Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 97. szám

gyarok követni fogják. Kívánja hogy a zarándokok az egyház iránti forróbb szeretettel és a szentszék iránti na­gyobb engedelmességgel térjenek hazá­jukba vissza. Ez az egész nemzet hasz­nára fog szolgálni. Elvárva, hogy a bibornok prímás és a püspökök ezen­túl is a keresztény erények kincsében való gazdagodásra buzditandják hívei­ket, nekik, országuknak, uralkodójuk­nak apostoli áldását adja. Ezzel az ünnepi kihallgatás véget ért. — Üdvözlő küldöttség érkezik Szat- márról Esztergomba. Szatmár város törvényhatósága ugyanis Böszörményi Károly kir. tan. és polgármester veze­tése alatt Boross Bálint országgyűlési képviselőt .és Nagy Vincze bizottsági tagot küldi üdvözletével az uj püspök­höz, hogy őt a város nevében üdvö­zölje. — A második római zarándoklat deezember 22-én este 8 érakor külön vonaton indul Budapestről az örök városba. E zarándoklat ugyan első sorban tan férfiak szamára alakult, de tekintetteL az általános érdeklődésre, a közp. bizottság elhatározta, hogy min­den tisztességes katli. egyén (férfi vagy nő) részt, vehet benne. A résztvevők teljes ellátás, lakás és kalauzolás fe­jében dec. 23-ától 1888 január 1. reggeléig az I. osztályban 150, a ll-ik- ban 120 és a IJI-ikban 100 frtot fi­zetnek. Az első osztálynak külön szo­bát, a második osztályúak ketten s a harmad-osztályuak hárman kapnak egy szobát. Harmincz napig érvényes me­net-térti jegyek szállás és ellátás nél­kül az L osztályra 80, a II-ikra 50 s a IIT-ikra 40 forintért válthatók, ügy az utón, mint Rómában a legna­gyobb kényelemről gondoskodva lesz. Szegényebb sorsnak számára a közp. bizottság olcsó lakásokról gondoskodni fog. S arra is etkövet mindent, hogy a zarándokok jelen lehessenek a szent- séges atya aranymiséjén. Útlevélre nincs szükség, egyszerűen elég egy személyazonossági jegy. Az ünnepélyes fogadásnál a papok díszben, világi fér­fiak és nők feketében jelennek meg. A zarándokúién orvostudor és gyógy­szerész is részt vesz a legszükségesebb szerekkel. Szabadpodgyáéz nincs, de kézi táskák a kocsiba vihetők. Az út­irány Székesfejérvár, Nagykanizsa, Pra- gerhof, Cormons, Bologna, Florenz, Róma. A jegyek 30 napig érvényesok s visszautazásnál minden személyvona­ton használhatók’ Az ut olasz földön háromszor s monarchiánkban 2-szcr szakítható meg. Jelentkezéseket és pénz- küldeményeket deezember 10-ig dr. Wolafka Nándor egyetemi tanárhoz s a központi biz. alelnökköz (IV., papnö­velde) lehet küldeni. A részletes Pro­gramm közelebb megjelenik­— A magyar-szölgyéni rablógyil­kosság. A komáromi kir. törvénvszék f. hó 24-én tárgyalta a gyilkossággal és rablással vádolt Zelenay Lajos és Dékány András bűnügyét. A vizsgá­lat során kiderített tényállás szerint nevezettek f. évi ápr. 12-én a m.-szöl- gyéni határban a Sárkányba vezető utón Türk József házalót meggyilkol­ták. Tettüket akként vitték véghez, hogy Zelenay a falu végén találkozván Türkkel, tőle megtudta, hogy Sárkányba szándékozik menni, — s minthogy nála egy ezüst órát látott, ebből azt követ­keztette, hogy pénzének is kell lenni, elhatározta már akkor, hogy megöli és kirabolja. A falu határában iir- gészni menő társaságból tehát elválalva, a hozzá csatlakozott Dékány András­sal közölte tervét, melybe utóbbi bele­egyezvén, kerülő utón Türk elé men­tek, és meglesték. Midőn ez tőlük újó­lag a Sárkányba vezető utat kérdezte, a két sukancz szinleg szóba állt Türk­kel, majd egyszerre torkon ragadvá földre teperték, és addig fojtogatták, inig az öreg házaló eszméletlen álla­potba jutott. Ekkor elrabolták zseb­óráját s 22 forint pénzét; és Zelenay az áldozat életét végkép kioltandó, szájába földet tömött mindaddig, inig az meg nem halt. Mindkét vádlott még igen fiatal. Zelenay 23, Dékány 18 éves. Tettüket úgy a vizsgálat, minta végtárgyalás folyamán beismerték, csu­pán a gyilkosságnak előre való elha­tározását vették tagadásba, s a, bűntett, nagyobb részét egyik a másikára igye­kezett hárítani, azonban a tárgyalást vezető Thaly Géza biró beható kérdé­seire végre az elhatározásra nézve is beismerő vallomást tettek. Ezután Ko­sár Dezső kir. ügyész vádbeszédében mindkét vádlottat a btk. 278 §. iltL köző gyilkosság és a 344. §. rablás bűntettében mint tetteseket kérte bű­nösnek kimondani. I. r. vádlott Zele­nay védője igyekezett védbeszédében kimutatni, hogy gyilkosság nem forog fenn, hanem vádlott tettében a btk. 279. ütköző szándékos emberölés hal­maza tát — a btk. 344. ütk. rablás­sal kapcsolatosan látja fennforogni, — védencze mellett egyéb egyhitő körül­ményeket hozván föl. II. r. vádlott Dékány védője dr. Lővv Oyozo fiatal ügyvéd,— ki ez alkalommal tartá szűz védbeszédét, -— a bűntett minősítése tekintetében a btk. 349. §-a utolsó pontjában meghatározott cselekményt látván fennforogni, védeuezének bün­tetőjogi felelősségét, úgy a kiderített tényállásból, mint a btk. 70 §-ból vont jogi következtetések alapján, nem mint tettest, hanem mint bűnsegédét kérte megállapítani. D. u. fél négy órakor hirdette ki Thaly elnök az íté­letet, mely szerint I. r. vádlott Ze­lenay Lajos a btk. 278. §. ütk. gyil­kosság és 344. §. ütk. rablás bűn­tettében mint tettes bűnösnek monda­tost ki, és életfogytig tartó fegyház­büntetésre; II. r. vádlott Dékány An­drás a btk. 278. §-ába ütk. gyilkosság bűntettében mint bűnsegéd, s a btk. 344. §. ütk. rablás bűntettében mint tettes mondatott ki bűnösnek és össz- büntetésül 12 évi fegyház büntetésre Ítéltetett. Sajátságos és ritka esetként említhetjük fel, hogy az Ítéletben mind­két vádlott megnyugodott, védőik azon­ban fellebeztek. — Ferenczek napja. Esztergom összes czigányai megjelentek tegnap a küzdő-téren, hogy meggratulálják a város Ferenczeit, a kik pedig nem közönséges számmal gazdagítják nálunk a névnapok sorát. Pénteken este héttől kilenczig egy eddig ismeretlen trombi­tás zenekar is bemutatkozott, mely ret­tentő fuvalmaival, kérlelhetetlen for- tissimóival s mintaszerű hamisságaival igen élénken emlékeztette a városi fü­leket a falusi búcsúkra. — Békés utón és mégis lovagiasan. Ez a kisvárosi krakellerek és rossz nyelvű emberek kenyere. Ilyen meg­oldást nyert a hét végén több éles nyelvű kérdés, A mit a rossz nyelvek kezdtek, azt még rosszabb tollak egyen­lítették ki. Az impozáns kibékülések azonban aligha tartanak tovább huszon­négy óránál. Azután megint el kezd őrölni az a malom, melybe a rágalom hordja a maga konkolyát. — Érdekes fogadás. A napokban igeu érdekes fogadások történtek a mi csendes városunkban, a melyek való­színűleg némi «zajt» is fognak ütni. Az egyik fogadás tárgya ez: hova lett az évekkel ezelőtt gyűjtött tolofonpénz? melyik pénzintézetben kezeltetik ? A másik - fogadás tárgya ez: hegy a me­gyei tűzoltó-egyesület firmájaalatt ren­dezett álarezos bálnak volt-e jövedelme s ha igen, mennyi ? továbbá, hogy a jövedelem ki áttal kezeltetett, illető­leg kik lettek segélyezve ? Kiváncsiak vagyunk, hogy kik lesznek a nyerte­sek, azok-e a kik pro, vagy a kik contra állításra fogadtak. — Gyászhir. Pázmáu Béla zsigárdi primási intéző, élete negyvennyolezadik évében elhunyt. Váratlan halálát sziv- szélhiidés okozta. A megboldogult pri­mási tisztviselő sokáig lakott Eszter­gomban s igy bizonyára sokan rész­véttel fogják olvasni halála hírét. — A legnagyobb borivó megye egész Magyarországon a kicsiny Eszter­gom megye, a hol a hivatalos statisti- kai kimutatás szerint egy-egy lakosra átlag több jut nyolczvan liternél éven- kiut. (Az ország egyéb vidékein átalá- bau egy férfiúra negyvennégy s egy nőre állag kilencz liter bor esik éven- kint.) Árva és Turócz alig ismeri a bort. Trencsénben egy-egy liter esik egy-egy hazafira éven kint. Érdekes lesz még itt megjegyeznünk, hogy az ország legerősebb borfogyasztó megyéje, Esz­tergom mellett, az ország legerősebb pálinka fogyasztó megyéje Kis-Küküllő Erdélyben, a hol egy-egy elkeseredett hazafira éveűkint negyvenegy liter pá­linka esik. Örömmel constatáljuk a Statistical hivatal kimutatásaival, hogy a mennyire Esztergommegye a borivás­bán legelői megy, annyira legutolsónak marad a pálinkafogyasztásban. Keleti Károly műve különben még igen sok tanulságos adatot sorol fel. így ki­mutatja, hogy hazánkban a magyar nép évenkint ezerhatvanhat milliót eszik és iszik meg s hogy a legtöbb búza- és rozskenyér, a legtöbb hús és bor s a legkevesebb pálinka az abso­lut magyar többségű megyékben fogy el, a hová — különösen borfogyasztás tekintetében — Esztergommegyét első rang alá lehet sorozni. — Halálozás. Özv. (xyurányi Fló- risné, élete hatvannegyedik évében a halotti szentségek felvétele után el­hunyt. — Állattenyésztőinkhez. Az orsz. tenyésztési czélokra évente tavaszszal megtartatni szokott átalános bevásárlás ügyében a m. kir. kerületi állatorvos­tól a következő nyílt levelet kaptuk : «Tek. szerk. ur! A nm. földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­nisztériumnak f. évi 55,500. sz. a. az országos tenyésztési czélra évente ta­vaszszal megejteni szokott átalános bika vásárlásoknak és a bikák kiosztásának foganatosítása ügyében hozott szabály­zatot, mint közgazdaságilag is igen fontos állattenyésztési intézmény egy példányát, azon tiszteletteljes kérelem­mel csatolom ide, hogy azt minél szé­lesebb körben leendő megismerés czél- jából becses lapjában közzé tenni és az abban foglaltakra nézve, különösen a járási főszolgabirák (városi polgár- mester) és a községi elöljáróságok fi­gyelmét felhívni szíveskednék. Tekin­tetes szerkesztő urnák kiváló tisztelet­tel Esztergom, 1887. decz. 2-án, alá­zatos szolgája Milánovits Antal, m. kir. kerületi állami állatorvos.» — Az általános gazdasági és tenyésztési érdekű közleményt jövő számunkban fogjuk bemutatni. — Halálozás. Ehrenfeld Dávid Buda-utczai ismert füszerkereskedő, egy művelt lévai család feje, csütörtökön hirtelen elhunyt. Halálát szélhüdés okozta. Temetésén a család ismerősei nagyszámban adtak kifejezést részvé­tüknek. — A mi szivarjaink. A napokban jelent meg egy kis füzet, a mely be­hatóan foglalkozik a dohánynyal egy­általában és különösen a szivarokkal. Kiválóan érdekes a dohány és a szivarok hamisításáról szóló fejezet. Ebben a szerző a következőket mondja : A mi a szivarok színét illeti, határo­zottan állítható, hogy a dohányosok nagy része jobban szereti a sötét színű szivarokat, mint a világosokat. Mir pedig a nyers dohánylevelek n.agyób­bá ra világos színűek és azért csakhamar kezdi,ék praktizálni a dohány festését. A legtöbb belföldi és külföldi gyárban havanah festéket használják, a mely szép bana sziuü, s a melynek nincs ize. Az egészségnek nem árt és szivacs segítségével könnyen be lehet vele festeni a kész szivarokat is. Y kentucky és Virginia szivarokat szintén festik, még pedig rendesen csak a felsőbb le­velüket. A festés tehát nyilvánvaló félrevezetése a közönségnek. Kár, hogy mindeddig nincs szer, a melynek segít­ségével föl lehet ismerni a mesterséges szint. Egyike a legelterjedtebb szivarok­nak a Virginia. Maga a király is na­gyobbá ra Virginiákat szí. A lajbaehi szivargyárban egyenesen az ő számára készítenek ilyen szivarokat. A lajbaehi gyárnak eleinte nagyon sok baja volt azzal a vízzel, a melyben a dohányt áztatta. Eleinte bevezette a patokokba, minek következtében azonban a halak és rákok elpusztultak. Emiatt arra gon­doltak, hogy a vizet elpárologtatják, ez azonban nagy költséggel járt volna. Ekkor jelentkezett egy német ügynök, a ki 12,000 frtot ígért ezért a vízért. Természetesen odaadták neki és most az illető ezég a nikotin-tartalmú vízzel nagyban gyártja a dohányt dió és cse- resnye-falevelekből. — A japáni saláta. «Fraueillóid­ban a bájos Anette finom japáni sa­láta reczeptjét szavalja el, a mely hi­hetőleg közelebről érdekli a mi olva­sóinkat is. Ha talán valaki az inyencz i Dumas e pikáns eledelének elkészíté­sével próbát akarna tenni, a reczipét ideiktatjuk egész teljességében: Főzz burgonyát húslevesben, vágd fel szele­tekre, mint a közönséges salátához és mialatt még lágy meleg, sózd és bor­sold meg, öntsd le faolajjal eczeit 1 a legfontosabb egy fél pohár fehér bor, ha lehetséges chateauquem; sok finom zöldség apróra vágva, nagyon apróra. Főzz azalatt hirtelen forrással kagyló csigát zeller szárral, csepegtesd le róla jól a vizet és tedd a már fűszerezett burgonyához, aztán keverd össze ké­nyedé n. Egy harmaddal kevesebb csiga, mint burgonya legyen, úgy hogy csak úgy félig meddig kell érezni a csiga izét, nem szabad sem áthatollak len­nie, sem elenyésznie. Mikor a saláta készen van keverve, fedje be szarvas- gomba karikákkal, mint valami pap­sapkával ; a szarvasgombát chainpagui- ban kell megfőzni, de legalább két órával az ebéd előtt, hogy a saláta jó hideg legyen, mikor föltálalják. Jégre nem szabad teni, nem szabad erőltetni a ki hűtést, mert okvetlenül szükséges hogy a különféle illat nyu­godtan járta át egymást. — Nos ki fog Dumas-féle salátát készíteni Esz­tergomban ? — Lapunk szerkesztőségében megrendelhetők dr. Kőrösy Lászlótól a következő kedvezményáras könyvek : Rumj élete, irodalomtörténeti tanulmány (1 frt 50 kr. boltiár he­lyett) egy forintért; R a j z o k és elbeszélések (1 frt 50 kr. boltiár helyett) egy forintért és Esz­tergom illusztrált emlékkönyv (1 frt 25 kr. boltiár helyett) egy írtért. Mind a három mű egyszerre megren­delve (4 frt 25 kr. boltiár helyett) csak két frt ötven kr. Megrendelhető kizárólag szerkesztőségünkben. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom