Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 1. szám
mn'bicziózus katona isz‘jei egész joggal kívánnak bold >g újévet egymásnak: mi csiiggedetlenül s teljes bizodalom- isi.'i 1 tc‘kintiiiik ez elé a mi erős várunk elé, melyet még soha ellenségbe nem vett. Ez a mi menedékünk, ez a mi létjogosultságunk s ez a mi ősi mitlio- szunk pedig nem egyéb, mint: a ma- gyaiVhazaszereteí. * És most már ide haza vagyunk. Itthon, a hazaszeretet országában, a Zrínyiek szülőföldjén, ahol veszedelem idején karddal bizonyítjuk be s béke idején czifra toasztokban rebegjük el ezt a mi nemzeti vallásunkat. Magyarország mindenét a hazaszeretetnek köszöni. A hazaszeretet volt Budapest kőművese, mig Bécset császárok tették nagygyá. A hazaszeretet volt a magyar irodalom és művészet megteremtője. Mig más országokét dúsgazdag fejedelmek és dinasztiák v i rá gőz tat t á k fel. És a hazaszeretet alapította meg nálunk az európai kultúrát, mely szellemi rokonságba hoz minden művelt nemzettel. Chauvin, ez a kérkedő franczia Háry János csak azon országok számára teremtette meg a Chauvinismus fogalmát, ahol igazán szeretnek. Ép azért akad legtöbb chauvinista Fran- cziaországban és nálunk. A németnek nemzeti gőgje van, de a magyarnak Chauvinismus*, ami épen a hazaszeretet erényének túlsága. A művelt magyar Chauvinismus nélkül szereti hazáját s a nemzeti szellemet. Szereti pedig akként, hogy mindenét leteszi a haza oltárára, ha kell. Ha megkérdezzük az öreg honvédet, hogy — Mit csinált 1848-ban? Azt feleli : — Szenvedtem a hazáért. S ha megkérdezünk egy élemedeL bécsi polgárt, hogy mit csinált 1848- ban ? Azt fogja felelni egész nyíltan : — Hát reszkettem a birodalomért. Oh, a magyar hazaszeretet meg Pista bácsi egyszer azt mondta neki, hogy — Mari lelkem, nemsokára meg for nyílni az a tulipántos láda. Tan ám ott sok szép angyalfia számodra. Pista bácsi ezt akkor mondta, miko>- Mari beteg volt. Alig hogy fölüdült vége volt a kedveskedő Ígéret beváltásának. Sohasem is sürgette többet Mari az angyalfiát, mert látta, hogy Pista bácsi olyankor mindig nagyon elkomorodik. Mái pedig ö nem akarta megszomoritani a nevelőapját. Kinos küzdelmet vívott önmagával Nyugtalanul tépelődött s szenvedő szemekkel fordult megint a szép sápadt asz- szony arczképéhez, hogy adjon neki tanácsot. Az a szomorúan mosolygó fehér asz- szony pedig megint biztatóan mondta: — Kis Mari, keresd meg a tulipántos láda kulcsát. A háborgó lelkű leány Pista bácsi rejtett fiókjához lépett s reszkető kezekkel keresgélni kezdett. Nemsokára meg is találta. Egy olyan egyszerű kaeskaringós magyar kulcs volt az, mely csakis tulipántos ládát nyithat föl. Zivataros idő tombolt odakün, a villám végig czikázott a város fölött, le is csapott nem egyszer s a szegény árva lánynak eszébe jutott, hogy ilyen időben jelent meg azelőtt mindig a »ezukros néni«. »Örzse néni« legalább ilyenkor mindig gondosan rendezkedni kezdett. A tulipántos láda a szegény »Örzse né ne« emlékét idézte föl lelkében a tiit- tüs,:Pankával, a ki olyan szelíd volt mint a gerlicze s a verekedő Katikával meg Boriskával, a kik sohase tudtak megegyezni. Hogy szétszórta ezeket is az élet... Egész testében remegett a kis leány, mikor a tulipántos ládát fölnyitotta. Teli fogja tudni ótalmazni hazánkat még 'zer esztendő múlva is. Egy óriási német génié, Kanlbach, úgy rajzoltaié a magyar hazaszeretetet ha almas kari ónra,hogy aharezbau elhullott. hősök szellemei a levegőben folyta - jak küzdelmüket a zászló becsületéért. A magyar hazaszeretet csakugyan halhatatlan. Pedig már sokan úgy gondolkodnak, hogy édes ugyan a hazáért meghalni, de sokkal édesebb érette jól élni. * Az uj esztendő, az úgynevezett boldog nj esztendő, tehát kardcsörgéssel és ágyú von tatással kezdődik Európában. A zab ára rendkívül emelkedik, a vasutak és lovak milliókat tipornak össze. Kaszárnyákká és kórházakká alakulnak az országok s a világháború lezajlása után egész uj jelszavak és hatalmak keletkeznek. Hanem mi azért csak kívánjunk szépen boldog uj esztendőt egymásnak s tegyünk úgy, mint a mesebeli budai német, aki már megunta Budavára bombáztatását hallgatni, s betömve a füleit elhitette magával, hogy most már csakugyan abbahagyták a rebellek. Az uj esztendő neve 1887, de története világtörténetnek Ígérkezik. * Hanem már most csakugyan eszembe jut egy kis vidéki lap vezérczikke. Egy nyiframegyei lapocska figyelmeztette egyszer Bismarckot, hogy jó lesz, ha nem ártja bele magát Bulgária dolgába, mert igy, meg úgy megjárhatja, iia sokat okoskodik. En pedig belenézek Európa jövőjébe s a szörnyű látványosságokról ujeszten- dei karczolatokat csinálok egy szerény kis város lapocskájába. A kis lapot megnézegetik jó olvasóim és sötét'’karczolataimtól megri- aszíva el kezdenek egymásnak benső szeretettel valóságos boldog ujesztendőt kívánni. Nem volt egyéb szándékom.' Boldog uj esztendőt kívánok hát magam is minden jő olvasómnak ! AUCUN. . J olt az midenféle Írással. Egy nagy irás különösen kivált az összekötözött levelek közül. Kis Mari kivette ezt a nagy írást, bezárta a ládát, visszatette a kulcsot a vén kredenezbe s lopva elolvasta a másik szobában. i A tulipántos láda titka igy szólt hozzá: — »örzse lelkem, nagyon beteg vagyok, ötondoskodni akarok gyermekem jövőjéről, Őrizze meg titkomat még halálom után is mert boldogtalanná teszi családomat és emlékemet. A kis Mari számára leteszek magánál ezer forintot érő ezüst neműt, másik ezer forintot érő ezüst pénzt s harmadik ezer forintot érő papírokat. A maga fáradságáért külön hagyok ezer forintot. Nevelje föl gyermekemet, taníttassa, óvja és védje. Odafönt majd imádkozni fogok érte és vigyázok reája. Ha szive szerint lesz, adja férjhez és szolgáltassa ki neki a három ezer forintot. Csekélység, de mégis valami. Arczképemet óvja meg. Valamikor még mentő angyala lesz az a kép... De ne árulja el neki soliase a nevemet.. Ne mondja meg, hogy ki voltam... Halálos ágyamon is az én szegény jó kis Mariskámra gondolok, a ki sohase mondhatta nékem azt az üdvözítő szót, hogy : anyám«... Sírva is, nevetve is, boldogan is, megkétségbeesve is olvasta végig a drága levelet. Ujongott örömében és fájdalmában. Mikor azután megcsillapodott, leborult a drága kép elé, fölemelte gyönyörű szép kék szemeit, melyekbe ragyogó könvek gyűltek össze s az áhitat édes hangján, először életében kimondotta a bánatosan mosolygó szép halovány asszony előtt azt a szent szót, hogy: — Anyám! (Folyt, kör.) a fckrCl s a kCkkek. (Egy kritikus albumából,) Az emlékezet egyike a teremtő legszebb adomá- nvaiuak. De vau egy, mely határozottan s :c bb nála a felejtés. * Az ember tuhíjdoiilcépen nem is emlékezik, hanem felejt Csakhogy nem felejthet el mindent, s a mi: Így megmarad az : az emlékezet. Téli esték a fővárosban. (Saison tárcza.) Megmondta már Czuczor idejében ;i falusi kis leány » . . . Pest, Istenem be szép ! . . « pedig hát az régen volt, s nyári időben bizonyosan aratás után történt. Hanem ha mostanában, téli saisonban felkerülne az a bizonyos falusi fruska, bizonyos vagyok abban, hogy »isteninél« kevesebbet mondó jelzővel többé meg nem elégednék. Mert hát valóban szép, érdekes és élvezetes télen a fővárosi élet. Mennyi változatosság, mennyi élet van ezekben a téli estékben. Midőn az utczákra a szürkület homálya leereszkedik, s kígyóinak a légszesz lámpák a járdák mentében s a kirakatokban, mikor az aszfalt egyszerre megnépesül járókelő alakokkal, kiknek lármás beszéde a fiakkerek ro- bogásával, s a lóvasuias kocsik csilin- gelésével zűrzavaros hangzavarrá szűrődik, valami csodálatos pezsgésbe jön a pes.i ember vére, mely nem engedi nyugodni, hímem kifelé űzi csendes szobájából szórakozni, az estét kellemesen eltölteni, amiben itt ugyancsak módja és alkalma van. Hova menjen az ember ez ilyenko.i a legelső kérdés. A színházak kezdődnek a legkorábban, már hét órakor, ez a legalkalmasabb első státiónak ha ugyan még jegyhez juthat az ember. A nemzetinél azonban ez ritkán esik meg, a népszínházban mostanában épen nem, no de az operánál persze nem kell ilyesmitől félni. Hanem ide egyáltalán nem megy az, a ki mulatni akar. Az a sok gixer, bábeli nyelvzavar, Asfal- eia-bajok, üres ház nem igen emelik a hangulatot. Az operaház egyedü'i vonzerői jelenleg a szép Sarkady-nővé- rek, a leg essebb ké ballerina, kiknek egyike arczképben a »Magyar Salon« czimiapján mosolyog. Hanem ezeknek szereplése is inkább a szomszédos Opera kávéháziban történik, mint, magában az operában. Ide tehát nem megyünk. Inkább a nemzeti színházba nézzünk be. Kcglevich gróf legsúlyosabb vétke hogy ezt a kedves, — hogy is mondjam — gemü Mich helységet piros bársonynyal és aranyozással ily feszessé s czifra vá tette. Már nem érzi többé az ember olyan otthonosan magát benne, mint, azelőtt. Csak mikor a játék megkezdődik, hiszi el, hogy csakugyan a nemzetiben van. Mert liát a művészi játék s pontos rendezés most is a régi niveaun van, az intendáns ur minden reformjai daczára, a minek csak örülhetünk. Márkus Emilia ma is oly meghatóan tud panaszkodni, sikkesen csnklani és elájulni szivrehatólfig zokogni, ma is oly á la »Sarah Bernard« taglejtésekkel él, — haja ma is a régi sárga Loreley-haj, s szemei oly mélabús kékek, mint mikor Bartók Lajos hires »zöld« chemiai versét hozzája intézte. A kis Csillag Teréz is a régi pajzán, hamis, naiv, kedves teremtés, s szinte rosszul esik amaz egyre jobban terjedő suttogásait hallani, hogy a kedves asszonyka egy idem — fontos családi okokból — nem O fog szerepelni a színpadon. Férje különben jelenleg nem walzorokat, hanem holmi altató bölcső-dalokat próbál komponálni . . . Helvei Laura már megváltozott De csak a haja melyet rövidre levágott, s művészi játéka maradt e régi. S egy kedves újdonság is van színpadon. Kissné H. Marit a kit fővárosi társas körök napról-napra jól ban megszeretnek színpadon és szinp; dón kívül egyaránt. Érdeklődéssel vá jnk Csiky : »A jó Eülöp« ezimű i vigjátékát, miután már hosszabb idő ót nem volt eredeti újdonságban részűn 1 A népszínháznak az id ii nagyon kec vezeti a szerencse újdonságaival »K rályfogás« »Parasztkisasszony« s főleír a »Mikado« hatalmas kassza-darabok nak váltak be. Ez utóbbinál mindig előre el van az egész ház. De végtelenül kedves dolog is az, akárhányszor szívesen megnézném csak az egyetlei jelenet, kedvéért is, mikor a 3 primadonna a legyező mögé bújva suttog'-1 énekli : „Három a kis leány !“ .. . Ennivaló a jelenet! Valamint az egész zene ilyen kedves, fülbemászó sajátszerű dallamosságéi motívumaival De a legújabb eredeti Operette: »7. milliomos nő« szintén sikerült inunkig habár styljének — mely a franczia és német irány keveréke — nincsen határozott jellege s szövege túlságosan banális, orfeum-szerű. A népszínháznak különben gyásza is van, amenyiben Blaháné gyászol, aki a karácsonyi ünnepek alatt édes anyját veszítette el. Egy ideig nem is fog játszani, aminek hihetőleg az aranyos Ilus örvend legjobban, aki igy egyedül marad a primadonnaságbau. Nek nincsen gyásza, ő örökösen mosol yg.. S a »fájó szívből« eredő versek Írásával is teljesen felhagyott, mióta bár na:os szivecskéjének gyógyításaira egy kitűnő orvost talált. Színház után aligha bírunk ellen- állam* a »Pannoniá«-bői kihangzó pompás czigánvzene hivogatásának. Be kell néznünk oda, hogy meghalljuk, milyen jóízűen tudja Radics Vilmos (jelenleg legjobb czigány) megcselekedni azt a kedves nótát : »Be van már a rácsos kapu, — rácsos kapu zárva«. Ilyen időben »Pannónia« a leglátogatottabb s legérdekesebb képet nyújtó helyiség. Mindég talál jitt az ember egv-két asztal gentry — kompániát, kik csak azért jönnek fel időnkint a vidékről, hogy egy egy éjszakát átchampagnerez- zanak. Sokszor színház után az «orfeumo kát keresik fel, melyekben, jóllehet már nyolez órakor kezdődik az előadás, az elegáns és distingváltabb publikum csak tiz óra táj bau jelenik meg. A »Prugmayer«-féle orfeum a szegény kis Tacianu Róza tragédiája óta nagyon látogatott. Mert hát a megholt szegény kicsike három nővérét a megélhetés lehetősége arra kényszeríti, hogy minden este énekeljen a színpadon, mosolyogjon, csókokat szórjon a közönségnek. Kedves, szép leányok, kiknek neve az helyiségnek legnagyobb reclam-ja. A Somossv-féle orfeum nagvobb és ele- gánsabb ennél. Itt amióta a berlini modell por lines szereplője, Rot her Berta távozott, egy öltözködő művész csinál nagy sensáliót, aki a publikum szemeláttára változik át matrózból abbé-vás abbé-ból takarosszobacziezussa, rococo-dámára, madame Adam-mé azután Bernharddá stb. Tizenkét órakor mindenütt megszűnik a zene és a zajos mulatság. Az éttermek hirtelen kiürülnek. ^Ekkor már a kávéházakra szorítkozik az éjjeli élet. Különösen a gomba-módra szaporodó »Café chautans«-ok vannak mindig tömve. Itt gőzölög a csaj és hea s fogynak a mindenféle likőrök. Kártya — s biliárdjáték reggelig folyik bennök. Egyszóval a főváros téli estéi a mulatni szerelő embereknek már most isBestiaas****’«»*»^ '.?****-’,, ':**►**«•'• • '
