Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 62. szám

MF'd.JULUNI K METENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖI<ÖN. KIiÖ FF/ETÉSI Ál! : ! óvn» .... ...............................6 lit — kr. |j f él e\.ii...............................................................8 Irt — ki’, n n eg.vciltívre..........................................................I Irt !)(> kr. Eyy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-U'I’CZA S!7. SZÁM, hová ;i hi.p sí■/.i>11(*111> részét illet,ő közleményük kiiMemlök. KIADÓhTvATAL : SZÉCHÉNYI-TÉR T]\. SZÁM, hová. a Iíi.[) hivatalos s a magán hirdetései, a nyílttérije szánt köz lemén vek, előfizetési (.ténzek és reolanní lások intézemlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIKDIÍTIÍSIOK : M AG Á N-ll I If DKT lOSKK I szólói 100 szóig' — fi t 75 kr.I inegállapoilás szerint legju- j 100 -200-ig . I fi t 50 kr. tányosahhan közöltéinek. 200-800-ig . 2 fit 25 kr. Itélyogiij 80 kr. BY I ETTEK som 20 kr. A phylloxera meggátlása. Az «Esztergomi ga.zdaság'i egyesület» buzgó tagja és tiszteletbeli alelnöke Mos/énn. János nr, f. évi jan. 24-én egy indi vényt terjeszteti; a városi kép­viselet elé, melyben előrelátó gondos­sággal figyel inezteUre azon nagy anyaga veszélyre, mely vidékünk szőlőbirtoko­sait, a- phylloxera rovarnak területün­kön eszlelt feltűnése s rohamos elter­jedése következtében rövid idő alatt fenyegeti ; — az ebből származó s a bortermelőket életfen áldásuk alapjában megtámadó mérlietleii károk és veszte­ségek belyrepótlása végett, többrendü intézkedést liozott javaslatba, melyek egyletünk által r'szben már foganatba is vétettek, másrészben pedig tapaszta­lás szerint, hasznosaknak mutatkozván, megfontolást és pártolást, érdemelnek. Ezen indítványt, a választmány, az esztergomi szőlőtelep felügyeletére kiküldött, • bizottság véleményének meghallgatása után, tárgyalás alá revén, azt lényegileg elfogadta és egyntral elhatározta,, bogy az abban foglalt javaslatokat, az intézkedésre első sorban hivatott hatóságoknak és községeknek figyelmébe ajánlja és az érdeklett szőlőbirtokosokat azoknak fel­karolására saját hatáskörében is buz­dítani fogja. Van szerencsénk ehhez képest az el­fogadott javaslatokat a következő in­dokolással a tekintetes képviselőtestü­let elé terjeszteni. Esztergom kir. város nagy ki terje­désű szőlőhegységének talaja,, mely fő­leg homagból (Lösz), tömött és homo­kos tál v ágból (Tegel), alárendelten pe­dig trachyttörmelékből, laza homok­kőből és fntóhomokból áll, — talán az utóbbit kivéve, — nem bír oly tu­lajdonsággal, hogy a phylloxera elter­jedésének akadályul szolgálna : minél­fogva a szőlőhegy több pontján talált süllői rtó rovar európai szőlőültetvé­nyeinkben előreláthatólag é vről-é v re több és nagyobb területeket fog el­lepni s a környéken szerzett tapaszta­lásból következtetve, pusztító munkáját legfölobb 10—15 év alatt teljesen be fogja végezni, hacsak ezen idő alatt nem fog sikerülni annak szaporítását gátló oly egyszerű, olcsó és mindenki által minden talajban könnyen alkal­mazható védekezési módszert feltalálni, mely azt végkép vagy legalább liosz- szabb időre ártalmatlanná fogja tenni ; a mire azonban az eddigi számtalan meddő kísérlet után, alig van kilátás. A hegységen lévő európai szőlőül­tetvények fen tar tárnára alkal mazható sikeres védekezési módszerek közöl fő­leg kettő érdemel figyelmet. Egyik : a szénkéneggel való gyérí- tési eljárás,x mely a gyorsan szét pá­rolgó mérges szémkéneg-folyadéknak a tőkék gyökerei közé való belövelléséből áll. Ez által a gyökéren élő pbylloxcra- rovar teljesvn nem irtatik ki ugyan, de annyira meggyérittetik, hogy egy nyári szaporodásával a tőkét elölni, vagy nagy mértékben meggyöngiteni nem képes. A tőkének pedig a szén- kéncg mérsékelt adagban nem árt, sőt ellenkezőleg a mellett a tőke, ha a talaj kellő mértékben trágyáztunk, még az előbbinél is dnsabban tenyészik és nagyobb termést hoz. Ezen gyérítést azonban, ha a szel­lőt állandóan fenntartani akarjuk, — éven