Esztergom és Vidéke, 1886

1886-10-17 / 83.szám

iába protestáltak az édes anyjukok. »Semmi közöd, hozzá« — felelte egyik is másik is — »mi a falu javát akarjuk, abban pedig ne gátoljon semmi féle asszony.» — De kendtek naponta részegen jönnek haza, — vetéoda az urával versengő asszony. — Az nem áll, mert az legfölebb bajnál felé történik, nem pedig nappal. Végre megérkeztek a Szaklicsek által rendelt trombiták. Nemes önbizalommal vették kezükbe a trombitákat a leendő trombitások és már előre képzelődve a lövő dicsőségéről szorították öklüket szájukhoz, s különféle nóták hangjaiba nerüive trátráztak a falun végig. De ez hagyján, mert az a tizenhét iköl semmi sem volt egy trombitához, nelybe az ihlett művész növendék első ninek mondjam ? hang volt, de milyen? )irka, tehén, vagy tán rinocerus hangához hasonlított, nem tudom. Csak azt udom, hogy a nyaralók mind elmentek supán egy, mondván őt nagyságos sszonynak, nem tudott a postától megzökni. (Nem akarom mondani, hogy ostamester volt az illető nagysága, íert külöuben leszállítja az igazgatóság nagyságos czim fejében afizetést.) Ez a nagyságos asszony a szolgairónál keresett menedéket. A szolgairó azzal bocsátotta el, hogy ő neki Lég sokkal többet trombitálnak a füibe, még se mehet senkihez sem anaszra. A nagyságos asszony erre szörnyen ifakadt s azt mondta, hogy mint régi igos el megy még a királyhoz is, de fejét nem hagyja tele trombitálni. Hja, a »régi jog« olyan ócska kö3uyeg, melybe sokan bújnak, mert ás nincs, és jobbra nem szereztek még •demet! Szegény gazdagság ! A jó trombitásokkal úgy gyűlt meg baja, hol egyiknek hol másiknak, lőször az iskolában tanultak, onuau pap kiverte, a községház pajtájából jegyző kergette ki, a biró kocsiinjében nem tűrte a szomszédos nagygos asszony. A Náczi korcsmáros legosabb volt, az adott nekik helyet, rtolta a művészetet, és szedte a sznot. Most tessék már valakinek li kivánui, hogy a mi trombitásaink lamikor antiszemiták legyenek mikor egyetlen zsidó pártolja őket. És lám nagyon tisztelt esztergomiak zsidón kivül mi voltunk a legjobb berek ; mi sem bántottuk, pedig nenk bajt okoztak. Valahányszor azt ndotta a mérnök hogy : »tovább« a mi zászlósunk iutett zászlajával, ikrán két trombita is szólt egy hett, mi által a bakáiuk nem tudták, ?y mely ponton alkalmazzák a jelzőzlót. Nem boszankodtunk, (mert biyára többet bosszantottak volna.) [me láthatják a nagyon tiszi esztergomiak, hogy mi mily pen megférünk a politikával, műzettel és az egész világgal! )e még a szép hölgyekkel is ám, em azokat már külön köszöntön közelebb. lemóljük tehát a szives látást. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. z üres hordó kong s az üres ember ,t szokott locsogni. Sohasem szabad teáz ember jellemét szavak után megIÍ. Nagy jellem nem jelentkezik locsoián. nő hivatását e három édes érzelmű fejezi ki: háziasszony, nő és anya. ereszt az élet, jó feleség a gyémánt, r rajta tündöklik. gy szép asszony szivünknek angyal s ördög egyaránt lehet. Szász K. HÍREK. — A jubileumhoz. A Simor János Hgprimás jubileumra érkezendő küldöttségek elszállásolásáról gondoskodó, és a jubileumot illető egyéb kérdésekben felvilágosításra kész bizot.ság azon tiszteletteljes kéréssel fordul a jubileumra érkezendő igen tisztelt küldöttségekhez : miszerint nála eljövetelük idejét, a tagok számát, név és állás szerint bejelenteni szíveskedjenek, hogy az elszállásolásról tekintettel a városban, a bizottság rendelkezésére bocsájtott lakások számára ideje korán gondoskodhassék. — A bizottság csakis azon küldöttségek tagjainak elszállásolásáról fog gondoskodhatni, a melyek eljövetelüket a fentebbiek szerint bejelentik, a vendégeknek pedig megérkezésük alkalmával ugy lakásukról, Jmint egyebekről nyomtatott értesítővel fog szolgálni. A bejelentéseket legkésőbb e hó 23-ig kéri. A jubileumi bizottság irodája. — A jubileumhoz. A Budapest-kerületi papság pénteken tartott őszi gyűlésen a jubileum tárgyában következőket határozott: okt. 27-én mint a jubileum előnapján esti 6—7 óráig minden templomban a nagy harangok fognak meghúzatni. Bá következő nap, 28-ikán a körülményekhez képest ünnnepélyes mise tartatik ; vasárnap, e hó 31-ikén pedig minden plébánia-templomban ünnepi szt. beszéddel egybekötött nagy hálaadó istentisztelet lesz, melyre külön a hatóságok, kath. egyletek és a tanuló ifjúság meghivatnak. Az nap az esti órákban a kath. egyletekben zárdákban és iskolákban ének és szavalattal egybe kötött akadémiák fognak tartatni. A kerületi papság a f. hó 28-án Esztergomban tartandó nagy ünnepélyre — tekintetbe véve azt, hogy az ország minden részéből nagy küldöttségek fognak ugyanott megjelenni — saját kebeléből ő Eminencziája üdvözletére csak négy tagot küld ki, u. m- Cselka Nándor prépost ker. esperest, Bogisich Mihály prépostot, ker. jegyzőt, a piarista-rend tartományi főnökét, és a szervita-rend perjelét. E küldöttséghez azonban még többen is kívánnak csatlakozni. — A jubileumhoz. Egy diszes meghívó érkezett hozzánk Vág-Sellyéről, mely szerint ott az érsekuj várvidéki rom. kath, népnevelők-egyesülete f, hó 20-án a herczegprimás aranymiséje alkalmából ünnepséget rendez. — Az ünnepség részletei I. D. e. 10-kor Te Deum. II. Diszgyülés a vendéglő nagytermében hangverseny részletekkel. III. Este zeneestély, bankett és táncz. — Esztergom város hódolati feliratát a herczegprimási jubileumra városunk kiváló tehetségű főügyésze Dr. Helcz Antal ur irta. — Ki lesz a polgármester ? Ez most a kérdések kérdések kérdése. A válaszok válasza nagyon ismeretes. Nem más, mint Malma Lajos. Uj ember, friss tehetség, a ki egy kis üde vért fog hozni tespedt városi életünkbe. — A herczegprimás jubileuma a fővárosban. A főváros törvényhatóságának üdvözlő felirata a herczegprimáshoz (Márkus József fősegyző tollából) a következőleg hangzik: Főmagat>ságú bibornok herczegprimás, esztergomi Érsek! Főtisztelendő és kegyelmes főpásztorunk! Magyarország ezeréves történetében a kath, egyháznak kimagasló szerep jutott osztályrészül. Ott látjuk az egyházat első szent királyunk oldalán éles előrelátással és mély bölcseséggel közreműködni az újonnan alapított hon megszilárdításának nehéz munkájában. Ott látjuk az egyházat mindenkor a trón oldalán, a nemzet tanácsában, jó és balszerencse közt egyaránt, a mint meleg ha zafiságtól áthatott szivvel és lélekkel munkálkodott az ország szellemi és anyagi jóllétének emelésén. Ott látjuk az egyházat különösen a súlyos megpróbáltatások anynyiszor ismétlődött napjaiban, a mint nemcsak a hit erejével, a vallás vigaszával és egy szebb jövő reményének hirdetésével, hanem a haza oltárára hozott bőséges áldozataival is nem egyszer öntött uj bizalmat, bátorságot és kitartást a nemzetnek már-már csüggedő lelkébe. Ez a magyar kath. egyház a nemes, hazafias munkában buzgó és lelkes vezetőkre talált az ország prímásaiban, az esztergomi érsekekben, a kikről büszkén elmondhatjuk, hogy a magasztos, de nehéz hivatást, a mely reájuk nemcsak egyházi, hanem kiváló közjogi állásuknál fogva is hárult, a legválságosabb időkben is méltóképen betöltötték. S a dicső elődöknek, a kik az esztergomi érseki székben az egyház és a haza körül az utókor által is mindenkor hálás szivvel elismert hervadhatatlan érdemeket szereztek, méltó utódját bírjuk Erninencziádban, a ki a magas méltóságot, a melyre az Ég kifogyhatlan kegyelme s ő felsége, legkegyelmesebb urnnk királyunk bizalma emelte, fensőbb hivatással tölti be. Eminencziádnak hosszú élete szakadatlan lánczolata az egyházi és hazafias erények önzetlen gyakorlásának. Eminencziád az egyház s vallás szolgálatában buzgóságra, bensőségre legelső, gondos főpásztora a nyájnak, a melynek őrzése az isteni gondviselés bölcseségbőlosztályrészéül jutott; példányképe a király s a haza iránti hűség, ragaszkodás és szeretet erényeinek; bőkezű pártfogója minden jónak, szépnek és nemesnek s a vallás, a nevelés és a jótékonyság a tudomány és a művészet oltárára hozott, nagylelkű áldozataival évszázadokra szóló emlékeket emelt önmagának. S ha ez ünnepélyes alkalommal, a midőn nemcsak hivei, hanem az egész nemzet tiszteletének és szeretetének oly fényes és lelkes nyilvánulásaival találkozik, eminencziád a mult emlékeinek is szentel egy máló perczet, — bizonyára csak önérzettel s magasztos hivatása hü betöltésének megnyugtató és boldogító érzetével tekinthet vissza hosszú, áldásos működésére s annak fényes eredményeire. Engedje meg eminencziád, hogy áldozárrá avatásáuak 50-ik évfordulója alkalmával a főváros közönsége is, a melyet eminencziádhoz a tisztelet, a szeretet és a ragaszkodás bensőbb kötelékei fűznek, szintén helyt foglaljon az üdvözlők megszámlálhatatlan soréban; szive mélyéből kívánva, hogy a mindenható áldja meg eminencziádat továbbra is tartós egészséggel és szellemi erejének teljével, hogy ekként magasztos hivatása terhes feladatainak azzal az önzetlen buzgalommal, fáradhatlan tevékenységgel és csüggedést nem ismerő kitartással, a melyet erninencziádban mindnyájan örvendve bámulunk, az egyház, a trón és a haza javára még évek hosszú során át megfelelhessen. Egyúttal kérjük emineneziádat, hogy a fővárosi közönséget anynyiszor tapasztalt nagyrabecsült jó hajlamaiban továbbra is megtartani kegyeskedjék. Kelt Budapesten, a fővárosi törvényhatósági bizottságnak 1886. június 23-án és folytatva 25-én tartott közgyűléséből. — Alakuló városi közgyűlés. »Biztosithatom Esztergom sz. kir. város tek. közönségét, miszerint minden szépre, jóra és nemesre törekvő munkásságát teljes erőmből támogatni fogom.« Ily és ezekhez hasonló szavakkal köszöntött be Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos Esztergom megye alispánja a városház tanácstermében csütörtökön tartott alakuló közgyűlésben. Ily férfias és komoly hangon valóságos szónoki hévvel elmondott beköszöntő bizonyára meg fogja tenni hatását és jövőben a megye hatóságát nem ellenségének hanem a szellemi és anyagi gyarapodás előmozdítójának fogja tekinteni e város közönsége. Az a dörgő éljen, mely az alispán meleg szavai után feleletként elhangzott, nemcsak a megye első tisztviselőját illette, hanem illette őt, mint olyant ki társadalmi életünknek méltán elismerést érdemlő alakja, ki a szépnek, nemesnek és jónak maga is fáradhatlan bajnoka. Tudósítói tisztünket úgy véljük helyesen teljesíteni, ha elsőben is városunk iránt nyilvánított meleg rokonszenvért azt kívánjuk, hogy éljen Kruplanicz Kálmán! A véletlen úgy akarta, hogy 10 óra helyett 9 órára legyen az alakuló közgyűlés egybehiva és igy, egy kis szemlét tarthattunk addig, mig Sarlay Ede rkapitány, ki magyar díszben menvén, kardosán ment meghívni az alispánt, — küldetésében eljárt. Hozzá képzeltük magunknak, hogy az a daliás magyar ember, már mint a rkapitány, bele is illenék annyi hosszú szolgálat után a polgármesteri székbe. Teli let a tanácskozó terem képviselőkkel meg tisztelgő küldöttséggel, az iparbank meg a reál iskola Kaán igazgató iránt rótta le tiszteletét. A valósággal új képviselők közül is eljött Szilva Ignáez, a nép bizalma azt találta, hogy még kár volna nyugalomba tenni. Kruplanicz Kálmán alispán, dörgő éljenek közt foglalta el helyét % 10 órakor az elnöki székben, s ezek az éljenek mindannyiszor ismétlődtek valahányszor szónoklatában a város iránti rokonszenvének adott kifejezést. A polgármesteri választást folyó hó 19-ére, a jelentkezők beadásának, végső határidejéül hétfőt déli 12 órát állapította meg, s a mennyiben a polgármesteri állás az 1883. évi I. t. czik értelmében qualificatióhoz van kötve a candidationális bizottsága maga részéről Dr. Feichtinger Sándor és Niedermann Pált nevezte ki. Ezután rövid de hatásos beszédben Kaán János igazgatót üdvözölte s feltűzte mellére a »Ferencz József rend« lovagkeresztjét. Kaán meghatva fejezte ki köszönetét Ő Felsége a király, királyné Rezső trónörökös s az egész uralkodó ház, valamint Tisza Kálmán ministerelnök, Majláth György főispán, Kruplanicz Kálmán alispán, Pap János polgármester stb. iránt, mire az alispán eltávozott s helyét az elnöki székben Keményfy János h. polgármester foglalta el. A közgyűlés magarészéről Brenner József és Frey Ferenczet választotta a polgármester kandidáló bizottságba. Kihirdettetett még a törvényhatósági bizottság határozata, mely szerint a megyei képviselő választás október 31-én eszközöltetik. Ezzel az ünnepies hangulatú közgyűlés véget ért. — Bankett. Kaan János tiszteletére a Ferencz József-lovagrend keresztjével történt kitüntetése alkalmából ma este a Wargha-féle vendéglőben társas-vacsora lesz, melyre két forintjával még mindenki jelentkezhetik a vendéglősnél. — Az Ügynökséghez a Dnnagőzhajózási-társulat Neumann Lajos helyébe Dömötör Sándor ismert váczi hivatalnokot helyezte át városuukba. — Esküvő. Megyénk egyik szép jelenségét, Héya Grábriella úrhölgyet, Héya Tivadar primási ügyvéd leányát tegnap vezette oltárhoz Muzslán Lósy Lajos primási gazdasági tisztviselő. — Emlékszobrok. A Strobl-féle terrakotta büsztök árusítója a primási aranymisére kizárólag Brutsy Gyula diszműkereskedése lesz. Ékesi nem a Stróbl által mintázott herczegprimási büsztöket, hanem mástól készült terrakotta mell-szobrokat bocsát forgalomba. — Az első praenumeráns. Lapunk szerkesztőjének uj művére, az esztergomi emlékkönyvre az első praenumeráns Majer István püspök érseki helynök ur volt, a ki tiz példányra fizetett elő. — A propeller társaság is kibocsátotta a jubileum alkalmára diszes nagy hirdetményeit, melyek hivatva vannak az Esztergomba igyekvő utazókat tájékozni a felől, hogy a döczögős esztergóm-nánai kocsi-út mily kényelmesen elkerülhető. Felhivjuk a közönség figyelmét e hasznos vállalatra, mely épen ilyen őszi időben, midőn már a gőzhajózási járatok meggyérülnek, valóban égető szükséget tölt be. A vasút-társaság igen csinos kis állomást rendezett össze, mely közvetlenül a propeller mellett van felállítva, külön hivatalnokkal s így ennyi áldozat és jó törekvéssel szemben most már a közönségen van a sor, nehogy azt is elveszítsük már a mi van, pártolás hiánya miatt. — Katonazene. Tizenkettedfélkor a Széchenyi-téren katonazene fog játszani. A műsor ez: 1. Ambróz indulója. 2. Titl nyitánya a Királyhadnagyból. 3) Strauss Kincsem-walzere. 4) Wagner Tannháuserjéből zarándokok kórusa. 5) Faust »Leicht urn's Herz« polkamazur. 6) Zenészeti tárcza Hallmoyer potpourrija. 7) Teleki Csárdás. — Esztergom múltját és jelenét tárgyazó s harmiuez eredeti illusztráczióval díszített tizenöt ivre terjedő uj