is Kaau reál tanár kezében, avagy á.tadassék Vitáinak, ki az ojtásban az elemi iskolás gyermekeket tanítani köteles. Az elnöki széket 9 órakor Dr. Helcz An'al polgármes er foglalta el. Ki mielőtt a napi rendre került volna a. sor, Meszéna János, Szilva Ignácz, Dr. Fehér Gyula, Cserép Ignácz és Viszolai János képviselőket felkérte a jegyzőkönyv hitelesítésére. Főispán úr ő méltóságának azon értesítését, hogy a sörmérési jog bérletének hat évre történt meghosszabbítása tárgyában hozott közgyűlési ha á- rozat, melynek alapján Rudolf Mihály bérlő éven ki nt 2100 frtot fizet, továbbá a »Fekete sas« épületben Groszmann Adolf bérlő által bírt bolti helyiségek bérletének 1888. évi September hó 29-től számítandó három évi meghosszabbítása felsobbileg jóváhagyatott, egyszerűen tudomásul venék. A megye törvényhatósági bizot sá- gának 266. és 267./S6. sz. a kelt s a községehről szóló 1886. évi 22 c. ez. éle.beléptetése s ennek folytán alkotandó szabályrendeletek tárgyában hozott határozata következtében Dr. Helcz Antal polgármester elnökle e alatt, Takács Géza főgyző, Dr. Föld- váry István h. főügyész, Brenner József, Burány János, Dóczi Antal, Dóczy Ferencz, Dr. Fehér Gyula, Frey Ferencz, Maiina Lajos, Marosi József, — Csak az az egy indulás van Pestre egy fertály tizenkettőkor. — És hány óra van most? — Hászen csak utaznak az urak vagy mi? Egyiknél se volt óra. — Három fertály tizenegy már elmúlt! — felelt a révész. Akkor még elég jókor jöhetnénk. Csak már a hidat kötnék be ! Kara bácsi szivarokkal kezdte traktálni a révészeket. — Láttak-e ma este egy kocsit erre vágtatni? — kérdezte a megnyájasodott embereket. — Láttunk. Egyetlen egy hintó ment át a hídon, hanem veszekedett gyorsasággal. Aszongya a Józsi pajtásom, mikor már keresztül értek a hídon: hátha valami úri zsiványok! — Olyan félék voltak bizony. — No, akkor jó utón járt a praktikám. — Nem ment több kocsi erre? — Már ki fog az ilyen menydörgős menykös időbe utazni, ha csak nem muszáj ? A madarászok megint az órára néztek. Pont tizenegyet ütött, mikor a hídon ismét járni lehetett. Újra neki mentek a sötét éjszakának. A kocsis folytonosan vagdalta a lovakat s András a, bakon folytonosan becsmérelte a macskákat. Végre nagy kínszenvedések után megérkeztek a pályaházhoz, ügy ugráltak ki a kocsiból, mintha kilőtték volna őket s a gyors vonat is épen akkor olyan sebesen kezdett megindulni, mint a förgeteg. Niedgnnann Pál és Szilva Ignác/, tagokból álló bizottság küldetett ki, a törvény által elrendelt szabályrendeletek elkészítésére. Egy uj megyei alszámvevői állás szervezése tárgyában hozott megyebizottsági ha ároza tudomásul v'te et s közhírré tétel végett a bird,* ő áillára kifüggesz etni rendel.cet;. A közutakon gyakorlatidé rendőrségről szóló szabályrendelet mihez alvásul a kapitánynak ada of. ki. A megye bizo ságának azon ha á- rozata, — mely szerint a törvényhatósági r ndes közgyül'sek minden év april cs September havának utolsó előtti napján tartatnak meg — tudóin avul vétetett. A leányiskolái helyiség háború esetére a vörös kereszt-egyesületnek kórházi czélokra, minden vita nélkül egyhangúlag átengedtetett. Köve kezett volna a katasteri részletes felmérés költségének fedezésére felveendő 6000 prf kölcsönnek névszerinti megszavazása, hanem a törvényes szám kétszeri megöl vasasa sem került ki, mire Pach Antal inditványára a szavazás későbbre balasztato t és csakugyan a szűz fe’szólaVis használt, meiv később annyian jöttek, hogy a szava zóknak több mint fele kikerült. Tóth József érsek-vizivárosi bíró, Takács Géza, Dr. Feicb inger Sándor, Lindtner János, mint központ-választmányi tagok letették az eskü:,. Ellenben Bedő József, O’tósy Ferencz, Hoff- i maiin Ferencz meghívás daccára sem jelentek meg s így azok esküteffile a, legközelebbi közgyű ésre halaszta.ott. Az országos képviselő választásra jogosito.t válasz óknak 1887. évre érvényes névjegyzéke lecé.etett; a levéltárba. Az 1885-ik évi országos kiállítás eszfergom a'kerületi bizottsága által a kir. városi iparostaúoncz iskola javára tett 100 fr os alapítványa köszönettel fogad'a. ott. Nagy Ferencz, Kiffer János, Szabó Rácz József és Kis János városi képviselőknek ezen állásukról való lemondása elfogadtatott s helyükbe a legtöbb szava.za ot nyert póttagok hivatnak be. Dóczy Antal kardoskodott a mellett, hogy a lemondás el ne fogad:áss, k, A madarászoknak leesett az álla. — Elkéstünk! — sóhajtották egyszerre. A pályaudvarból beérkező hivatalnokok alig bírták elfojtani mosolyukat. A három hosszú orrú ember méggyökeresedett lábbal állott egy helyben. — Ugyan kérem ki utazott el innen ? — kérdezte Kara bácsi a pénztárost. — Egy szép fiatal házaspár ! — Senki más ? — Senki. Azzal ott hagyta a tableaut s hivatalos közöny nyel tovább ment. — Már »egy szép fiatal házaspár !« — hajtogatta Kara bácsi keserű gúnynyal. És a madarászok visszatelepedtek a kocsiba mogorván, szótalanul szomorúan. András a bakon összeszidta a kocsis egész családfáját s csöpp híja nem múlt, hogy a bajba kapott emberek le nem ta- szigálták egymást a helyzet magaslatáról. így értek haza búbánatosan és kudar- csosan. Akárcsak jól helybenhagyták volna őket valahol. Szégyenkezve, rostéikezve, elfojtott haraggal. Kati nagy örömmel kiáltotta fel a kapu alatt. — Hála Istennek!... Csakhogy már idehaza vannak. A szakácsnő zokogott s a vinczellér megvető pillantásokat mért a fülig maszatos kocsisra, a ki boszankodva rágta a bajuszát, mikor haza indult. Az uj patáliára magához tért Karcsi is. Eöltápászkodott s bement a, visszaérkezett madarászokhoz. Bámuló szemekkel néztek egymásra. különösen Szabó Rácz József nevében nyilatkozott is, hogy a nevezett lemondását visszavonja, hanem a nagy többség azt mondta rá, hogy ilyen dologban nem lebe mókázni. A kéményseprő ipar gyakorlása és a munkakerüleíek, valamint a dijak megállapítása iránt alkotandó szabályrendelet lárgyában tett tanácsi ja.va.s- lr , — mely szerint a város két mun- kakerüle re osztatik és pedig a kis- pia.cz, buda-u cza és dorogi úttól a Duna felé eső városrész lesz az I-ső keni le:, a szőlő felé eső rész pedig a II. kerület, a csukott kémények egyszeri lisz kásáért 8, a nyitott kéményekor. 6 kr. fizettessék, — egyhangúlag elfogadtatott. E tárgynál óhajtott volna Mura ti József képviselő felszóllalni abból az indokból — mint mo11dá — mert ő neki is tanult mes- .ersége a kéményseprőség — hanem elkésett. A város területén háromszög-méreii- leg megbatározott vezér és állópontok- ról készük 1 ajs rom, tudomásul vére- ett s a levéltárba helyeztetett. A katasteri részletes felmérésnek a tényleges bir okállapottal való össze- egyez etóse czéljából eljárt küldöttség jelen ése köve keztében a hivatalos határjárás e1 rendeli etett. A kórházi bizottság előterjesztése alapján : 1) az 1887. évi megállapított kórházi kö'tségvotés tudomásul véletett: 2) Ma kovies-Féja Anna az aggok háziban élelemmel is olláttatni rendel e eh ; 3) Burza Klárának, ki szintén az aggok házában van, azonban eddig élelmezés, nem kapott, ideiglenesen 4 Frt havi segélyben részesül; 4) Prazsampicza Ádámot az aggok házába fel ve. i ék csupán szállásra, majd ha az ő Eminenfiája által tett alapítvány kama ai folyósitta nak, szintén élelmez isbeu is fog részesülni; 5) Va'entovics András.ól — ki várbeli apostol lett — az élelmezés megvonatott, s helyette Dinnyés Klára részesült élelmezésben. Az 1886. évi pörzsölypénz számadásra nézve Viola Kálmán ellenőr a ovábbi felelősség terhe alól felmernie ett. A városi pénztárnak 1886. évi de- ezember 31-én eszközlött vizsgálatáról [felvert jegyzőkönyv — mely szerint a 1 pénz ár te'jesen rendben találtatott. — tudomásul vérei ett. — Te vagy az oka mindennek! kezdte Kara bácsi. — Hát már megint mit fogtok rám? — Te vagy az oka mindennek! Karcsit elfogta a düh. — Beszéljen apám, mert Isten engem, mindjárt baj lesz ! Kara bácsi erélyesen kiáltotta oda: — Fogd be a szádat, kölyök ! Hősködő embereket egy-két találó szóval mindjárt meg lehet szelídíteni. A krakellerből gyámoltalan gyáva ember lesz, mikor az erély beszél hozzá. — Hát mi történt édes apám ? — kérdezte a svihák megjuhászodva. — Mari megszökött a háztól. — A sepletával? — A sepletával. Most pedig ülj le és hallgass ! Karcsi nem jutott többet szohoz. A mit, hallott, az bambává tette. Úgy bámult maga elé, mint a kinek egyetlen egy gondolata sincsen. Másnap reggel Kara bácsi Pestre utazott. Az egész városban villámgyorsan elterjedt a bir, hogy a kis Mari megszökött a háztól. Már a hajnali órákban tudták a tejes asszonyok, a kik kellőképen kisallan- gozva mondták el a szakácsnők nak ; kora reggel tudták már a boly bolyok, a kik bőségesen kiszínezve adták tovább. Úgy hogy az nap nem is beszéltek másról, mint a. rendkívüli e s e m é n y r ö 1. A társadalom hamis moralistáin kívül voltak azonban józan itéletü emberek is. a kik nem azt kutatták, hogy milyen regényeket olvasott a kis Mari, sem azt.
