Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 98. szám

Az a szoros viszony melyet a válla­lat az írók, könyvárusok és az olvasó közönség- közt létesíteni óhajt a figyel­met a tulajdonképen! modern irodalom termékein kívül, a könyvpiaca régibb tárgyaira is kiterjeszti, s a már forga­lomban nem levő munkák vételét és eladását közvetíti. Az Irodalmi Érte­sítő hirdetései közt tért nyitnak azok­nak, kik régibb könyveket keresnek vagy eladásra ajánlanak, sőt egyes ne­vezetesebb könyvek értékének megha­tározására is vállalkozik. Az «Irodalmi Értesítő» igy lesz közlönyévé a ma­gyar amatoiiröknek, kiknek megbízatá­sait mindenkor készséggel teljesíti. Fi­gyelmet fordít ezenkívül a külföldi iro­dalomnak kiválóbb termékeire, különö­sebben peddig azokra, amelyek hazai viszonyaikkal foglalkoznak, vagy ma­gyar Íróktól idegen nyelven látnak napvilágot. Az «Irodalmi Értesítő» kéthetenkint, minden hó 1-ső és 15-ik napján jele­nik meg. Ara az egyes évfolyamot képező 24 számnak bérmentes megküldéssel 1 frt, mely összeg a kiadóság nevére czimzendő. Ä lap hirdetési rovata, a tnlajdon- képeni könyv hirdetéseken kívül, alkal­mas terjesztési közegül kínálkozik a könyv előállítása körül alkalmazott, összes művészeteknek és iparágaknak, ezért romélhető, hogy a vállalkozás szélesebb körökben is helyesléssel és buzgó támogatással találkozik. A magyar értelmiség érdeklődése bizonyára föl fogja karolni az «Iro­dalmi Értesítő» jövőjét. A NŐKRŐL S A NŐKNEK, A szívnek ünnepek kellenek, hol érzel­meinek egész pompáját kitárhassa. Legyen viszontlátás, vagy kiállott veszélyek után öröm, mindegy ; a szívnek remegni, dobogni kell, hogy éljen ; a nyugalom : halál. Eötvös. * . A szív ugyan sokszor tévútra vezeti az embert, de inig az beszél, mindig érzést árul el s az érzés mindig a nemes önzéstelenség tolmácsolója. Ez mentsége a szív botlásai­nak. Nem lehet ugyan büntelennek nevezni a szív könnyelműségeit, de sokkal kár- liozatosabbak, vétkes ibbek azon botlások, melyeket az ész követ el. Abonyi. * Emeld fel a hölgyet, ki szerelmében égien tiszta a kényelem és fény ragyogó trónjára; köritsd fejét a földrészeken átégő ház és dicsőség babérfüzérével; ékesítsd keblét a tündöklő szépség örökzöld bokrával, add kezébe az országiás és hatalom bűvös vesz- szejét, nyújtsd át szeszélyének és add keze alá a föld minden kincstárának zárkulcsát; leheld fejébe a bölcselet, szájába az ékes­szólás mesés, csodákat teremtő varázsát, hogy félve csodálja őt a föld s csak ma­gától eredhetőnek vallja az ég s mind e csodás adományokért vedd tőle cserébe szive szerelmét: gúnyolni fogja koldus aján­dékodat, őrjöngve kéri vissza tőled szive életét! Kempelen Riza. * A szív csupán csak egy tavaszt él, Igazában egyszer szeret és remél. Gyulai. * A teher, melyet kedvesünk vállairól a mienkre leveszünk, kincsesé válik. Eötvös * Csak a gyönge szereti örmagát,. az erős egész nemzeteket hordoz szivében. Széchenyi. * Jaj annak a ki nem tudja becsülni azt a kit szeret. Jókay. Boldogtalan, ki hinni és szeretni nem tudsz, ég és föld nem enyhíthetik bánatodat. Eötvös. * Szeressetek! E nagy világon csak egy van, mi valóban boldogít: szivetek. Csak benne keressétek örömeteket. Eötvös. * A ki igazán szeret, nem tud hízelkedni. Kisfaludy K. HÍREK. — Szépítő társulatunk, ez a leg­több pártfogásra méltó egyesületünk ma közgyűlést tart, melyre a következő meghívót1 adják ki lapunk révén : Meg­hívó. Az Esztergom és vidéki Szépitő- Társulat által folyó 1887. évi decz. hó 8-án délelőtt 10 órakor a megye­ház nagytermében fontos ügyben tar­tandó közgyűlésre az alapi tó és rendes tagok felkéretnek minél számosabb megjelenésre. Esztergom, 1887. decz. 6. Az elnökség. — Dóczy Ferencz városi képviselő s a tűzoltó-egyesület parancsnoka, meg­hívta névnapja alkalmából a város főbb elöljáróit s az összes tűzoltókat, a kik egy nappal előbb ovácziókban részesí­tették őt. A kath. iparos-ifjúság egye­sületének nagy termében rendezett név­napi vacsorán közel százötvenen vet­tek részt. A terem fejét transparent ékítette, mely alatt dr. Helcz Antal polgármester, Mercz főmérnök, Eötvös adófelügyelő, Frty Ferenez, Reviczky Győző főszolgabíró, dr. Földváry István főügyész, a helyi sajtó szerkesztői, Szenttamási Béla, több városi kép-, viselő és ismert esztergomi polgár so­rakozott. Az estélyt lelkes felköszön­tők tetták érdekessé. Különösen ki­emelkedett dr. Helcz Antal, Frey Fe- rencz, Dóczy Ferencz és Niedermann, József beszéde. Szenttamási Béla, Be- liczay Gyula és Burián Lajos humoros, föl köszöntői is nagy hatást keltettek. A nagy társaság éjfélig vidám hangu­latban maradt együtt. — A postatakarék Esztergomban. Baross Gábor közmunka és közlekedés- ügyi miniszter ur a postatakarék múlt évi forgalmáról kimutató jelentést ter­jesztett be a képviselőháznak. A jelen­tést lapunknak is megküldték, mely az üdvös intézmény népszerűsít'se érdeké­ben minden alkalmat fölhasznált. Az érdekes jelentésből a következő adato­kat veszszük át. Van a megye területén húsz postatakarékpénztár: Bárt, Bátor- kész, Csoluok, Dorogk, Dömös, Duna- Mocs, Esztergom, Bajua, Esztergoin- Nána, Farnad, Kérnénd, Köbölkuth, Magyar-Szolgyén, Muzsla, Nagv-Ölved, Nyerges-Ujfain, Párkány, Piszke, Siittő és Tátli. Legnagyobb volt a forgalom természetesen Esztergomban, a hol 302 betevő 4729 frtot rakott be. Süt tő 23 betevő 1653 írttal van kimutatva. Nagy-Öl ved 20 betevővel 1437 frtot számit. Legkisebb volt a forgalom, Muzslán, Piszkén és Dömösön, a hol alig nyolcz-kilencz betevő husz-bar mincz pengőt rakott a postai takarékba. — Pap János végrendelete. Esz­tergom néhai polgármestere évekkel ezelőtt végrendeletet csinált s azt a királyi közjegyzőségnél deponálta. A végrendelet a város szegényeinek száz- busz, a ferenczeseknek requiemekért szintén százhirsz, Pongrácz Zsigmond végrendeleti végrehajtónak kétszáz fo­rintot s özvegyének és leányának a többi ingó és ingatlan vagyont tes­tálja, a mi jó felbecsülés után kitehet negyven-ötvenezer forintot. Egyetlen testvérét, a ki Hntt Miklós családjánál kegyelemkenyéren éli hátralevő nap­jait, teljesen kirekesztette a végrende­let malasztjaiból.-- Skart. Az Andrássy-Hutt-féle affairliez egy ismert megyebiz. tag ter­jedelmes nyílt levelet küldött be, me­lyet azonban kénytelenek voltunk skartba tenni. — Különös Mikulás. Egy buda-ut- ezai lányos házban valami öt pár apró czipőt raktak az ablakba, hogy a Mi­kulás belecsempészsze a ezukorkákat. Nagy voit azonban a família meglepe­tése, mikor reggel mind az öt pár czipő hiányzott az ablakból. A mama Mikul is bácsi csintalan leányait gya- misitóttá, a papa azonban alaposabb nyomokon járt, mikor az egész nap ezukrozó házbeli suszterinast fiEöncsipte. A különös Mikulás őszinte vallomást tett s bevallotta, hogy mind az öt pár czipőt ő csempészte ki egy régi kouye- res pajtásával, a ki Mikulás-napján szerzi össze a legtöbb czipőt az abla­kokból. Mind a két Mikulást kitették a rendőrség ablakába. — Nyílt felhívás. A magyar közön­séghez. Az országos nőipar-egyesület elnöksége a következő nyílt levelet küldte be hozzánk : Az Országos Nő- iparegyesület czélja, a nők keresetképes­ségét előmozdítani és fejleszteni, külö­nösen pedig gyakorlati szak tanítás által oda hatni, hogy a nők magukat önerejük­ből tisztességes kereset által fentartbas- sák. Az Országos Nő-iparegyesület ezen czélja megvalósítása érdekében két nő-ipariskolát (Pesten, VIII. kér. Osz-utcza 7. sz. a. és Budán, vár­kerti bazár) tart tenn, melyekben a tanulók az elméleti tantárgyakon kívül a női kézimunkák és gyakorlati ipar­ágak minden nemében alapos kiképzést nyernek. Ezek között különösen felem- litendők : fehérnemüvarrás, hímzés, gé- penvarrás, gépkötés, csipkeverés, diszinü- és piperemuukák. A kézimunkák taní­tásánál követetett módszer alapján a tanulók az általuk választott szakmun­kákban teljes önállóságot és jártasságot sajátítanak el, s kiki körülményei szerint veszi hasznát képzettségének; azok, kik a sors által önerejükre vannak utalva, munkájuk tökéletes kivitele által biztos keresethez jutnak, s nemcsak önmaguk­ról, de még családjukról is képesek gondoskodni; mig a jobb sorsban levők saját szórakoztatásukra, vagy családjuk körében tudják értékesíteni az iparisko­lában szerzett tanulmányaikat. Iskolánk keresettségére nézve szolgáljanak tájé­kozásul a következő adatok. A tanulók száma volt 14 év alatt összesen 3161 a jelen tanévre eddig 450 nő iratkozott be. Évente átlag 40 tanuló részesül ingyenes oktatásban, mi által egyesü­letünk legalább 1500 frt jövedelemről mond le, hogy jótékonyságát a szegény- sorsuakra is kiterjeszthesse. Az egyes tanévekben készült kézimunkák száma szintén folytonosan emelkedett, s a le­folyt tanév végén rendezett kiállításon 8000 darab munka 42.000 frt érték­ben lett közszemlére téve. A röviden jelzett eredmények fényesen igazolják, hogy iskolánk e téren hazánkban első rangn, nélkülözheti en intézetnek te­kinthető. Pesti nőipariskolánknak ré­szint közadakozásból, nagyrészt pe­dig kölcsönnel a kor igényeihez mért és czélszerü berendezéssel el­látott házat építtettünk, mely je­lenleg a berendezéssel együtt más­fél százezer forintnál nagyobb értéket képvisel. Ezzel iskolánk emelkedését jelentékenyen előmozdítottuk, s egye­sületünknek már biztos jövőt remél­tünk, midőn jövedelmeink nem várt csökkenése folytán az építkezésre szánt összeg egy részét iskoláink fentartására voltunk kénytelenek fordítani, s ez ál­tal oly szomoru helyzetbe jiitottuuk, hogy az egyesületi ház építésére szük­séges kölcsön kamatait s törlesztési részleteit is alig vagyunk képesek elő­teremteni. A vagyonában jelentékenyen gyarapodott egyesület s évről-évre ör­vendetesen fejlődő iskola a szomoru körülmények közt létében van fenye­getve, különösen azon okból, mert a magas kormány részéről, mely eddigi 6000 frt évi segélyét is a bekövet­kezett kedvezőtlen pénzügyi helyzet folytán jelentékenyen megszorította, jö­vőre ily nagymérvű pártfogást nem re­mélhetünk. Ennélfogva egyedül a tár­sadalom támogatására vagyunk