Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 39. szám
MEG,.JELENIK HETEN KI NT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. KLOI'T/K'I'IOSI ÁR : í égős/, övre .... .......................... f él évre.......................................................... negyedévre .................................................... E ijy s?áni ára 7 kr. 1 “..... G Irt — kr. 3 fit - kr. I írt ">0 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová. a. Iti.p K/.itlIumi rés/.ét illető kö/Jemények küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉICHÍINYI-TÉR 331- SZÁM, liovii, a lap liivatnJos s a magán hirdetései, a nyilfíérbe szánt köziemén veik, előfizetési pénzek és reelamnlások intézendők. II I HIRDETÉSEK. HIVATALOS III l.’DKTKSKK : I szólói 100 szóig — fit 75 kr. 100 -200-ig . I fi t 50 kr. 200 -800-ig . 2 fi t 25 kr. Hélyegdij 30 kr. lí i\l A0 AN-lII líHMTKSk'K megiíllapodás szerint Jegjn- tányosíibhan közölletnek. NYIIiTTÍOIt sora 20 kr. Városok veszedelme. Magyarországon a tűz- és elemi kánok eileiii biztosítás és az életbiztosi- Itás legtávolabb maradt visssza egész [Európában. Intő példa és egész Magyarországon miegszivleleudő tanulság, hogy az el- ijhamvadt városokban s helységekben imajdnem semmi sem volt, vagy csak saz elenyészésig csekély összegek voltak biztosítva. A leégett helységek tűzoltó szerei, iaz oltáshoz szükséges viz s általán az coltási felszerelések oly szánalmas állapotban voltak, hogy jobb lett volna dia egyáltalán nincsenek. Sok száz község van Magyarországon, melyekben ha komoly, szakértő -vizsgálat tartatnék, ugyanoly megszégyenítő, közveszélyes állapotok deríthetnének fel. Mindezen nem tagadható szomorú fényeket, a gondolkodási lustaságnak, , büntetésre méltó restségnek, a szórássá vált könnyelműségnek mindezen mzonyitókait; az országszerte szokásos lulyos mulasztási bűnöket, melyeket , biztosítás elmulasztása által követ II minden polgár: az igazság teljes rilágitásában minden tartózkodás nél- xül kell a nemzet lelkíösmerete előtt öl tárni. Csak addig hallgat a nép az orvos savára, amíg a fájdalmat érzi. Ezért ßan most idején a propaganda a kö- (öny, a tudatlanság és általán a biztosítás terén a lelkiismeretlenség elleni küzdelemre. Ezért van most idején AZ ÉN SZOBÁM. nfurcsa kis szoba ez, ahol én most lakom, [finden járó kelő benéz az ablakon. Tűik lakásom’ látva mintha szánakozna : lsét lépés a széle, négy lépés a hossza, imn benne egy asztal, nyoszoly a, egy nádszék, kár több el se férne, ha többet kívánnék. (h)kjanak kastélyban, akik többrejvágynak, Iratig elég ez egy magyar poétának. bokájukban le s fel sétálgatnak mások, . tűrés-tagadás, biz’ én nem sétálok, ríirta nagjmn az út: alig lépek egypárt, sgsszafordúlhatok azon módon mindjárt, nnndolatimban ha el vagyok merülve : íiinálom a verset fekve avagy ülve. t csak ülök, fekszem, migmások sétálnak, 'í de igy is jó egy magyar poétának. , betéved hozzám egy-két jó barátom: gőgény hajlékomban is szívesen látom, lí ültetem őket az alacsony ágyra, 'Költjük az időt csöndesen pipázva, i stjiik a jövendőt aranyos színekben, 'y kiczifrázzuk, hogy a piktor se szebben, leszakad sokszor deszkája az ágynak — I baj! így is jó egy magyar poétának. mindenüit, hol szükséges, ujjal mutatni a tűzveszély elleni óvrendszabá- lyok szervezésének hiányaira. A nehéz felelősség a sok mulasztásért nem egyes személyekre súlyosul, hanem a nyilvános és közgazda- sági élet összes tényezőire, melyek érdekelve vannak és részesek. A helyi hatóságok, sőt a mindenütt jogosan nagy befolyást gyakorló papság e tekintetben rendkívül sokat tehetnének s pótolhatnák, a mi évek hosszú során át