Esztergom és Vidéke, 1886

1886-02-28 / 17.szám

leg is kies fekvésű szakértő-lég niivelt puszta, fáczányosa is meg van. C s é v vagy C s i v Korabinszlcynál tót falu 2 mföldre fekszik Esztergom­tól Pilis-megye szélén kath. templom­mal. 1779-ben régi mértföldmutató osz­lopokra bukkantak itt, melyek megőr­zés végett a budai egyetemhez vitettek és melyek egy római tábori útra hagy­nak következtetni. Földesura az eszter­gomi káptalan. Vályinál is tót falu lakosai katholikusok, fekszik Kesztölcz és Jászfalu puszta mellett, különféle hegyek közt Pilis vármegyének szélén. Azoknak a kik Esztergomból Budára utaznak rövidebbnek látszik a Csiven keresztül vezető ut mint sem a Csabára vezérlő postaut, hanem alkalmatlan s járatlanabb is. Legelője elegendő, fája tűzre és épületre, szőlei középszerű bo­rokat teremnek, eladásra jó alkalma van Esztergomban és a Duna vizén. Fogyatkozásai ellenben, hogy szántóföld­jeinek egy része homokos, melyet a záporok is járnak. E korbeli lakosai is tótok, azonban sokan közüiök a ma­gyar nyelvet is érák és beszélik. ' C s o 1 n a k vagy C s o 1 n o k-kal röviden végez Kor. mondván : német falu, negyed mértföldnyire Dorogtól. A .Klárissza apáczáké volt. Vályi többet mond róla : elegye- magyar német és tót falu, földesura a vallásalap, azelőtt a budai sz. Klára szerzetbéli apáczák birik, kath. templommal, lakosai kath. Legelője elég, földje jó, szőlője sok és jó bort terem s. a. t. Napjainkban né­metek és tótok lakják. Kőszénbányája is van. Dág Kor, után tót falu % mföldre Dorogból az esztergomi káptalané. Vályi j szerint: elegyes tót falu, földesura az esztergomi káptalanbeli uraság Csolnok­nak szomszédságában, melynek fiókja. Legelője elegendő, fája tűzre van, de kevés, határa homokos és száraz idő­ben nehéz i tatója van. Jelenlegi lako­sai is tótok, németek vegyest, kik közt magyarul értők és beszélők is talál­tatnak. NÉMETH VIKTOR. A HERCZEGPRIMÁS ARANYMISÉJE. A fővárosnak számos katholikus pol­gára gyűlt össze csütörtökön a régi városház tanács termében, tanácskozni a fölött, hogy Simor János herczegpri­más f. évi október 28-án tartandó fél­százados papi jubileumán az érseki megye legnagyobb városának Budapest­nek katholikus polgárai mi módon nyil­vánítsák ragaszkodásukat és kegyeletü­ket. Az értekezlet mintegy 60—65 tagu volt; megjelentek : Kamerniayer pol­gármerter, Gerlóezy alpolgármester, Márkus József főjegyző, Morlin Imre, Királyi Pál, Békéi Imre, győri Gschwindt Mihály, Burián János, Scheich Károly, Szuper László, Oselka Nándor prépost, Mendl István, Falk Miksa, Preuszner József, Polónyi Géza. Szászy László kúriai biró, Paulovics László, Forgó István, Németh Antal, Frey József, Morzsányi Károly, Virava József, Török József, Visi Imre, Zackár Antal, stb. Királyi Pál nyitotta meg a tanácskozást. -Elmondta, hogy a VI— VII. kerületi polgári körben néhány nap előtt több porgár értekezletet tart­ván, egyhangúlag ama nézetnek adott kifejezést, hogy Budapest nagyszámú kath. lakossága nem mulaszthatja el a közelgő jelentős alkalommal a főpász­tor iránti tiszteletének kiváló módou kifejezést adni. A mód és eszközök meghatározása egy nagyobb értekezlet feladatául tűzetett. Ily értelmű meg­bízásból hívta össze szóló a mai na­gyobb tanácskozást. A programm egy­szerű. A herczegprimás felszentelt pap­ságának félszázados jubilaeuma áll kü­szöbön. Ily közönséggel szemben, mely jelen van, nem szükség rámutatni ama bokros érdemekre, amiket Simor János ugy is mint pap, ugy is mint az or­szág egyik legnagyobb méltósága szer­zett hosszú pályafutásán. A legköze­lebbi teendő volna egy központi vég­rehajtó bizottságot alakítani, kerületi bizottságokkal, s kiküldeni egy albi­zottságot tervkészítésre. Az értekezlet fog most ezek felől határozni. Az értekezlet első teendője a meg­alakulás volt. Elnökké felkiáltással Királyi Pál, alelnökké Országh Sándor, jegyzőkké Gombár Tivadar, Morzsányi Károly, Polónyi Géza, pénztárnokká Morlin Imre választattak. Elnök most fölveti a kérdést, mily módot fogad el a tisztelet kifeje­zésére a nagy értekezlet? Megpendí­tetett már, hogy a polgárság valamely emlék tárgy gyal járuljon a főpásztor elé. Említtetett, hogy a díszes pasto­rale, vagy érseki kereszt és láncz, missale vagy infula legyen ez ajándék — ezek mind az ő papi küldetését és állását jelzik. Cselka Nándor kiemeli, hogy a gyűjtések megindításakor a közönség­nek tudnia kell, mit akarunk, tudnia kell, mire ad. Azért már most megje­lölni, hogy a polgárság a herczegpri­másnak ajándékul, egy közel három­százezernyi katholikus lakossághoz méltó pásztorbotot adjon. 0 eminen­ciája ez ajándékot nagy örömmel ve­endi s a legünnepiesebb alkalommal, a királyi koronázások alatt fogja bi­zonnyal századok múlva is hirdetni a pastorale a katholikus összetartás és szeretet jelét, amelyet Budapest katho­likusai 1886-ban Simornak átnyújtot­tak. A botra fölirat jön, hirdetőjéül az erős kapocsnak, mely a katholiku­sokat a főpásztorral összefűzi. Bizott­ság választandó azután, mely megha­tározza, mibe kerül e pásztorbot, erre aztán gyűjtés történik, s az ajándék ama nevezetes napon átadható nagy­szerű demonstráczióval. Török József azt hiszi, a nap emlékére tán szebb tény volna vala­mely jótékony alapítvány tétele, Simor nevére. Burián János előbb valónak tartja a szervezkedés kérdését. Az ajándéktárgy meghatározását albizottságra bízná. kamer m » jer Cselka indítvá­nya mellett foglal állást. Igen valószí­nű, hogy mivel a főváros hatóságának figyelmét se kerüli ki a prímás arany­miséje, ez a maga részéről is tesz va­lamit, pl. küldöttséget meneszt ő emi­nencziájához s esetleg alapítványt is tesz, a mi által jótékony czél lesz el­érve. Az értekezlet szorítkozzék csak arra, hogy a katholikus polgárság mit tegyen, s nézete szerint látható jelben kell megállapodni az ajándékot illető­leg. Nem habozik kijelenteni, hogy erre legalkalmasabb a pásztorbot, a minek tervét s költségeit művészek meghall­gatásával albizottság állapítsa meg. Ha ez tudva lesz, kezdődhetik a kerületi bizottságok gyűjtő működé e. Békéi Imre. miután az autonomi­kus mozgalmak, tehát 20—25 év óta most van először alkalma összejönni Budapest katholikusainak, nagyobb sza­bású mozgalmat, tevékenységet kivárnia megindítani. Indítványát ezekben pon­tosítja össze : 0 eminencziája 50 éves papi jubileuma alkalmából. 1. Október 28-án minden templomban tartassák ünnepies Te Deum és szent mise, ha kedvező idő lesz, szabad ég alatt, hogy a katholikusok százezrei vehessenek benne — az iskolás gyermekekkel együtt — részt. 