utalva. Egyesületünk s iskoláink megmentése érdekében fordulunk a hazai jiépueve- lés és nőiparoktatás barátaihoz, és kér­jük, hogy egyesületünkbe mint alapító, rendes, vagy pártoló tagok belépni, és ilyeneket szives készséggel gyüjteni- osetleg égyszersmindenkorra kegyado­mányt nyújtani múl (Áztassanak. Özv. Szathmáry-Király Pál né, elnök. Giró* kutby Ferenczné, Jernev Jánosné, Szemléi* Mihályné, Rökk Szilárd, Gróf Zichy Jenő, alelnökök. Békey Imre, Eöry-Farkas Kálmán né, Gönczy Pálné, György Aladár, Hegedűs Károly, Ko- dolányi Antal, Nagy Gábor Tarnóczy Gusztáv, igazgatósági tagok. Szukovátby István, titkár. Ifj. Gönczy Pál, pénz­táros. — Egy uj aranymondás. Régi ös- meC aranymondások ezek, hogy : soha töltött puska csövébe bele ne nézz, bogy a ló háta mögött el ne menj, bogy a hallgató asszonyt, mikor ha­ragszik, beszédre ne bird. Tudta és követte is ezeket P. S. ismert philau- tlirop, de nem tudta és nem követte a negyediket, mely akként hangzik, hogy : veszekedő asszonyok közé ue keverődjél. A kispiacz Angot asszonyai közül kettő héttőn reggel diszvereke- dést rendezett, melynek nagy szemlélő közönsége gyűlt össze. Egy rendőrző nagy kéjjel szívta virgóniáját az iz­galmas jelenet alkalmából s két sportkedvelő tekintélyes fogadásokra vetemedett. — Mind a két kofa már majdnem harczképtelenségig meg volt vérezve, mikor P. S. ismert Phi­lanthrop közbelépett s egy-egy ember­baráti lökéssel szétválasztotta a fúná­kat. De ezek a szörnyű asszonyok most egyszerre rátámadtak P. S. urra s ha néhány rendőr közbe nem lép, akkor a dagy emberbarátot talán részletekben szállítják a városi kórházba. P. S. ur azóta szentül megfogadta, hogy vesze­kedő asszonyokat ezentúl nem fog tu­domásul venni. — - A furfangos vinczellér. Meg­törődött a fukar gazda és már csak a présház szobájából osztogathatta paran­csolatait drága pinezéje érdekében. Ki­tűnő borai voltak, csak az öreg vin- czellérje ne pusztult volna el néhány nap előtt. A boros gazda nagy karos- székében ült a présház barátságosan fülő szobájában, mikor a rokonság egy uj vinczellért mutat be. A gazda csak­hamar kiszimatolja a tudományát és fölfogadja. Hanem kiköti első feltétel­nek, hogy mig a pinezébeu a boros hordók körül gazdálkodik, fütyülnie kell, hogy bahallja a présház szobájába. A furfangos vinczellér meg is csele­kedte ezt két napig, az igaz, hogy bo­londot csinált magamagából, de a leg­nagyobb baj épen az volt, hogy egy csöpp bort sem ihatott a hűséges fü­tyülés miatt s a boros gazda ugyan so­hase kínálta. Egyszerre csak a vin­czellér kifundálta, hogy hogyan kell rászednie a fukar gazdát, a ki folyton fütyülteti, mikor a pinezébe küldi. Vett egy gumihólyagos sípot s mikor erő­sen megdézsmálta a negyvenuyolczas bordókat, a fukar gazda mindig hal­lotta a füttyszót. Azóta mind a ketten nagyon meg vannak elégedve egy­más sál. — A híres sápi koponya. Ezelőtt 16 évvel, dr. Hantkon Miksa, jeles tu­dósunk, Nagy-Sápon, Esztergommegyé- ben egy lőszréteg által körülvett ko­ponyát ásott ki, molyét úgy ő, mint dr. Szabó József, a lőszréteggel egy körbeüllek, t. i. özönvíz előttinek tar­tott. Minthogy diluviális korszakbeli emberi testrészt még mindeddig nem I találtak Magyarországon, a nagy-sápi koponya becsét kétségtelennek hitték. A lelet a hetvenes évek elején nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom