Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 60. szám
városban 24 írtról 30-ra, vidéken pedig 18 írtról 24-re. Okul a czélbavett középiskolai oktatásnak természetszerű fejlesztésével járó áldozatok halmazát, említi föl. melynek kevesbitését a szóban forgó rendelettel véli elérhetni. 31 ás intenció is lappang- a dologban, s ez az, hogy a gymnasiumok felé tóduló fiatalság immár hagyjon fel e szándékkal és lépjen inkább oly tanodákba, melyek bizonyos életszakokra készítvén elő az ifjúságot, tehetségeiknek és a szülők vagyoni állapotának megfelelőleg nem szaporítanáják a ke- nyérhajhászó értelmi proletárok seregét. Úgy látszik azonban, hogy a reáliskolák feltűnő emelése is belejátszik a dologba, mert azok tandija a régiben , meghagyatott. Tanító-képzés. A nagyszombati érseki képezdében a lefolyt, tanév alatt 75 növendék volt, de felvételre jelentkezett ennél még több is, azonban hely szűke miatt csak azokban válogattak, kiket a törvényileg kiránt előképzettség valóban arra érdemesített. Ha ez Nagyszombatban megtörténhetett, nem volna-e jó ugyanezen állapotot az esztergomi tani.óképző-iutézet nél is meghonosítani, hol miniszteri engedélyivel a felvéti vizsga föntartásával boldog- boldogtalan bejuthat. Mi úgy hiszszük, hogy a képozdénck soha som tudatik be hátrányul, ha a létszám esotleg 20-al kevesebb, mint egyébkor, vagy egyebütt; de az már káros hatást szülhet, midőn — tanítói hiány nélkül — a világba bocsátunk számos egyszerűséget, kik a nevelésügy terén kevésbé képesek önerejükből valamit feltüntetni, vagy a maguk lábán megállani a nélkül, hogy alkalmazkodási modoruk és egyéb tudnivalóik -— a mint a tanítótól szükségszerüleg ás joggal megkívánják — kifogások által meg ne legyenek támadva. Bukott diákok — ha már értelmüket művelni nem tudták, vagy nem akarták — ne akarjanak a képezde utján komoly törekvésű életpályára, az észmunkájával foglalkozó tanítói hivatalra aspirálni, hanem keressenek maguknak olyan életfoglalkozást, mely hivatásuknak leginkább megfelel. A tanítói hivatal szép hivatal,— de csakis az avatottak kezében ! Csepü- rágó komédiástól soha sem váraink művészi kivitelű produkciókat, mert ura valóban képtelennek hiszszük. Ep igy vagyunk a. bukott diákból tanítóvá ■ivancirqÉott. egyénekkel is, kiknek életműködése magán hordja a diákélet symbolumát : a restséget, mely magában véve elég arra, hogy azokat no a ’öl ken teli közé sorozzuk, mert a tanitónak, mint a hazai nevelésügy kiváló facforának, társadalom által elismert 1 tOKiiitolyro van sdiksóge, a mit nem szerezhe.iink meg holmi külsőségekkel , (lnkkczipő- és czi 1 inderviseléssel), hamun hangyaszorgalmú önművelődéssel és ennek nyomába vágó szakismeretiéi, melyet ott, hol a kötelesség hi : úgy az iskola falain belül, mint kívül, kellőleg bemutatni magunkat képeseknek mutatjuk. — Városi gyümölcs tenyésztés. Az esztergomi nép még mindig tartózkodik a gyümölcsfa-tenyésztéstől s inkább a vidékről behozott, csemetéket vásárolgatja egész szükségletei födözé- sére. Akármilyen kelletlenséggel is megy mi nálunk a gyümölcs-tenyésztés, mindamellett igen tekintélyes összegek származnak ki városunkból az idegen gyümölcsfákért. De nem csak a városi gazdasági okok, hanem egyéb tényezők is sürgetik, hogy a város a gyümölcsfa- tenyésztést nagyobb mértékben megkezdje. Bt a phylloxéra s addig is, mig néhány esztendő alatt tönkreteszi szüleinket, gondoskodnunk kell ideiglenes inonts-várról a nép számára. A városnak vajmi csekély áldozatai módjában volna egy nagyobb szabású gyümölcsfa-tenyésztő telepet mielőbb berendezni. Van a diósvölgyi viz által öntözött szar vas bogi i völgyben egy körülbelül tizenhat holdnyi pompás termőföldes telek, melyet néhány esztendő alatt kitűnő gyümölcsfa-tenyésztő teleppé lehetne átváltoztatni. Mind a talaj termőképessége., mind a fekvés, mind a vízviszonyok az említett területet mintegy kijelölik erre a czélra. A város a mostani szántóföldeket némi befektetéssel egy városi kertészre hízná, a ki szakavatott s megbízható munka mellett egy-két esztendő alatt nagyszerű gy tini ö 1 csfa -telepet tenyész ten e, melyből a szükséges anyagot, mérsé- sékelt előállító áron megszerezhetné az esztergomi szőlős gazda, a ki már észrevette szőlejében a philloxéra gazdálkodását. Hogy a telepnek nemcsak magasabb hivatása, de jó anyagi értékes]* 1 cse is volna, azt fölösleges bővebben taglalni. Ajánljuk a városi I gyümölcsfa-tenyésztő telep ügyét az illetékes körök szives figyelmébe. * Értesítés A gróf Roon-féle lábatlani Portland és Román Cementgyár Esztergom- párkányi egyedüli raktára jelenleg Niedermann János szó d a v i z gy ár o s n ál van a Bn- da-utezán, ahol ezen cze ment gyár készítményei folyton friss és kitűnő köterejű minőségben jutányos áron kaphatók. FJíIjHLŐS SZERKESZTŐ : 1) r. KŐ BÖS V B ASZ LÓ.
