Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 67. szám

is a vígjáték az ő hivatott útja s itt nyitva áll előtte a tér. Igaz, hogy színtársulatunk egyik tagjával szemben sem gyakoroltunk még ily erős Ítéletet, habár van közöt­tük több megrovandó mint kiemelendő de egyik sem egy fővárosi színház tagja (habár lehetne közülök egy-kettő méltó tagja) mint a művésznő, a kivel szemben épen ezért vagyunk és kell, hogy nagyobb igényekkel legyünk. A közönség Fodor Fruzinát egy szép koszorúval s egy csinos csokorral tün­tette ki. Bács Károlyt és Bácsnét kivéve a többi szereplőkről ezúttal nem szólunk, mert úgy sem tudnánk sok jót mon­dani róluk. I)e egyet kérünk és egyet elvárunk színészeinktől. Kivárjuk, hogy szerepeiket megta­nulni el ne felejtsék. És kérjük, hogy ne színműveket, vagy drámát, hanem inkább mulattató vígjátékokat hozzanak szilire. Tűzoltóink Fiúméban. Tűzoltóink tegnap Fiúméban neve­zetes kongresszust tartottak, mely mind óriási látogatottságánál, mind tartal­mánál, mind mellékkörülményeinél fogva minket esztergomiakat is közelről ér­dekel. Az esztergomiakat dr. Helcz Antal polgármester, most a városi tűzoltóság elnöke s Dóczy Foren ez, mint főpa­rancsnok vezeti. A népes küldöttség tagjai predig a következők : Ivanits István, Krechnyák Ferencz, Laiszky János, Litsaer Sándor, Pfalz József. Schvarcz József, Szabó József, Szent­tamási Béla, Szerencsés Mihály ifj. és Zsiga Zsigmond. A küldőt; ség szerdán délután uta­zott el Fiúméba a fővárosból, a hol a vidéki tűzoltó küldöttségek találkozót adtak egymásnak, Tegnap kezdődtek meg a fiumei ün­nepélyességek. Fiume kormányzója, Zichy Ágost gróf és lelkes polgármes­tere, Ciotta, mindent elkövettek, hogy a több, mint másfélezer magyar tűz­oltó jól találja magát a magyar ten­gerpartokon. Gróf Cziráky Béla, a tűzoltók nép­szerű mágnása adta ki a nagy kon­gresszus jelszavait, melyek élénk meg­beszélés tárgyát képezték. De nemcsak maga a kongresszus, hanem az utazás tanulságai is lebilin­cselték a kiránduló magyar tűzoltók figyelmét. Fiume látványosságai után követke­zik hétfőn Velencze, augusztus 25-én pedig Trieszt. Tanulni és tapasztalni csak utazónak lehet leggyorsabban és legalaposabban. A magyar tűzoltók ta­nulságos kirándulásának tehát méltán örvendünk, mert mig Fiúméból termé­kenyítő eszméket hoznak magukkal, addig a tengerparti ut tanulmányozása közben dús tapasztalatokra tesznek szert, melyekre a művelt polgári osztálynak egyébként is nagy szüksége van. HÍREK. — Szent István ünnepére való tekintetből lapunk mai száma a rendes­nél egv nappal előbb jelent meg. — A mai országos ünnepre igen :$okan lerándultak s még lerándulnak i fővárosba, A Segítség ünnepében résztvevők számára közöljük az ünnep- •endpző bizottság által hozzánk bekül­dött hivatalos programmot általános tájékoztatóul. — Uj regényt fejezett be lapunk szerkesztője, kinek első regényét igen ‘okonszenvesen fogadta a hazai sajtó. \z uj regény tárgya a kisvárosi élet­ből van merítve, Az. ősszel az uj re­gény egy fővárosi napilapban fog meg­jelenni s egyidejűleg a mi lapunk­ban is. — Halálozás. A következő gyászje­lentést vettük: Alulírottak maguk és a többi számos rokon nevében mély fáj­dalommal jelentik felej Illetlen édes anyjuk, anyósuk, nagyanyjuk és test­vérüknek özvegy Lakner Antalné, szü­letett Viinmer Máriának Csatán Bars- megyében folyó hó 17-én reggeli 8 óra­kor, élete 72-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele, és bosz- szas szenvedés után hekövetkezett gyá­szos elhunytét. A boldogultunk hült teteme f. hó 19-én délután 5 órakor fog az Esztergom szt. györgymezei sir- kert kápolnájában történendő beszen- telés után, ugyanazon temetőben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise-áldozat pedig: ugyan az napon reggeli 8 órakor, az Esztergom vízivá­rosi apáczák templomában fog a Min­denhatónak bemutattatni. Béke lebeg­jen az áldott hamvak felett! Esztergom, 1887. augusztus 17-én. Az elhunytnak leányai: Vauké Sándorné, szül. Lakner Antónia, Sztankay Kálmánná, szül. Lakner Berta. Vejei: Vánke Sándor, Sztankay'Kálmán. Unokái: Vánke Imre. Vánke Sándor, Sztankai Irina, Sztankay Kálmán, Sztankay József, Sztankay Ma- tild, Sztankay Gizella, Sztankay Ernő. Testvérei: Vimmer Lajos, Feigler Sán- dorné szül. Vimmer Éva, Szilárd Já­nosáé szül. Vimmer Antónia, Vimmer Ferencz. — Beiratások. Az esztergomi izr. népiskolában a beiratások az 1887/8. iskolai évre augusztus hó 29. 30. 31-éu d. e. 9—12-ig az iskola épü­letben lesznek. Az előadások szeptem­ber 1-éu kezdődnek. Azon szülők, kik gyermekeiket a tandíj fizetése alól fel­mentetni kívánják, kötelesek ez iránti kérvényeiket aug. hó 27-ig dr. Be- rényi Gyula iskolaszéki elnök urnái benyújtani. — Czirkusz és színház. Aki meg­írja valaha a magyar vidéki színészet történetét, az az 1887-iki esztergomi szezonról igy fog nyilatkozni : «Bács Károly derék színtársulatát egy haza­fias szolgabiró egy hatodrangú cirkusz pártfogásával igyekezett megbuktatni. A szegény magyar színészek több es­tén nem tarthattak előadást, de a sze- dett-vedelt lóugratók és bohóczok óriási látogatottságnak örvendettek. Megtör­tént az a megható jelenet is, hogy a legfelsőbb pártfogás alatt prosperáló jött-ment lófuttatók kegyelmi előadást akartak rendezni a nélkülöző szegény magyar színészeknek, de azok elég ön­érzetesek voltak az ajánlatot vissza­utasítani.» — Az állatkertböl. A tiiz- és ár­vízkárosultak javára Szent-István nap­ján rendezendő országos nópünnep al­kalmával az ünnep területeibe az ál­latkert is be lesz foglalva. Az igaz­gatóság minden intézkedést megtett, hogy a csak mostanában nagyobb szám­ban beszerzett különféle ritkább fajú értékes állatokon kívül egyéb meglepő látványossággal is emelve az állatkert iránti érdeklődést és ez által a nép- ünnep érdekességét is. Többek közt sikerült megszerezni a fővárosi kö­zönség által annyira kedvelt Merkel- czirkuszt is, a moly a népüimep nap­ján, tekintettel a vidéki közönségre, több fényes és érdekes előadást fog tar­tani az állatkertben. — A második feleség. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos alispán szolgá­latában van egy szánalomra méltó asz- szony, a ki második élő felesége Epor- jessy Rezső volt fővárosi rendőrségi Írnoknak. Eperjessy, mint sikkasztó megszökött a főkapitányság börtönéből, majd kézrekerült s illetősége helyére Aranyos-Maróthra vitetett, de innen is megszökött, csakhogy megint lépőn ra­gadt. A jeles spécziről most még az is kiderült, hogy két élő felesége van. A bigamiára Kulin Irén hívta fel a rendőrség figyelmét, ki már tiz év óta nem látta a férjét. A szegény asszony ki most az alispán urnái van alkal­mazva, a lapokból értesült férje el­fogadásáról, de egyúttal arról is, hogy Eperjessy Rezső né Pesten lakik s mé­lyen meg van hatva férje elfogatása miatt. A kettős házasság bűne, ezzel mintegy magamagától kiderült. A fő­városi rendőrség eddig is megállapí­totta, hogy Eperjessy Rezső 1868-ban Miskolczon nőül vette Homolya Emmát Sós Károly szűcs mester hazánál. Az eskotést az Alsó-Vadászi községben lakó Antali! László ref. lelkész végezte háromszori kihirdetés után. A bigainia meg lévén állapítva, az iratokat át­küldték az aranyosmaróthi törvényszék­hez, a mely Eperjessy Rezsőt kettős házasság bűnténye miatt vád alá fogja helyezni. — Az országos népünnep programmja. A nagykárolyi, toroczkói és eperjesi tűz- 1 árosültak, valamint az alfóldij árvizek ál­tal sújtott szerencsétlenek javára a «Segít­ség» irodalmi vállalattal kapcsolatban ren­dezendő ünnepély programmja a következő: 1. Az ünnepély helye és belépti dija. Szent-István napján a városligetben fog az ünnepély megtartatni, 30 kr. belépti díj mellett. 2. Az óriás ezüst ágyúgolyó. Ä ki belépti jegyet vált, az egy számozott belépti jegyet kap, melylyel a hivatalos próbával ellátott 13 próbás óriás, ezüst ágyúgolyót, megnyerheti. A sorhuzás Szent- István napján, este 71/, órakor az artézi­kéit előtt nyilvánosan fog végbemenni. A jelentkező nyertes a golyót legott elviheti. A ki a golyó helyett készpénzt akar, annak Latzkó testvérek, váczi-utczai ékszerészek és ezüstmüvesek legott 450 azaz négyszáz­ötven forintot készpénzben ki fognak fizetni. Ha a sorshúzás után 8 napon át a uyertes Latzkó ékszerészeknél, a hol a golyó le­tétbe fog helyeztetni, nem jelentkeznénk, a golyó a jótékony czél javára fog értékesít­tetni. 3. A városliget körülzárása. Az ünne­pély területe reggeltől estig sorkatonaság és lovasság által lesz körülzárva. 4. A be- menetek és pénztárak, az Andrássy-ut vé­gén, a városligeti lóvonatu állomásoknál, valamint a Hermina- és Erzsébet-út torko­latánál lesznek. 5. Az összes fővárosi kato­nai zenekarok fognak a városliget külöm- böző pontjain reggeltől estig játszani. 6. Nagy vizi ütközet. Ez egy nagyszerű lát­ványosság lesz és a városligeti tavon fog végbemenni. 7. Képviselőválasztás adófize­tés nélkül, nem szavazati czédulával, ha­nem kötéllel. Ä Stefánia-ut és a városligeti Arena közötti nagy gyepen egy kétszáz öl hosszú, vastag kötél lesz Azok, kik a kor­mánypárti politikát helyeslik, az Aréna oldalán foglalnak állást, a kik pedig az ellenzékhez tartoznak, azok a Stefánia-ut Vldalára állanak. Egy adott jelre mind á- két párt megfogja és meghúzza a 200 öl hosszú kötelet. A két párt közt egy czél- pont lesz. Az a párt, melyik ellenfelét a czélponthoz húzza, az lesz a győztes. A győztes párt egy nagy hordó bort fog ingyen kapni, hogy azt politikai pártvezér reinek, eszményképeinek egészségére ott a helyszínén megihassa. Ilyen kötélhúzás a nap folyamán több Ízben lesz és több ízben fog bor kiosztatni. — 8. A nag3r diszmenet. Ez szemkápráztató látvány lesz. Lóháton és gyalog, gazda­gabbnál gazdagabb, indus, khinai, japáni, török, görög, egyiptomi jelmezekbe öltöz­tetett alakok, álarezosok, fényes aranyo­zott díszkocsik, elefántok, tevék, óriás kí­gyók, majmok fognak zenekarok által kí­sérve a diszmenetben résztvenni. 9. Az 5 krajezáros tombola. A városliget különböző pontjain tombola-pénztárak lesznek, hol 5 kros tombolajegyek fognak ár altatni. Ak> ily jegyet vesz, az azzal a jegy gyei el­megy a kiállítási iparcsarnoktól jobbra eső fővárosi pavillonhoz, hol hosszú asz­talokon szebbnél szebb nyeremény-tárgyak lesznek sorrendben felállítva. Az asztalok előtt urak és hölgyek fognak állani, kik­nek mindegyike egy kis lutrizacskót fog kezében tartani. Mindegyik zacskóban 1-tőli 90-ig, kilenczven szám lesz. A kinek tom­bolajegyei vannak, az odamegy a nyere­ménytárgyak előtt álló urak, vagy höl­gyek egyikéhez és jegyeit átadja, ki is aztán a tombolajegy-tulajdonosnak meg­engedi, hogy annyi számot húzzon ki a zacskóból, a hány jegyet átadott. Ha ez a 90 számok közül az első f iz számnak egyikét, vagyis az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 számok közül egyet kihúzott, akkor az illető ur, vagy hölgy a nyertesnek az asztalról legott egy nyeremény tárgyat át fog adni. A nyeremény tárgyak között nem fog válogatás történni, azok az asztalról sorrendben fognak levétetni és a nyerők­nek átadatni. 10. Kit szeret jobban a kutya: a gazdáját-e, vagy a schnitzlít? Ez egy igen mulatságos látvány lesz, mely többször fog ismételtetni és igy fog vég­bemenői. A Stefánia-ut egy pontján fel- állanak a kutyák gazdái. Ezektől 100 lé­pésnyire felállítják a kutyákat. A kutyák és gazdáik közt alacsony kis akadályok lesznek, melyek fölött a kutyák által könnyen elérhető mindennemű Ízletes lms- falatok fognak zsinegen függni. Egy adott jelre az összes kutyákat eleresztik. A me­lyik kutya gazdája hívására leghamarabb gazdájához jut, a nélkül, hogy az útjában eső és a levegőben függő lmsfalatok közül egyet is. bekapna, annak gazdája egy szép dijat fog kapni. A kutyákat nem szabad előbb megetetni. A melyik kutya a ver­seny előtt neki a versenybíróság által próbaképen nyújtott falatot nem fogja megenni, az a versenyre nem fog bocsát­tatni. Bárki, a kinek kutyája van, a ver­senyben részt vehet. 11. Magasabb mű­élvezetek. Dal- és hangversenyek. Ez ün­nepélyen a legszerényebb körülmények közt levőnek is alkalma lesz ily élvezet­ben kivételesen részesülhetni, a) Első­rangú énekesek, énekesuők és női ének­karok fognak énekelni, b) Tizenkét da­lárda fog gyönyörű dalokat énekelni és egymás közt versenyezni, c) Báró Bánffy György, a kitűnő zongoraművész, ki csak mágnás-szalonokban szokta páratlanul mű­vészi játékát bemutatni, saját szerzemé­nyeit és a magyar népdalokat fog czi- gányzene kíséret mellett zongorán ját­szani. d) Kiváló művészek fognak külön­böző hangszereken játszani. A műélvezetek részletes programmja az ünnepély előtt 2 nappal közzététetik. 12. Az álarezos külföldi. A rendező bizottság irodájában egy inkább közép, mint magas termetű, nem valami túlságos erősnek látszó, elő­kelő kinézésű, külföldinek látszó úri em­ber jelent meg, ki minden szó nélkül le­olvasott !az asztalra 10 darab franczia aranyat. Mikor csodálkozva megkérdezte- tett, hogy mi tetszik, azt válaszolta: «hogy ő hallotta, miszerint Budapesten augusztus hó 20-dikán nagy ünnepély lesz, melyen sok ember fog megjelenni; — ö arra az ünnepélyre eljönne, ha ő ott birkózhatnék és lelki megnyugtatására meg­próbálhatná hogy van-e nálánál erősebb ember Magyarországi)an, a mit ö kétségbe von, és hogy ő tiz • franczia aranyat adna annak, a ki őt földhöz vágja, de csak azt kéri, hogy engedtessék meg neki, hogy ál- arczczal birkózhatnék, mert nem szeretné, hogy megtudják, hogy ő kicsoda és kiírják nevét az újságba.« A rendező bizottság az ajánlatot elfogadta és a tiz aranyat átvette, melyeket annak fog átadni, a ki a birkózni vágyó álarezos külföldit Szent-István nap­ján délután 5 órakor fog az artézi kúttói balra eső gyepen megjelenni és bárkivel is megbirkózni, 13. Nagy fényes tűzijáték ! Is lesz. 14. Nagy tán ez mulatság! is lesz. 15. Mindenféle népies mulatságok, mint: zsák­futások, póznamászások, távugrások, fazék­törések. versenyfutások és sok más egj^ébb mulatságok szép dijakkal egybekötve is lesz­nek. 16. A második női szépség verseny. A versenybíróság tagjai: Gróf Károlyi Ist­ván, gróf Keglevich Béla Hevesmegye fő­ispánja, gróf Andrássy Géza, Kvassay Ede, Geist Gáspár. Ezelőtt 5 évvel, egy a város­ligetben megtartott jótékonyczélu ünnepély alkalmából, mely a Klotild-Szeretháznak 30,062 forint tiszta jövedelmet hajtott, egy eszme fogamzott meg Budapesten egy em­beri agyban. Ez eszme meglepet minden­kit, és mikor az testté lön, utánzókra talált Becsben, Brüsselben, Londonban, New-York­ban, a világ minden nagyobb városában. Ez eszme volt: versenyre hívni fel a ma­gyar női szépségeket. Ily verseny eddig Paris királyfinak Trója vesztét okozó bírás­kodása óta még soha és sehol sem volt. A mikor világszerte hire terjedt annak, hogy asszonyainak szépségéről világhírű Magyarországban női szépségverseny fog rendeztetni, nem csak Magyarország, nem csak Európa, de öt világrész várta kiván- czisággal a perezet, hogy láthassa a győz­tes magyar hölgy vonásait. Az összes kül­földi nagy napilapok és képes újságok Budapestre küldték akkoriban tudósítóikat és rajzolóikat, hogy leírják és lerajzolják képét annak, ki legszebbnek lesz nyilvá- n itva Magyarország fővárosában. Az itélefc- hozatal után Londonba, Berlinbe, Parisba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom