Esztergom és Vidéke, 1886
1886-03-28 / 25.szám
pjo-rn vármegyében három falut ismer : 1-ör Nagy-Sáp Va mföld Bajnához, egy óra Bajóthoz, 2-or Kis-Sáp 1 mföld Dorogtól délnyugatra, 3-or Sárisáp, itt 1790. egy török fürdőház romjaira és gyógyfürdői ásvány forrásra akadtak, melynek vize a Spaaival vetélkedik. Osolnoknak fiókja, mely ide í / 2 mföldre fekszik. Lakosai fold és szőlő mivelésből s marhatenyésztésből élnek. Földesura Sándor uraság, Vályi csak kisSápról tesz emlitést, t. i. Nagy Sáp, magyar falu, földesura gr. Sándor, lakosai kath., többen reform. ; fekszik Bajnáház egy, Tokodhoz és Bajóthoz is egy órányira. Határa hegyes, völgyes, de szorgalmas mivelés után szép búzát és jó gabonát terem ; rétje, legelője jó, szőlőhegyei számosak s jó fehér és vörös borokat termők, melyeket győri és pozsonyi kereskedők szoktak elhordani, fája és erdeje bőven van. Ide tartozik az Őri-Sápi puszta is, melynek szép szőlőhegye Románnak neveztetik régi kőhidja pedig Tatáhidjá-nak ; egészséges jó forrás vizekkel is bővelkedik. Mostani lakosai is tiszta magyarok, kath. és nagyobb részben reformátusok, a kik templomuk fenállásának századik évét a mult évben ünnepelték. Hegyen épült régi kath. kis templomáról egyik szerző se tosz emlitést. NÉMETHJ VICTOR, GAZDASÁGI LlíVlíL. ("Néhány szó a gyümölcstenyésztés érdekében. A polg. Olvasókör számára irta : Perger Lajos.) I. (Áz emberi nem élettörténete gyümölcscsel bővelkedő kerubén vette kezdetét, Az emberek első tápláléka is a gyümölcs és egyéb növényi eledel volt, s hosszú idő folyt el addig, mig rájött hogy a sóskánál jobb a sonka. Görögország mesés történetéből tudjuk, hogy Herkules kit ők a hősi vitézség mintaképének tartottak, s kiről csodás dolgokat regéltek, vitézségének egyik jelét azzal adta, hogy legyőzte a rettenetes sárkányt, mely az arany almát termő fát őrizte. Egy másik görög pogány rege szerint pedig az istennők egy lakodalomban mulattak, s az egyik istennő, kit meg nem hivtak, boszuból a mulatók közé egy almát dobott, a melyre az volt irva, hogy a legszebbiké legyen. Erre nagy dulakodás támadt az almáért, mindenik önmagát tartván legszebbnek, s e küzdelem utóbb egy nagy hadjáratnak lett forrása. Hasonló esetben ma is többen pályáznának, a szépség ^Imájáért, mint például a jó birsalmasajt készítésért kiadandó jutalomért, mert ki a szép nemhez tartozik, legelőször is szép akar lenni. Ezek a regék is azt tanúsítják, hogy a régi világban még a kincset és a kitüntetést is kedvesebbnek tartották alma alakjában, szóval kedvelték a gyümölcsöt. De nemcsak a görög nép beszélt igy, hanem í magyar is hasznos tanulságot ád elő egymás mulattatására, ily forma mesében szólva, a szóló szőllő, mosolygó alma s csengő baraczkról. Még gyakrabban énekel a magyar népdal a piros almáról. Jele az is annak, mily kedves a gyümölcs a mi népünknek, ha nem is éppen minden ember szája izének, de gyönyörűség legalább a szemének. A szépségnél a szemnek nyújtott gyönyörnél többet ér a gyümölcsnek azon tulajdonsága, hogy mint táplálék nagyon egészséges, mert mint azt a tudományos vizsgálódás kimutatta, oly anyagokat tartalmaz, melyek az embert a sárgaság, bőrbetegségek, és álmatlanság ellen megvédik. Habár annyiszor szól a népdal az almáról, -habár oly gyönyörűség is a szemnek, s egészséges az egész testnek mégis e gyönyörűségnek ez üdítő tápláléknak megszerzésére, előállítására nálunk nagyon kevés történik. A magyar nép nagy része ugy gondolkodik, hogy az alma árulás csak ugy a tótnak való, mint a fazék-drótozás. (Folyt, köv.) SZÍNHÁZI SZEMLE. (7. Egy magyar hnszarkáplár Bécsben.) Szerdán es e nem volt ugyan nagy közönség, de annál nagyobb boszankodás a darab választás miatt, Sok rossz darabot kellett már végig néznünk, de rosszabbat még nem láttunk ennél a kétségbeejtő bárgyúságnál, mely egyenesen a bécsi »legfelsőbb körök« (értsd szakácsnők, házmesterek és jövedelem nélkül való magánzók) számára gyártódott, Az előadás áldozatai közül ki kell emelnünk Nagy Lindát, a ki egy viszataszitóan káromkodó »fesch Wienerin «-t mutatott be. Andrássy mint rendé en, szépen énekelt és huszárosán forgolódott a színpad szentlelke (a sr« góljuk) körül. A többiek a |darab niveauján maradtak. (8. Vadgalamb.) (M.-i K.-n.) Csütörtökön Gero romantikus népszínművét daczára az ünnepnek meglehetősen üres karzat s még üresebb zártszékek előtt adták, pedig az előadás nagyobb közönséget érdemelt volna, Nagy Linda mind megjelenése, mind alakítása tekintetében teljesen kielégítő volt, Andrássy hévvel és érzéssel adta Mihály gazda szerepét s Kautz, ki ma először vitt nagyobb szerepet, méltó társa volt neki. Borossné- némi indispositióval küzdött, míg Dobocsányi absolute nem tudta szerepét. B o r o s s mulatságos Matyi gyerek volt s M ak a y ii é és A r á n y i n é is többrzör megkaczagtatták a közönséget, amely a színmű szép dalait bő tapsokkal jutalmazta. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. (A szerelemről.) Rochefoucault szép aphorismája a szerelemről '• — Nehéz meghatározni, hogy mi a szerelem ! Csak annyit tudok róla, hogy ez a különös érzés a lélekben uralkodni vágyó szenvedély, az észben rokonszenv, a szívben pedig valami édes titkos vágy birni azt, a kit legdrágábbnak, legszebbnek és legjobbnak tartunk. * Jean Paul azt tartja, hogy a szerelem mindig fájdalom: hol édes hol keserű. Mindig éjszaka, melyben nem tűnhetik fel egy uj csillag nélkül, hogv egv másik le ne áldozzék mögöttünk. * A rikató drámák nagy gyárosa, Kotzebue, pedig igy ir a szerelemről: Á szerelemmel ugy vagyunk, mint a himlővel. Mentől előbb tör ki, annál jobb. De vannak emberek, a kiknél örökre lappang. * Demokritos geniális karczolatai a szerelemről: A szerelem a bölcsből bolondot, a gazdagból koldust, a vén emberből gyereket, az oroszlánból birkát, a phlegmatikusból dühöngőt, a sanguinicusból méla ábrándozót, a merengőből ördögöt, a fösvényből tékozlót, a gyávából hőst s a hősből gyilkost képes csinálni. A vitézi jelvényeket konyhaköténynyel párosítja, a hímzett fejedelmi ruhát inasöltönynyel i seréli föl, a műízlést gyakran a pásztor gusztusával beréli el s a költő lantját cserébe képes adni egy fonórokkáért. AÜCUN. OLVASÓ ASZTAL. — A trónörökös könyvéből megjelent a 8-ik füzet, mely Bécs városát tizenkét képben s három ismertetésben mutatja be. Ara, SO kr. — Handbuch für die Infanterie-, Jaeger- und Cavallerie- Pionniere. Von Oblt. Friedrich Schüler und Lt. Hier Fried!. Wien. Im Verlage des Oblt Schüler 1886. A takarosan kiállítót zsebkönyv czólja alkalmas kalauzul szol gálni mindazoknak, a kiket illet bécsi Miliiaer- Zeitung igen rokonszen vesén foglalkozik az uj katonai műve s dicséri világos beosztását s gazdasá gos velősségét. A zsebkönyvhöz eg; egész kis füzetre való illusztráczió já rul igen sikerült kivitelben. Önkéntesek és tartalék tiszt jelöltek nagy sikerrel használhatják az ügyes kézi könyvet, melynek egyik szeriője. Schü ler főhadnagy egyébiránt már jó is merősünk. — Uj zenemű. Menner Sándor szegedi zenemű kiadónál megjelent Menner János Léghajó czimü gyor polkája. Ara 60 kr. HÍREK. — Kinevezés. Takács Imre első rangú zenészünk a főszékesegyház ze nekarának karnagyává Seyler Káról helyébe kineveztetett. Fogadja legőszintébb gratulácziónkat. — A választói jog fentartása. jövő évi képviselők az uj törvény ér telmében öt évre fognak megválasztatni Az ország tehát egy fél évtizedre dön a felett, kik intézzék sorsát. Már mos figyelmeztetjük a választó polgárokat hogy az ez évben összeállítandó válasz tók névjegyzékére kiváló gondot for ditsanak, nehogy a választók 'névjegy zekéből kimaradjanak, és alkotmányo joguk gyakorlását, mely egyúttal komol hazafiúi kötelesség, fentartsák. Enne azonban első feltétele, hogy 1885. óv államadóját minden választó polgár évi április hó 15-ig lefizesse, — Az Iparbank ma d. e. tartja évi közgyűlését, mely alkalommal elnöke, Dr, Feichtinger Sándor arczképét leplezi le. Az igen sikerült festmény Molnár műterméből származik s méltó dísze lesz az Iparbank termének. Az ünnepi beszédet Pongrácz Zsigmond az Iparbank ügyésze fogja mondani. Az ováczió bizonyára egyesíteni fogja a részvényesek közül Dr. Feichtinger Sándor összes tisztelőit. — A propeller az idei hosszú téli ut alatt körülbelül százezer darab je gyet adott el. A bekötött hid mos már némileg fölöslegessé teszi a pá kányi járatokat s igy a propeller meg kezdi kövesdi útját. Több tndakozódásr; minden gondolatát, ez férkőzik szivéhez, ha forrón szeretett családjához beszél, ha az elszenvedett sértések és méltatlanság érzete felsziszszen lelkében s elégiában vagy imádságban szakad fel kebléből. A tisztító tttz kibékítő lángja lobog ebben a szenvedésben, melyből az elporladt, semmivé vált salak közül a tiszta arany nemes fénye ragyog ki újra. Óh drága órája van annak a nemes költészetnek, mely a »Passió «-ból oly bánatosan fakad ! Az utolsó versszak nagyon sokat elmond és nincs érző sziv, a mely meg nem értené, a melyet meg nem nyerne. A ki megátkoz : én megáldom, Ellenségemmel jót teszek; Ha gyűlölőmet bukni látom : Pillámon szánó köny rezeg. A kegyetlennek bűnbocsánat, A vétkezőnek irgalom; Üdv annak, a kit sújt a bánat: Szenvedve ez az én dalom! Mennyire kellett éreznie annak a sors kezét, a ki igy énekek Ne zúgolódjál .sorsod ellen • Viseld békén panasztalan! Isten jön hozzád a keservben, Áldott, kinek nagy búja van. Ha másnak mindjárt vére lázad, Mihelyt megszúrja egy tövis: Téged vezessen az alázat A legsötétebb úton is.. ..' A ki kötetét elolvassa, az a sorok közt megtalálja a költő élettörténetét. Mert olyan ez a könyv mint egy gondosan, pontosan vezetett napló. Tiz év naplója telve a szeretet életadó, reményt keltő, üdvözítő melegségével, a mely Rudnyánszkyt mindenért kárpótolni tudja, a miért a költő alázattal hajt fejet és odamenekül arra a két szivre, melyekre mindenkor bizton számithatott s melyekért él-hal ő maga is. A leleség és a gyermek keblében dobog ez a két sziv. Ezek tartják fent benne az erőt, ezek bátorítják a küzdésre, ezekhez szól legtöbb dala, legszebb, legértékesebb, legigazibb költészete. Egy örömem van a világon: Az én egyetlen Zsófikám ! Mig élek, én csak azt kívánom, Hogy ő szeressen igazán. — Üdvöm, — költészetem, szerencsém örök csodaforrása ő : Sivár küzdelmek végtelenjén Egy csöndes, áldott kikötő ! Annyi sziv, annyi bensőség nyilatkozik ezekben a versekben, hogy Írójukat én a kötet olvasása után a legnemesebben érezni tudó embernek tartom, mert csak a szivjóságjiak lehetnek ilyen hangjai és én az igazi szivjóságot, melyhez romlottság soha, legfölebb tévedés férkőzhet, legtöbbre becsülöm valamennyi istenáldása közt. Ez a szivjóság pedig meg van Rudnyánszkyban a költőben és az emberben egyaránt, és bizony boldogtalan az, a kinek nem elég jó a szive arra, hogy megbocsátani, feledni, kibékülni, szeretni tudjon ! Tárczám szűk kerete befejezésre int. Mit szóljak még azokról, a mikről a többiek meg feledkeztek ? A leíró költeményekre hivom fel az olvasó figyelmét. Ezekben Rudnyánszky mester s versei egynémelyikének csodálatos zenéje, technikája egyenesen kápráztató. Hangja igaz, rithmusa dallamos és remekül szabályos, a verssorok a legnagyobb könyüséggel gördülnek egymásután, mikéntha csengő gyöngyöt kötne füzérre. Ime egy versszak a »Ballerina« czimü páratlanul szép költeményéből : Piczinyke lábak, karcsú, könnyű termet, Csókra hivó ajk, ajk, lesütött szemek, Erényes, sziv, mely csábnak gyorsan enged, Száz gyöngeségből alkotott remek, Sok csipke, mindig fris rózsák a vállon, Hamis gyémántok, kihívó ruha: Rád ismerek, virágot hintő Ámor Pajzán apródja, szép ballerina! Es a »Rongyszedő«-ből: Állj, öregem, megin' egy pihenő ! Hátadat a batyu nyomja nagyon. Rakd ki a holmit; elő, csak elő, Pántlika, ,tű, selyem, úri vagyon ! Jön seregestül az asszony, a ; lány... Jut vacsorára ma este talán.''. , Erre, csak erre, ti szépek ! Kincset szórok elétek. — Titili, tütülő, Itt a rongyszedő. Mindez halvány képet ad csak arról az impozáns ragyogó költészetről, melyet csupán az egész kötetből lehet kellőképen megösmerni s ez a könyv olyan jeles, megjelenése annyira esemény a magyar irodalomban, hogy szeretném azt látni minden úri család szalonjában, jeléül annak hogy az igazi nagy tehetség iránt van meg elösmerés és buzditási hajlam a mi közönségünkben s meg tudja különböztetn a kinem izzadást az igaz poétái csapongástól, a mit ma senkinél sem találna: olyan brilliáns könnyedségünek, mint Rudnyánszkynál. Engem meghódított az a poézis, mely a Rudnyánszky kötetében tiz küzdelmes év munkájából aranyos szárnyú lepkeként támadt fel és tiszta szivembő gratulálok a sikerhez, mely jelent ad és jövőt ígér neki. BÁRSONY ISTVÁN. — Vas Gereben teljes kia sából Mehuer Vilmos derék vállalata ban megjelent a 11—14 füzet, melj igen sikerült illusztrácziókkal a Nagj Időket folytatja. Egy-egv füzet ára 2" kr.
