Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 69. szám

szóról, mely általában hivatva van, hogy az államot a kodvezuiényezés mindenkor költséges, áldozatot igénylő munkájában fölváltsa. E tekintetben a magyar állam becsülettel megtette kötelességét. Bizonynyal a jövőre sem fog lemondani, hanem mindenütt, hol hasznos dolog kozdeméuyeztetik, segélyező- leg és gyámolitólag fog közreműködni, de a kezdeményezés — ezt az állam által már hozott nagy áldozatok után méltányosan lehet kívánni, — ezentúl a társadalom dolga.

Ezt azért hangsúlyozzuk a jelen pillanatban, mert ép most van egy nagyobb akczió folyamatban, mely jószándékú és szellemdús férfiak által dicsérendő buzgalommal megindittatván, igen hasznosnak látszik, de szintén sportszerű jellege van. Azon törekvéseket értjük, melyeknek czélja a külföldieket lehető nagy számban Budapest és egész Magyarország látogatására édesgetni, itt pedig oly intézményeket és rendszabályokat alkotni, melyek áldott hazánk látogatását a külföldire nézve hasznossá és kellemessé teszik.

Budapest és Alpesekben gazdag felföldünk érdekében elég történik: gondoskodva van arról, hogy a külföld Magyarország e kincseit a publiczisfcíka utján tanulja ismerni, azokra kiváncsi legyen s azok felkeresését könnyűnek, vonzónak s kellemesnek találja. Ez dicséretre méltó, jó, de távolról sem elegendő. Mily szépek Magyarország dunántúli részei is; mily gyönyörű, regényes, elbájoló a «magyar tenger» a Babilon halmos, erdő- és szőllőkoszo- ruzfca keretével. Egyes helyekre, mint g, homok- és piszokfészek Siófokra, mindenesetre nagyon ráfér a legalaposabb ujitás; de a legnagyobb rész mint nevezetesen Balaton-Füred, a természet,' évtizedek óta európai niveau-n álló kultúra és a jó társaság összeírniködése folytán ma már oly szépségben, kedvességben és modernitásban jelen meg a szilien, hogy minden jóakaró szemnek tisztán látnia kell, miszerint itt csak a társaság következetes, kitartó favorizálására és a külföld ügyes idevonzására vau szükség, hogy e kedves gyógyhely az európai elegáns világ legkeresettebb, legélénkebb rendez-vous helyévé legyen.

Es e helyütt alkalmunk van ismét a sportra és benne rejlő közgazdasági kincsre visszatérni. A balaton-füredi Stefánia-yaclit klub sportszerű intézmény, mely csekély kezdeményezésből

kiindulva, ma oly nagyságban áll előttünk, a melyben egy igen jelentőséges jövő csirája van elrejtve. Mr. Gosling, Nagy-Brittania volt budapesti főkonzulja, Magyarország ezen nagylelkű és őszinte barátja volt az, a ki Füreden ez előkelő sport alapját megvetette. 187 7-ben jött Füredre és Angliából egy ügyes hajóépítőt, Young Itickardot hívta oda. Young értelmes segédeket talált a magyar ácsmester Ortwein Fe- renezben és egy derék öreg angolban, Harris Johnban, kiknek segélyével 1878-ban egy vitorlás hajót és öt csónakot, 1879-ben egy vitorlás hajót és hat csónakot, 1880-ban már 3 vitorlás hajót, egy szandolint és több csónakot épített, 1881 és 1882-ben ugyan ily számú elegáns járművet bocsátott vízre. 1883-ban B.-Füreden a nemes tengeri sport élénkebb lendüle- tett vett; ez évben hozatott Mr. Gosling Angliából egy fényesen kiállított yachtot, a «Királynőt», — a szállítással együtt 8000 frtnál többe került — és fölkeltette vele előkelőink versenykedvét. Gyorsan épült egyik pompás yacht a másik után: grófNadasdy Perencz «Hableánya», «Mariska». Kéme dv oly szenvedólylyél űzte az uj sportot, hogy yachtjában hónapokon át a tavon élt, sőt ott is halt meg. Ez időben távozott Mr. Gasling Magyar- országból, melyet óly őszintén szeretett, melytől azonban szolgálati okokból válnia és Stockholmba költöznie kellett, do a mii, melynek létesítéséhez az első buzdítást ő adta, felvirágzott és ma a balatonfüredi yachtklub egy igen nemes és mint mondva volt, egy gazdagon jutalmazó jövőt magába rejtő sport központja, mely a legjobb köröket vonzotta és bilincselte magához : elnöke gróf Eszterházy Mihály, választmányi tagok gróf Andrássy Géza, gróf Nádasdy Perencz, ifj. gróf Zichy Antal, gróf Keglevich Gyula, Iukey István, id. Adáin Károly, stb. inig Szarvasy Sándor, kinek Mr. Goslingtől megvett «Királynője» csak az imént nyerte el a yackt-regatte diját és ki a yacht- és csónaképítést egy angol készültségével folytatja, mint gazda működik. Ma egy rendkívül díszes egész flotilla — közte 25 vitorlás hajó — élénkíti a Balatont, a Stefánia-klub tagjainak száma 80-on felül van, van egy csinos, kényelmes klubháza, az évi tagdíj csak 25 frt.

Ilyen Füred, hol a tavat és a

gyógyudvart pompás árnyas ültetvények veszik körül, a vendégek gyógyulásáról, kényelméről és mulatságáról egész európaiasan történik gondoskodás. De az átél lenben fekvő oldalon, a szép és gazdag somogyi részen is észlelhetők már a kulturális alkotások gyarapodásai. Nevezetesen Szántód néz szép jövő elé. Itt gróf Széchenyi Géza, a Dénes gróf fia, a legnemesebb szabású gavallér, a ki elvégezte az igazi czivilizá- c-zió legmagasabb czéljait szemmel tartó modern arisztokrataság magas iskoláját, í mindent előkészített arra, hogy a Balaton somogyi partján is magyarok és külföldiek részére vonzó pontot létesíthessen. A tópart legszebb pontján 80 hold van e czélra a mezőgazdaság minden gondosságával és leleményességével kültiválva. A legfinomabb tengeri homok, erős, folytonos hullámverés bizalmasan hívogatja fürdőkúrára a vendégeket. És a déli vasút, melynek vonalai a szép vidéken haladnak, a déli vasút, mely a Semmeringen, Pob- lacknál, Abbazziában, összes vonalain megmutatta, mily gazdagon és fényűzően tud klimatikus és higiénikus nyugvó helyekről gondoskodni, bizonynyal nem mulasztja el Magyarország bájainak emelésére itt is megtenni a magáét.

Ha rá kerül a sor, bizonynyal az állam sem marad vissza. A főkötelesség, a kezdeményezés, az első alkotás kötelessége azonban mindenekelőtt a jó társaságra hárul. Es ha aztán a jövőben a mulatságból üzlet, a sportból gazdagon jövedelmező bevételi forrás lesz, haszon háramlik belőle az egész országra és ebben — mint a lótenyésztésnél — a legelső és legtöbb épen a jó társaságra. Do ut des.

Szurony és törvény-könyv.

Élénk emlékezetében van még közönségünknek azon szuronyos basáskodás, melyet Revisnyei Reviczky Győző főszolgabíró, Schalkhász Ferencz polgártársunkon elkövetett. Az eset annyira izgalomba hozta annak idejében a közönséget, hogy minden higgadtan gondolkozó ember fellázadt a főszolgabíró ur eljárása fölött és minden ember ön- kénytelenül vádlóképen akart fellépni a főszolgabíró ur ellen, hogy az elkövetett injuria megtorlás nélkül ne maradjon.

így történt, hogy a helybeli kereskedelmi testület is magáévá tette a

Csupa izom, egészség és erő. Modorában gavalléros, társalgásában férfias és élezés, hivatalában pedig veszedelmeken fölül álló. Alig van több olyan hivatalnok, a ki annyi kényes természetű dologban jár, mint a primási főszentszéki jegyző, a kit a váló- pörös szép asszonyok ha már fiskálisaikkal s érveikkel meg nem birtak nyerni, ellenállhatatlan kényeikkel és bájos fájdalmukkal akarnak legyőzni. A fiatal udvari pap szive sincsen ugyan kősziklából, de már nagy tanulmányai és tapasztalatai vannak a veszedelmes szép szemek altatásáról s a megvesztegető asszonyi fájdalom hafcás- hajliászatáról s mikor legválságosabb a helyzet, akkor áll legrendüjletlenebbül a fiatal pap Ítélete, mely a szentszék öreg főpapjainak is imponál. Ügyes, rábeszélő tehetségével már nem egyszer egyesített olyan pártokat, a kik halálos gyülölséggel állottak szemben egymással. Már pedig kibéki- teni egy fiatal házaspárt, kiegyenlíteni közöttük a vészes visszavonást s újra megszerezni számukra a paradicsomot sokkal nehezebb, mint elválasztani. Es majdnem olyan nagy érdem, mint egy jó könyvvel gyarapítani az irodalmat. Nem akarom tehát szóbeszéd tárgyává tenni azt, hogy melyik hatáskörében fejt ki a főszentszék jegyzője több tehetséget, nagyobb érdemet és halasabb elismerést. Nappal a boldogság- drámáit rendezi a legpéldásabb hivatalnok szorgalmával, hivatalon kívül azután Íróasztalának él s nagy feláldoz; s ml felejtkezik nem egyszer késő éjfél után is munkája mellett. Az erőteljes fiatal udvari pap a túlfeszített szellemi foglalkozás miatt máris áldozatul hozta a szeme világát. A hercegprímás fölmentette öt egyelőre minden munkától s szembetegsége gyógyítása végett messze külföldre küldte, honnan szabadsága letelte után mindenesetre megint egészségesen fog visszatérni, ha ugyan megtanul egy kicsit pihenni és szórakozni.

Legnagyobb hatást gyakorol azonban a prímásra Aradi Lippert József kir. tanácsos, primási müépitő, a kinek a reziden- cziában külön lakása van; de állandóul családjánál, Becsben tartózkodik. Lippert a herezegprimás fiatalkori barátja. Bizalmas viszonyuk még abból a korból való, mikor a prímás az ötvenes évek elején Bécsben miniszteri tanácsos volt. Lippert egyike az elsőrangú stilmüvészeknek. Terveit és rajzait finom ízléssel s óriási stiltani ismeretekkel veti papírra. Az ő tervei után készült el a magyar renaissance egyik nagybecsű remekének, a XVI-ik század elejéről a török pusztításukból egyedül fenmaradt Bakács-kápolnának restaurálása. Lippert tervei után díszítették stílszerűen az esztergomi ősi várromok között felfedezett kápolnát is, melyben a hagyomány szerint szent István király született. Lippert fejlesztette^ még most is. A teremtő erővel és alkotó vágygyal bőven megáldott egyházfejedelem Ízlésének Lippert szabott irányt. ^ A primási palota, a Simor-muzeum, a főszékesegyházi mesés értékű kincstár szervezése és elrendezése s mindenek felett az esztergomi főszékcsegyliáz stilszerü díszítése mind a prímás eszméje, de Lippert Ízlése és munkája.

Alig végződött Le tavaly a bazilika óriási kupolájának remek diszitáse, mint az aranymise legszebb emléke, a teremtő szellemű főpap felszólította udvari müépitőjét, hogy készítsen terveket a főszékesegyház hatalmas szanktuáriumának, valamint a hajó mennyezetének stilszerü s a kupola ragyogó ékeivel összhangzásban álló díszítésére. A prímás örömmel tanulnjányozta át, nem régiben a terveket s több észrevétellel adott újabb ideákat a geniális müépitőnek, ki maeczenása ízlésének mindig meghódol. Ha a főszékesegyház összes diszitése elkészül, akkor azután az esztergomi bazilika nemcsak Magyarország első főtemploma, hanem európai nevezetességű is lesz. Az impozáns főtemplom teljes diszitése pedig közel fél milliónyi áldozatokba fog kerülni. Hogy hány kisebh-nagyobb müépületet emelt Lippert, hány egyházi műkincset alkotott s mennyi művészi mecsü tervrajzot készített, azt már -.részletesen elmondották a prímás életrajzírói. Lippert József tagad- hatlanul geniális ember, csak a nemzeti művészetet s a hazai mű ipart nézi még mindig tartózkodó szemekkel s inkább bámulja a küiföld jeles képzőművészeit, valamint az idegen szolid ipart, mint föllendült képzőművészetünk s fejlődésnek indult hazai iparunk versenyképes képviselőit.

Van a primási udvarnak egy országos nevű historikusa is: Knauz Nándor esztergomi kanonok, az akadémia rendes tagja. Knauzt bízta meg a kitűnő történeti érzékkel bíró főpap az esztergomi föszékes- egyház történeti adatainak okiratos kiadásával. A monumentális vállalatból mar több kötet jelent meg. Knauz Nándor a leg- tudósabb esztergomi főpap. Egész életét az egyházi és hazai történet művelésének szentelte s ezt a kettős irányú működést ritka

Schalkhászt ért sérelmet és egy panaszos beadványban arra kérte a megye főispánját, hogy szolgáltasson elégtételt vérig sértett polgártársuknak.

A megye főispánja a kereskedelmi társulat panaszát visszautasította, mert nem lévén sértett fél, som törvényes meghatalmazott, a panasz törvényes fegyelmi eljárás tárgyát nem képezheti.

Az elutasító határozat indokának ezen része ellen senkinek kifogása nem lehet. Ha a főispán ur úgy vélekedik, hogy minden vádfeljelentést csak a sértett, vagy ennek törvényes meghatalmazottja emelhet, ez által a főispán ur a büntetendő cselekményt nem akarja büntetlenül hagyni, hanem ragaszkodik egy elvhez, a mit minden alkotmányos érzülotü ember tisztelettel kénytelen tudomásul venni.

Ámde az is mondatik az elutasító határozatban, hogy a főszolgabíró eljárása, úgy a hogy, indokolt volt. Ez is egyéni vélemény és benső meggyőződés kifolyása, a mi ellen kifogást tenni szintén nem lehet. A főispán ur, a főszolgabírói hivatal által megejtett vizsgálat alapján utasította vissza a kereskedelmi társulat panaszát és ugyan ezen iratok alapján alkotván meg véleményét, a mi természetszerűleg még a Majláthok országosan ismert igazság- szeretete mellett sem lehetett kedvezőtlen Reviczky Győző főszolgabíróra.

Mi a tényállás?

A vizsgálatot a panaszolt főszolgabíró vezetése alatt álló szolgabirói hivatal ejtette meg. A főszolgabírói hivatal főnökéről lévén szó, a mi emberi gyarló gondolkozásunk szerint, alig vezethette a vizsgálatot úgy, hogy az egész várost fölhábontó ügyben a hivatal feje ellen terhelő adatokat gyűjtsön és indokolatlanná tegyo a fegyveres erő alkalmazását.

így állván a dolog, Reviczky Győző főszolgabíró ur idő előtt hozta nyilvánosságra a fővárosi sajtóban a főispán ur levelét, mert hiszen a főszolgabíró ur is tudja, hogy ellene ezen ügyben hivatalos hatalommali visszaélés miatt fenyitő feljelentés tétetett a komáromi törvényszék büntető osztályánál s ott az eljárás még nincs befejezve ; tehát minden irányban független és részre- h aj lat lan biró által az ügy még nem nyert elintézést.

Mi történik majd akkor,'ha a törvényszék az elővizsgálatot elrendeli s mi akkor, ha valamelyik fórum jogszerű vádszerencsével olvasztotta össze. Könyvtára rendkívül becses. Annyi inkunabuluma és unikuma kevés hazai magánkönyvtárnak van. Az első hírlapok közül, különösen a XVI. és XVII. ‘század török hadjáratairól értesítő röpiratokból páratlan gyűjteményt vásárolt össze elsőrangú külföldi antikvároktól. A komoly tudós, a középkori dohos könyvek és okiratok közül friss levegőre gyönyörű kertjébe menekül, a hol a legritkább pálmák között piheni ki a nap fáradalmait. A prímás nagy becsülője az udvar historikusának s talán csak azért nem neveztette ki a nagyérdemű kanonokot püspöknek, mert nagyobb szüksége van reá idehaza, a hol alig múlik cl esztendő, hogy valami becses történeti dolgozattal ne gyarapítaná az irodalmat, a prímás áldozatkészségével megjelenő monumenták szerkesztése mellett.

A primási udvar egyik másik nevezetes alakja Sujánszky Antal prelátus-kanonok, régi jónevü egyházi költő, a ki a prímás megbízásából a Simor-muzeum dúsgazdag könyvtárát rendezi. Több év óta munkálkodik már a buzgó kanonok a hatalmas könyvtárban s nagy fáradsága eredményeit egy nemsokára megjelenő óriási katalógus fogja hirdetni.

Maszlaghy Perencz ismert belletrista, a budavári apát-plébános, szintén a primási udvar tagjaihoz (számítható. Mikor még egészen a rezidoncziában lakott, akkor az ő szép esztétikai ismereteivel rendezte a primási képtárat. Azóta rendesen visszatér s a primási gyűjtemények rendezésével nagy s z e re tettel fo glalkouk.

Hornig Károly báró, püspök és kultusz-