Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 36. szám

koszorút, tettek le sírjára, melyet a zár­dái főnöknő S. Remig'ia kíséretében négy leányka vitt a temetőbe, kik a felvétel alatt a sir melle t állottak. Ezek: Merez Etelka, Mihalik Bianka és Margit és Völgyi Alice voltak. — Catti táborszernagy, a 102-ik gyalogezred tulajdonosa, hétfőn katona­ügyi dolgokban városunkban időzött s ez u tál a város polgárin estem veze­tése a lat egv küldöttség tisztelgett nála a kaszárnyaépités kérdésében. — Uj joggyakorló a járásbíróság­nál. Hutt Árpád a járásbíróság elnöki osztályában, mint joggyakorló már megkezdte m ű k ö dósét. — Gyászhir. Reviczky Gryőző fő­szolgabírót egymásután érik a csapások és bajok. Alig végezte el az egyik temetést, megint haláleset merül föl a családban. A napokban fél eszten­dős kis leánykáját, Annácskát, temette. Fogadja a bánatos család részvétünket. — A doroghi kerületben egyre sű­rűbben kezdik emlegetni Megyeri dr. Krausz Izidor kenyérmezei nagybirto­kos és gyáros nevét a szabadelvű párt- jelöltségre. — Katonazene. Ma d. u. hat óra­kor a szigeti sétatéren kaíonazene lesz a következő programmal: 1. Induló Strauss Czigánybárójából. 2. Nyitány Brüll Arany kereszt czimü operájából. 3. Reggeli lapok, S rausz wi.lzerje. 4. Cavatina Ricci Edinburgh börtön ez. operájából. 5. Polka mazurka, Prsina karmester szerzeménye. 6. Áb­ránd, Verdi Aidájából. 7. Csárdás Ko­vácstól. — Meghívó. Az Esztergom járási Katii. Tanitó-egyesület f. évi május 24-én d. e. 9 órakor szokott helyisé­gében közgyűlést tart, melyre a ta­gok tisztelettel meghivatnak. Szölgyémy Gyula, jegyző. — A dömösi ámítások folytatása ellen vettük a dömösi plébános követ­kező keserű kifakadását: Braun Fe- rencz ipolyszakállasi plébánoshoz : F. hó 23-án tetszett önnek egy népes me­netet szervezni és küldeni a dömösi plébániába, hol én alólírott vagyok plé­bános. Hogv önnek saját plébániájában joga van úgy intézni egyházi dolgait és ügyeit, mint az egyházi és világi törvények megengedik kétségbe nein vonom ; de hogy önnek joga volna az én plébániámba beavatkozni, itt botrá­nyokat okozni, híveim életét veszélyez­tetni és egyszerű üzenet mellett, min­den tiltakozásom daczára egy szobrot küldeni oly helyre, mely nem csak a rendszeres ravasz ámításoknak, éj.jelű­zések nek, pénzzsarolásoknak, hanem a vallással botrányos visszaéléseknek szín­helye, erről nem én, hanem ön tarto­zik felelni, ki a menetet egyházi szer­tartások közö tt személyesen ki kísérte és egy ipolyszakállasi hívének két hi­teles tanú előtt tett bizonylata szerint Dömösre útnak indította. — Tudja-e mit cselekedett? 1. Csend és rendhá- boritóvá lelt, mert tiltakozásom daczára épen akkor tolakodtak hívei az ámítás színhelyére, midőn a megyei hatóság kiküldöttje hat csendőrrel a bálványo­zott élő fát kivágat la, a fabódét fel­gyújtotta és az oltárokat minden hoz­zátartozóival szétbontotta. Csakis Szabó Mihály szolgabiránk erélyes és mégis higgadt és óvatos bátorságának köszön­hetjük, hogy a csendőrök minden lárma daczára, megkímélhették az ipolysza- kállasiakat. 2. Vallá.sliáboritóvá lett, mert bizonyítsa be, ki telte ezen he­lyet vallásos szent helylyé ? Talán azon ámítások, — melyek röpiratokban és holmi csavargók által élő szóval ott az úgynevezett szt. fánál szóratrak és terjesztettek szét a nép között? Talán az, hogy a nép letérdeljen egy élőfa, mint bálvány előtt? — Tudja meg ön hogy maga ő Eminencziája az ámítások ellen nyilatkozott a bazilikában ; tudja, meg ön, hogy ezen hely a vallással való visszaélések színhelye — 3. Ön megsértője az én plebánosi jogaimnak, mert engedélyem nélkül kii'd hozzám embereket, kik elidegenítik hi veimet lőlem és a templomból sót az erdő­ben a bálváiiv-oI.árok előtt biiorolják azon jogoka , melyek kizárólagosan en­gem illetnek meg a templomomban. Fejére olvashalók az 1879. XL. 51. § következő szavai : »Aki az állam által elismert valamely hitfelekezot val­lásos tisztelet ének tárgya, a vallásos szertartásra rendelt helyiségen kívül és nem a vallásos szertartás alkalmá­val nyilvánosan meggyalázza és ez ál­tal közbotrányt okoz : nyel ez napig terjedhető elzárással büntethető.« Kelt Dömösön, 1887. apid 1 29. Nedeczky Gáspár, dömösi plébános. — Megriasztott özek tévelyegtek kedden hajnalban a prímás szigetre, honnan a Duna felső csatornáján át­úszva. tovább akartak menekülni. Egy szerencsés kezű Nimród azonban elej­tett egy hím példányt s egy sutát el­fogott. A megriasztott őzek valószínű­leg az idei vágásból menekültek a szigetbe. — Május elseje. Ideálisabb tavaszi napot még az öreg Markó sem tudott volna festeni, a milyen az idei május elseje volt. Alig ébredtek föl az első hajnali napsugarak, Esztergom összes czigányai megénekelték a kikeletet az ablakok alatt s a város apraja nagyja kirándulásra készült. — Kecskemétről száz tagból álló processiós társaság érkezett szombaton este városunkba, honnan természetesen megint gyalogszerrel, folytatták tovább az utat Szt. Kereszt fele. — A f ző ;e kis Duia hullámai közé temet­kezett a napokban egy szerencsétlen ese- rencsétlen cselédleány, de kimentették. Alig tért magához a hűvös, fürdő után, neki ment egyenesen a nagy Dunának, de on­nan is kimentették. Az elkeseredett leány most a közkórházban fekszik. Öngyilkos- sági terveinek azonban szomorú háttere van. Beleszeretett valakibe, az a valaki megcsalta s lett belőle valami. A szeren­csétlen leány azután egy üvegesnél több poharat tett félre emlékül, talán az apró­ság számára. Hanem a rendőrség nem is­mer novellába való enyhítő körülményeket s a szerencsétlen leányt üldözni kezdte, így kereste a szegény elveszett becsületét és szerelmét a szőke Duna hullámaiban s igy került kettős öngyilkossági kísérlete után a városi közkórházba, a hol most már lábadozóban van. Uj bérház A ferenczes barátok a Klascrom-utczára eső nagy kőfallal körülkerített telkükön egész hosszában bérházat szándékoznak építtetni Bálint János építőmester vezetése alatt. — Rövid vezérfonal a Vincze-egye- sületi tagok számára ez. alatt egy kis röpirat jelent meg Stolz Albántól Bu- zárovits Gusztávnál, a, hol az útmutató füzet meg is rendelhető; árr 12 kr ; jövedelme az esztergomi Yincze-egye- sületé. — Jónás Pali szombaton este mu­tatkozott be egész újdonatúj műsorral a Három Szerecsen kerti megnyitó es­téjén nagyobb közönségnek. Esztergom első népzenészei ez alkalommal méltó elismerésben részesültek, mind válto­zatos műsoruk, mint ügyes előadásuk által. — A Három Szerecsen vendéglő kellemes nyári kertje szombaton nyílt meg Jónás Pali nótái mellett s vasár­nap a katonai zenekar játszott a csi­nosan helyreállított kertben. — Kornitzer Sándor »a kereske­delmi tudományok tanára, vizsgázott a bécsi cs. kir. polytechnikán«, mint egy »bécsi engedélyezett kereskedelmi is­kola igazgatója« tisztele!tel értesíti a kereskedő világot, hogy május ötödiké­től kezdve a kereskedelmi tudományok­ból privát tanfolyamot nyitott. * Az én háziszerem. Görgő (Magyarország.) Tekintetes úr! Az ön kitűnő, Brandt li. gyógysze­rész-féle svájezi labdacsai heves szívdobogásomból s nehéz légzési bajomból teljesen kigyögvitotlak, miért is ezennel hálás köszöneiemet nyilvánítom Nem mulasztom el e jeles háziszert másoknak is ajánlani. Magam pedig a rendelet szerint tovább is használom. Teljes tisztelettel, Egcmnum Adolf ven­déglős. Brandt R gyó j.yszerész svájezi labdacsai a gyógyszertárakban kaphatók, egy doboz ára 7'» kr. De védőjegyére (fehérkereszt vörös mezőben) s Brandt K. névaláírására figyelni kell REEElAs SZERKESZTŐ : D r. K 6 RÖ S Y L ASZ L Ó. N Y I L T T É R. (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőssé­get a szerk.) Schwarz Satin merveilleux (ganz Seide) frt 115 per méter bis fl. (P45 (in 16 verschiedenen Qualitä­ten) versendet in einzelnen Roben und ganzen Stücken zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik-Depot von G. Henneberg (k. und k. Hofliferant), Zürich. Muster angehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. MATTONI ERZSÉBET SÖSFÜRDÖJE gyógyhely Budapesten (Budán.) Idény május 1-től szeptember 30-ig. A gyógyhely keserű viz forrás (ivó és fürdó-gyégymód) legjobb sikerrel hasz­nálhatók; a beteg bántál mainál, az al- hasi és általános vérbőségnél és az ebből keletkező nemesebb szervekhez való váltódni ásná! verőezéri pangások esetében, aranyérnél, túlságos elhízás­nál, rásztkórnál, máj és légbajoknál, köszvénynél és végre női betegségeknél. Egészséges fekvés, tiszta üde levegő. 60 kény elints lakszoba, jó vendéglő, több nemű szórkozás. Pontos közlekedés a fővárosban állo­másé társas kocsikon, reggeli 5-től kezdve. Rendelő orvos Dr. Bruck J. (lakik Budapest, Vigadó-tér, biztositó épület.) Tulajdonos: Mattoni Henrik. Dr. Fehér Gyula urnák, az elemi iskolák igazgatójának. Esztergom emberi érzéssel bíró tisztelt közönsége megütközéssel olvasta a plébá­nos-igazgató ur nyilatkozatát, mert a nyi­latkozat a kétkedőket is teljesen meg­győzte, bogy a furcsa fenyitési mód a plébános igazgató ur igazgatása alatt lévő leányiskola első osztályában tényleg alkal­mazva lett. A nyilatkozó plébános-igazgató ur csak gorombáskodik, de a közönséget nem győzi meg, hogy a felhozott vád való-e, vagy valótlan ! Én nem követem a plébános-igazgató urat az általa választott utón, mert a go­rombáskodáshoz sem műveltség, sem tudo­mány nem kell; a nekem szánt durvásko- dást, tisztelettel visszautasítom, és kijelen­tem, hogy amit írtam való, azért a felelős­séget elvállalom. De megerősítette az én állításomat maga a nagyon tisztelt plébános-igazgató ur a »Pesti Hirlap«-hoz intézett levelében, a mely levélre az említett lap szerkesztősége, az április hó 30-ikán megjelent számban megadta a feleletet, értésére adták a p.-igaz­gató urnák azt is, hogy a tudósítást meg­bízható kézből kapták s előttük a közle­mény írója nem ismeretlen; igy tehát nem vagyok az ismeretlenség fátyoléval borítva, mert azon esetben, ha közleményem tel­jesen valótlannak bizonyulna s az em'itett lap szerkesztősége által felelősségre vo­natnám : helyt fognék állni. De a mit ír­tam, nem bizonyulhat valótlannak, mert tényleg megtörtént. Csupán azt kell mely re igazítanom, hogy a kis leánykát nem vit­ték haza félholtan, hanem haza vihették volna egész holtan is. Hogy kettőnk közül ki viseltetik jobb in- dulattal a városi iskola iránt, én-e vagy a p.-igazgató ur, azt az emberi érzéssel bíró közönség ítéletére bízom. Én megírtam az esetet, a miről a közönség hetek óta meg­ütközéssel beszélt, s ez által cmk jót tet­tem annak az iskolának, a mely iskolával a szülök teljesen megvoltak elégedve, t '. a tanítással és a t. tanítón ok báná jani­jával. Azért irtani meg a megtámadott közle­ményt, bogy a szülők bizalommal járat­hassák gyermekeiket továbbra is a városi iskolába, hogy ne kelljen attól félniök, hogy még az ily furcsa büntetési mód is agyon lesz hallgatva, még akkor is, ha az be van jelentve, mint a hogy a jelen eset be volt jelentve a p.-igazgató urnái, a czikk megjelenése előtt tizennégy nappal, de az ügy meg sem lön vizsgálva, csak a »Pesti Hírlap« közleménye alapján nyert az iskolaszék elnöke dr. Helcz Antal pol­gármester ur az esetről tudomást, és ennek alapján rendelte el a vizsgálatot A p.-igazgató ur azt mondja: mért kel­letett az ügyet a nagy közönség elé vinni? Hát csupán az bántja annyira, hogy a nagy közönség tudomására jutott ? Azt természetesen nem veszi ügye embe, hogy 60 gyermek haza menve elbeszélte az ese­tet s pár nap alatt az egész város beszélt róla, gyanúsítva azokat a tanítónőket, kik teljesen ártatlanok voltak, mert egész biz­tosan nem lehetett tudni, hogy melyik osztálybeli tanítónő volt az, a ki a furcsa fenyitési módot alkalmazta. De hát mire való volna a sajtó, ha az ily esetekről sem venne tudomást? Csu­pán arra, hogy tömjénezzen s a mi felhá­borodást szül, agyon hallgassa? Akkor vol­nék a sajtó nyomorult »napszámosa,« ha ezt tenném ; de ezt nem teszem, mert át érzem, hogy mi a sajtó hivatása s nem fogom senkitől megkérdezni, hogy ennek vagy annak a megírása tetszéssel fog-e ta­lálkozni, hanem nyilvánosságra fogok hozni ezentúl is minden olyan cselekményt, ami közfelháborodást szül. Végül kijelentem, hogy e helyen ezen­túl semmiféle kifakadásokra válaszolni nem fogok, bevárom az ügy lebonyolítását ; az eredménytől teszem füg g ő v é, hogy mit fogok majd Írni ez ü g y b e n más helye n. A »PESTI HÍRLAP« levelezője. OOOOÖOOOOQOOQOO HIRDETÉS. 741%6- tkV. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Szeke­res József végrehajtaténak Gúrim Rozi. férj. Knazovics Jánosné végrehajtást szenvedő elleni 119 frt 35 kr. tőke- követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében az esztergomi kir. járásbíró­ság terül elén levő Sári sáp község ha­tárában fekvő, a sárisápi 384. szánni tjkvben felvett f 102 hr. számú bel­telek és 74. népsorszámn házra 400 frt, továbbá a sárisápi 65. sz. tjkr­ímii I. 2 — 30 rdszám alatt, felvett Y4-ed külteleknek Guriin Rozáliát il­lető felére 491 frt kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a feunebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi má­jus hó 20-ik napján délelőtt 10 óra­kor Sárisápon a községházánál meg­tartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alól is el­adatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. november hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. k. igazság- ságügvministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék képes érték papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t. c*. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéseiül kiállított szabályszerű el­el i s me r v é n y t át sz o I g ál t a 111 i. Kelt. Esztergomban, 1887. évi feb­ruár hó 7. napján. Az esztergomi kir. jbiróság mint tkvi hatóság. SELCZ JÓZSEF kir. aljbiró. 09900030CC0GG00

Next

/
Oldalképek
Tartalom