kint a téli évszakban legalább egyszer ismételni kell. A gyérítéshez egy e czélra készült és a szénkéneg kellő adagozására pon­tosan beállítható fecskendő szükséges, mely Eranczia-országban szerezhelő be s melynek darabja 21—26 frtba kerül. Ilyenek a földinive 1 ési m. kir. minisz­térium által községeknek használatra kölcsön is adatnak. Kezelésük bármely értelmes munkás által könnyen meg­tanulható és abban gyakorlati útmuta­tást a helybeu lakó borászati vándor- tanár Vitái Kornél úr kívánatéra bár­kinek ad és annak megszerzését is közvetíti. Egy kát. hold szőlőnek egyszeri gyérítésére első ízben 180 kilogramm, az ismétléseknél pedig ennél egy har­madával kevesebb szénkéneg kívánta­tik melynek beszerzési ára, ideszálli- tással együtt, méter mázsán kint mintegy 25 frtot tesz. A beszerzést előleges megrendelés folytán a föld mi vetési mi­nisztérium közvetíti. A megrendelés a borászati vándortanárnál is történhetik, azonban egy pár hónappal a kívánt szállítás előtt bejelentendő. A gyéritési munka kát. holdanként, 10 — 12 napszámot igényel, melynek költsége 6—7 írtra számítható. Egy kát. hold szőlőnek gyéritési költsége tehát átlag 45 frtot tesz, melyből egy kapás szol lőre 5 frt 52 kr. esik. Ehhez járul még a szőlőnek az első három év alatt évenként, azontúl pe­dig 4 éves fordákban való inul katla­nul szükséges trágyázása, melynek 10 évi átlagos költségeiből a trágyabeszer­zéssel es behordással együtt egy évre 25 frt számítandó. Továbbá a, rendes szőlőművelési költség, mely kát. hol­danként átlag 60 írtra tehető. E szerint tehát a gyéritési eljárás mellett egy kát. hold európai fajokból álló szőlőnek állandó fen tartása és mű­velése évenkint 130 Írtba, kerül, mely­ből egy kapás szőlőre esik 16 frt 25 kr. de az ekként kezelt szőlő a ja,vi­tásnak megfelelő nagyobb jövedelmet is ad. Szőlőtrágyázásra legalkalmasabbak : a házaknál összegyűjthető venyige- és fahamu, házihulladék, a leszedett szőlő- sarjak, kifőzött törköly és borseprő ; továbbá a pöcze- és csatornaürülékek, utóbbiak kiszáradt állapotban földdel keverve, vagy felbomlás után vízzel felhígítva ; továbbá a kövér istáló-trá- gya, erdei föld és levél hulladék, és főleg a környékbeli mész-kemenczéknél nagy mennyiségben létező fahamu, va­lamint pótló-keverékül a kőszénliamu, mely a vidéki kőszén hányák hányóin nagy mennyiségben található és ingyen is kapható. Az elősorolt trágyanemek viszony­lagos tápláló értéke a szőlő-növényre nézve megítélhető azok fővegyi alkat­részeinek összehasonlításából. A szőlő­tőkevessző és törköly hamujában ugyanis 30% kali (hainuzsir) és 35% mész talál hitik. Ehhez vegy alkatra nézve Betegnek kell lennie! (Elbeszélés.) III. ÜvegesedŐ szemeit lehunyta csendesen, s forró, nehéz fejét egy halk sóhajjal el­fordította anyja kehién, ki megtörtén susogta : — Nem kell már neki semmi! — Miért nem fekteti ágyba szegénykét ? — Mert a sok fekvéstől fáj minden kis csontja. Felfeküdte már magát egészen. — Oh Istenem ! — Jövő héten felhozom a hiányzó ősz- szeget — szakítja félbe a csendet a sze­gény asszony reszketeg hangja; — uram dolgozik éjjel-nappal, megtérítjük a ház- bért. . . biztosan megtérítjük, ne méltóz- tassék félni . . . — Nem ! — szakította félbe szavait iz­gatottan Klárika — nem kell nekem az a pénz. Ne aggódjanak miatta, hisz én nem vagyok rászorulva ! Van nekem mindenem, soha sem szenvedek hiányt semmiben ; nekem nincs gondom, nincs keserűségem, mint magának . . . En nem vagyok érdemes erre a jó sorsra, oszsza meg velem ! — Ne fizessen soha házbért, senki sem fogja azt ezentúl magától kérni. Csak lak­janak benne, egyebet nem kívánok. Úgy is csak azért adta ki a papa, hogy no álljon üresen. Drágán is adta ki, nem ér az annyit, . . aztán vizes is. De igen . . . hiába mondja... tudom én, hogy vizes, hiszi maguk roppant szívességet tesznek vele, ha benne laknak, mert kifűtik. Persze hogy kifűtik ! Szívességből laknak benne, leköte­leznek vele bennünket . , . Hiszen mi va­gyunk maguknak az adósuk. Bizony lássa, az adósak mi vagyunk ! Nagy zavarában maga sem tudja mit beszél. Gyorsan előveszi megtakarított pénzecs­kéjét s félénken beledugja a kis beteg feliér kezébe. Az nem ejti azt le ; megdermedt, jéghideg ujjai görcsösen markolják körül a kopott bankókat. Fájdalmasan vonaglik anyja ölében s lázasan harapd álja kékes ajkait. Rettenetesen szenved. Klárika észreveszi, hogy az a szenvedő kis lélek szabadulni akar a testtől. Szinte látja, hogyan száll fel az égbe, mint egy tiszta lehellet. Visszaadja az asszonynak a «zálogot» s elbúcsúzik tőlük. A nehéz szőnyegekkel beterített lépcső felfogja a távozó léptek neszét ; de Ő utánuk tekint, míg le nem érnek. A kis vértanú ismét csendesen, moz­dulatlanul feküdt anyja karjai között. — Talán meg is halt. Magával viszi kis kezében a koporsója árát. Klárika bezárta szobája ajtaját s két ke­zelje temette fejét. Elgondolkozott. Ez hát az első tapasztalás, a mit ebben a «nehéz iskolában» az életben tett. Most saját szemeivel látta, mennyi nyomorral, szenvedéssel kell küzdeni sok embernek. Milyen igaza volt az igazgatónőnek, hogy lehet itt «keserű könnyeket sírni.» Még alig szikkadtak fel piros arczárói a könnyok, s már azon törte fejét, hogy mit csináljon hát most ? Házbért nem kapott, utolsó krajezárját is nekik adta, a vendé­gek pedig már meg vannak láva, minden előkészület meg van téve a mulatságra... holnapután már meg kellene tartani. Mit csináljon ? Apjától kérjen pénzt? De akkor meg kell vallani, hogy mire kötlötte pénzét s ö azt nem akarta. Csak nem di­csekszik azzal, ha segít valakin ! Mit tegyen ? kihez forduljon segítségért, tanácsért ? A női politikához. Az bizonyosan segít. Segített is, mert mikoi Zsófi belépett a szobába hogy ebédelni hívja kisasszonyát, hát legnagyobb rémületére azt a pajkos szőke fejet a párnák közé temetve találta, még pedig olyan fájdalmas arczkifejezéssel, hogy szóhoz sem tudott jutni egy hamar­jában a meglepetéstől. — Jaj Istenem ! igen beteg vagyok ! De Zsófi, meg ne ijeszszc ám a mamát ! Le­gyen kíméletes. Hisz nincs is egyéb bajom csak a fejem fáj. Zsófinak nincs egyéb dolga, csak fut lélekszakadva a nagyságos asszonyért, mert a kisasszony «halálán van.» A nagyságos asszony lelkendezve jön elő, a papa futtatja a kocsist orvosért. A szakácsnő jeget hoz borogatni; a ha­mis Zsófi meg annyira nyög, mintha ő volna beteg, csakhogy behízelegje magát. Klárika szenvedő arezot vált mindezek­hez. Néha már a torkát csiklándja a ne­vetés, de visszafojtja. Olyan furcsa ez a helyzet, a mint itt fekszik magára erő­szakolt betegséggel, a többiek lótnak-fntnak [ körülötte. Megijedt egy kicsit, mikor hal- | lotta, hogy hozzák az orvost, meg mikor | látta, hogy szülei milyen aggódó szeretettel lesik minden lélegzetét. Szinte lelkiismeret furdal ást érzett, hogy titka van előttük. Átkarolta hát gömbölyű karjaival anyja nyakát s fülébe súgta: — Ne aggódjál mamácskám, nem va­gyok ám én egy cseppet sem beteg. Nem fáj semmim, de semmim; étvágyam is volna, mint egy farkasnak ... De hát csak lefeküdtem, tudod mamám unatkoztam, hát csupa mulatságból. Elhiheted kedves ma­mám, csupa merő mulatságból. — És meddig tart ez a különös kedv­telésed ? kérdi az anya mosolygó csodál­kozással. — Hát majd a meddig.. . muszáj ked­ves mamám ! — A meddig kell ? ! — Igen mamácskám, mert megvallom neked: nekem kell betegnek lennem! Ez... ez becsületbeli kötelességem ! Ne is kérdez többet, majd elmondok mindent, ha — felgyógyultam ! — Ez becsületbeli kötelességed ? No lám, lám ! milyen fogalma van az én kis leányomnak a becsületről, mondd -- mialatt hangosan felkaezagott s férjét is megnevettette azzal, hogy : — Neki betegnek kell lennie, csupa becsületből, mulatságból ! Délután betoppannak sorra a barátnők s hangos részvétüknek adtak kifejezést. Úgy látszott azonban,jobbanfájlalják amulat- ság elmaradását, mint Klárika betegségét, sőt Lujza csípősen megjegyezte, hogy furcsa betegség lehet az, a mitől olyan szép pi­ros az embernek az arczá. El is halványodott ihn, mikor a barátnők

Next

/
Oldalképek
Tartalom