2. Ugyanaz nap a fővárosi katho­likus polgárok üdvözlő iratát 100 tagu küldöttség vigye ő eminencziájához, s j ez iratot írja alá lehetőleg minden bu­dapesti kath. férfi és nő. 3. Miután Budapest sajnosán nélkülözi a főpapi székhelyet, a katholikus érdekek elő­mozdítása s vezérközpont létesítése vé­gett nagy alapítványra indittassék or­szágszerte gyűjtés, hogy ez alapítvány egy budapesti főpapi székhely és káp­talan állandó elhelyezésére szolgáljon. 4. A fővároshoz folyamodás intéztessék hogy a főpap is káptalani épületekre ingyen telket adjon. Cselka üdvözli a magasztos esz­méket, de megjegyzi, hogy az Isteni tiszteletről a papság gondoskodik. Az ajándéktárgyat, illetőleg a pásztorbotot kicsinyleni nem kell. Ez ünnepies al­kalmat nem kell összekötni a budapesti püspökség kérdésével. Lehet, hogy ez ügyet jobb időkben ő eminencziája maga veszi a kezébe. Polónyi is kéri Békéit, vegye vissza indítványát. E kérelemhez Gom­bár Tivadar is csatlakozván, Békéi ily értelmű kijelentést tesz. Falk Miksa azt az indítványt teszi hogy nem zárván ki a pásztorbotot, az ajándéktárgy megállapítására albizott­ság küldessék ki, hátha más tárgy is proponáltatik. E bizottsághoz fordul­hatna kiki, a kinek valami életre való terve van. Erre rövid határidő elég. Kammermayer a szavazás elkerülése vé­gett Cselka és Falk indítványa egybe­vetetését ajáiilta. Az értekezlet határozatul kimondta: 1) hogy a herczegprimás aranymi­séje alkalmából a polgárság üdvözleté­nek kifejezést kivan adni. 2) A kegyelet és ragaszkodás nyil­vánítására üdvözlő irat szerkesztetik, a mit az aranymise napján nagy kül­döttség nyújt át. 3) A polgárság ő eminenciájának ajándékul főpásztori botot ád, a mit szintén a küldöttség nyújt át neki. A terveknek művészek meghallgatásával való elkészítésére, költségvetésre albi­zottság küldetik ki, a mely, ha a gyűj­tés oly eredményre vezetne, hogy még a költségen fölül marad, más tárgya­kat hozhat javaslatba. Ez albizottság tagjai: Grerlóczy Károly elnöklete alatt: Morlin Imre, Cselka Nándor, Ország Sándor, Polónyi Géza, Falk Miksa, Pucher József, Weber Antal, Ybl Miklós, br. Lipthay Béla, Pártos Gyula, Mendl István, Kauser József Zichy An­tal Gombár Tivadar. Ez albizottság egy hó leforgása alatt jelentést teend működéséről. és arra az alakra, mely ott elém tünt. Milyen különös, sőt több, milyen csodá­latos ! — Nem világosithatlak föl — mondám halkan. — Van valami fensőbb hatalom, amit csak érezünk, de nem ismerhetünk egészen. — Ugy-e! A szűz-anya mindenütt ve­lem volt. Most már nem állok árván a világon. Most csak a te feleségeddé aka­rok lenni. .. Ekkor a keblembe borult. Mily édes gyönyör .. . mily boldogság! Csókkal válaszoltam. Ez volt az első, legédesebb, legűdvözitőbb csók. (Vége.) (Néhány photographia a báli termekből.) Vannak olyan farsangi bolondok, a kik egész komolyan hisznek a maguk bolondsá­gukban. Végig robotolják a farsangot, száz leánynyal tánczolnak, minden este tizennyolcz mértföldet ugrálnak végig ro­hanó léptekkel s el képesek magukról hi­tetni, hogy szellemes ficzkók, akik egyébre se képesek, mint hódításokra. Pedig min­dössze is néhány jó mama hivatalos há­lája B néhány kis lány szánakozó mosolya a jutalom. Ezek a szegény fiatal eaioerok a farsangolás évtizedei alatt vénülnek meg s kopnak el a legünnepeltebb báli király­nőkkel egyetemben. Vannak megint olyan férjek, a kik örök­ifjú feleségük után már tizenhárom esz­tendő óta czipelik a felöltőt vagy a belépő­két s csak azért vannak, hogy a bolondu­lás estéjén ne legyenek. A szegény ele­fánt nem tánczol, hanem az étteremben hatalmas sörös poharakat ürítget ki ve­szedelmes szomjúsággal s keleti fataliz­musszal kénytelen végig nézni, hogy mi­ként forgatják az asszonyt azok a legszen­vedélyesebb egyenruhák egész az örülésig. Reggel azután parancsot ád a menyecske az indulásra. A szegény elefánt néhány megvető megjegyzés után eltipeg a ruha­tárba s átadván az imádóknak egy bol­dogtalan férj boldog feleségének a felöltő­jét, lerohan a fiakkereshez s heves pör­patvarok után jelenti, hogy a nehezen ka­paczitált kocsis végre előállott. Sentimen­tális bucsúzkodások kezdődnek, de a sze­rencsétlen elefántnak alig jut e^yéb egy­egy eltévedt kézszoritásnál, mely elég szemtelen és nyilt nyelven volt egy elté­vedt kacsó számára czimezve. Az elefánt besegíti ünnepelt feleségét s a kocsi elro­bog. Haza érnek. Otthon minden unalmas és prózai. Az asszonyka egy walzer áriát dúdol, a férjecske pedig felséges flegmá­val veti magát ágyába s istentelen hor­kolásban keres feledést és kárpótlást a kiállott gyötrelmekért. Vannak megint olyan bolondok, a kik belehabarodnak néhány órára valami kis hamis tánczosnőbe, a kit a mieder és sza­lagok csodálatos termetbe préseltek össze. Elragadóan járják együtt a második né­gyest s a huszadik csárdást. Másnap ebédre van hiva az áldozat. De ebéd után már teljesen kiábrándulva hagyja ott a kis szellemest, a ki Julius Caesart elég goromba volt állhatatosan összetéveszteni egy otromba mészáros kutyával. Vannak azután olyan bolondok is, a kik föláldozzák nyugalmukat és íróasztalu­kat a farsangi bolondságokért s ugy érik meg a hamvazó szerda reggelét, hogy eskü mellett mondanak le minden további bo­londságról. De ha minden egyéb tébolyból ki is gyógyítható az eszeveszett ember, a far­sangi őrülteket még nem sikerült teljesen kijózanítani. A farsangi bolondok fajtája csak akkor pusztul ki teljesen, ha a farsangi bolond­ságok is teljesen elpusztulnak s az embe­rek rhytmikus robotolás helyett valami okosabb foglalkozásban fognak szórakozást keresni. CARNEVÁL. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. Feltűnési vágy izgatja a nőket. Czifra nyomorú­ság kellő szerepléssel sokkal többet ér nekik, min' a békés családi élet minden rejtett boldogsága. * -V-. Az az asszony, aki csalni kezd, még a viharral ói földindulással is titkos szövetségbe képes lépni. * i ' •' • A nők jussa, hogy a nevetés vagy sirás okárc legtöbbször számot ne tudjanak adni. .*•'••. '•" . Van-e szebb templom a világon egy jó asszon szivénél ? És van-e szebb zsarnok a nőnél, aki világ legret f entőbb zsarnokát is engedelmességi képes birni ? Az asszony az élet orthographiájában vessző, férfi pont. Egy megsértett nőhöz képest a tigris csak e$ kis ártatlan féreg. * A nőt csak nő képes hivatásához előkészíteni. * A tizenhat esztendős lányok rendesen azért e nak, mert szerelmesek kezdenek lenni. * Semmi se fűzi joöban a férfit az emberisógh a hazáhez s a kötelességekhez, mint a boldog ci ládi élet. * A nő szivének mindig szüksége van valami k teleti bánatra vagy alaptalan szenvedésre. * I Az ángoluát sokkal jobban meglehet rágat mint a kaczór leány szerelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom