Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 58. szám

Reméljük, hogy társadalmunk is eldbb-utóbb alkalmazkodni fog az új idők szelleméhez s az ifjak oly nevelésben fognak részesülni, a melynek következ­tében a becsületes munkát bármely pá­lyán egyaránt tisztelni fogják. Csak akkor lesz hazánk kedvező vi­szonyok közt, mikor a legtekintélyesebb földbirtokos, vagy hivatalnok épúgy adja. fiát hajlama és hivatása szerint iparos, vagy kereskedő pályára, mint bármely más pályára. Ennek az időnek be kell következnie. NAGY KÁROLY, a kolozsvári keresk. akadémia tanára. Boraink érdekében. Az országos borászati kormánybiz­tostól a következő fontos értesítést kapta városunk bortulajdonos közön­sége : A magyar borok kivitele Franczia- országba a franczia vámszabályok által annyira meg van nehezítve, hogy bor- kiviteli kereskedelmünk már is nagy veszteséget szenvedett s ha boraink vá ni kezel ése F ra nézi a orszá gba n in eg fe­lelőleg nem szabályoztatik, borkivite­lünk még tetemesebb csökkenésétől le­het tartani. Az eddigi sérelmes esetek felmerü­lése alkalmából folytatott tárgyalásaink azon eredményre vezettek, hogy a fran­czia kormány ezen ügygyei behatóan kíván foglalkozni s e ez él hói a Fran- eziaországba nagyobb mennyiségben ki­vinni szokott boraink minőségének meg- ösmerése végett mintákra van szüksége. Tekintettel arra, hogy csakis a fran-% czia kormány ezen törekvésének meg­könnyítése által remélhetjük azt, hogy egyik legjelentékenyebb kiviteli czik- künk számára a franczia piacz továbbra is biztosittassék, saját érdekünkben állónak tartom, hogy a franczia kor­mány által kívánt borminták általunk szereztessenek be s oly szakszerű gyűjtemény állittassék össze, hogy az Francziaországba kivitelre került bo­raink minőségét az egyes termelő vi­dékek szerint híven feltüntesse. Felkérem ehhez képest a város t. közönségét, miszerint a város szőlőte­rületén oly könnyű asztali fehér és vörös, avagy siller borokból, melyek csakis hordóban kivitelre alkalmasak és a melyek ott a legnagyobb mennyi­ségben lesznek az ottani kisebb szőlő- i birtokosok és föld mívesek által tér- : melve és mint általánosan ('»smert ot- < ; tani olcsó termékek a termelők által : közvetlenül az egyes vevőknek (ven­déglősök, korcsmárosok) eladva, min­den fajból két-két egy literes palaczk- kal beszerezni és az áraknak hectoli- teronkint megfelelésével hozzám be­küldeni. ' Miután ezen küldemények, mint az ottani vidékről származó közönséges ; könnyű asztali borok megítélésére szol- , gáló minták lesznek az illetékes helyre elküldve, kiváló figyelmet kérek arra fordítani, hogy azok minden kétséget kizáró természetes borokból vétessenek, — ugv mint azok a termelők által az illető vevőknek eladatní szoktak, főleg pedig, hogy azok szeszszel, vagy vízzel vegyítve ne legyenek. A beküldendő mintákat kérem hoz­zám lehetőleg mielőbb és bérmentve beküldeni. A minták ára, üveg, pakolási és szállítási költségekről kérem a számlát hozzám utólagosan beküldeni, hogy an­nak kifizetése iránt intézkedhessen!. MIKLÓS GYULA, s. k. kir. tanácsos, orsz. borászati kormány­biztos. * * * A város hatósága a tontos körlevelet a következő sorok kíséretében küldte szét az esztergomi borlulajdonosoklioz : Felkéretik arra, miszerint készleté­ben álló asztali boraiból, a borászati biztos által megszabott egy literes pa- laczkokban, mintákat a polgármesteri hivatalhoz 8 nap alatt küldjön be. Kelt Esztergomban, 1887. évi július hó 18-án. TAKÁCS GÉZA, főjegyző. A jövő iparosaihoz. A budapesti állami közép-ipartanoda igazgátóságától kaptuk a következő fel­hívást,, melyet az iparosoknak s külö­nösen az iparos pályára készülőknek figyelmébe ajánlunk : A budapesti állami közép-ipartano­dában a beiratások szeptember hó első napjától 10-ig tartatnak. Az intézetben jelenleg hat különböző szakcsoport, u m. az építésze!i, gépé­szeti, két vegyészeti, fém-vasipari és fa-ipari szakcsoport vau léptetve. Rendes tanulókul felvétetnek: a.) azok, kik az iparos tanulók szá­mára szervezett iskola három évi tan­folyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk vau ; b. ) azok, kik a polgári iskola, gym- násium vagy reáliskola négy alsó osz- l á 1 vából jó osztá Iyzatu bizonyitványt nyertek. c. ) iparossegédek és mindazok, a kik az a.) vagy a. b.) pontban kívánt készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Általában megkivántatik, hogy a be­lépni kívánó növendék az általa vá­lasztott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett s legalább is a két havi nyári szünidő alatt a gyakorlatban foglalkozott legyen. Ezen gyakorlat a munkaadó hiteles bizonyítványával igazolandó s érdeké­ben áll a tanulónak, hogy ezen bizo­nyítványt az első fokú iparhatóság vagy közigazgatási hatóság által láttamoz­tassa. Rendkívüli tanulók gyanánt a vegyé­szeti, fém-vasipari és a faipari szak­osztályba felvétetnek oly fiatalabb egyé­nek is, a kik a közép-iskolák négy osztályát nem végezték ugyan el, de már legalább két év óta foglalkoznak a gyakorlatban. Ezen rendkívüli tanu­lók csak két évig maradnak az inté­zetben s ezen idő alatt főképpen a a szaktárgyakat hallgatják, a műhelyek­ben és a laboratóriumban dolgoznak. A beiratási dij 2 frt, a tandíj fél - évenkint 5 frt; kitűnő előmenetelő ta­ta uniók egész vagy fél tandíjmentessé­get nyerhetnek. Bővebb felvilágosításért az igazgató­sághoz (VIII. Sándor-tér 4 szám) le­het, fordulni. SZÍNHÁZI szemle. (7. KoldU'dtíálO Millöcker népszerű operettoje szom­baton este csak középszerű házat csi­nált, pedig az előadás megérdemelte volna a zsúfolt házat. A czimszerep Sz. N. Demjén Mari asszony kezében volt, a ki hangja üdeségét, játéka temperamentumát egész dusgazdagságában a közönség elé tárta, mely méltó elismeréssel sokszor meg­tapsolta. Janiczkyt Yiola József meg­lepően szép baritonjával mindvégig ér­dekessé tudta tenni. Broniszlávát An­gyal Uns mutatta be bájosan és hatá­sosan. Laurát Nagy Linda énekelte erőteljes registerrel. Ki kell még emel­nünk Tímáráét a grófnőben s András- syt Ollendorfban, a ki mindvégig de­rültségben tartotta a házat. A társulat a lovas és nem a kereket bajtopa lábával mint jelenleg, oh nem, hanem (risum te- neatis) a hibáival taszigálta magát a földön tovább. Csak azt kell még megjegyeznem, hogy e gépet először Drais irány ithatlan első kerékkel szerkesztette, az igazithatás már csak későbbi tökéletesítés volt. Ezen alakban tette meg útját a találmány Fran- eziaországból Angolhonba, hol egy Johnson nevű úri ember, Long-Acre-i kocsigyáros pátenst kapott rá. A járműt a közönség «Dandy-horses, vagy «Hobly-horse«, vagy a kétségtelenül igen találó «Bone-shaker»- nak nevezte el és természetesen csak igen szűk körben használtatott. E gép bámulói azt állították, hogy vele óránként tíz mértföldnyi utat lehet átszá- guldani; de hogy ez tiszta lehetetlenség, azt könnyén átláthatjuk, ha a fából ké­szült gép nagy súlyát, a tengelyeknél fel­lépett óriási súrlódást s a gyönge mozgató erőt tekintetbe veszszük. A legnagyobb gyorsaság mit e géppel elérni lehetett, nem volt nag/obb, mint a hogyan egy gyors gyalogló járni szokott. Látunk törekvéseket ez együgyű masina tökélyesbitésére, különösen az igen tisztelt levélhordók látszottak talán nem is csodá­landó sympathiával viseltetni iránta, azon­ban a törekvéseknél semmi eredménye nem lett s pár év muiva a «Hobby-horse» el­tűnt London utczáiról. Kis ideig tartott ugyan még, mig a hiába való kísérlete- zéssel javítása körül Franczia- Angolország­ban és Amerikában felhagytak ; legtovább fen tartotta magát Németországban, a hol még a harminczas években is kísértett, hogy mien is eltűnve, egészen feledésbe menjen. Bizonnyara egy lépésnek nevezhetjük a czél felé az ideát, hogy a hajtó erőt direct a keréken működtették. Ez idea azonban a gyakorlati kivitelnél nem csekély aka­dályokba ütközött; ugyanis az erőátvitel­nél annyi mindenféle hajtókereket, emel­tyűt, hínezot alkalmaztak, hogy ezeknek súrlódása a bicycle haladását majdnem tel­jesen lehetetlenné tette. Ennek következ­tében a sok franczia, angol s német fel­találó, kik a -tökéletesbitéssel foglalkoztak vs több rendbeli patentot is kaptak, egé­szen elkedvetlenedett s ez időben valami figyelemreméltó javítás nem is történt. Csak az 18G2-ik év jelent uj korszakot a bicycle történetében ; egy egészen egy­szerű hajtó a kerékre erősítve praktiku­sabbnak bizonyult, mint a sok komplikált emelőkészülék és a kutatok érdekét ismét felköltö.tte. Egy francziáé az érdem, hogy először szerkesztett olyan gépet, mely a most használatos bicyclere emlékeztett. Michaux űré — mások szerint bizonyos Lallement, Michaux munkásáé az érdem, — Párizsban építette az első ilyen gépet, mely rövid pár év alatt Erancziaországban igen népszerű lett. Michaux az 1867-iki párizsi világkiálli- táson kiállította első, még egészen fából konstruált gépét s nem sokára egyesült Ollivier testvérekkel egy velocjped-gyár alapítására. Azonban 1864-ben a társak el­váltak s miután Ollivier testvérek Michaux- nak 200,000 franknyi Összeget fizettek a találmány átengedéséért, ok maguk külön ezéget alkottak : «Compagnie Parisienne, ancienne maison Michaux & Comp.» név alatt. Majd Michaux szintén gyárat alapí­tott «Michaux & Comp.» néven, a mely később «Michaux & Fils» név alatt folyta­tódott. Michaux a Compagnie Parisiennel pörbe elegyedik, melynek folyamán majd 100,000 frankot veszít, ezen veszteség és a rá következő háború vagyonának utolsó maradványait is felemészti, ugy bogy a nyolezvanas évek elején a bicetrei szegé­nyek házában fejezi be küzdelmes életét. De térjünk vissza a veloeipedhez ! Ez folyton tökélesbedik, miután a sport- kedvelő Angolorsziigban és Amerikában mindinkább elterjed. Először alkalmazzák a kaucsuk-peremét a fakerékre, azután lassan lassan szélesbitik az első kerék átmérőjét, azután á majd kizárólag használt fa a vas­es aczélnak ad helyet, mely fémnek, kü­lönösen miután a sodronyküllők felfedez­tettek, átalános alkalmazást nyernek, ily formán a velocipéd folyton könnyebb és csinosabb kinézésű lévén, mind több bará­tot is hódit magának. Keresztapjává az angolok lettek, kik el­nevezték bicycle nek, mely el keresztelés az egész világon elterjedt, s részemről is e nemzetközi elnevezést tartom használan- dóbbnak, mint a mi «idegenszerü» «ma­gyar» szavainkat. (Melcsleg mondva, a mi erőszakos keresztelésünkkel már egy pár­szor megjártuk, példa rá a chemiai ele­mek irtózatos lefordítása : kesreny, büzeny, iblany (!) stb. a melyeket most már nem tudunk hogyan kiküszöbölni.) A legújabb időben is a vcloeiped folyton tökélyesbül, s már nem idegen előttünk a «Cangoroo»- és «Safety-Bicycle» elnevezés sem, mely előbbi alatt a lánczátvitolü, utóbbi alatt pedig a két egyforma kerekű ruhatára s fölszerelése ez alkalommal is teljes elismerést vívott ki. (8. Paraszt kisasszony.) Bérezik Árpád énekes népszínműve vasárnap este hatalmas karzatot s erős hátsó zártszék közönséget csinált. Az élénk népszínmű czimszerepe a társulat fáradhatatlan primadonnájának, Sz. Dem­jén Marinak volt egyik legelevenebb alkotása. Nemcsak csattogó dalait, de tűzről pattant alakítását is zajosan meg­tapsolták. Fátyol Gergelyt Viola éne­kelte érzéssel s érczes baritonnal. Kő- váry a pesti dandy ben keltett nagy hatást. Feliérváry Ottó, a társulat egyik legintelligensebb ereje a föld­birtokosban tartotta folytonos eviden- tiában a mindvégig jóizüeu mulató ház érdeklődését. (9. Czigán) biíró.) Strauss kiváló operettje Jókai Mór egyik regénye után készült librettóval kedden este zsúfolt házat csinált. Ritka társulat dicsekedhetik olyan fölszere­léssel, mint Bácsé. A jelmezek csak­ugyan kifogástalanok voltak ; Krecsányi óta nem is látott Esztergom olyan dí­szes és változatos ruhakészletet, a mi­lyen a keddi előadásban méltóan feltűnt. A czimszerep természetesen N. Sz. Demjén Mari asszony kezében volt, a ki azt hangja némi fátyolozottsága da­czára is mindvégig érdekfeszítően tudta alakítani. A hói ás c/igáiiyláuy melancholikus dalait Nagy Linda nagy hatással éne­kelte s Arzénéban Angyal Uns eddigi legsikerültebb alkotásait gyarapította egy nj énekes sikerrel. Andrássy Zsu­pánja a legjobb bnffók közül való volt. A királyi biztost Kőváry Géza helyett Beczkóv vette elő s az .erős thémával emberül meg is birkózott. A^ czigánv- nők kórusa leginkább tetszett az együt­tes énekrészletek közül. A rendkívüli siker folytán több oldalról érkezett föl­hívásra, az igazgatóság a Czigánybárót rendes helyárakkal újra előadatja. * * * A színtársulat tiszteletére rendezett majális második áldozata Sz. N. Dem­jén Mari asszony hangja volt. A ki­válóan megkedvelt énekesnő rekedtsége miatt tegnap este elmaradt a Czigáuy- báró előadása. Ma este Aszalai uram leányai fog­ják megkaczagtatni az esztergomi szín­házlátogató közönséget. Bicycle értendő. Mindkettő jóval kisebb mint a közönséges. A te kegyes, kedves olvasóm «és a szer­kesztő ur engedelmével, talán még cseve­günk valamit máskor is a «vasgebéről» ! ALANTAY ERNŐ. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Ivét szivet nem forraszt semmi inkább egygyé, mint egy közös fájdalom. Eötvös. * Ha nagy ur vétkezik, azt mondja a vi­lág : ember; ha a szegény vétkezik, azt mondja: gazember! Kisfaludy K. * Kiket jövőjük szétvezet, azokat a múlt, bármi szép legyen, össze nem tarthatja. Eötvös. * Leányszemérem hasonló a nyílt virág­hoz, ha egy levele letörik, a többi önként utána hull. Kisfaludy K. * Hol a szemérem eltűnt, ott az élet min­den bájainak vége. Széchenyi. * Könnyebb a természet vészeinek paran­csolni, mint azoknak, melyek szivünkben dúlnak. Eötvös. * A szépség lélek nélkül az aranyporlioz hasonló, mely a lepke szárnyain csillog s lesodorva, kelletlen hamuvá lesz. Kisfaludy K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom