Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 64. szám

elme Bárány János felszólítása foly- án a késben lévő nyugdijszabályzattal együtt a jogügyi bizottságnak adatott ki.

Általános figyelem közt lmlgattalotl meg az iskolaszék jelentése, az elemi leányiskolánál üresedésben lévő rendes tanítónői állás betöltésére vonatkozó azon javaslata, amelyben Gosztayer Berta és Kaldrovics Jolánt kandidálja, ellenben Gogola Margiíot, amennyiben képesítő bizonyítványa nincs, a megválaszthatok sorából kihagyatni véleményezi.

Dóczi Antal az iskolaszék javaslata ellenében Gtogola Margitot szintén kan- didáltatni kéri és eziránt szavazást kér.

A szavazás felállás utján megejtet- vén, 25 szavazattal 21 ellenében Dóczi indítványa elejtő)ett. Erre a titkos szavazás ntjáni választás rendeltetett el és Gosztayer Berta 32 szavazattal 18 ellenében tanítónőnek választatott.

A választás megtörténtével a képviselők száma még inkább megritkult s a következő tárgyak gyors egymásutánban lettek elfogadva, csupán Görcz Arthur őrnagy részére igénybe vett természetbeni lakás bérbe vétele adott alkalmat a felszólalkozásra, azonban Marosi József pártoló nyiilatkozata folytán a Mihalik-ház emeleti részének 000 frt évi bérért való félfogadása jóváhagyatott.

Az esztergomi takarékpénztár adománya a reáliskola alapja javára 100 frt, közkórház alapra 50 frt, aggok házára 50 frt, az iparbank adománya szegény tanulók ruházatára 20 frt, Brucsi János adománya elemi iskolai tanulók jutalmazására 10 frt köszönettel vétető, t.

A saskaszárnya bolti szerződés Grosz- man Adolf és nejével kötött, valamint a «Visu vei »-féle szőlő bérbeadásáról szóló s z e r z ő d é s j ó v áh < így a to tt.

Eperjes és Toroczkó város köszönő- .átirata, a részükre küldött segélyért, tudomásul vétetett.

Végül jóváhagyatott a közkórháznak

1888-ik évre szóló költségirányzata s ezzel a közgyűlés véget ért.

A NŐKRŐL S A NŐKNEK.

A női keltei egyaránt lehet aranyhajú nyárrá, vagy förgeteges téllé. A természet ezer magvakat ásott el abban, melyeket példaképek s nevelés fejt virágos kertté vagy félelmes erdővé. A kert illatos tavaszban, a színek millió kellemeiben nemzi gyümölcsét az érlelő nyár számára. A rengeteg önmagát vadítja és növi fel szapora tüskéi vei, télnek nevelve szövevényes lombjait. Amott Ízlés, műveltség almái teremnek erőteljes gallyakon ; itt szenvedélyek terméketlen szele zúg összetört ágak között. Es a télbe dóit rengeteg teremt ugyan magának zuzmómból virágot, de a virága fagylaló és illatlan. És bogy a szemnek se legyen sokáig gyönyörű, önágai közt támasztott széllel rázza le azt. Kutby.

*

A költők jelenné teremtik a múltat; letre keltik ja holtakat, odamennek a rég elhunytak hamvaihoz és azt mondják nekik: keljetek föl és hódítsátok meg újra az

embereket. Vadnai.

*

Bizonyos érzések kifejezésére könnyminknél nincs egyebünk. Eötvös.

*

Vannak emperek, a kik mindenben részt vesznek, anélkül, hogy legkissebb befolyásuk is lenne a történt dolgokra.

Kisfaludy K.

*

Az elefánt jobban izzad, ha észbeli munkásságra tan ittatik, mintha legnagyobb terheket raknának hátára. Széchenyi.

A szegény magyarnak csak üres fényűzésre és koldulásra van nemzeti ruhája.

Kisfaludy K.

*

Tiszteld a költőt kit igaz lelkesedés a szépért és jóért vezérel. 0 bájos alakba önti a komor életet s jótevő leplet térit a porra: az elmét isteníti és a holtakat dicső életre szóllitja. Ö nemes tagja az emberiségne,k melynek nagy érdemét keblében hordja és kivívja az idő vaskarjaitól. Ellenben vesd

meg a buta hizelkedőt, a ki minden alkalomra szavakat rakosgat és a vakszerencse gyermekét üres hangokkal üdvözli: hasonló a gondolatlan gyermekhez, ki a könyvnek egyedül bekötését nézi.

Kisfaludy K.

*

A hölgy legyen nő és anya, ez az ő rendeltetése ; de ha van talentuma és ösztöne, ha lelke irodalmi tevékenység után eped és ez epedését hivatása sérelme nélkül elégítheti ki, — ha a végzet netalán nemének örömeitől és boldogságától fosztotta meg és az irodalom terén keres kárpótlást, ha a nehéz pályán is meg tud nőnek maradni, ám akkor kövesse szellemét.

Szabó R.

*

Angyalt, ördögöt megismerni könnyű; embert, férfit, nőt nehéz ; ifjú leányt lehetetlen. Jókai.

*

A halál eszméje csak addig rettentő, mig benne az elválás eszméjével a viszontlátás gondolata nem egyesül.

Eötvös.

HÍREK.

— A tűzoltók fiumei kirándulásáról újabban ama hirt hozhatjuk, hogy 200 testület képviseletében 1400 tűzoltó vesz részt az ünnepen. Három külön vonaton indulnak e hó 17-én a budapesti központi pályaházból. Aug.

19-én tartják meg a kongresszust, a fővédnök József főherczeg, esetleg ennek akadályoztatása esetében az orsz. tűzoltó-szövetség elnöke, Cziráky Béla gróf elnöklete alatt. Főbb tárgyak : a központi választmány jelentése a tűz- rendőri törvényről s a biztositó intézetek megadóztatásáról; az egységes tűzoltó rangjelzés behozatala; orsz. tűzoltói segélyalap létesítése ; pályázat hirdetés egyetemes tűzoltó szakkönyvre; fiu-tűzoltóság és tűzoltó-parancsnoki szaktanfolyamok felállítása s az orsz. szövetség újjá szervezése. -- A kongresszusra díszes meghívót küldték ő felsége a királynak is.

— Színházi szemle rovatunk a mai számból kiszorulván, jövő számunkba fogjuk azt pótolni.

— Halálozás. Szeidl Ignácz helybeli polgár f. hó 8-án élete 59-ik évében szivszélhüdés következtében elhalt. Béke poraira !

— Esztergom és a színészet. Városunkban működő jeles színtársulatról «A színpad» czimű szaklap a szerkesztő tollából a következőket írja: Bács Károly vezetése alatt Esztergomban működő színtársulatnak jól megy. Az előadások tetszenek, és nagy közönség előtt folynak le. Fájdalom, a társulat vagy 1000 frt. adósággal jött Esztergomba, mit Szabadhegyi Aladár hagyott a nyakán, ezt kellett tehát előbb lekeresni, lé is kereste és most már-'tisz- tára, azaz saját hasznára fog dolgozni. E sorok írója. Esztergomban -vo.lt és megfordultál] a közönség irányadó, .köreiben;^elismerőleg nyilatkozott a pártolás fölött, melyben a társulat' részesitettik, mire körülbelül e. következő választ nyerte : «Ke higy- je ön, hogy nagyobb művészi erőkből álló társulat nem volt már itt, ne higyje, hogy jobb előadásokat' ne láttunk volna-már.

.— és mégis :-_alig volt társulat Esztergomban, melyet-íly melegen felkaroltunk volna. Miért? Mert az igazgató és tagok mint emberek, megnyerő föllépésükkel kifogástalan maguk viseleté vei kivívták a közönség becsülését és szeretetek Igazgatójuk Bács Károly müveit ember, reprezentál, modora kedves, érveivel meggyőz és barátjává tesz, a többi tagok tiszteséges, szolid emberek, kik a társulat magánügyeit nem viszik a közönség elé, hanem maguk közt intézik. Jól ismerjük anyagi körülményeiket, biz azok nem a legkedvezőbbek. hanem azért nyilvánosan egyik ajkáról sem hallunk panaszt. Miiule- nik csak addig nyújtózik, mig a takaró ér, takarékosok, és éppen ezen szép tulajdonoknál fogva szorgalmasok, mert idejüket nem a kölcsönös elégülctlcnség szítására, nem egymás s a fölebbvalók elleni hajtogatásra, hanem tanulásfa, próbákra fordítják. E társulat felől ez a vélemény Esztergomban és meglátja ön, hogy a közönség napról-napra inkább szaporodni fog, mint fogyni, — mert megérdemlik.“ Ennél fényesebb bizonyítványt úgy az igazgató mint a társulat részére képzelni sem lehet. Sajnálnék tehát, ha Bács Károly megmaradna azon szándéka mellett, hogy abbahagyja az igazgatást,— melyhez a siker után ítélve ért.

