Esztergom és Vidéke, 1886

1886-02-28 / 17.szám

leg is kies fekvésű szakértő-lég niivelt puszta, fáczányosa is meg van. C s é v vagy C s i v Korabinszlcynál tót falu 2 mföldre fekszik Esztergomtól Pilis-megye szélén kath. templommal. 1779-ben régi mértföldmutató oszlopokra bukkantak itt, melyek megőrzés végett a budai egyetemhez vitettek és melyek egy római tábori útra hagynak következtetni. Földesura az esztergomi káptalan. Vályinál is tót falu lakosai katholikusok, fekszik Kesztölcz és Jászfalu puszta mellett, különféle hegyek közt Pilis vármegyének szélén. Azoknak a kik Esztergomból Budára utaznak rövidebbnek látszik a Csiven keresztül vezető ut mint sem a Csabára vezérlő postaut, hanem alkalmatlan s járatlanabb is. Legelője elegendő, fája tűzre és épületre, szőlei középszerű borokat teremnek, eladásra jó alkalma van Esztergomban és a Duna vizén. Fogyatkozásai ellenben, hogy szántóföldjeinek egy része homokos, melyet a záporok is járnak. E korbeli lakosai is tótok, azonban sokan közüiök a magyar nyelvet is érák és beszélik. ' C s o 1 n a k vagy C s o 1 n o k-kal röviden végez Kor. mondván : német falu, negyed mértföldnyire Dorogtól. A .Klárissza apáczáké volt. Vályi többet mond róla : elegye- magyar német és tót falu, földesura a vallásalap, azelőtt a budai sz. Klára szerzetbéli apáczák birik, kath. templommal, lakosai kath. Legelője elég, földje jó, szőlője sok és jó bort terem s. a. t. Napjainkban németek és tótok lakják. Kőszénbányája is van. Dág Kor, után tót falu % mföldre Dorogból az esztergomi káptalané. Vályi j szerint: elegyes tót falu, földesura az esztergomi káptalanbeli uraság Csolnoknak szomszédságában, melynek fiókja. Legelője elegendő, fája tűzre van, de kevés, határa homokos és száraz időben nehéz i tatója van. Jelenlegi lakosai is tótok, németek vegyest, kik közt magyarul értők és beszélők is találtatnak. NÉMETH VIKTOR. A HERCZEGPRIMÁS ARANYMISÉJE. A fővárosnak számos katholikus polgára gyűlt össze csütörtökön a régi városház tanács termében, tanácskozni a fölött, hogy Simor János herczegprimás f. évi október 28-án tartandó félszázados papi jubileumán az érseki megye legnagyobb városának Budapestnek katholikus polgárai mi módon nyilvánítsák ragaszkodásukat és kegyeletüket. Az értekezlet mintegy 60—65 tagu volt; megjelentek : Kamerniayer polgármerter, Gerlóezy alpolgármester, Márkus József főjegyző, Morlin Imre, Királyi Pál, Békéi Imre, győri Gschwindt Mihály, Burián János, Scheich Károly, Szuper László, Oselka Nándor prépost, Mendl István, Falk Miksa, Preuszner József, Polónyi Géza. Szászy László kúriai biró, Paulovics László, Forgó István, Németh Antal, Frey József, Morzsányi Károly, Virava József, Török József, Visi Imre, Zackár Antal, stb. Királyi Pál nyitotta meg a tanácskozást. -Elmondta, hogy a VI— VII. kerületi polgári körben néhány nap előtt több porgár értekezletet tartván, egyhangúlag ama nézetnek adott kifejezést, hogy Budapest nagyszámú kath. lakossága nem mulaszthatja el a közelgő jelentős alkalommal a főpásztor iránti tiszteletének kiváló módou kifejezést adni. A mód és eszközök meghatározása egy nagyobb értekezlet feladatául tűzetett. Ily értelmű megbízásból hívta össze szóló a mai nagyobb tanácskozást. A programm egyszerű. A herczegprimás felszentelt papságának félszázados jubilaeuma áll küszöbön. Ily közönséggel szemben, mely jelen van, nem szükség rámutatni ama bokros érdemekre, amiket Simor János ugy is mint pap, ugy is mint az ország egyik legnagyobb méltósága szerzett hosszú pályafutásán. A legközelebbi teendő volna egy központi végrehajtó bizottságot alakítani, kerületi bizottságokkal, s kiküldeni egy albizottságot tervkészítésre. Az értekezlet fog most ezek felől határozni. Az értekezlet első teendője a megalakulás volt. Elnökké felkiáltással Királyi Pál, alelnökké Országh Sándor, jegyzőkké Gombár Tivadar, Morzsányi Károly, Polónyi Géza, pénztárnokká Morlin Imre választattak. Elnök most fölveti a kérdést, mily módot fogad el a tisztelet kifejezésére a nagy értekezlet? Megpendítetett már, hogy a polgárság valamely emlék tárgy gyal járuljon a főpásztor elé. Említtetett, hogy a díszes pastorale, vagy érseki kereszt és láncz, missale vagy infula legyen ez ajándék — ezek mind az ő papi küldetését és állását jelzik. Cselka Nándor kiemeli, hogy a gyűjtések megindításakor a közönségnek tudnia kell, mit akarunk, tudnia kell, mire ad. Azért már most megjelölni, hogy a polgárság a herczegprimásnak ajándékul, egy közel háromszázezernyi katholikus lakossághoz méltó pásztorbotot adjon. 0 eminenciája ez ajándékot nagy örömmel veendi s a legünnepiesebb alkalommal, a királyi koronázások alatt fogja bizonnyal századok múlva is hirdetni a pastorale a katholikus összetartás és szeretet jelét, amelyet Budapest katholikusai 1886-ban Simornak átnyújtottak. A botra fölirat jön, hirdetőjéül az erős kapocsnak, mely a katholikusokat a főpásztorral összefűzi. Bizottság választandó azután, mely meghatározza, mibe kerül e pásztorbot, erre aztán gyűjtés történik, s az ajándék ama nevezetes napon átadható nagyszerű demonstráczióval. Török József azt hiszi, a nap emlékére tán szebb tény volna valamely jótékony alapítvány tétele, Simor nevére. Burián János előbb valónak tartja a szervezkedés kérdését. Az ajándéktárgy meghatározását albizottságra bízná. kamer m » jer Cselka indítványa mellett foglal állást. Igen valószínű, hogy mivel a főváros hatóságának figyelmét se kerüli ki a prímás aranymiséje, ez a maga részéről is tesz valamit, pl. küldöttséget meneszt ő eminencziájához s esetleg alapítványt is tesz, a mi által jótékony czél lesz elérve. Az értekezlet szorítkozzék csak arra, hogy a katholikus polgárság mit tegyen, s nézete szerint látható jelben kell megállapodni az ajándékot illetőleg. Nem habozik kijelenteni, hogy erre legalkalmasabb a pásztorbot, a minek tervét s költségeit művészek meghallgatásával albizottság állapítsa meg. Ha ez tudva lesz, kezdődhetik a kerületi bizottságok gyűjtő működé e. Békéi Imre. miután az autonomikus mozgalmak, tehát 20—25 év óta most van először alkalma összejönni Budapest katholikusainak, nagyobb szabású mozgalmat, tevékenységet kivárnia megindítani. Indítványát ezekben pontosítja össze : 0 eminencziája 50 éves papi jubileuma alkalmából. 1. Október 28-án minden templomban tartassák ünnepies Te Deum és szent mise, ha kedvező idő lesz, szabad ég alatt, hogy a katholikusok százezrei vehessenek benne — az iskolás gyermekekkel együtt — részt. 2. Ugyanaz nap a fővárosi katholikus polgárok üdvözlő iratát 100 tagu küldöttség vigye ő eminencziájához, s j ez iratot írja alá lehetőleg minden budapesti kath. férfi és nő. 3. Miután Budapest sajnosán nélkülözi a főpapi székhelyet, a katholikus érdekek előmozdítása s vezérközpont létesítése végett nagy alapítványra indittassék országszerte gyűjtés, hogy ez alapítvány egy budapesti főpapi székhely és káptalan állandó elhelyezésére szolgáljon. 4. A fővároshoz folyamodás intéztessék hogy a főpap is káptalani épületekre ingyen telket adjon. Cselka üdvözli a magasztos eszméket, de megjegyzi, hogy az Isteni tiszteletről a papság gondoskodik. Az ajándéktárgyat, illetőleg a pásztorbotot kicsinyleni nem kell. Ez ünnepies alkalmat nem kell összekötni a budapesti püspökség kérdésével. Lehet, hogy ez ügyet jobb időkben ő eminencziája maga veszi a kezébe. Polónyi is kéri Békéit, vegye vissza indítványát. E kérelemhez Gombár Tivadar is csatlakozván, Békéi ily értelmű kijelentést tesz. Falk Miksa azt az indítványt teszi hogy nem zárván ki a pásztorbotot, az ajándéktárgy megállapítására albizottság küldessék ki, hátha más tárgy is proponáltatik. E bizottsághoz fordulhatna kiki, a kinek valami életre való terve van. Erre rövid határidő elég. Kammermayer a szavazás elkerülése végett Cselka és Falk indítványa egybevetetését ajáiilta. Az értekezlet határozatul kimondta: 1) hogy a herczegprimás aranymiséje alkalmából a polgárság üdvözletének kifejezést kivan adni. 2) A kegyelet és ragaszkodás nyilvánítására üdvözlő irat szerkesztetik, a mit az aranymise napján nagy küldöttség nyújt át. 3) A polgárság ő eminenciájának ajándékul főpásztori botot ád, a mit szintén a küldöttség nyújt át neki. A terveknek művészek meghallgatásával való elkészítésére, költségvetésre albizottság küldetik ki, a mely, ha a gyűjtés oly eredményre vezetne, hogy még a költségen fölül marad, más tárgyakat hozhat javaslatba. Ez albizottság tagjai: Grerlóczy Károly elnöklete alatt: Morlin Imre, Cselka Nándor, Ország Sándor, Polónyi Géza, Falk Miksa, Pucher József, Weber Antal, Ybl Miklós, br. Lipthay Béla, Pártos Gyula, Mendl István, Kauser József Zichy Antal Gombár Tivadar. Ez albizottság egy hó leforgása alatt jelentést teend működéséről. és arra az alakra, mely ott elém tünt. Milyen különös, sőt több, milyen csodálatos ! — Nem világosithatlak föl — mondám halkan. — Van valami fensőbb hatalom, amit csak érezünk, de nem ismerhetünk egészen. — Ugy-e! A szűz-anya mindenütt velem volt. Most már nem állok árván a világon. Most csak a te feleségeddé akarok lenni. .. Ekkor a keblembe borult. Mily édes gyönyör .. . mily boldogság! Csókkal válaszoltam. Ez volt az első, legédesebb, legűdvözitőbb csók. (Vége.) (Néhány photographia a báli termekből.) Vannak olyan farsangi bolondok, a kik egész komolyan hisznek a maguk bolondságukban. Végig robotolják a farsangot, száz leánynyal tánczolnak, minden este tizennyolcz mértföldet ugrálnak végig rohanó léptekkel s el képesek magukról hitetni, hogy szellemes ficzkók, akik egyébre se képesek, mint hódításokra. Pedig mindössze is néhány jó mama hivatalos hálája B néhány kis lány szánakozó mosolya a jutalom. Ezek a szegény fiatal eaioerok a farsangolás évtizedei alatt vénülnek meg s kopnak el a legünnepeltebb báli királynőkkel egyetemben. Vannak megint olyan férjek, a kik örökifjú feleségük után már tizenhárom esztendő óta czipelik a felöltőt vagy a belépőkét s csak azért vannak, hogy a bolondulás estéjén ne legyenek. A szegény elefánt nem tánczol, hanem az étteremben hatalmas sörös poharakat ürítget ki veszedelmes szomjúsággal s keleti fatalizmusszal kénytelen végig nézni, hogy miként forgatják az asszonyt azok a legszenvedélyesebb egyenruhák egész az örülésig. Reggel azután parancsot ád a menyecske az indulásra. A szegény elefánt néhány megvető megjegyzés után eltipeg a ruhatárba s átadván az imádóknak egy boldogtalan férj boldog feleségének a felöltőjét, lerohan a fiakkereshez s heves pörpatvarok után jelenti, hogy a nehezen kapaczitált kocsis végre előállott. Sentimentális bucsúzkodások kezdődnek, de a szerencsétlen elefántnak alig jut e^yéb egyegy eltévedt kézszoritásnál, mely elég szemtelen és nyilt nyelven volt egy eltévedt kacsó számára czimezve. Az elefánt besegíti ünnepelt feleségét s a kocsi elrobog. Haza érnek. Otthon minden unalmas és prózai. Az asszonyka egy walzer áriát dúdol, a férjecske pedig felséges flegmával veti magát ágyába s istentelen horkolásban keres feledést és kárpótlást a kiállott gyötrelmekért. Vannak megint olyan bolondok, a kik belehabarodnak néhány órára valami kis hamis tánczosnőbe, a kit a mieder és szalagok csodálatos termetbe préseltek össze. Elragadóan járják együtt a második négyest s a huszadik csárdást. Másnap ebédre van hiva az áldozat. De ebéd után már teljesen kiábrándulva hagyja ott a kis szellemest, a ki Julius Caesart elég goromba volt állhatatosan összetéveszteni egy otromba mészáros kutyával. Vannak azután olyan bolondok is, a kik föláldozzák nyugalmukat és íróasztalukat a farsangi bolondságokért s ugy érik meg a hamvazó szerda reggelét, hogy eskü mellett mondanak le minden további bolondságról. De ha minden egyéb tébolyból ki is gyógyítható az eszeveszett ember, a farsangi őrülteket még nem sikerült teljesen kijózanítani. A farsangi bolondok fajtája csak akkor pusztul ki teljesen, ha a farsangi bolondságok is teljesen elpusztulnak s az emberek rhytmikus robotolás helyett valami okosabb foglalkozásban fognak szórakozást keresni. CARNEVÁL. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. Feltűnési vágy izgatja a nőket. Czifra nyomorúság kellő szerepléssel sokkal többet ér nekik, min' a békés családi élet minden rejtett boldogsága. * -V-. Az az asszony, aki csalni kezd, még a viharral ói földindulással is titkos szövetségbe képes lépni. * i ' •' • A nők jussa, hogy a nevetés vagy sirás okárc legtöbbször számot ne tudjanak adni. .*•'••. '•" . Van-e szebb templom a világon egy jó asszon szivénél ? És van-e szebb zsarnok a nőnél, aki világ legret

f

entőbb zsarnokát is engedelmességi képes birni ? Az asszony az élet orthographiájában vessző, férfi pont. Egy megsértett nőhöz képest a tigris csak e$ kis ártatlan féreg. * A nőt csak nő képes hivatásához előkészíteni. * A tizenhat esztendős lányok rendesen azért e nak, mert szerelmesek kezdenek lenni. * Semmi se fűzi joöban a férfit az emberisógh a hazáhez s a kötelességekhez, mint a boldog ci ládi élet. * A nő szivének mindig szüksége van valami k teleti bánatra vagy alaptalan szenvedésre. * I Az ángoluát sokkal jobban meglehet rágat mint a kaczór leány szerelmét.