Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 40. szám
iS'/TlilWOM IX. KVI’OLYAM 40. SZÁM. csütörtök, ihst. máj rs MEH.IEEENIK HETEN KI NT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. I'TÖI'T/IÍTITI Ált : I cgco/i CHi; . . . . ...............................................................I I V I\ I . f él évre....................................................................‘3 fit — kr. neg.Vtí'lévití..............................................................1 Irt 50 kr. Eyy 8>áhi ára 7 kis________________ i i ~ Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCtA 017. SZÁM, liová n. Iti.p H7,i>llumi rés/.tM. 11Ioto kö/Jeműiiyelc IciiMeiulők. KIADÓhTvATAL : SZÉCHEN YI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap liivafa.los s a. magán liinletései, a, uyillférlje szánt, kő lemények, előli/,ölési pénzek es retMatnálások intézemlöli. HIRDETÉSEK. 'HIVATALOS IIIRDETÉNKK : M AU Á N-ll I l.’IHOTKSKK 1 szótól 100 szóig — fi t 7;> kr. megállapodás szerint, legjn 100 -200-ig . I fit nO ki'. íj; tányosabban köziiltetnek 200- :-!00-ig . 2 fi t 25 kr. j ! Bél.yegMij 80 kr. :|i NYILTTÚR sora 20 kr. I Mit tegyünk mi a jubileum meg- i ünneplésére ? í Sok mindenféle Tolt. már e tekintetben indítványozva ; sok van készü- í lobén ; még több fog remélhetőleg következni. A nagyméltóságu magyar püspöki kar ezen világüunepélyt a maga, hatáskörében vau hivatva rendezni. Bármit fog is ez határozni, ahhoz mi, mint az egyház lní fiai, szív vel-Jél ek k e 1 csati akozni fogun k. Katholikns tan férfiak ezen általános mozgalmon kívül még külön mozgalmat is indítottak meg. Miután sikerült egy körükből való tagot megnyerniük, aki több éven át Rómában tartózkodván és az ottani viszonyokat teljesen ismervén, a kalauzolást elvállalja; s miután kiderült, hogy kartársaiknak egy nagyszámú zarándoklat esetére oly könnyű föltételeket szabhatnak, amelyek még a szerényebb sorsú tan- férfin nak is lehetővé teszik a részvételt : ezen zarándoklat előkészítésére egy központi bizottság alakult. Ezen bizottság a maga szándékát f. hó 18-án küldőt!ségileg ő Eminenciája, Magyar- ország bíboros herczeg-primása elé terjesztette s arra helyeslését, és áldását kérte. 0 Eminenciája, igen kegyesen fogadván a küldöttséget, szándékát jóváhagyta, annak megvalósítására buzdította és a tervezett zarándoklatra főpásztori áldását adla. Ennélfogva a zarándoklat már az eddigi előmunkálatok alapján is minden tekintetben sikeresnek ígérkezik. A föltételek a következők : 1. A zarándoklat ötszáz tagból áll az összes magyarországi egyházi és világi kath. tanférfiak és hozzátartozóikból 2. A zarándoklat 1887. évi decz. hó 22-én este Budapestről indul, a magyarországi ulhaeső állomásokon a részvevőket fölveszi és Pragerhof, Laibach, Görz, Cormons, Mestre, Bologna Ebírencz érintésével decz. 24-én érkezik az öfokvárosba. 3. A visszautazás bármikor külön is történhetik, mivel a vasúti jegy a visszautazásra egy hónapig érvényes és a főbb állomásokon az ut megsza- kitásására jogot nyújt. 4. Az utazás csak második osztályú kocsikon történik. 5. Minden részvevő fizet: 120, azaz százhúsz forintot. Ezen összeg fejében be van tudva : 1) az említett módon történő utazás ; 2) decz. 23-ának reggelétől 1888. január 1-ének reggeléig terjedő teljes ellátás, azaz : reggeli, ebéd, vacsora (bor nélkül): Rómában pedig szállás (esetleg két, három személy egy szobában); 3) kalauzolás az örökváros főbb nevezetessé g ei n e k megtekint é s é r e. Az összeg fizetési módozata a következő : a) A jelentkezés határidejéig, azaz f. é. május 31-ig minden jelentkező 25 frtot köteles lefizetni. A jelentkezés a teljes czim és lakhely megjelölésével Írásbeli leg teendő; csakhogy ezen előjegyzés érvényét veszti, ha május hó 31-ig a bejelentési 25 frtnyi díj be nem fizettetett, vagy ha már azelőtt a bejelentett és a bejelentési dijat befizetett tagok száma az ötszázat elérte. b) A hátralevő kilenczvenöt forin tót kiki sajat kényelme szerint akár egyszerre, akár pedig havonkinti tizenöt forintnyi részletekben fizetheti be, de ugv, hogy f. évi november hó 1-ig az egész összeg le legyen fizetve. c) minden egyes befizetésről a pénz- tárnok hiteles nyugtatványt ad. Aki az utolsó részletet befizette, részvétjegyét kikapja. d) A kiállított részvét jegyek sze mélyre szólallak és másra át nem ruházhatók. e) Ha valaki a záró-határidőig, vagyis f. é. nov. hó 1-ig a teljes összeget le nem fizette: előbbi részleteit elveszti. A központi bizottság belátásától fog függni rendkívüli, különös figyelemre méltó esetekben, nyomos okok alapján a jelentkezőt az esedékes további fizetéstől fölmenteni és a lefizetett összeget neki visszaadni. 6. Az ezen felhívásra történő jelentkezéseknek határideje május hó 31-ke. Összesen csak ötszáz személy vehető fel. Az előjegyzettek és a bejelentési dijat előfizetők ötszázat elérő száméinak betöltése után semminemű jelentkezésre sem reflektálhatunk. 7. Ha esetleg még a határidő letelte előtt jelentkeznének ötszázan, azt a napilapokban közzéteszszük és a föl- vetteket erről külön értesítjük. 8. A zarándokok a részvétjegvgyel teljes uti-programmot is kapnak, amelyben nemcsak az egész társaság uti- rendje, hanem minden egyes részvevőnek kijelölt lak- és ellátási helye is látható. NYUGALOM. > « L3 YUGODT vagyok elcsendesült a szélvész, Keblembe nem zajg már a szenvedély ; Mosolygva nézem, szép szemed ha olykor Biztatja ezt vagy azt: Remélj! remélj! Egykor nekem beszélt e bűvös szempár, "Vakító villámfénye engem ért; Oh akkor boldoggá tevéi leányka, Hálával gondolok reád ezért. Lehet kaezérkodás volt tőled ez csak, Arát bizony meg is fizettetéd ! Oly szenvedés, minőt reám te mértél, A röpke boldogságért haj! elég. De nem neheztelek, — hogy is tehetném? Még is csak az vagy, kit én szereték, S ez érzelem aljassá nem fajulhat, Sőt azt kívánom: Áldjon meg az ég! JULIUS. Róbert Károly idejében a sokféle pénznemek és mértékek között egy sajátságos pénznem a »banales Strigonienses« is előfordult. Szóval a magyar érmészet történetében Esztergomak igen nevezetes szerepe jut. A határban és a városban talált régi pénzeket, különösn az aranyokat és ezüstöket a nép kufárkodó házalóknak adja el, a kik azután mint olcsó nyers anyagot tudatlanságuk és kapzsiságuk teljes bizonyítására, beolvasztatják. Az esztergomi régi pénzek és érmek gyűjtői sok igen érdekes sort mentenek meg történetünk számára épen azért ne győzzük eléggé felvilágosítani népünket, hogy az általuk lelt »rossz pénzt« ne házalóknak, hanem gyűjtőknek adják el, a kik ugyan azért az árért veszik meg s főn tartják azokat a jövő számára. 0 Felsége a pénz napjainkban rendesen ilyen formában szokott megjelenni: Előlapján, az aversen van a fejedelem képe, a ki esetleg épen akkor valamelyik országban ő Felsége a pénz helytartója, a hátsó lapon, a reversen van az illető leigázott ország czimere, a hol ő Felsége a pénz uralkodik. Beszél aranynyelven, ezüstön, értékessé teszi a papirost s aprópénzzel fizeti ki a borravalóra szoruló népeket. A ragyogó angol sterling, guinee mellett ott van a shilling, az elegáns busz frankos franczia arany mellett a centimes, a muszka pisztola és rubel melleti ott találjuk a kopeket, a csengő bongó olasz arany 'mellett a centésimit, a görög márka inéilett a fillért s a mi körmöczink mellett a proletár vörös rézpénzt. Mintha bizony ez az aprópénz, a mit váltópénznek nevezünk mind közönségesen, csak arra való lenne, hogy kapapénzül szolgáljon a drága aranyon ezüstön s a finoman meglapuló papiros mellett paloták, városok, országok, sőt egész világrészek összevásárlására. Hogyan uralkodik ö Felsége a pénz ez idő szerint Magyarországon? Az 1878-ik tvez. 203. egész 212 §-ai a magyar királyi pénzverő intézetekben veretendő pénzek alakjáról, belső értékéről és súlyáról a következőkép intézkednek. A pénzverés alapjául az 500 grammal egyenlő pénzfont szolgál. A képes lapon (avers) az arany pénzeken ö Fclsévé egész alakja koronázási öltönyben, a hátsólapon (revers) Magyar-, Horvát-, Slavon-, Dalmát- országok és Erdély czimere s az évszám látható. A körirat mindég ez: »Ferencz József ausztriai császár, Magyarország apostoli királya.« Az ezüst egy forintoson ö Felsége mellképe s a hátsólapon a magyar koronaország czimerei láthatók az évszámmal s a pénz nevével. A körirat a magyar aranyéval azonos. A sima kerületbe mélyített betűkkel a következő felirat van belesajtolva: »Bizalmam az ősi erényben.« A magyar arany finomsági tartalma 9861/,, ezredész; az ezüst egy forintosok finomsági tartalma pedig 900 ezredrész. A busz krajezárosok finomsági tartalma 500 ezredrész. 375 darab épen egy fontnyi ezüstöt tartalmaz s 187 meg egy fél nyom egy fontot. A tizkrajezáros váltópénzek nemes vé1’ dolgában még szegényebbek.Finomsági tartalmuk ugyanis csak 400 ezredrész ; 750 drb megy egy font tiszta ezüst értékére s 300 drb. nyom belőlük egy fontot A tiz és busz frankos magyar aranyak (négy és nyolez forintnyi elfogadási értékben) az 1881-iki VIII. tvte. 1 §-a szerint akként veretendők, hogy azoknál egy ezred- résznyi eltérésnél nagyobbnak lenni nem szabad. Ezek a magyar érezpénzek napjaink forgalmában. De sokkal nagyobb keletnek örvend ő Felsége a pénz papiros alakjában. A papírpénz a közvetítés könnyítésére szolgál. A mit azelőtt kocsi számra czipeltek a vásárlók, azt most magukkal vihető egy pénz- tárczában. Hanem a papír, különösen a' papírpénz minden türelmessége mellett is szörnyen kopik. Gondoskodott tehát arról az állam, hogy a sérült, használhatatlanokká vált papírokat az állami pénztáraknál beváltsa vagy kicserélje. A megcsonkított papírpénzt chablon szerint szállítják alább amagv. kir. központi állampénztár utján, vagy gyanúsaid) esetekben a cs. k. közös központi pénztárban Becsben. így restaurál tatja magát ő Felsége a pénz. Már most nézzük meg csak egy kicsit, hogy miként bünteti törvénytelen véreit s a bitorlókat. Az 1878-iki 5. tcz. 203—212. §-ai pénz- hamisítónak bélyegzik azt. a ki hazai vagy külföldi arany ezüst vagy papírpénzeken olyan változtatásokat eszközöl, hogy azok értékesebbeknek tűnjenek föl a forgalomA PÁPA ARANYMISÉJE Magyarország- összes egyházi és világi hath, tanfórfiahoz a következő felhívást küldték be hozzánk : A folvó év végére a katli. világban oly esemény készül, amely már eddig is az összes valóban katli. érzelmű lelkeket mozgalomba hozta. 1887-ik évi dezz. hó 31-én dicsőségesen uralkodó szénfséges atyánk, XHI.; LEO pápa, áldozárságának 50 éves jubileumát ünnepli. Számos Ízben adta ő szentsége kiváló tanúságát amaz atyailag gondos-i kodé rokonszen vének, melvlyel irántunk, magyarok iránt viseltetik. Bárki! volt is szerencsés honfitársaink közöl tőle fogadtatni, tanúja lehetett ama! beható, részvétteljes kérdéseinek, amelyeket atyailag mindegyikhez intézni: soha el nem mulasztott. Csak mintegy másfél év előtt is történt, hogy négy legszegényebb sursu nőt, kik hazánkból gyalog zarándokoltak az apostolok sírjaihoz, nemcsak külön fogadtatás kitüntetésében részesilet", hanem még fejedelmi bőkezűséggel meg is ajándékozott. Katii. Tanférfiak! Ha ő szentségej irántunk táplált legforróbb érzelmeiért megérdemli, hogy minden magyar a legbensőbb áhítattal tekintsen feléje : akkor ő, mint az auyaszen tégy ház1 és az összes világ első és legmagasz- tosabb oktatója és tanítója, azt a mij részünkről leginkább és legjogosabban j elvárhatja. —EEEE~iri~==--> Ö Felsége — a pénz.« II. A pénzveretés joga nálunk mindég i király kezében volt, de az érsekek miat a legrégibb idő óta az összes magyaror szögi pénzverő helyek felügyelői voltak, ; miért pizétumot kaptak, mely jövedelműi egy igen tekintélyes részét képezte.
