Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 84. szám

alkotásának jubileumát is. Huszonöt év áldásos működése áll előttünk ; s ahány gyermek ez idő alatt oktatást, szülő jótéteményt, beteg enyhülést talált a falak közt, hova Emmencziád áldozó keze 25 évvel ezelő.t vezette be az irgalmasság szellemét, — Eminencziád kegyelme Győrsziget községét is ugyan­iul nyiszoi kö:előzte hálára. S e község mai lakossága a régiek igaz ragaszkodá­sának elpusz iihatlun érzésével közelit Eminoncziádhoz, hogy e boldog alkalom­ból hálát mondjon a vett jókért s mély hódolattal köszöntse a legjobb Atyát, ki nemcsak vagyonával istápolta, hanem szivéhez is közel bocsátotta a kisdede­ket és a szenvedőket. Idők folytán a most jubiláris ház az egész nőnevelés­nek menedéket adott, és bár több nehéz­séggel megküzdve, mindczideig tojesi- te.tte községünkben reá bízott nemes feladatát — Isten kegyelmétől remél­jük, hogy ezentúl is teljesítheti. Ne tiltsa le Eminecziád ajkainkról a buzgó fohászt, melyben a minden áldás égi Osztójától Eminencziád hosszú, boldog életéért esdiiuk, a mely életnek — h;i már majd elaludot , emlékét meg­őrzik Eminencziád fényes alkotásai s a szellem, mely ez alkotásokat mara­dandóvá teszi. A legmélyebb hódolattal maradtunk a főmagasságu Bibornok urnák Győrsziget, 1887. október 12-én. Győrsziget községe nevében : Wirtlil Antal, k. biró. Rusebek Antal, plébános. Szabó Elek, jegyző. Widmann Adolf, k. tanácsos. Grösszingez Ferencz, k. tanácsos. — A köbölkuthi plébános, Gamerra Arthur báró torokbaja miatt orvosai tanácsára elhagyja Köbölkuthot s egész­sége helyreállítása végett Klosterneu- burgba vonul. Egy forgalomban levő versio szerint a báró ur tekintélyes örökséghez jutott s az olmiitzi kano­nokok sorába fog lépni. — A föegyházmegyéböl. Haverla Gábor nagyszombati tanár élete 28-ik évében jobblétre szenderült. — Fehér János naszvadi plébános élete hatvan­negyedik s áldozó-papsága negyvenedik évében elhunyt. — Horánszky Nándor országgyű­lési képviselőnk az esztergomi vasút ügyében tegnap Esztergomba érkezett s„a herczegprimásnál külön kihallga­tásban tisztelgett. —*- Esküvő. Síkor Margit lapunk szellemes győri munkatársa férjhez életein tengerének sima tükrét ; hullám­zott, háborgott szüntelen és akkor magám sem hittem volna, hogy valaha elérem a biztos, csendes kikötőt. Egyszer valahol az épitendő leányiskola javára előadást rendeztünk. Alkalmi dara­bot adtunk Épen az Üdvözítő fe£élT szavait idéztem : «Engedjétek a kisdedeket hozzám jönni, mert ők a menyország tulajdonosai» —. midőn a nézőtérből felém kőjéig egy feliér ruhába öltözött angyalkgj^v.egy félig kinyílt rózsabimbó — és átnyújt nekem, mint az est hősének, a kis lánykák nevé­ben, egy szép csokrot. Megindultan vettem át a csokrot és szerepemmel élve, lehajol­tam a fehér angyalkához és önkéntelenül megcsókoltam homlokát. A csokorból ki­vettem néhány gyöngyvirágszálat és hajába tűztem. Ereztem, hogy ezen csók olyan volt, mint a villamos szikra. Mindketten megrezzentünk és elpirultunk. Azt hittem, ez is a játékhoz tartozik, majd elfeledjük, ha elhagyom a színpadot. De bezzeg nem igy történt. Valami uj, előttem ismeretlen érzés fogta el szivemet és úgy őriztem, mint a jámbor hivő a szent sírtól hozott ereklyét; még nevet sem mertem neki adni, vagyis jobban mondva: nem tudtam eltalálni nevét. Én, kinek hideg szivét sem | a pajtások gúny olása, sem a szép hölgyek j kacsintgatása nem tudták fölolvasztani, én, ki oly sok szép nőnek — persze csak a színpadon — a legforróbb szerelmi vallo­másokat tettem, a miért a közönség annyira tapsolt és erősen azt hitte, hogy az élet­ben is jól értek hozzá, de én mindig csak hideg maradtam minden nő irányában ; mondom barátom, nem mertem érzésemet megy Hevesi Iván polgári iskolai ta­nárhoz Kapuvárra. Valósuljanak inog a fiatal Írónő összes álmai a boldog­ság országában ! — Az iskolai nyomor ellen. A reáliskolai segítő egyesii.et számára lapunk szerkesz; őségé által gyűjtött kegyes adományokból az első száz fo­rintot már átszolgál I láttuk Dr. Hol ez Antal polgármester urnák, a ki az összeg átvételét gyiij őivünkoti volt szi­ves nyugtatni. A polgármester ur ki­nyilatkoztatta, hogy a kegyeletos czélra edd igeié hétszáz forint folyt be s nem­sokára össze fogja, hívni azt a bizott­ságot, mely a segitő-ogy esül etet szer­vezi. Örömmel közöljük ezt az örven­detes hirt úgy a nagylelkű adományo­zók, mint a tanügy barátainak meg­nyugtatására s a polgármester urat ismételten kérjük, hogy e nemes eszme érdekében az első értekezletet mielőbb összehivn i szi veskedjék. — A népfelkelés szervezetének mielőbbi befejezése czéljából a honvé­delmi miniszter rendeletet intézett, a törvényhatóságokhoz, hogy az egyes népfelkelési járásparancsnokságok által [ helyesbítés, illetőleg kiegészítés czél­jából kiküldött összeíró lajstromokat október hó végéig okvetlenül terjes­szék fel, mivel a népfelkelők végleges összeírása és nyilvántartása csak a lajstromok visszaérkezése után eszközöl­hető. A honvédelmi minisztérium a nép* felkelési fölhívó és behívó hirdetmé­nyeket, értesítőket és pótlajstromokat kellő számban kinyomatva, megküldött« a törvényhatóságoknak, hogy azokat a megszabott módon az egyes községek­nek kiosszák. A pótlajstromok a köz­ségekben állandóan tartózkodó, de ott nem honos népfelkelésre kötelezettek összeírására szolgálnak s az elöljárók személyes felelőssége mellett megőrzen­dők. A népföl kel ési föl- és behívó hir­detmények, ép úgy mint a mozgósí­tási hirdetmények zár alatt őrzendők. Jövőre a szükséges nyomtatványokat a községek maguk lesznek kötelesek beszerezni. — Eperjesről lapunk a következő hivatalos levelet kapta : Tek. dr. Kő- rösy László urnák, az «Esztergom és Vidéke» szerkesztőjének Esztergom. Te­kintetes Biliary György párkányi ügy­véd ur szives volt az ottani nemes- keblü lakossághoz lelkes felhívást in­tézni a városunk tüzkárosultjai javára «szerelem»-nek elnevezni. Es mégis az volt: és csakhamar azon meggyőződésre jutottam, ; miszerint az, mit érzek, nem egyéb a leg-! forróbb, leglángolóbb szerelemnél, melyet: ama kis fehér angyalka iránt éreztem. — És a szép kis fehér angyalka most a ; te kis feleséged ? — Kérlek, ne szakíts félbe ; majd meg- i tudod a végét. — Ki volt az a szép an- i gyal ? Kérdezősködtem utána és csak annyit i tudtam meg, hogy messze vidékről való és i itt tanul a tisztelendő nővéreknél. Több- ! szór láttam őt tanuló társaival, néhány í apácza kíséretében sétálni. A mint ily al- i kálóimnál először megláttam, rámosolyog­tam és ő, az aranyos teremtés — én leg­alább azt véltem észrevenni — viszonozta mosolygásomat. Tudakozódtam mikor szok­tak a növendékek sétálni és én mindig ott voltam olyankor és nem egyszer mulasz­tottam el a próbákat, csakhogy őt láthas­sam. Egyszer, egy szép tavaszi napon már vártám a kis leánysereget és a mint mel­lettem elhaladtak, az én kis angyalom le­ejtette a kezében tartott nefelejts csok­rocskát. Vártam, inig a kis sereg elhalad mellettem. A mint a lánykák elhaladtak, mint a tigris a prédára, ugy nekiestem a I drága kincsnek és Oh Istenem! a mint ! örömömben utánanéztem a lánysereg után — ő visszanézett. Barátom! ha valaha szerettél! . . . — Solise, én legalább eddig még nem, hacsak te nem tanítasz rá, mert ugy lát­szik, nagyon jól értesz hozzá ! — Oh, te jegesmedve ! Ha valaha sze­rettél volna, ugy megértenéd, mit éreztem való adakozás iránt. — E felhívásnak szép sikere volt, mennyiben 61 Irinyi összeget eredményezett a jótékony czélra. Biliary György ur ezen összeget megküldvén, kívánságához képest fel­kérjük a tek. Szerkesztő urat, misze­rint a mellékelt névsort, mely az ado­mányokat feltünteti, becses lapjában, ugy Biliary György ur, mint a név­sorban említett nagylelkű adakozóknak ezennel nyilvánított hálás köszönetülik kifejezése mellett közzétenni szíves­kedjék. Eperjesen, 1887. évi október hó 5-én. Hazafiéi tisztelettel Vuhr- mann Andor, polgármester. Kruspér főjegyző. — Az adományozók névsorát kifelejtették a levélből. Ha Biliary ügyvéd ur a hatvanegy forintot adako­zók névsorát nyilván akarja tartatni, szívesen rendelkezhetik lapunkkal. — Római Út. A magyar katolikus tan férfiak deczember 22-én útnak in­duló római zarándoklatára a jelentke­zési határidőt többek kérelmére a ren­dező bizottság november 3-ig terjesz­tette ki. Jelentkezéseket elfogad a köz­ponti bizottság egyházi alelnöke: IWolafka Nándor dr. (Budapest, IV. központi papnövelő intézet.) — A ju­bileumra alakult fővárosi nőibizottság, özv. Cziráky Jánosné grófné elnöklete alatt tegnap ülést tartott, melyen kon­statálták, hogy a mintegy másfélszáz kiosztott ivén összesen 17,150 aláírás gyűlt össze, szeretetadományokban pe­dig 5327 frt 50 kr. és 12 darab arany folyt be. — A második központi női­bizottság is ülést tartott Szápáry Gé­za né és Wencklieim Frigyesné grófnők elnöklete alatt s a pápának szánt em­léktárgyakból rendezendő kiállítás ügyé­ben tanácskozott. — Jegyző-választás. Reviczky Győző főszolgabíró a Pilis-éJar'thról elmozdí­tott jegyző helyébe az uj jegyző- vá­lasztását f. hó ok óbe: hó 27-ére tűzte ki.--- Halálozás. Rom György fiatal vaske rés kedő-segéd élete huszonnegyedik évében elhunyt. A kereskedő-itjak egye­sülete a boldogult tagtárs ravatalára díszes koszorút helyezett s az egyesü­leti lobogó alatt testületileg vonult ki a fiatal ember temetésére. — Kijelölt népfelkelő tisztek. A népfelkelési tiszti állásokra a kijelölése­ket már megtette a honvédelmi minisz­térium. Ugy a tanfolyamot végzett hal Igá­tok, mint a volt katonák be vannak : akkor. Ha a világ összes kincse feküdt I volna előttem, ha maga a menyország ; összes angyalaival tárva-nyitva lett volna : előttem: nem éreztem volna azon kéjt, : azon boldogító mámort, a mit ezen kis : nefelejts-csokor okozott nekem. Tehát ő is í szeret és azt mondja: nefelejts •! Dehogy ; felejtlek drága angyalom ! És ha Matuza- I lem éveit élném, még akkor sem múlnék : el egy perez, melyben ne emlékezzem rád. : Ily gondolatok mellett össze-vissza csó- j koltam e drága ereklyét, keblemre szori- : tottam és végre tárczámba rejtettem. A i kitűzött napon ismét vártam a lánykákat a sétatéren és élőre gyakoroltam hogyan fogom kifejezni néma köszönetemet, de nem jöttek. Tréfásan kérdém a sétatér őrét: «Hát a kis angyalkák nem jönnek ma?» «Nem bizony, uram — válaszoló emez — tetszik tudni uram, itt a nyár és a kis madárkák melegebb helyre, édes anyjuk kebelére költöztek.» — Ettől a naptól fogva nem bírtam saját magammal, sem a színpadon sem a külvilágban, Nem voltam képes szerepet betanulni és többször megesett rajtam, hogy a legkómikusabb szerepet is ugy játsztam, mintha a legtragikusabb lett volna. Az igazgató összeszidott, fenyegetett, hogy levon a gázsimból, hogy elkerget a po­kolba sat. Szegény jó ember! Ha menny­be nem, a pokolba ugy sem kergethetsz ; mert itt dúl fúl az a szivemben oly dü­hösen, hogy ha sokáig tart, magam sem tudom, hova leszek, ALVY-DÉKY. (Vége küv.) osztva az egyes hadcsapa'okhoz. Most már csak a király megerősítését várják. A népfelkelők tudvalevőleg csak mozgó­sítás esetén lépnek tiszti rangba, de azért már most értesítik a jelölteket a nép fő! kel ési j á rá spa ran csn oksá go k u t j án a kijelölésről, valamint arról is, hogy hová fognak beosztatni Hadi szolgálatra: igy aziilán minden zavar és huzavona nélkül kompakt egészet képezhet szükség esetén a magyar népfölkelés. — Vizsgálati fogságba helyezte dr. Feichtinger Ernő kir. aljárásbiró Deutsch Salamon csődbe került esernyő­kereskedőt, kinek üzlettársára és ve- jéré is hasonló sors várakozik, mihelyt bizonytalan tartózkodása helyéről haza érkezik.- Megbokrosodott vasúti kocsik. Az osztr.-magyar állam vasút esz ergo m- nánai állomásának csöndjét szombaton este 8. és 9 óra között a 142-dik számú tehervonat robogásával egy időben egy kis halasét zavarta meg. Mikor a tehor- vonaf az állomásra bejárt, három üres személykocsi a mellék-vágányon meg­lódult s futtában a bejáró tehervonatot horzsolta. A vonat lokomotivja és egy kocsija kisiklott és megsérült. Szemé­lyekben azonban nem esett baj, csak a Becsből jövő, meg a Bécsbe menő uta­sok szenvedtek egy kis késedelmet, a mennyiben a budapest-béesi 18. sz. személyvonat o pálya szabaddá tételét a szomszéd állomáson bevárva, 2 óra 22 pereznyi késést szenvedett s ugyanez okból a bécs-budapesti 17-ik személy- vonat 30 perczczel később érkezett Budapestre. Harmadik kimutatásunk a reál­iskolai segítő-egyesület felállítására la­punk szerkesztőségénél befolyt legújabb adakozásokról. Tábor Adolf lapunk ki­adó-tulajdonosa öt forinb Brutsy Gyula diszműkereskedő két forint, Brunner Ferencz füszerkoreskedő öt forint. Össze­sen tizenkét forint. Az adakozásokat folytonosan kérjük és nyugtaljuk. Fel­kérjük a városi kultúra derék képvise­lőit, hogy szives hozzájárulásukkal teremtsék meg a legnemesebb hivatási! tanulókat segítő egyesületet! Lapunk a legcsekélyebb adományt is hálás kö­szönettel üdvözli. — Művész-növendék. Faragó Jó­zsef fiatal művész-növendékünk tanul­mányai folytatására ismét Münchenbe utazott. A kik a kezdő fiatal ember első kísérleteit látták, azok a legszebb várakozásokkal néznek az esztergomi művész-növendék jövője elé. — Régi könyveket, érmeket Kos- suth-bankokat (tízesektől fölfelé) szíve­sen megvásárol lapunk szerkesztője ma- gángyüjtöménye számára. — Eladó zongora. Egy erőteljes uj zongora (némi javítást igénylő el­hanyagolt állapotban) igen jutányosán eladó. Bővebbet szívességből lapunk szerkesztőségében. FEREKŐS SZERKESZTŐ ; Dr. K Ő R Ö S Y LÁSZ L Ó. N Y I L T T É R. E rovat, alatt kö/,lőttekért nem vállal felelőssé­get a szerlí.) Reinseidene Stoffe 80 kr. per Meter, sowie á fl. 1.10 und fl. 1.35 bis fl. 6.10 (farbige, gestreifte und carrirte Dessins) versendet in einzel­nen Roben und Stücken zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik-Depot G. Henneberg (k. und k. Hofiiferant), Zürich Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto.

Next

/
Oldalképek
Tartalom