— Pályázati hirdetmény ösztöndíjakra. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az általa a budapesti kereskedelmi akadémiánál, a budapesti állami közép ipartanodánál és a fővárosi felső ipnr-rnjziskolánál alkotott ösztöndíjakra az 1887—88-ik iskolai évet illetőleg pályázatot hirdet. Adományoz!,atik : aj A budapesti [kereskedelmi akadémiánál hat tanulónak egven- kit 150 frt és egy tanulónak 100 trí.

— b) A budapesti állami közép ipar1 tariooánál öt tanulónak egyenkint 200 frt. — c) A fővárosi felső ipar-rajz- iskotánál három tanulónak egyenkint 100 frt. Az ösztöndíjak esetleg meg is osztatnak. Pályázhatnak a nevezett intézetekbe járó vagy oda most belépni szándékozó szegény sorsú és jeles előmenetel ű tanulók, kik a kamara kerületében születtek, vagy ott illetékesek. Pályázni kívánók felhivatnak, hogy iskolai, szegénységi és születési, illetve illetőségi bizonyítvány nyal felszerelt folyamodványukat a budapesti kereskedelmi és i parkamarán á 1 (V. Mária-Va! éria-uteza

12. sz. Uj-tőzsdeépület, II. ein.) — még pedig a kereskedelmi akadémia tanulói legkésőbb folyó évi augusztus hó 31-ig, a másik két intézet növendékei pedig legkésőbb f. évi szeptember hó 15-ig benyújtsák.

— Soronkivül. A helyben működő és a közönség teljes megelégedését kiérdemelt szín társulat egyik harmadrendű nő tagjáról B. M.-ről soronkivül kell megemlékeznünk. B. M. ugyanis fjei ette bátor a színpadon és úgy viseli magát, mintha »bizonyos« lapokat igen gyakran olvasgatna. Az ellen természetessel! nem lehet kifogásunk, ha othonossan érzi magát a színpadon, de azt a túlságos bátorságot, hogy a színpadról folytonosan a közönség felé nevetgél és integet: rosszaljuk és figyelmeztetjük, hogy ama deszkák az illem- sértő mozgásokat nemtür k és mi sem tűrjük, hogy viselkedésével az illemhatárait túllépje. Azt hiszuk, hogy megértett.

— Aradi Gerö. elsőrendű vidéki színigazgató, ki városunkban is ismeretes, e napokban Esztergomban volt és Szarvasi Soma színészt, városunk szülöttjét, állandó téli állomására Szegedre szerződtette. Gratulálunk!

— Tiszt felesége sem színésznő, sem uzsorás leánya nem lehet. A közös hadseregnél még mindig más társaséleti elvek uralkodnak, mint a polgári életben. Valamikor a közönséges polgári családok sem igen szerették befogadni tagjaik közé a színésznőket; s ezen csupa előítélten alapuló korlátok még ma is meg vannak a közös hadseregnél, Edelsheim-Gyuláy ,s más magasrangu tisztek kivételes példái daczára. Egy Tiszttől csak nemrég tagadta to tt meg a íiősülbétési icügedélv, mert színésznőt akart nőül vén ifi. Egy másik tiszt hasonló sorsban részesült, mert egy volt uzsorás leányát akarta nőül venni ; bár a leáhy édes apja már régebben feíjiagyoH az uzsoráskodással, most ház- és földbir- tokos, és a leány szeplőtlen- hírnevű. Az utóbbi esetben az illői ék és freies nem ismerte a családot, a, politikai hatóságoktól kért információt s a mint ezt az említett értelemben megkapta,

— visszaküldé a tisztnek a nősütketési engedélyt kérő folyamodványt, s azt elő sem terjesztő a hadügyminiszternek.

— Astronomia. Augusztus az égi tünemények hónapja. Csak a napokban volt szép részleges holdfogyatkozás, néhány nap múlva ismét újabb tünemény napfogyatkozás lesz. — A. teljes napfogyatkozás augusztus 19-én nálunk is látható Jesz, kivéve a kezdetét, mely

reggel 4 ór:i 24*5 perczkor kezdődik, (mig a nap nálunk akkor csak 5 óra 2 perczkor kel), a tünemény közepe 5 óra 19*6 perezre esik, a fogyatkozás vége pedig G óra 14*7 perczkor lesz. Van még e hónapban a napfogyatkozáson kívül más érdekes tünemény is s ez a már tagnapéi olt beállott sűrű csillaghullás, mely 13-ig fari. Egy me- teorgyűrű van t. i. az égen, mely bizonyos időközökben találkozik pályáján a földdel : ekkor vannak csillaghullások. Legerősebb volt e tünemény tegnap este, szt. Lőrincz napján, de még ma s a következő napon is elég szép lesz.

— Czirkusz jött városunkba az állatsereglet és a világ legnehezebb embere helyébe. — A szab. kir. városban a helyben működő színtársulat javára engedélyt nem kapott és a megyei területen sikerült neki azt a szolgabirói hivataltól elnyerhetni.

— Vándorszínészek. A múltkor említett vándor színtársulat, melyet özv. Keresztélyné (négy leányával) igazgat, most Piszkén időzik s a múlt szombaton nyitották meg a piszkei szini-saisont Vidor «Vörös sapkájával» a budapesti népszínház e műsordarabjával.

— Háziasszonyaink figyelmébe.

Most, midőn a cseh lapok hazánk, terményeink és iparczikkeink ellen izgatnak, napirendre került a magyar sajtóban is o tliéma annál inkább, mert hazánkban számos oly ipar czikk lát napvilágot, mely eddig Csehországból importáltatott hozzánk és amely nemcsak, hogy kiálja a versenyt a cseh gyártmányával, hanem sok tekintetben túlszárnyalja azt. Ilyen —hogy többet ne említsünk —a pótkávé, melyet eddig különösen Csehországból ‘hozlak be hozzánk, mígnem' Szalády Ajntal tekintélyes fővárosi szakember ajz Andrásy- uton egy mintaszerűen berendezett pótkávé gyárat álitott fel, mely a rossszbb és cgésségteleuelib cseh és más idegen kótkávét lassan-lassan kiszorítja hazánkból. Csak a minap emlékeztek meg a lapok nagy elismeréssel Szalády telepéről és kitűnő gyártmányáról és ép ezért kötelességünknek tarttjuk egy nyilatkozatnak helyt adui, melyben el- mondatik, hogy akadnak kiilönössen az utolsó időben egyes hasonleső ezégek, melyek tisztán nyerészkedési czélból a jelenlegi cseh-elleues áramlatot felhasználva o szakmában jó üzletet akarnak csinálni, daczára annak, hogy gyártmányuk még annyit sem ér, mint a külföldieké. Miután pedig az ily ,,miksz- turák“ nemcsak, hogy nem képesek versenyezni a külföldi pótkávéval, hanem előbb-utóbb a magyar pótkávé iránt Szalády által éveken át felkelteni sikerült bizalomnak és általában a magyar iparnak csak ártalmára lehetnek, ennek következtében jól fog cselekedni a közönség, ha az ily «Uj» vállalatok termékeitől tartózkodik és csak a már elismert és kipróbált Szalády-kávénál marad.

FELELŐS SZERKESZTŐ :

1) r. K Ő R 0 S Y 1, Á S Z L Ó.

N YI L T T É R.

E rovat alatt kö/,lőttekért nem vállal ftsIoKíssé- get a szörlc.)

Farbige seidene Faille Fran$- aise, Surah, Satin merveilleux, Atlasse, Damaste, Ripse und Taf- fete fl. 1.35 per Meter bis fl. 7.45 vers. in einzelnen Roben und Sücken- zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik. Depót G. Henneberg (k. und k Hoflieferant), Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto