Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 90. szám
desso bo közegeivel, ne a tanító kórtéré vagy panaszára, hanem hivatalból; mert végre is, ha a minimumot, mint javasoltuk, felemelik is, a dolog Acliil- les-sarka mégis csak az marad, hogy a mi stipulálva van, az gyűlölködés, megaláztatás, hátralék és hiány nélkül pontosan kiszo 1 gáltassók. Bizalommal teljesen kérjük ennélfogva Nagyságodat, mint a törvényhozó-testületben mindennemű ügyeink képviselőjét, érdekeink védelmezőjét és szószólóját, méltóz'assék e javaslatunkat magáévá tenni s midőn a közoktatásügyi tárgyalások napirendre kerülnek, annak foganatosítása érdekében hathatós szavát és szavazatát felemelni. A pécsi kiáliitás. Az 1888-ik évi pécsi általános ipar-, termény- és állal kiállítás -- mint azt lapunkkal a rendező-bizottság tudatja — Pécs sz. kir. város és Baranya- megye törvény hatóságé nak pártfogása alatt Péesett a városi tornatéren, az azon levő középületekben (a gyermekkerti helyiségekben, a színkörben,) és a, még építendő kiállítási csarnokokban tart atik meg. — (Egészben 12,600 |~| méter nagyságú területen.) A kiállítás 1888 aug. 12-től számítandó 4 héten át vagyis 1888. szept. 9-ig tart. Az egres időszaki kiállitá- sok ideje külön szabályzatok ál al ha.áro'/tarik meg. Kiá11 itha.tók : Baranyamegyéből minden mezőgazdasági, borászati, erdészeti, bányászati és egyéb őstermelési termény, valamint állatok. Küllőidről a felsorolt termékeny csak annyiban, a mennyiben azok Magyar- országon csak igen gyéren vagy épen nem fordulnak elő. Kézmű- és gyáriparczikkok Baranya- Somogy- és Tolnamegyék, vagyis a pécsi kereskedelmi és iparkamara egész területéről. Magyarország egyéb megyéiből olyan iparczikkek, melyek az 1881. évi XLIV. L ez. alapján állami kedvezményekben részesülő gyárakban állíttattak elő. A Királyhágón túl levő megyékből fonó-, szövő- és bőripar czikkek. Háziipari czikkek Magyarország minden vidékéről. Uj találmánya iparczikkek, uj szer kezeli! ipari munkagépek és szerszámok Magyarország minden vidékéről és a külföldről is. Művészeti és r gészoti tárgyak Magyarország egész területéről. Pécs-Baranya tanügyi állapotát feltűntető tárgyak. A kiállításra vonatkozó levelezések «a pécsi kiállítás végrehajtó bizottságához» íntézendők. A kiállítási bejelentések a végrehajtó bizottsághoz intézendők és pedig 1887. decz. 15-ig. A kellő időben bejelentett és elfogadott tárgyak legkésőbb 1888. július 20-ig bérmentve küldendők be a kiállítási végrehajtó bizottsághoz. A kiállítási rendelt termekben, csarnokokban és szobákban a kiállítók térdija: I. 1. a középen levő térség minden négysz. métere után 4 frt. 2. fal mellett egy folyó méterért lVam. magasságig 2 frt. 3. ugyanaz iy2 mél.- nél magasabb, a 2 fton felül még 2 frt. II. Folyósokon 1 folyó méter után : 1. 1V2 méter magasságig 1 frt. 2. ennél magasabb, még 50 kr, III. A felfedett épületekben négysz. méter 2 frt. IV. A szabad téren négysz. méter 1 frt. V'. A kiállítók által felállítandó külön pavillonok által olfoglalt tér minden négyszög m. után 2 frt. A kiállított tárgyak csoportok szerint szakférfiakból alakítandó bíráló bizottságok által bíráltadnak meg és a jeles készítmények kiállítói kitüntetésben részesülnek. A kitüntetések természete és száma a kiállítási nagy bizottság által állapittatik meg. Sport-klubb. Testedző egyesületünk még sohase volt. (A korcsolyázó-egyesület inkább csak téli szórakozást nyújtott.) Nem régiben a város tanácsához az országos torna-egyesület részéről egy átirat érkezett, mely a város szivére köti a torn ázás felkarolását. Most majdnem önként keletkezik a mozgalom s nem sokára megalakul az esztergomi sport- klubb. A klubb egyelőre zártkörű társaságnak készül, mert sem hivatásánál, sem körülményeinél fogva az egész nagy közönségnek nem nyújthat még alkalmat belépésre. Tornahelyiséget is csak úgy vesz kölcsönbe, mig a város részint iskoláinak, részint a közönségnek egy nagyobb tornacsarnokot nem emel. A tornázáson kívül vívás, csónakázás, úszás, gyalogverseny, valocipézés s egyéb testedző sportok művelését fogja kitűzni az egyesület. Tagjait az előkelő, intelligens társadalomból veszi. Már eddigelé is meg van a szükséges létszám, Mi sem bizonyítja jobban az egyesület életrevalóságát, mint az, hogy még megalakulása előtt biztosítva van a jövő. A felhívás gyüj!ő-ivóu egyszerre harmincz ur iratkozott alá, mint működő tag. Már most nem sokára meg fog történni az alakulás s a sport-klubb megkezdi működését. A klubb tónusát a klubb hivatása határozza meg. A testedzés rendkívül fontos kérdését fogja a klubb első sorban is megvalósítani s igy gyakorlati irányú lesz jellegének fő alkotó része. Minden hűhó és feltűnés nélkül kezdi meg működését, de tagjai fölött mint fórum fog szervezkedni és e részben valamennyi egyesületünk közül, mint specialitás fog kiválni. Komoly hivatása annyira közérdekű, annyira nélkülözhetetlen, hogy kívánatos volna mielőbb való megnyitása. Városunk érrel mi munkásainak, a zárthelyit és ülő foglalkozás ellenében már régóta szükség lett volna egy olyan klubbra, a hol üdülést, izoin- erősitést s testfejlesztést szolgálnak. Örömmel üdvözöljük a klubbot nemcsak egészségtani, nemcsak társadalmi, de erkölcsi szempontból is s óhajtjuk, hogy mielőbb megkezdje rendkívül fontos és pó oIhatatlan működését. A vörös barát regéje. Lassan egy század terhe fogja nyomni görnyedező vállát, de azért — egy szép holdvilágos este, mikor a teljében mosolygó hold megezüstözi e regényes fekvésű völgy üde ölében elterülő kedves falucskánk piros fedelű házikóit, — felballagott velem az ér. jó Berti bácsim a sok veszélyt átélt romladozó vár déli tornya alá, hol már többször kellemes órákat töltöttem, gyönyörködve a kies vidék ritka szépségű panorámájában. Az ősi vár, melynek egy része azonban még lakható, másrésze bagolyfészek ; az ezüst hold világa; a völgy méla csendjét zavaró bagoly huhogása és liószakállu kísérőm, ki maga is egy eleven régiség; de a hazajáró lólekről szóló még régibb regéje, az igaz lelkű emberben is félelmes hatást gerjesztenek. Mi tagadás benne, én is ilyen kísérteties érzelemtől áthatva hallgattam a vörös barát regéjét; pedig nem is olyan félős, mert hát csak mese, szokta mondani az öreg Berti bácsi. ... Itt ebben a várban valamikor augusztinus barátok laktak, tudományokkal és a hívők lelki dolgaival foglalkozva, s így a közelfekvő falukba is innen kerültek ki a plébánosok. Ezek közül egy odajutott abba a faluba, a hol többször magától megszólal a harang, egy elkárhozott vörös barát halála óráján. Öcsémuram maga is hallottá ezt a falubeliektől, ugy-e ? Hát azért szólal meg a harang magától, mert az ördög egy elkárhozott vörös barát lelkét oltotta ki. Vörösnek azért nevezték, mert vörös sapkát és papucsot szokott viselni. Szerette a bort, de még jobban a kártyát és épen ez a ezudar ördög bibliája lett veszedelme és kárhozata is; mert, ugv mondták, hogy az ördöggel lépett fele nyereségért czimboraságba a kártyázásnál, s igy gyakran eljővén abból a falucskából augustinus testvégeihez, nem egyszer jól megrakottan tért vissza parochiájára, hol kincseit rossz természettel halomra rakta. Egy alkalommal Sylvester estéjén, gazdagon öltözött úri lovagok jöttek a várba, hogy a vidék vadakban gazdag erdeibeu néhány jó napot el töltsenek, érdemes zsákmányt ígérő vadászattal. Megérezte ezt a vörös barát. Megjelent nagy alázattal testvérei ősi hajlékában és a terített asztalnál helyet foglalt a gazdag urak között. Ekkor az ördög azt súgta fülébe : «a mily szegényesen jöttél, oly gazdagon fogsz elmenni, ha a mit eddig Ígértél nekem, még ma megadod. Azért ha hármat kopogtatok a refectorium ajtaján, azonnal vedd magadhoz kincsedet és hozd ki nekem.» Vacsora végeztével megkezdődött a kártyajáték. A vörös barát bő csuhájának zsebjei szakadásig teltek. Észrevétlenül jelent meg az éjféli óra, ekkor hármas kopogás hallatszott. — Ne ijedjetek meg jó urak — mond a vörös barát — nekem szól ez, igyatok csak jóízűen, egészségetekre kívánom, majd visszatérek nemsokára. Kiment a vörös barát czimborá- jához. Az ördög követelte az ő részét, de a vörös barátot a kapzsiság annyira elfogta, hogy szerzetesi esküjére tett Ígéretét szegte meg, midőn nem akart az ördög czimbora követelésének eleget tenni. S mig a várban a vendégek a testvérekkel együtt nyugalomra tértek, az alatt a vörös barát az ördög-ozimbora segítségével, a kapus tudta nélkül nesztelenül kijutott a várból és ott a láposrét fölötti nyires alján folytatták alkudozásaikat. Egyszerre a vörös barát futásnak kerekedett s mikor a lápon keresztül futott, az egyik vörös papucs leragadt a lábáról, melynek nyoma még most is ott van. Rohanva rohant haza a parochiájára, hogy kincsét a garmadához önthesse. De az ördög szárnyai gyorsabbak voltak. A vörös barát hült helyét találta a halom aranynak, mit az ördög-czim- bora segélyével gyűjtött és midőn kétségbeesve tördeli kezeit a kincs hült helyén, háta mögött termett áz ördög és megfojtotta. Ekkor megkondult a harang magamagától. Elterjedt a vörös barát halálhíre. Elvégre a temetésről gondoskodni kellett és elhatározták, hogy a többi boldogult testvérek közé a kriptába hozzák a vörös barátot. Késő oste volt, mikor nyugalomra tértek ; az éjféllel megjött a vörös barát lelke is, kopogtatva minden testvér ajtaján és e kérdésre : ki az, mit akarsz ? azzal válaszolt a lélek : «vegyétek ki testvérek nyugodni nem tudó testemet a falból. Fogjátok be azt a két tehenet, miket a kántortól nyertem egy szekérbe és azzal vitessetek a lápba, hol a vörös papucs maradt, mert én csak ott nyugodhatom.» A halálra ijedt augustinusok nagy remegés közt húzták ki másnap a vörös barát holttestét a falból és csak távolról kísérték buzgó imával a tehenek által vont halotias szekeret, mely a láposra érve, mindenes! ől elsülyedt. Ekkor jeges felhők tornyosullak az égen és a jég elverte a határt. Képzelhetni a hívek és az augustinusok keservét. Szűkmarkúau kellett clniök, mert azon évben alamizsnára nem számíthattak, elvesztették a paró- chiát, hol azóta nem is volt angusti- nus plébános. Meghalt a kántor is, de azért néha éjfélen most is megszólal a harang. A vörös barát testét elnyelte a föld, az ott ragadt papucs a tejfája, mely már egészen megkövesedett, a nyugtalan lélek pedig egy óriás bagoly képébe bujt, mely éjjelenkint a papucsba ülve, háromszor vihog Az óriás bagoly, melyet én már majdnem száz éve ismerek, két óra múlva ott fog ülni a vörös papucs nyomában ; ha kiváncsi rá öcsémuram, várja meg, érdemes egy állat. Én meg elmegyek- mert a hold már túl a hegyen, az erdőkre száll, sötétebb lesz és öreg tagjaim már nyugalomra vágynak. Adj Isten jójtszakát! * * * Midőn magamra maradtam a néma csendben, mit az ősi falakhoz ütődö bogár koppanása s az utána suhanó denevér ezinezogása zavart, elrévedez- tem a múltak képein. Észrevétlenül vett körül a csillagsugaras éj, az eltűnő hold a hegyen túl a bükkerdőro derengett és az óriási bagoly már ott ült a vörös papucs nyomában. Közelebb mentein hozzá, hogy megismerjem az állatvilág e csodás példányát. Megbámultam... Almos szemhunyorgatásai engem is álomra intettek. Éjfélt ütött a kis falu órája, utána elhangzott a rémes vihogás; s midőu kis szobám nyitott ablakát be akartam tenni, az esti szellő távoli harangszót hozott fülembe . . . Megszólalt magamagától. Ifj. MERÉNYI FERENCZ. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Nem hiába nevezik tűznek a szeleimet, mert a ki vele játszik, hamar megéget magát. Kisfaludy K. * Hirtelen nő a szerelem, egy könyben, egy égő tekintetben röpül elénk s éltünk fele elandalitó karjában tünedez, mig édes < titkait kifejtjük. * A vén legény a fiatal, tüzes leányhoz ; olyan, mint a betűzött szaraz karó a virág ; mellett. * A szerelem megfordított hideglelés: először forró, azután hideg. * Tudod-e gondolni a napot sugár nélkül,,] a tavaszt virágtalanul? Az emberi kebeltől oly elválaszthatatlan a szerelem. És mi az égen a nap, mi a tavaszban a virág: az a szívben a szerelem. Vajda P. * A szerelemre nem elég az, hogy van ok>i szeretni. Jókai. * A szerelem rettenetes, ötödik eleme i természetnek, mely a más négy harczaifj mind méhében hordozza. Annak pályát keik nyitni, tért engedni, különben szétveti au, életet, lávává égeti kebelhonát. Hátha méfű szenvedélyes nő szivében támad a szerelem ! ? Mély tengerben mindig nagyobb i vész. Kutliy. .....■■»»•••*• m
