Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 59. szám
FSZTMKdOM IX. IÍV FOLYAM 59. SZÁM MRO.-IELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉSJJSÜTÖRTÖKÖN. Kl.Ől'T/.UTlíMl Ál! : egésr évre .... ...............................6 fit — ki. f él évre......................................................3 fit — kr. negyedévre.........................................................I írt 50 kr. E gy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UT'CZA 317. SZÁM, hová íi. lap szellemi rés/.ét illető közlemények küldendők. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-tÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a. magán hirdetései, a nyílttérije szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelírniálások intézemlők. HIRDETÉSEK. 1 HIVATALOS IlKPliTKSlfiK : MAGÁN-llllfDKTKSUK 1 szótól 100 sz Lg — fi t 75 kr. i megállapodás szerint iegju1 100—200-ig 1 fit 50 kr. ! tányosaldian közöltetnek. 200 —300-ig . 2 frt 25 kr. bélyeg*! ij 30 kr. NYJÍiTTlíli sora 20 kr. A tanult osztály. Esztergom, jul. 23. Esztergomban a közélet nem sokat néz tehetségre és képzettségre, mikor a szerepeket kiosztja. Egyesületek és mozgalmak élén olyan alakokat látunk föltűnni, a kik mellé a műveltebb elem nem szívesen csatlakozik, mert nincs károsabb és megszégyenitőbb, mint mikor a tanult osztálybeli emberrel a bárdolatlan műveltségű, de azért minden áron szerepelni akaró alakok rendelkezni kezdenek. A tanult osztály nem akar, vagy nem bir érvényesülni Esztergomban s ennek maga az oka. A közéletben mindenfelé el facsart eszű, hibás logikával gondolkodó, eszme szegény embereket emel föl, mig a művelt gondolkodásút elejti. Városi közgyűléseinkben a tanult emberek kisebbségben vannak. Egyesületeinkben s társadalmi mozgalmainkban olyan alakok kerülnek felszínre, a kiket a tanult, osztály nem követhet, mert nem imponálnak. Ennélfogva minden vonalon hekövetkezik a nem természetes fejlődés, mindenfelé ott látjuk a nem intelligens, a nem hivatott szereplést, hanem helyette a szereplési viszketeget, mely rendesen a félműveltség jellemvonása. A fél tanult nagyképűség, mely gőgösen jelenik meg köztünk s ostoba észjárását éktelen bombasztokban tálalja fel előttünk, nem kölcsönöz semmit sem a tanult osztálytól a külsőségeknél. Majmol, utánoz, másol, de csak külsőségeket. S a tanult osztály a maga rovására kénytelen a bitorolt embereket «kiváló érdemeikért» követni, mikor dictálni s rendelkezni kezdenek. Nem jól van ez igv. A tanult osztály skartja kóros társadalmi állapotokra vall. A szellemi sötétség szereplése nem lehet a haladás szolgálatában, a műveletlen szereplők uralkodása nem lehet az egészséges fejlődés javára. A mi a tanult osztály nélkül történik, az félszeg és egyoldalú munka ; a szerepelni akarás korcsa, de nem a művelt elme és finom Ízlés kifolyása. Ezeken az állapotokon is segíteni kell. Tartson össze a tanult osztály s ne egymás ellen tartson össze. Ne szó- gyenitse meg önönmagát a félművelt alakoknak vezérekké emelése által, hanem ábrándítsa ki a szereplés viszko- tege által csinált nagyságokat saját gyarlóságaik és tarthatatlan naivságuk leleplezése által. Mert a félművelt szerepelni akaró ember előtt a tanult osztály nem szerepelni vágyó tagjai semmit sem számítanak. A félművelt nagyságok lenézik és elit élik a tanult osztályt, ha nem rendelkezhetnek vele. Az intelligencziának, az ész és tehetség valódi nemesi rendjének síkra kell szállnia, a kóklerség és philiszter- ség ostoba áramlata ellen, mely elvégre is nemcsak megszégyenítő, de végtelen káros, sőt sokszor veszedelmes is a közélet egészséges fejlődésére. SEGÍTSÉG! (A magyar közönséghez.) Három -nagy magyar város lett porrá, romokká, Eperjes, Nagy-Károly, Toroezkó. Templomok, iskolák, középületek elhamvadtak. Isten háza, múzsák háza és a szegény ember háza mind egyenlő rom lett. Isten próbára akarta tenni a magyar nemzetet. Tud-e önmagán segíteni a veszélyben ? A Király és a Nemzetgyűlés magas példákban megadták a választ. Irodalom és Művészet követte példáikat. Felhívásunkra a magyar irodalom és művészet képviselői oly Emlékalbumot alkottak össze, mely szellemi tartalomra, érdekességre nézve ép úgy, mint művészi rajzok tekintetében kiváló becsűnek mondható. A ki ezt megszerzi, a Hazának és Emberiségnek: hoz áldozatot s ugyanakkor saját házának szerez vele emlékül elteendő diszt. Részt vett a mü létrehozásában a magyar közélet, irodalom és művészet számos jelese, közöttük annyi fényes név. Bizonyítsa be Hazánk közönsége, hogy a legfényesebb név magáé a Magyar Nemzeté, midőn részvétére teljes joggal hivatkozik a részvét nemtője. * * * A «Segítség» külső kiállítása gondosságban és díszben meg fog felelni a belsőnek, s örömmel jelenthetjük, hogy e szép czélra az Irodalmon és Művészeten kívül a Magyar Ipar is meghozza áldozatát; jelesen több hazai papírgyártól s más nagy iparosainktól hazafiui áldozatról tanúskodó ajánlatok érkeztek a «Segítség» irodájába, a melyok mindenike elő fogja mozdítani a czélt, hogy ez emlékalbum jelentékeny összeggel járuljon elhamvadt magyar városaink újra építéséhez. A díszes emlékalbum ekkóp sokkal nagyobb terjedelmet nyert, mint eleinte tervezve volt. A «Segítség» emlékalbum négyféle kiadásban fog megjelenni, u. m. : egy forintos, három forintos, tiz forintos és száz forintos kiadásban, melyeknek már elseje — a legolcsóbb — az egy forintos is, csinosan lesz kiállítva, s árához képest annyit fog nyújtani, hogy hasonló díszes illusztrált füzetet a külföldi nagy irodalmakban is csak két-károm ekkora áron lehetne megszerezni. A drágább példányok fokozott diszszel lesznek kiállítva és külön művészi mellékletekkel ellátva. Jelesen a három forintos példányok részben színes alapnyomatú képekkel karton vastagságú papíron, a tiz forintosok olifant- nagyságkaii pergament borítékkal fognak megjelenni. A száz forintos példányok az előfizetők nevével ellátva, rendkívül diszes alakban lesznek kiállítva, szintén olifant-alakban, merített karton-papiroson, selyemboritékba kötve pergamen tburokkal, hasonlóan Ipolyi Arnold «A magyar korona» czimü diszmüvének a király és a pápa részére készített külön példányaihoz. A «Segítség» emlékalbumra, miután annak, kivált drágább példányai csak az előfizetők számának arányában fognak nyomatni, előfizetés nyittatik. Az AzJsztcrpssl[iiÍG“tárczája. MI laENNE ... Mi lenne akkor, hogyha vízzé válnék, Minden öröm, vigság e földön ? A tengerek, folyók, kiáradnának, De hegy, bástyák állnának fönn gátolón. S mi lenne akkor, hogyha vízzé válnék, A nagy világnak összes bánata ? Tenger, folyó — kitörve medreikből — Hegy-völgyet, mindent elborítana ! S. GYULA. Esztergom méltatása, (Palinódia.) * Jelen kis leírásom czélja méltatni Esztergom aesthetikai nevezetességeit, hogy ezt az itt tartózkodó vendégek elolvasván, figyelmük felkeltessék és igy e nevezetességek szemlélése által bennök az igazi megelégedés kellemes érzete s valódi élvezet ébresztessék. Oh múzsa ! — segíts meg kérlek e ezé- lom sikeres kivitelében ! * * Kilépvén a hajóról, már jó benyomást szül az is, hogy egyenruhás és «Targon- czás», «Közhordár» stb. feliratos sap'kájú (* Palinódia megnevezést használunk oly műnél, jelenleg inüvoeskénól), melynek egész tartalma ellenkezőleg értendő. hordárcsapat ajánlja fel udvariasan szolgálatát, nem úgy mint más kisebb városokban, hol a dunabetyárok egész seregé intéz támadást a jámbor utazó ellen s ha valamiképen sértetlenül maradt is pod- gyásza, de még mindig ki van téve ama szégyenkezésnek, hogy ily mezitlábú, rongyos és piszkos suhanczczal tartson végig a városon. A hajóállomástól egy jó karban tartott, szélein árnyékot vető fával bőven ellátott, gondosan öntözött, igy pormentes kis séta utón jutunk a kir. városba. Ez útra még nem terjesztvén ki figyelmét az «esztergomi szépitŐ-társaság» — a vízivárosi elöljáróság iparkodik annak gondját viselni s ebbeli törekvésében még a «Szépitő-társaságot» is lefőzi. — Lelkes és dicséretre méltó buzgóság. Haladjunk a város felé ! Esztergom folytonosan ifjudó város; — ősi voltára csak a város élén álló egy-két főbb közeg gondolkodás módja mutat, kiknek főtörekvésük Esztergomban a conser- vativ eszmét föntartani és képviselni. No, de ebbeli törekvésük többnyire hajótörést szenved, mert a többiek — különösen a tisztelt városi atyák — gondolkodás módja a korral balad s mindig nagy megerőltetésbe kerül a conservativ férfiakat egy és más modern eszmének megnyerni. A kisdunai hidon keresztül haladva a selyem pázsittal födött s gonddal tartott part mentén s végig húzódva jobbr.a-balra találjuk az esztergomi corsót. Vadgesztenye s platánfákkal szegélyzett Kitűnő sétálóhely — esténkint a város műveltebb lakói nagy tömegben hullámzóinak azon fel s alá- Kellemes üdülési hely, mert a corsó által nyújtott élvezetet fokozza az újonnan épült szép dumaparti épületsor összhangzást keltő benyomása is. Tartsunk jobbra az egyik corsón ! Ez itt a kir. városi plébánia templom; előtte a templomtér, szintén gyönyörű vad- gesztenye s platánfákkal beültetve, —- mig maga a talaj szép virágágyakkal ellátva, közben-közben egy-egy pihenést nyújtó páddal, — az egész sétány vaskerítéssel körülvéve. Az egész kis sétatér a városi atyák áldozatkészségének s páratlan szépérzékének köszönheti létrejöttét. E tér legközelebb ki lesz szélesítve s el fogja foglalni a mellette levő «itató» területét is, melyet most töltenek be lázas ’sietséggel termékekben dús földdel. Tekintsünk innen jobbra-balra ! Szép épületsor köti le figyelmünket. Többnyire 5—10 éves épület, mert az esztergomi jómódú polgárok szintén törekednek a kor szellemének megfelelőleg építkezni. Pl. jobbra a dumaparti sarokház is egyike a dunauteza legszebb épületeinek s ez sem régi. Menjünk felfelé a plébánia utczán! Mint már az előbbi utczában is hitható volt, úgy itt is pompás kövezet kínálkozik a sétálónak, vagy tovasietönek. Ez sem régi ; s ily kövezet van a város legtöbb utczáin. Az utczák közepe hasonlóan uj burkolat. Ily módon aztán Esztergomban egyrészről a lábficzamodás, orravágódás stb. — másrészről kerék- sőt tengelytörés s más e félék a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak s ügyetlenség — vagy gondtalanságnak tudatik be. Valamint a dunauteza, úgy az öreg-, sz- Anna- s más utczák is be vannak szépen fásitva s a főbb utczák nyáron napjában háromszor is öntöztetnek. Az öntözés utczai vízvezetéki csapok megnyitása által történik, mert Esztergomot tudvalevőleg vízvezetéki csővezet hálózza be, kitűnő vizet vezetvén a középületekbe, ép úgy mint a magán házakba. Az utczákon végig haladva, mindenütt kirívó a kiváló tisztaság. A csatornák folyton tisztittatnak, melyek t. i. még nyíltak. De ilyen kevés van, mert a város atyái törekednek, ezeket is földalattiakká alakíttatni. Ily köztisztaság mellett nálunk a kolera eset valami hallatlan. Az idősebb emberek emlékeznek csak azon időre, a mikor Esztergomiján ily eset utolszor előfordult. Haladjunk a budautezán felfelé ! A budauteza Esztergom boulevardja, melyen a forgalom igen nagy, és versenyez bármely nagy városéval. Temérdek kényelmi- és tárkocsi robog itt fői s le. E főuteza van a legszebben is kikövezve. S ez, valamint a többi utcza is, éjjel gázzal világittatik. Már évtizedek óta ez van itt használatban. Az utczák szegletein a fővárosi policzia mintájára szervezett rendőrség egy-egy közege áll. Páratlan ügyességük és életrevalóságuk által a közbiztonság teljes, — mer’ hát: van ott ész ! — csak nagy ritkán történik itt betörés, tolvaj lás s más eféle. A legutóbbi betörésnek is, mely a külváros egyik félreeső utczájában egy bőr- kereskedő házánál történt, — mondom ennek is van már vagy öt éve. Csavargók,