sajnosai) elinulasz- tatotr.. Különösen súlyos felelősség terheli magukat a biztositó társaságokat. Ugyanazon társaságok, melyek alapításukat, létezésüket, virágzásukat a közvélemény jó indulatának, közértéi mii közgazdasági eszmék befolyásának és a sajtó közreműködésének is köszönik, majd végkép megfeledkeztek arról, hogy a sajtó ezen közreműködését a biztosítási elvek érdekében kifejtett szellemi propagandát nem nélkülözhetik. Majd valamennyi biztosító társaság, mely Magyarországon működik, a szellemi propagandát és a sajtó nélkülöz- lietlen társműködését rendszeresen megvetette s elhanyagolta. Sok igazgatónak bürokratikus nagyzása rendszerré emelte a mitsemtevést, a biztosítás szellemi propagandájáért és mindent az ügynököktől s a társulatoknak egymás közti tabella-háborújától várt. Most már a biztositó társulatoknak, főleg azonban az idegeneknek, melyek csak díjbeszedés végett szállóhelyet Nagy barátja vagyok liálószövő póknak, Akad is szép számmal, zegbc-zugba lógnak. Úgy elnézem, mikor a prédára lesnek, Mikor a kis legyek hálójukba esnek. Tudja jól az asszony, aki tisztogat rám : Ezt a mulatságot hogy sokért nem adnám. Békét is hagy szobám minden kis zúgának, így illik ez, igy egy magyar poétának. Szenes és fás bolt van ép a szomszédomban, Fázom azért mégis a téli napokban, S ha meleg ölelést váltok a múzsával: Zörögnek a szénnel, kopognak a fával. Néha egy rakás fa megindul magátul: Múzsám ijedtében elszalad világul, Itt hagy a faképnél... de csak eljön másnap, Tarka élte van egy magyar poétának. Szobám alatt pincze. Hát ez is jó lenne, Én uram, teremtöm, csak bor volna benne ! Mikor a gégémet szomjúság mardossa: Le-lebandukolnék egy pohár karczosra. Czimhora, italt ott minek keresgélnél? Nincsen ottan egyéb patkánynál, egérnél! S padláson a macskák hangversenyt csinálnak Nagy mulatság ez egy magyar poétának. Furcsa kis szoba ez, ahol én most lakom, Dudaszó hallik be ajtón és ablakon. Dudaszóra kelek, dudaszóra fekszem, Tánczol bele szivem, tánczol bele lelkem. Ki szomorú, ki vig, ki vastag, ki vékony, Be a repedésen, be a hasadékon. tartanak, vagy meg kell szüntetni» a gondolatnélküliség ezon scherúatis- musát. vagy pedig saját mulasztásaik állal magát az államot kényszerítik arra, bogy a vármegyékben a kény- szerbiztosit ás kérdésével közelebbről foglalkozzék. A nagyobb magyar társulatoknak egyenként vagy közösen, a biztosítás népszerűsítése végett mindenesetre nagyobb munkásságot fog kelleni kifejteniük és úgy saját, mint a közérdek ez óljából erélyes és rendszeres tevékenység által a biztosítás A-B-C-jének és a biz ositási eszmék kis kátéjának nólkülözhetlen ismeretét a nagy közönség közt terjeszteniük. Ha a biztositó társaságok Magyar- országon eddigi bürokratikus ósdi szo-j kásuk mellett maradnak, úgy az államot kényszerítik a beavatkozásra. Mindenek előtt hiányzik ezen intézeteknél a nép által könnyen megérthető propagandának és érdemleges ellenőrzésnek észszerű gépezete, melyj a tűzoltási rendszabályok pontos foga.-1 ínidositását minden helységben váratlan revideális által folyton vizsgálja. Még egy más újítást is indítványozunk, miután az országos tűzoltó-szövetség magas védnökének, József fő-' he rezeg O csász. és ki r. fenségének éréivé és hazafias buzgalma a gyakorlati életbeléptetést és sikert már eleve is biztosítja. Ha Magy arország minden nagyobb községébe az országos tűzoltó- szövetség hiteles jelentéstétel végett! hivatalos megbízottat küld ki, akkor lehetetlen lesz, hogy ezen két;ős szakértői ellenőrzés és az állam erkölcsi hetolyása mellett oly szégyenletes állapotok tovább létezhessenek és az egész országot felborító katasztrófák ismétlődhessenek. A bátorkeszi tűzoltóság. (Három közlemény.) II. Az egyesület pénztárának helyzete nem mondható jónak. Betekintve a pénztáros múlt évi számadásába, találunk 289 frfc 7G kr. bevételt, 281 frt 07 kr. kiadást, 8 frfc 69 kr. pénztári maradványt. Mi volt a bevétel ? Pénztári maradvány 21 frt 32 kr., rendezett mulatságokból 88 frt 28 kr. adományokból 18 frt 50 kr., ami összesen 128 frt 10 kr. Igaz, folyt be pártoló tagsági díj is — a község" 50 fiájával együtt 136 frt, ruhaár törlesztésből 24 frt 66 kr.; de ott szerepel e két tételnél 138 frt és 184 frr, 81 kr.; összesen 322 frt 81 kr. hátralék, így azután természetes, hogy az előirányzat beruházást illető kiadási tételeinek nagyobb részt nem lehetett eleget tenni, ami a szertár, illetve a működő század munkaképességének rendkívül nagy hátrányára szolgál. Legmagasabban kiemelkedő esemény az egyesület múlt évi történetében a szertár, őrház és istálló felépítése. Ezen — a piaczon emelkedő - díszes és a czólnak megfelelő épület, melyhez a telket a város közönsége a tűzoltó intézmény fennállásának tartalmira, okmányilag átengedte; a szeretve tisztelt elnök és főparancsnok Gyönyörűségemre a szelek dudálnak, — Jó dolga is van egy magyar poétának! Dalra dalt igy költők szép dudaszó mellett, Szél koma danája ábrándokba renget. Kétszáz verset irtani ebben a szobában, Vájjon irtani volna fényes palotában ? A világért innen máshova nem mennék, Ide köt már engem sok, sok édes emlék. Lakjanak kastélyban, akik fényre vágynak, Elég ez a lyuk egy magyar poétának! PÓSA LAJOS. »Ö Felsége — a pénz.« I. A világ ezt a zsarnokát akkor koronázták meg az emberek, mikor a legelső aranypénzt verték. Azóta a pénz szerepelni kezdett, egy hatalmas országot csinált az egész világból s olyan uralkodó házat teremtett, a mely halhatatlan. 0 Felsége a pénz most az egész világ fölött uralkodik s minden ember az ö alázatos alattvalója. Mikor született ez a zsarnok ? A legrégibb költőnél, az isteni Homárnál még nyoma sincs az érezpénznek. Akkor még a kardok is vörösrézből meg bronzból készültek s az arany szép Heléna gyönyörű fehér márvány karjait, hattyú- nyakát és hókezét díszítette. Ökörszámba ment akkor az élték, Az öreg Homér ugyanis azt írja, hogy Díomedes fegyverei kilenczszáz és Glaukos fegyverei ötszáz ökröt értek meg. (Mai napság már kiment az ökörszám a divatból ; pedig a régi magyar ember a marba szó alatt még mindig értékes jószágot értett). A görög városok közül Sparta a szigorú férfias erkölcsöket s Athén a finomabb Ízlést képviselte. Spartában Lykurgos a vasat kezdte használtatni pénz gyanánt. Vasrúdakat veretett, hogy az imádott aranyborjú varázserejét megtörje. De nem sokáig tartott a merész újítás. Spartába is győzedelmesen vonult be ő Felsége az arany. Igen érdekesek azok a küzdelmek, melyeket egyes országokban a csábitó arany és ezüst ellenében vívtak. A régi görög és latin poéták nem egyszer emlegetik, hogy az ólompénzek nem ingerük annyira a zsebeket. Indiában ősidőktől napjainkig apró tengeri kagylókat használnak pénz gyanánt. Hátsó I uiia egy érdekes országában, Siam ban porczellánból égetnek pénzt s ugyanott Birma-ország- ban ólomgolyókat használnak pénz gyanánt. Az ólom, a vörösréz, a bőr, a kagyló s a porczellán azonban nem volt képes ö Felsége az arany és ezüst uralmát leverni. Ö Felsége a pénz évezredeken keresztül aranyban és ezüstben uralkodott. Újabban, a mi korunkban, melyet a kő-, bronz-, vas- és aczél-korszakok után méltán el lehetne nevezni papir-korszaknak is, átruházta hatalma nagy részét a papirosra is. A réznek, bronznak és alanynak azonban egész Európában csak alárendelt szerepet biztosított.-
