Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 91. szám

OS áll OIL Irodalmi levél. (Egy tegnap megjelent uj könyv útlevele.) Almaifach ! Úgy hangzik, mintha a dédapját szólitaii;i v,Valii : Jó napot Almanach! Ni öreg apó, hol vesződ itt magadat? Mi tör.ént veled, hogy megint vissza­jöttél ? Ilyenforma riadalom lesz a könyvek közt a könyvkereskedések polczain, mi­kor e kötet megjelenik : — Ejnye vén kópé ! Hiszen te a mi legékesebb modern ruháinkba öl­tözöl. Honnan jössz ? A temetőből ? — Még csufolódni mersz? — kiált az Almanach egy két kötetes regényre. — Hát ti nem a temetőben vagy­tok itt ? — Mondasz valamit öreg — felelt busán egy verskötet. — Helyet kérek. — Helyet? köztünk ? Talán elté­vesztetted az ajtót jó Almanach s egy antiquaries bolt helyett nyitottal köz­jónk ? — Egyenesen ide jöttem. — Mit akarsz? — Azt, a. mit ti. Elakarok fogyni. — Ne. bolondozz apó. Mi azért va­gyunk halhatatlanok, mert u 1 fo^yhatat­lanok vagyunk.--- Ejh, nem tudtok semmit, tij tacskók. A ti kedvetekért jöttem, hogy megint összehozzam a publikumot. El­rontottátok. Mindenitek a maga sza­kállára dolgozott. Szerencsétlenek ! Van is nektek olyan nagy szakállatok ! De hogy is jutott eszetekbe ilyesmi, itt a küldöttségek, testületi parádék orszá­gában. Eljöttem, hogy megmutassa,m a régi method üst. — Halljuk ! Halljuk ! — Mert lássátok, hogy egy forintot 1 ki lehessen vasalni a magyar olvasótól, oda nem elegendő egy iró, oda depu- tatio kell. Azért vagyunk mi most itt tizennégyen. És ezzel a diskurzussal, a mit a 1 szegény türelmes felvágatlan nyelvül1 tönyvekre kentem rá, körülbelül le 1 van rajzolva a sorok közt a magyar roáalom szomorú helyzete. \ Az írók nem produkálnak annyit, J íogy mindenik egy könyvet adhasson 1 íi évenkint. Ez a szellemi szegénység. ; Az olvasók nem költenek annyit, 1 íogy minden jóravaló könyv vevőkre j1 zámithasson. Ez az anyagi szegénysége Tehát vissza kell menni a régire. Együtt adni ki minden Írót s egy ka- ^ ap alá gyűjteni minden vevőt. Ezért jelent meg könyvünk a négy- 1 enes évek Almanachjának képére s zabva, csalogató mellékletével. Mintha ® űondaná elől a tizennégyes küldöttség “ zónoka: «Mi képviseljük itt a jelen­en magyar elbeszélő irodalmat, lás- anak bennünket uraim szívesen, hi- * zen nem vagyunk egészen idegenek, 1 íert a Kalendarium is velünk van! v Ez volt a kiadó ötlete. Szívesen engedtem ráírni nevemet a í( önyvre, melynek szerkesztésében már *( dolgok természeténél fogva is alig illetett valami részem, de tetszett ne- <l em a gondolat, holtakat küldeni el, ‘ ogy az élőket ébresztgessék. És látok 1 bban némi hasznot, ha egy-egy olvasó 0 eugrik valamely kedvencz írója miatt t( kénytelen aztán megismerkedni en- 111 ek a révén a többi tizenhárommal is e* Eredj hát gúnyoló, szemrehányó könyv z< nagy közönség közé, s hívd össze j11 cet még egyszer az oltárhoz. Hátha , eked is szót fogadnak, mint a régi jí öreg Almanachoknak. , , , v< MIKSZÁTH KALMAN. je ——— I sz HÍREK. — Meghívás közgyűlésre. A hely­beli Jótékony egyesület tagjai nov. 19-én, mint védőszentje, sz. Erzsébet napján, alapszabályai értelmében a vár­beli székesegyházban reggeli 9 órakor tar:andó isteni „szolgálatra s ugyan az napon délutáni 3 órakor az elnök lakán fariadé közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Esztergom, 1887. nov. 12-én. Máj er István, v. püspök, egye­sületi elnök.-- A római zarándoklat érdekében tartandó közgyűlés módozatát beszélte meg csütörtökön gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt, a központi bizottság értekezlete, a papnövelő dísztermében. A közgyűlés f. hó 20-án, az elindulás előtti napon tartatik meg, a következő sorrendben : 1. A herczegprimás ő Eminencziája által szerkesztett hódolati felirat olvas! a tik fel, s ezt a jelenlevő főpapok, Budapest magisztrátusának több tagja, arisztokraták s egyéb ki l(illőségek aláírják. 2. A herczegpri- másnak köszönet mondatik, azért, hogy a zarándoklatot személyesen vezeti Kó­mába és a felirat szerkesztéséért. A közgyűlésre csak meghívóval lehet be­menni ; ily meghívók a plébánia hiva­taloknál és a papnövelőben kaphatók. — Másfél millió aláírás. Ennyit írtak össze eddig azokon a hódolati aláírási iveken, a melyek XIII. Leo jubileuma alkalmából országszerie ki voltak téve. Az érdekes, bámulatos v á 11 o z a t o s s á g u k é z i r a t g y ü j t e m é 11 y t most foliánsokba kötik s úgy küldik el Ró­nába. A folió-alaku albumok, bronz- és zománcz-diszitéssel s a pápa és Magyar- ország cziinereivel vannak ellátva. Az 31 ső kötetbe jön Magyarország összes katolikusainak hódoló fölirata, melyet Minor János herczegprimás maga fo­galmaz meg. A pompás albumokból nldig tizenkét hatalmas kötet van i nunka alatt. — Katonai ügy. A legifjabb kor- isztály most a népfölkelési intézményt Heti. Egy évvel besoroztatása előtt nindenki a népfölkeléshez tartozik. Az déli tavaszkor Írták össze először a 19 ;ves ifjakat a népfelkelés számára és ledig egyelőre illetve erre az évre az 867-ben születetteket. A honvédelmi ninisztérium a jövő évi sorozásra való ekintetből s a népfölkelési törvény ntézkedéséhez képest most egy njabb sszeirást rendelt el az 1868-ban szü- etett ifjúkra vonatkozólag. — Uj megye-bizottsági tag. Esz- ergoin vármegye törvényhatósági bi- ottságának 1887. évi szept. 29-én i ártott rendes közgyűlésében Esztergom zab. kir. városi választó kerület má- odik alkerületében az 1883. évi nov. a 1-én megválasztott, időközben el hal á- 1 ozott Holcz János megye-bizottsági tag i elyébe uj bizottsági tag lévén válasz- i indó, e végből határidőül 1 887. nov. 5-ik napja tűzetett ki, a választás i ezetésére pedig elnökül dr. Helcz é jitál polgármester küldetett ki. Ennek i ily tán választáselnöke ezennel közhírré ] >szi a következőket: A választás napja i 887. nov. 15-ike ; a választás helye k városház közgyűlési terme. Válasz- k mdó egy megyebizottsági tag. Választ- i ató mindaz, a kire nézve kizárási t íok fenn nem forognak. Választó Esz- r irgom sz. kir. városi választókerület t ásodik, vagyis a 280-ik házszámtól o »■ész az 510-ik házszámig terjedő há- d lkat magában foglaló alkerületének á indazou lakosa, ki az országgyűlési s épviselőválasztásra jogosultaknak, f. r /re érvényes állandó névjegyzékébe o lvétetelt. A választás a. szavazók ne- e ének és lakóhelyének nyilvános fel- E gyzése mellett személyesen beadott n avazatlapok által történik. Ha a sza- n vazatlap egynél több nevet tartalmaz, az utóiirott nevek számba nem vétet­nek. A választók a választás megnyi­tásakor a kiküldött elnök mellé négy bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közül. Ha e joggal élni nem akarnak, a bi­zalmi férfiakat, valamint a jegyzőkönyv- vezetőt az elnök nevezi ki. A válasz­tás kezdődik reggeli 9 órakor és vég­ződik d. u. 4 órakor. A határidőn túl szavazatot el nem fogadnak. A szava­zatok összeszámítása nyilvánosan törté­nik. Ha többen egyenlő szavazatot nyerlek, azon esetben a fölött, hogy melyik legyen bizottsági tag, a válasz­tás elnöke által kihúzott sors dönt. A választási eljárásra vonatkozó panaszok, illetőleg a megválasztott tag választ­ható képessége ellen emelt felszólalá­sok a választástól számított 15 nap alatt az igazoló választmányhoz nyúj­tandók be. A választás elnöke és a bizalmi férfiak a törvény kiváló oltalma alatt állanak. — A szabadkőművesekről irt fü­zet Dr. Machovits Gyulától már meg­jelent háromezer példányban. Egyes füzet ára 30 kr. A röpirat ismertetésért még visszatérünk. — Az iparosoktatás ügyében igen érdekes mozgalom indult meg a test­vérvárosok részéről. A miniszteri biz­tos, Jágócsi Póterffy József, ugyanis a szomszéd városrészek iparos tanonczait és rendszeres iparoktatásban óhajtván részesíteni, oda hatott, hogy ez ügy­ben valahára kölcsönös megállapodás jöjjön létre. Pénteken következett ez a közösügyes nap. Az alispán ur elnök­lete alatt megtartott értekezleten ugyanis a testvérvárosok kiküldött képviselői szívesen hozzájárultak az iparosoktatás átalánositásához s egyúttal a kellő ál­dozatok meghozatalához is. Igv történt, hogy a négy városrész egy törekvésben ismét találkozott és összeolvadt, a mi már önmagában is örvendetes esemény. A szomszéd városok iparos növendékei ezentúl a királyvárosi szépen virágzó ipariskolába fognak járni, a hol több parallel-osztályt kell nyitni. A közös iskola szervezetében a testvérvárosok irány szerint megbízottjaik által lesz­tek képviselve. Örömmel registráljuk íz érdekes eseményt s azt óhajtjuk, íogy szaporodjanak mennél inkább izok a kapcsok, melyek az összeépített városrészeket nemcsak kulturális, de Igyéb tekintetekben is összekapcsolják idővel a teljes összeolvadást rneg- íönnyitik. — Uj meqyebizottsági tagnak, a nint értesülünk, a polgárok bizalma Burány János ügyvéd urat óhajtja meg­választani. Előre is gratulálhatunk e választáshoz, mert Buránv J. úr a töziigyek minden terén önzetlen és fá- adhatlan buzgalommal és kitartással nűködik. — Magán-oktatás a kereskedelmi silleretekben. Kornitzer Sándor ismert s kipróbált magántanerő a kereskedő- ihígnak tudomására hozza, hogy f. hó 5-én egy hat hóra terjedő tanfolya- lot nyit, melynek tantárgyai a követ­ezők : Egyszerű és kettős könyvvitel, ereskedelmi leveles, váltóisme, szép- 1 rás, kereskedelmi számtan, pénz-, mér- 1 ék- és suly-ismo. Tandíj havonkint a 1 endes tanfolyam hallgatóinak 10 frt. 1 Jzleti tanulók hivatásuknak megfelelő 1 ktatást nyernek havonkinti 5 frt tan- ' ij mellet'. Egyes tantárgyak bárki ; Ital 15 frt tandíjért tökéletesen el- íjátithatók. Hölgyek — kívánat szó- mt — saját lakásukon nyerhetnek 1 ktatást. A hallgatók előmenetelük redményéről bizonyítványt kapnak, r íornitzer S. a kereskedelmi-tudomá- k yok oktatója, a ki mint ilyen a bécsi 1 lűegyetemcu állotta ki vizsgálatait, t már eddig is nagy eredményűvel mű­ködött Esztergomban. Oktatásait átalá- nos művelődési szempontból csak nye­reségnek kell tartanunk s igy jó lélek­kel ajánljuk a szülők s a kereskedő főnö­kök figyelmébe. A beiratások Buda-utcza 504. sz. a Platz-féle házban eszközöl- teniek, naponta 10 — 12-ig délelőtt és 2—4-ig délután. Esti tanfolyamok is lesznek. — Ipariskoláink. Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos az alsófokú ipariskolákról hazánkban egy érdekes kimutatást közöl az Iparosok uj nap­tárában, mely szerint az egész ország­ban ez időben kétszázkarminezhét alsó fokú ipariskola működik. A szép ered­mény annál meglepőbb, mert mind­össze csak három éve, hogy az uj ipartörvény alapján az egész ország minden részében alsó fokú ipariskolákat szerveztek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett Jágócsi Pé­terffy József, miniszteri biztos, Zichy Jenő gróffal kezdte meg az ipariskolák létesítését, Hogy milyen üdvös intéz­mény az ipariskola, azt majd a jövő fogja megmutatni. — Sport-klubb. A mi az újság in­gerével bír, az mindenütt kapós szokott lenni ; de mi nem ennek az axiómá­nak tulajdonítjuk, hogy az esztergomi előkelő fiatalság által megpendített Sport-klubb megbeszélésére oly szép érdeklődés gyülekezett egybe. Nem egy gyei több egyesületről volt szó, hanem egygyel kevesebb hiány meg­szüntetéséről. A torna testedző- és rendszeres gyakorlása s a különféle sportnemek művelése lesz az uj klubb hivatása. Az aláíró ivén eddig több mint harmincz működő lag jegyezte föl csatlakozását s igy elérkezett az idő az eszme keresztülvitelének megbeszé­lésére. Csütörtökön este a Magyar Ki­rály vendéglő első emeleti termében annyi fiatal ur gyülekezett össze, a mennyit eddig még papiroson is ritkán lehetett együtt látni. A sport-klubb, vagy torna-egyesület megbeszélése után az első értekezlet egy bizottságot kül­dött ki, mely a testedző klubb alap­szabályait, működését és szervezetét a más nagyobb városokban prosperáló klnbbok mintájára kidolgozza s a leg­közelebb összehívandó alakuló közgyű­lés elé terjeszti. A mint az egyesület szervezete ki van dolgozva és meg van állapítva, a régóta hiányzó testedző klubb Esztergomban is megkezdi nemes hivatását. — Társas-vacsora. Az Olvasó- Körben ma este hét órakor társas-va­csorát rendeznek a népies egyesület tagjai. — A kataszteri munkálatok pro- grammja a jövő évre már meg van il lapítva a pénzügy-miniszteriumban. E programm szerint 1888-ban a ka­taszteri háromszögelés Komárom, Nyitni, Bars, Borsod, Bihar és Arad megyék, i részletes felmérés pedig Komárom, Esztergom, Bars,Hont, Heves, Borsod, Bihar és Arad megyék egyes részeiben og eszközöltetni, egészben véve miut- így 60—65 négyszögmértföldnyi ered- nénynyel. A mérnöki nyilvántartás a ehetőséghez képest mindazokban a íözségekben fog vezettetni, melyekben tz állandó kataszteri részletes fölmé- és az utóbbi években befejeztetett ragy a korábbi felmérés a tényleges llapotnak megfelelőleg kiigazittatott s melyekben az 1886. évi 29. t.-c. rtelmében a telekkönyvi betétek fog­ak szerkesztetni. — Lapunk szerkesztőségében negrendelhetők dr. Kőrösy Lászlótól a ö vetkező kedvezmény áras könyvek : tumy élete, irodalomtörténeti anulmány (1 frt 50 kr. boltiár he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom