Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 26. szám

ESZTIiliGOM IX. liVKOLYAVI 26. SZÁM. CSÜTÖRTÖK. 1887. MÁRCZIUS ii ' MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. laÖM/TTÉSI Ált : egész, évre ................. ..................................tí Irt —"kr. fel évre....................................................................3 frt — kr. ii egy eM év re..............................................................1 frt 50 kr. Egy s/áni ára 7 kr. 1 Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 3í7. SZÁM, liovit it Iitp szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓhTvATAL : SZÉCHENYI-'t’ÉR 331- SZÁM, hová. a lap hivatalos s a inagálj hirdetései, a nviIftérbe szánt köz­lemények, előfizetési pénzelt es reklamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HllíllliTIÍSIiK : I szótól 100 szóig — fi t 75 kr. J 00- 200-ig . Ifit 50 kr. 200 -300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegei ij 30 kr. MAGAF-IIIRRETEVSKK megállapodás szerint. Jegjn- tá n y o sah ba 11. közöltéinek. NAJLTTER sora 20 kr. ESZTERGOM TALAJVIZEI S A VÍZVEZETÉK. IV. Esztergom egy nagy kiterjedésű vízgyűjtő modellezőnek legmélyebb vég­pontján fekszik, mely medenczéiíek ha­tárait Északon a Kárpátok, Nyuga­ton a Morva hegység és az Alpok, Délen a Bakony-, Vértes- és Pillis- hegységek vízválasztói képezik. E mellett Esztergom a föld alatti réte­gekben, a tenget felé mozgó vizerek- nek torlódási pontja is, amennyiben az üledékes kőzetek itt, a trachyt hegység által megszakittatnak és vi­zeiknek földalatti tovább folyása, a vízhatlan trachyttömeg által gátol.atik; minélfogva azoknak a felszínre kell törniük, a mi nagyrészt a Duna fene­kén vagy partjain történik. Ezen nagy medenczén kívül Esz­tergomnak még egy kisebb vízgyűjtő inedenczéje is van, mely a mogyorósi Köleshegytől kezdve, a bajnai és epöli hogyekeu át, egész Tinuyéig, innen Pilis-Csabán át Pilis-Szántóig és a Pi­lishegy gerinczén végig egész Szent- lélekig, innen pedig a Vaskapu he­gyen át egész a Várhegyig terjed. Ez főleg a magasabb szintekben levő földalatti vizerek összegyülemlésére bir jelentőséggel. Vidékünkön a felszínre emelkedő alapkőzet felső triaskori mészkövekből áll, melyek közt legalsó a Cserepes­völgy árkában és a Fehérkő alljában előforduló, vékony rétegzetü bitume­nes szürke mészkő, mely csak Ó-Bu- dán és a Balaton vidékén emelkedik ismét a felszínre, s igy nem nagy szerepet visel a vidék hegységeinek alkotásában. Csekély felszííiles kiter­jedésénél fogva, felső rétegei közt ke­vés vizet hord magában, melyből vö­rös, vast alum agyag (bolus) rakodik le. Erre van települve a ődolomit, mely az eszlergomi Fehérkő aljába i és a szentlélek! Fekete hogy északi csúcsán, továbbá Pilis-Szántó, Sárisáp, Bajna, Puszta-Gyarmat és Szonior vi­dékén, elszigetelt kúpok és foltokban bukkan a felszínre, Pilis-Csabától és Dinnyétől kezdve pedig egész a buda­pesti Szent-Gellérliegyig és Torbágyig nagy kiterjedésű magas hegygerincze- ket és csúcsokat képez. Hogy az esztergomi Várhegy al­ján és a Krisztus hegyen kiemelkedő dolomitos mészkövek a fődoloiiiithoz tar oznak-e? az még eldöntésre vár, mer ezek szabályos vastag rétegzelük- nél és tömő t összeálló szövetüknél fogva, a fődolomit kőzetétől lényege­sen különböznek és nagyon valószínű, hogy ezek a fiatalabb Dachstein mész, vagy az e fölé települt alsó liasz mész képződményhez tartoznak és a fődolomitból felszálló magnesia tartalmú vizek befolyása alatt uyerték dolomi­tos jellegüket. A fődolomiton a rhäti sys témához tartozó Dachstein mész települ, mely a Pilishegység, továbbá a Fehérkő Kétágú hegy, Kis- és Nagy Strázsa- hegy, a doroghi Nagy kőszikla, a Hete és nyúlványai, a. csolnoki Magoshegy, a bajóthi Öregkő s a lába la ni Bócz- kő és Ernán kés fő tömegét képezi, s nagy részt vesz a vidék legnagyobb hegyei11ek alkotásában. A rhäti képződményre az alsó és felső lias mészkövek vannak lerakodva, az előbbi kisebb kiterjedésben, a do- roghi Nagy kősziklán és a bajóthi Öregkőhegyen, az utóbbi a. Bóezkő, Einen kés, Gerecse, Pismcze s a tar- dosi Bányahegyen, nagy területeket borit és az ismeretes vörös márványt szolgáltatja. Az alsó lias képződményben Esz­tergom területén a Vörösük fölött cri- noid mészkő, továbbá jelentékeny vas­tag quarzit és tűzkő telepek fordulnak elő, mely utóbbiak az országú ak ka­vicsozására kitűnő födanyagul volná­nak használhatók. A lias képlet fölött a jura systema ierakodmányai, csak elszigetelt kisebb foltokban vannak kifejlődve, Eszter­gomnál ugyancsak a Vörös ut allján, továbbá Lábat an- és Bikol puszta területén, hol azok szaru köves, fehér és vörös mészkövekből állanak. A kréta képlet vidékünkön csupán Nyerges-Újfalu, Lábatlan és Bikol puszta határaiban mu.átkozik, a jura mészkőre települve, egyedül alsó (neo- com) emelete van kifejlődve s margó­ból és homokkőből áll. Ezen középkori csoportokra, helyen- kint a fődolomitra és Dachstein mész- re, az alsó harmad kori (eocen) kép­ződmények vannak lerakodva. Ezek; alsó osztályzata, váltakozó édesvízi tá­lyag, márgás mészkő és barnaszén te­lepekből és ezek fölött félig sósvizi és tengeri tályagokból áll. A középső osztályzatot tengeri tályag, mész- és homokkő képezik. A felső osztályzat, ped:g alul meszes, föllebb agyagos- (kaolinos) és kovakötszerü tengeri ho­mokkőből áll, (striata homokkő, a benne előforduló nummulites striatáról elnevezve) melynek felső emelete édes vizi margaretegeket és széntelepeket is foglal magában. Az alsó- és közép- eocen- képződ­mények ritkán és -csekély; kiterjedés­ben lépnek a felszínre, Esztergom kir. város területén csupán a .Gserepes- íirok két pontján, továbbá a Bottyán- kútnál, az Öreg Strázsahegyen és a Hosszúpart oldalában mutatkoznak. — Előfordulnak még Dorogh, Tokod, Mo­gyorós, Bajóth, Sárisáp és Bajna köz­ségek területein apró foltokban és a kőszén kutatásnál a rétegzeti viszonyok felismerésére hasznos vezérfonalat szol­gáltatnak. A striata homokkő ellenben a fel­szí n en, vagy a lősz- és homoktakaró illat , jóval nagyobb kiterjedéssel bir. Ky a Várhegyen, a Mélyéit, fölött, a Csipkehegyen, a Kis- és Öreg Strázsa- h egyen, Doroghon a Nagy-kőszikla északi lejtőjén, Tokodon az Egyház- völgyben, Bad hegyen és Kis Gete he­gyen, Mogyoróson a Köleshegyen, to­vábbá Bajóthon, Lábatlanon stb. égész hegyhátakat és oldalakat borit és több­rendű bányában épületkőnek fejtetik. Ezen homokkő kövületeit a vízivá­rosi szigeten levő kertemben, egy Nor­A JIegÉny. Az Esztergom és Vidéke számára irta: Kőrösy László. (Huszonharmadik folyt.) XVII. f Karáék ünnepe FŐVÁROSI napilapok a személyi hírek között nem épen valami fel­tűnő helyen azt közölték, hogy Torontáli Gyula miniszteri tanácsos országos ügyek­ben Esztergomba utazik. A gyöngybetűs apró hír nagy izgalmat keltett Kara bácsi hajlékában. Rögtön össze­hívta a mindennapi misztériumot. — Halljátok Gábor meg Ferencz ko­máim, engem most hatalmas kötelességek várnak. Magas ismerősöm, Torontáli Gyula miniszteri tanácsos ur ő méltósága orszá­gos ügyekben Esztergomba érkezik. — Országos ügyekben ? kérdezte Pócsy Gábor uram — no hallod Pista itt alig­hanem a kis Mari históriája játszik bele az országos ügyekbe. — Magam is úgy vélekedem — felelte Tahy ténsűr. — Legyen akárhogy is, de nekem résen kell- állanom kedves barátaim, — kezdte Kara -bácsi - megint ünnepélyesen. En a méltóságos ismerős tiszteletére fényes es­télyt akarok rendezni. — Dicső terv ! — Kitűnő gondolat! — Tehát csak támogassatok. Ha nem is sül el az ötvenezer pengős házassági-ala­pítvány Karcsi javára, olyan hatalmas em­ber, mint Torontáli, többet ér ötvenezer pengőnél, mikor protegálni kezd. — Nagyszerű politika ! — Fölséges észjárás ! — Ide hallgassatok ! Az újpesti regény általam annyiszor magasztalt hőse körünkbe érkezik. En ismerőse vagyok. Van egy ha­szontalan fiam. Ó miniszteri tanácsos. Eze­ket az ideákat foglald össze édes Gábor barátom s mondj egy epocbalis toasztot. Pócsy Gábor el volt ragadtatva. — Kárpátoktól Adriáig fog hangzani! Taliy Ferencz ténsúr nyugtalankodni kezdett. — Bizd rám Pista. Tudod a Gábor in­teti igencziáj a még sem olyan nagy, mint a magamé. bői ? No megállj csak, majd elválik, hogy ki a különb ember kettőnk közül! Es sátáni módon fölkaczagott, mikor a rettenetes tervet kigondolta. Az egész városban nagy hirtelen el­terjedt az a bir, hogy egy minisz­teri tanácsos érkezik két nap múlva, a ki Kara bácsi vendége lesz. Karcsi Pesten megigértette a méltóságos úrral, hogy a tiszteletére rendezendő esté­lyen az apai házban okvetetlenül részt fog venni. Kara bácsi tehát meginvitált huszonöt vendéget, uj zongorát hozatott a házhoz, i szakácsot szerzett s éjjel nappal osztogatta a parancsokat. Az utolsó nap reggelén Tahy Perencz- i bez jön Pócsy Gábor. Régi baráti ábrázat- itál kezdi : — Te Ferkó, add csak ide egy kicsit a | Fejedelmek Serkentő Óráját a könyveid j közül. Tahy Ferencz titokzatosan felelte : — Nem lehet Gábor, mert abból magam — Mit locsogsz, te elavult ember ? ! — kiáltotta fel Pócsy Gábor megvető tekin­tettel. — Úgy nézz rám, hogy én még | lekerülhetek a minisztériumba, ha kiteszek magamért. Ettől a pilanattól kezdve vége volt a két régi jó barát rokonszenvének. Esküdt ellenségek lettek ; de csupa diplomatiából még nem akarták elárulni. A mint eltávoztak, Tahy Ferencz ténsúr odahaza monologizálni kezdett: — Le akarsz kerülni vén róka a minisz­tériumba, ki akarsz engem ütni a nyereg­is toasztra készülök. — Hát te is beszélni mersz — utánam? — Akár előtted is, kérlek. Hanem áten­gedem az elsőséget — mert vénebb vagy. — Hát add ide Virág Benedek Magyar Századait. — Onnan is gondolkozom. — De Ealudira csak nincs szükséged ? — Húsz év óta nem forgattam annyit, mint ma. — No hát majd megcsinálom a beszé- 1 demet a magam becsületéből. Nem szedem veszem sehonnan se a gondolataimat, mint például mások. Adjon Isten ! — Sok szerencsét, Gábor. Pócsy uram boszúsan távozott. Először történt meg rajta, hogy Tahy megtagad tőle valamit. De hát ilyen ördöge van a vetélkedésnek. Még a félszázados barátsá­got is tönkreteszi. Ebéd után azonban a ravasz Tahy el­megy Gáborhoz s hóna alatt viszi három kötetes bibliothékáját. Az ócska Serkentő Órát, mely teli van középkori ostobaságok­kal, Virág lelkes Magyar Századait s Fa- ludi jókedvű verseit.-Gábor a pamlagon bevert és aludt. Az asztalon találta a dictiót. Itt az idő, most vagy soha. Tahy ténsúr mohó tolvaj gyönyörrel fo­gott hozzá a hires toaszt lemásolásához, Nem volt bosszú, de Gábor annál hosszúb­bat aludt. A gazdasszony se vette észre a rettentő rablást, mert mikor bejött, -suttogva igy szólt : — Pócsy uram másfél nap óta folyton magol. Szinte belebolondul. Már ötször ki­hallgattam a mondókáját. Hanem hallja ténsúr nagyszerű ! — Kérem ne ébreszszo föl a komámat s ne is mondja meg neki, hogy itt jártam ezekkel, a salabakterekkel. Itt van egy kis ajándék, csak meg ne mondja, bogy itt jártam. Nagyon rostálná .az .én komám, ha megtudná, hogy ,ja (tanulás miatt kidőlve találtam. , — Istenemre nem szólok ténsú>\ Köszö­nöm a jóleikűségét! Tahy Ferencz diadalmasan ért haza s mikor megolvasta a toasztot, felkiáltott: — Hatalmas fieszéd. de jegyezd meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom