Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 4. szám
RBZTKRGOM IX. KV FOLYAM 4 SZÁM. CSÜTÖRTÖK, I<S<S7. JANUÁR 14. !j MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. 1 égés/. óvni Kid) El 744 l'KSi Al! : . (! Irt - kr. lel évre . . <> írt - kr. ! negyedévre . . 1 fi t, 50 kr. Eyy s/ám ára 7 kr. ír irosi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZ'ENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, iov.4 a I:i.p sv.i'llii ni ré.-i/.ét, illeti! köziemények IciiRlemlőlc. KIADÓHIVATAL : SZF.CHENYI-TÉR 3.3 L SZÁM, ;í, a lap hivatalos s a magán hirdetései, a, ni 11térbe szánt közlemények, előli/,etési pénzek és reelamnlások intézemlőkv 1 I! HIVATALOS HIRDETÉSEK. HIRDETÉSEK : IMAGÁN-IIIIÍDETÉSEK j I szótól 100 szóig — írt 75 kr. JOG- 200-ig Ifit 50 kr. 200 -300-ig . 2 fi t 25 kr. íiélyegdij 30 kr. 'fi megállapodás szerint Jegju-jl lányosabban líözöltetnek. j| NYI ÉTTÉR sora 20 kr. FARSANG Esztergom, jan. 12. Daruéval horczeg, ez a könnyelmű, de szerété'.reméUó és szellemes farsangi uralkodó megint, elfoglalta trónját, melyet liatnvazó szerda reggeléig meg is tart. Akkor azután úgy jár, mint Bulgária utolsó fejedelme. Megfosztják a tróntól és elcsapják. * Esztergom már régóta vidám és aulató város. Alig vau farsang ti- zenöthusz vigalom nélkül. De ezek a vigalmak jellemzik egyúttal a viszonyokat is. A bálokat nem fiatal emberek, hanem testületek és egyesületek rendezik. Esztergomban nincsen fiatalság. Mert a mi össze nem tart, az nincsen. A farsang örömei ellen egyébként nem lehet kifogásokat emelni. Ősi joga az már a társadalomnak, liogy ilyenkor túltesz egy kicsit a gondokon s vidáman elszórakozik Terpsichore csarnokában.. Fényes hálok nincsenek Esztergomban, a hol a toilettek és ékszerek kérkedésre kelnének egymással. De a szerény egyesületi es testületi tánezvigai- mak hosszú sorozata előtt meg kell jegyeznünk két észrevételt. Az első a magyar tónus. A második a jótékonyság. Magyar tónus nélkül nincsen magyar mulatság s magyar szellemű vigalom nélkül magyar város. Nem azokról a vigalmakról szólunk, a hol vendégek vagyunk, hanem azokról, a melyeket magunk rendezünk. A magyar tónus eredetisége néhány év alatt ha ározottan hanyatlik városim kban. Magyar szellemet, hirde ő egyesületekben megtörténik az a saját szerű sajtóhiba,hogy idegen nyelven rendezik a tánezokat s idegen nyelven társalognak szép magyar hölgyeink. Fonti suk meg a, dolgok sorát. Ne engedjünk sok küzdelembe került jogainkból, ne hagyjuk nemzeti nyelvünk uralmai még csak egy perezre sem cserben s akkor nagy munkát végzünk, mert magyarosítunk s tekintélyt szerzünk nemzeti nyelvünknek azok előtt, a kik azt ignorálják. Van nekünk nemzeti nyelvünk, zenénk, szellemünk és kedvünk; ne cseréljük el azt az idegenért, mely sohase illik hozzánk, ha uralkodni akar. A második tétel a jótékonyság. Az egy polgári bálon kivül minden egyesület a maga javára mulat. Kétszeres megadóztatás ez. A közönség az egyesül elek fönt a rtásáért úgyis elég évi adót fizet; jó lenne egy kicsit a jótékonyság oltáraira is áldozatot rakni a farsang Itizéből. Egyik észrevételünkkel sem késiünk el. Teljesítjük mindaketlő s akkor a hazafiság és jótékonyság is örülni fog az idei vidám farsangnak. ESZTERGOM IRODALOMTÖRT ÉNETE (Esztergom város és vármegye egyház i és világi Írói nak koszorúja.) V. Az első, ki a magyar lyra terén a költő nevet a szó kellő értelmében kiérdemelte : Balassa Bálint szül. L551. Fia:al korában katona lett. Meghalt 1594-ben az esztergomi vár ostrománál. Köl emónyei »Füves ker.ecske« czim a 1 a t 16 kiadást értek. Szegi L aj o s szül. Bátorkeszin rép. szülők.ól. Később, férfi korában a Katii. vallásra, térvén át, megtérésének okait a következő cziinű könyvben fejté ki: Szőlőgerezd, az az igaz okok melyeknél fogva megváltóz falta szegény lelkének örök halált szerző mérges cal- vinista vallását. Bécs 1675. A 18. század irodalmunk hanyatlási kora; igen kevés az, mi e korból felniül at ható, különös fölvett czélimk- hoz. Boss á n y i F a r k a s jezsuiía mint tanár működött Kassán, Nagyszombatban s Esztergomban Szül. 1669. f a gönczi fürdőben 1726. ang 26-án. Több jeles latin munkát irt. Magyar nyelven ír!a a következő művet: Rövid lapokba foglalt érdemes hosszú élet az az mólt. csábrági Kohány Ig- nácz úrfi 16 esztendeig tartó életének koros napokra let! megfordulása »Nagyszombat 1720. »Magyar koronának és országnak nagy áron lett megvétele, az az sz. István első magyarok királya.« Pozsony 1 723. T r a x 1 e r F e r e n c z jezsuita tanár Esztergomban 1735. Szül. 1713. jezsuita lett 1732-ben. Tanított Győrött. Esztergomban és Kolozsvárott, f 1756. Gróf Haller László által fordított Feneion Ferencz Telemachját ki- javiiottan »Teleinmaclms Bujdosásának történetei» czim alatt nyomatta ki Kassán. Koz m a Ferencz szül. 1728. jezsuita lett 1744-ben. 1751-ben Esztergomban mint tanár működött, Munkai közül magyarok ezek: »Jakonias szomorú szabású, víg kimenő:élű játék. Győr. 1754. K o vács J á n o s, ki Fabriciusnak is nevezé magát esztergomi érseki mérnök volt, magyarra fordi'tá Kevenchül- ler hadi gyakorta i szabályait s kiadá ily czim alatt: Hadi exércitium vagy is: »Gyalog Regimentek gyakorlásai, mély Kevenhüller fő Generális alkotmányából magyar tiszt uraimék kedvéért nyelvünkre fordíthatott, úgy némely Mathematica Observa1 lókkal megviíágo- sit.fatout nemes hazájának javat kívánó Kovács János által. Pozsonyban nyomatott Rójer maradékaival 1646. Lerajzolta Mosonymegye térképét. Leirá : A magyar krónikák coin peu din mát,« melynek egy részét Pethő Gergely krónikáiból, a többit különféle iratokból szedő ki s kiadta 1742-ben. M i h á c z István jezsuita, . mint gymnásimni tanár lakott Esztergomban í750-ben. Szül. 1726. decz. 25-én. Több gymnásiiimbao tanította a szónoklatot s költészetet, . nevezetesen: Eger, Esztergom, Kalocsa s utóbb Kolozsvárott. f 1772. Magyar művei: Okosok hite. Kolozsvár 1765. Keresztény Seneca leveleinek gyönyörűséges kertéből szedettek. Kolozsvár 176 L (Folyt, köv.) PERGER LAJOS. JTegÉny. Az Esztergom és Vidéke számúra irta: Kúrüsy László • (Negyedik folyt.) IV. Az a sepleta diurnista. Ideális vívmányokat teremt a mi lázas tevékenységű korunk tősgyökeres reális emberek által. Megfékezzük a természet titkos erőit, parancsolni tudunk a villámnak s engedelmeskedik a romboló erő. Fölszabadítjuk az embert minden bilincs alól s bilincsbe verjük a természet leghatalmasabb zsarnokait, a kik eddig fékezetlenül pusztítottak. Az elemek lábaink elé lapulnak, mint a megszelídített oroszlánok s a gyönge ember szavára hajlanak. v ; Mienk már a föld egészen. Meghódítottuk a tergert, sőt még a drága gyöngyöt termelő titokzatos tenkerfenéket is. Most csak egy uj óriási birodalom van hátra, a melyről még nem loptak le mappát a kémkedő nagyhatalmas szomszédok. Ez a birodalom : a szárnyasok Országa. A madaraké s az angyaloké. A megmérhetetlen levegő-ég az ő kiszámíthatatlan tábláival és ingatlanaival, melyekre még semmi sincsen betáblázva. A mikor már mienk lesz az uj világ, a lég hatalmas birodalma, akkor még följebb fogunk törekedni s a csillagok felé iparkodunk. Excelsior. Ez az emberiség legmagasabbra törő ambiczíója. Fölfelé! Ott ragyog a határtalan boldogság, a. hol csillagok tündöklőnek és hullanak s a hol vakító fényű meteorok pattannak szét. Szabadítsd fel az embert! Ez volt több évszázad óta a müveit nemzetek küzdelmeinek jelszava. Szabadítsd fel az. emberiséget! Ez most a teremtő nemzetek ideális igéje. Hódítsd meg a végtelenséget ! Ez lesz a jövő századok törekvése és diád la. Akkor már nem jutalmazzuk milliókkal azt, a ki millió ember vérét ontja valami ügyes találmányéi golyószóróval; akkor már nem fogjuk hőstettnek tartani a törvényes emberölést; akkor már nem lesznek többet érzékeny kis hatalmak nagy határkérdései. A mint szobrot emeltünk a végtelenség első meghódítójának ; a mint az első kormányozható léghajó megteszi uj évezredet alkotó útját: akkor fölszabadul az emberiség a vérontás gyászos munkájától, melyet még a sötét ókor öröksége gyanánt őrzött meg s Kain és Ábel utódai nem fognak több példát keresni az ősi átokra s az emberi vér ontására. Milyen magasztos törekvések, milyen ideális elvek s mégis milyen naturalisti- kus alkotók ! Az idealisták felekezete teljesen kihalt. Eyyes élőhalottak akadnak még itt-ott az élet sivatagában, a kik az elemző s alkotó részekre bonezoló ezermestereknek oda merik kiáltani, hogy van még egyéb is, a mit nem lehet elemekre osztani s a mi az embert félistenné teszi: a szellem. Ez nem az agyvelő szerencsés képződének gyümölcse. Ez nem az idegrendszer összehangzó működésének a következése. Ez sokkal több. Ez az isteni szikra bennünk. A többi emberi és elmúlik. De a szellem örökre halhatatlan, még hamvaink teljes szétszóródása után is, Halhatatlanság! Hát mer-e erről más valaki beszélni a vallásos vagy az ideális emberen Kivül? Korunk tudósai egész könnyedén dobálóznak h ar m i n ez - n e gy v e n e z er esztendővel, mikor a világképzödésről beszélnek ; de a végtelenség korlátlan számát nem fogadják el külön tételnek. Pedig van végtelenség, van örökkévalóság, mert van szellem, mely nem rothad el velünk a sírban s melyet nem pusztítanak el a feloszlás férgei. Ez a szellem az Isten lehelete. Halhatatlan és teremtő. Kitör a föld rögeiből s hatalmat követel a csillagokig. Megfékezi az. élő természet- összes teremtéseit az oroszlántól kezdve. Parancsol a hullámok romboló hatalminak s a villám pusztító erejének; megfékezi a vihar iszonyú dúlásait, mint a tűz szörnyű rém uralmát; lehatol a föld rejtőkébe aranyért s a tenger fenekére-drága gyöngyért, hogy még jobban ékesíthesse,, azt, a kit szeret; azután felemelkedik a porból a levegőbe s uj országot keres magasabb honvágyának a felhők birodalmában, a hol igazán szabad, igazán megtisztult a igazán fenséges lenne az ember. Ilyen magasztos czélokért küzd most a realistikus emberiség. A realismus mindig izmosabb, mindig munkáravalóhb, mint az id'ealismus, mely inkább elmélyed s ábrándozásra hajlik. De az Idealismus sokkal boldogabbá teszi az emberiséget, mert megaranyozza megoldatlan problémáinkat, megfejti a szellemi élet titkait s megelégedettebbé teszi a sóvár embert az örökös küzdelmek között. A naturalisstikus felekezet azonban nincs megelégedve aranyos föltevésekkel s költői sejtelmekkel. A mit meg nem tapogathat, az első naturaliata, Tamás szerint, az nem esvén érzékei alá, nem is létezik számára. A lélek az anyagi erők functiójának bizonyítója. A szellem az agy és idegrendszer működésének eredménye. Ha kibocsátód véremet, megszűnik bennem az ani- mális élet s a természet harmóniája. Meghalok, vagyis megszűnöm. Nem a lélek költözik ki belőlem, hanem .eltűn az élet fen tartás. A vér elhül, az ember hullává dermed, feloszlik... vége.;. Hol a szellem? Ezt nem akarják a materiálisták megválaszolni. A realistikus és -natural istikus tudás ismeri az agy sajátszeni. alakulását sőt hajlandó lenne 'a szellem- székhelyéül bizonyos tekervén veket meg is. Jelölni, de magát a szellemet nem ismeri el- külön nagy bata’oinnak, mert azt nem lehet lombikban ele nézni, azt nem tjliet' í zc-k-re boré;ölni
