Esztergom és Vidéke, 1886

1886-01-06 / 2.szám

Az említett kis városkának több wtftí lakosa húz a meggy szar termelésből tgeu szép jöved»'met s adnak anyagot egy különálló ftiparuak s munkát tobb száz kéjnek; mert egy hold meggyvevszős kert évi tiszta jövedelme körülbelül 300 —600 irtig mehet a termés meinyisége ós a szárak hosszúsági viszonyai szerint, a mi bizony igen 3zép mellékes jövedelem lenne nálunk is, hol már két hazánkfia foglalkozik tükörrel ezen meggyszár termelésével és pedig Wunmer Ferencz Esztergomban ós 01tósy L'ijo* P. Fegyvernéken. A ineggyszár termelésre eleintén a saj meggy et (Prunus Ma bal eb) szokták alkalmazni ; mert ennek sziue s illata kiválóan alkalmas a pinaszál készítésre; később avouhan B.'t lenben a folytonos művelés folytán állott elő a sötétebb színű ajmeggy-változváuy, mely bad*ui meggy név alatt ismeretes s uv'iyből a bádeniek nem igen szeretnek töveken eladni. £ fa Alsó-Ausztriában a bádeni vi(leken vadon fordul elő s régebben csakis ennek félig meddig haszná'ható ágait gyűjtötték össze ős használták fel. Mintán azonban az ilyen vad ág vagy hajtás sem a kellő vastagsággal, de még kevésbé azzal a hoss/.úsággal és simasággal bír, melyet a pipaszártól megvárni szoktak ; ezen igény kielégíthetese vezetett arra, hegy a meggy fiit magról neveljék s lassan lassan e mivelés azon magas fokra jutott, melyen ma szemléljük. A tu'ajdonképeni meggyszár-mivelés Badenben csak a harminczas években vette kezdetét és pedig nagyon szerény mérv IMII ; ma azonban szá'aos holdat foglalnak el a meggyszár-kertek, melyek folyton szaporodnak. Még a kisebb kerttulajdonos is, ha arra való helyet találhat kertjében, ott meggys/árt nevel és azt vagy a nagyobb t

u

nnelőnek, vagy az esztergályosnak adja el ; az ár természetesen a minőség szerint változik. A meggyszár legyou egyenletes növésű sima minden seb nélkül, bója sötét és illatos, ha mint szép áruczikk kíván szerepelni Mint minden növény, a különös áoolas-nl, míveléssel nemesebbé lesz, úgy a ineggyszár termelés is Bádenbeu a kiváló gondozás folytán oly tökélyt ért el, mely jatnmi kívánni valót sem hagy fenn. Magától értetődik, hogy az ilyen kertnek területét be kell keríteni, hogy az minden károsodástól, főleg a nynl-k ráA zottsági jelentés felett hozott kö/srvűlési és 247|885 hzámu megy előzőt tsági határozatok rendelkezései értelmében r. tau&csos és számvevő urak altul az é\ végivel a város gazda könyvei álrizs gátasának id«*j« bekövetkezett; m-\] alkalommal helyen lenne, hogy a UH vezett urak együílesen és karöltve i vánsi major §z idei leltárát is elké sziteuók. A városgnzda könnyebb kezelés vé gett a bizottság utján azon kérelme terjeszti a közgyűléshez, hogy a váró; majori)» Utalt erdei szálfákról részén egy jegyzék késaittettessék el, a mely ben az illető fa megjelölésén kívül « fa köbtnr'alma és ára is benn foglal tassék, mivel csak ily jegyzék hasz nálata inul lett lesz, képes jövőhei számadását [oly kép el készíteni, feögy abból a város által, jelesül az ntakm fel használt szilfák érteke is kitűnjék, IX. A fő- ós al ügyész urakra nézvt a bizottság csak is annyit jelenthet, minr tavai, — mely szerint azon okból, hogy nem állván a bizottság rendelkezésére oly jegyzék, melyből kitűnnék az, hogy melyik ügyész, mely követelés behajtásával van meghízva, — az ügyészek eljárását ke'lőkép wieg világítani nem áll módjában és p^dijj annyival kevésbé, mivel az ügyész urakegyike sem adott he a közgyűléshez perkimutatást. Az igazság érdekében a bizottság felemüti, hogy az alügyész ur peres és peren kívül: megbízatásairól, valamint a perelölegről könyvet vezet, míg ellenben a főügyész ur a mult évben ugy az alólirt bizottság, mint a tettes képviselő testület előtt kifejezett Ígérete daczára ily nemű könyveket nem vezet. Minthogy azonban a perkimufatások késiilését, illetve az egyes perek állásáról a jelentés tétel "kötelezettségét az ügyész urakkal szemben a szervezési szabályrendelet 30 és 31. §§ ai állapítják meg ; minthogy — a foil gyész ur 9 évi, az alügyész ur 3 évi hivataloskodása daczára ezen szabályrendeletnek még egy ízben sem feleltek meg: mi. .t hogy végül a tettes képviselő testület tekintélyével item egyeztethető Össze, hogy a nevezeit tisztviselők megjelelt mulasztásait évről évre elnézze, és ezen mulasztás tudomásul vétele után kezeit összedugja ; indítványozza az alólirt bizottság, hogy az ügyész urak kötelességük teljesítésére szükség esetén ellenük a fegyelmi ijedtében, — nmei azt hitte, hogy az újságírók örömére úgy hal meg, mint Attila — leugrott az ágyról és az álló tükörrel szemben foglalt állást. Ám az első tekiiifetre csaknem megbokrosodott attól a képtől, melylyrl öt a tflkör lepte meg. Ez a kép nem nemes, nemzetes és vi'ézlő Gosárváii és Pip;ifiihi János uré de eadem — nem ! Iiyeu képe csak egy körözött rablónak leh^t. Hogy miképp kerßlt ez a kép a tükörbe, sehogy sem tudja kimagyarázni. Tehát kereszt til-kasnl kutatja a szobát — talán va« laki más is vsin szobájában — de mit sem talál. Bele-iéz még eyjszer a tükörbe. A kép agyaitaz ! Fájdalmában és dünében hát akkorát talált lúg.n, hogy a tükör csörömpölve pottyant a padlóra. De most mar odább kellett ám vinni az irhát — mert még utóbb, azaz nogy bizonyosan, makába sóztak volna a tükör árát. — Kapta tehát az ágylepedőt, oda erősítette az ablakfához, "-agához vette minden értékesebl czók-niókját és leereszkedett a kertbe. A fogadó cselédsége, meg a szomszédos szobák bértői a tükör csűrömpölésére ész nélkül rohantak a nemzetes ur ajtaja elé. Eiemte sz* pen, udvariasan (már a menynyire telik ! odaszólt a főpiuezér, bogy — parancsolni méltóztatik-e valamit? Mikor választ nem kapott. Reményebben kéidte: Talán beleg az ur? Hogy erre sem kapott feleletet elordította magát, hogy : Nyissa ki az ajtót. Persze az öreg ezt sem hallotta már: — lenn kujtorgott a kertben. A cselédség pedig elvesztvén ismert bipljárás folyamaiba tétele által is szőrit (ássanak. ! Tekintve pedig, hogy a város tekintetes polgármesterének 1884 évről 1 heterjesxt.Ht elnöki jelentése szerint 1884. év végével a kamathátralék nevezetesen. 1. h.íii pénztári alapítványok után . . . . 3771 72 2. iskolai pénztári alapítványok után .... 43*22 3. iz alapítványi pénztár tőkéje után . . . 11454 51 4. ánatári tőkék u'án . 6960*1 Q összesen: 22229-64ra terjedett és ezen hátralék a folyfl évben nem apadt ; tekintve továbbá, bogy a város hasz.mbéri szerződéseken alapú'ó hátralékos követelései igen j« lentekeny összeget képeznek ; tekintve, hogy az ügyeszi hivatal, nevezetesen u főfl^yó^z ur eljárásával szemben a tettes képviselő testület leljes bizalmat nem fejezhet ki, indíttatva érzi magát, alól irt. bizottság irra, hogy a tettes képviselő testületet arra kérje, miszerint a városi pénztár által az összes városi s illetve házi pénztári, alapítványi és árvalári hát alékokröl a kimutatás elkészítése ós annak az alolirott bizottság részére való kiadatása a végből elrendeltessék, hogy az ügyészi hivatal eljárása minden eayea hátralékra nézve m eg v i zsgá I ta t hassé k. Az alolirott bizottság nem hagyhatja emiilés nélkül mis/e 1 int a város ha szonbéri szerződései a főügyész ur állal a pénztárba eddigelé be nem szolgáltatlak, — s a mennyiben az e részben tapu-ztalt mulasztás miatt a várost nem csekély kár érheti, s/ükségesnek találtatik, íiogy » tekintetes képviselő testület ezen mulasztást beható tárgya lás alá vegye ós e tekintetben a czólnak megfelelő komoly intézkedéseket tegyen. X. A városi kórház ügyére nézve az alolirott bizottság mult évi jelentésé ben jelzett kívánalmakat nem találtán teljesítve, miután e részben a nagyméltóságú in. kir. belügyininisteriumhoz intézett fellebbez vény Ksztergoinmeirye tekintetes törvényhalósá {iához In adató't, — ezen felebbezvény elintézéséig ujabb előterjesztés nem tétetik. Egyébként a bizottság 0 helyen ismételve utal arra, hogy Polyák Vilmos kórházi biztos hivatalos kötelességét hanyagul teljesíti és hogy 1885. évi decz^mber 4 tk napjától fogva hidegvéríísógét, betérte az ajtót. A benyomás*, meKet rájnk a szoba gyakorolhatott, kftimifi elképzelni Az üres. vérps ágy, a véres lábszőnyeg, a szobában el hull ott. vércseppek a rendetlenség, az összetett tükör természetesen a gyilkosság gondolatát é»»reazte<ték fel. De hát hol a g'ilkos ? Hol a meggyilkolt ? A nyitott ablak a kert felé irányozta a knt'tást. A nemzetes ur amint meghallotta a kertben közeledők hangját: nsde neki, átvetette magát a kerítésen s be a szomszédos erdocskehe. E'iből az öiikén'e- fogdmegok ugy magyaráztuk Ki a dnlgr.t, hagy az az ember ki a k'ritésen avval a sok mindenfélével — neuligéhen — átugrott, nem l«*liet más mi .t nemeg, namzetes és vitézlő Qosárvári és PipafiiI

vi János urnák, de eadem — gyilk osa. Mir, kérem, az ellen fegyver is kell. No bát hát összeszedtek a mi csak kezök ügyébe esett: partvist, seprőt, konyh kést, sodrofát és deszkát, porolópálc/iát meg klaiderstokkot — és megindultuk a hadjáratra. Jó negyed mnlva — egészen elfüüedten, kézre kerítették a nemzetes urat. És az igazságnak ezek a dilettáns karjai alig csípték nyakon a mi öregünket, már is a legszigorúbb kihallgatást insceniroxták. — Gazember — raondá a Hausknecht, a ki az ember szeme közé legbiróiasabban tudott nézni — hova tetted Qosárvári és Pípatalvi János ur hulláját ? ! — Hisz magam vagyok az — elevenen! A számtalan nyak — pofleves, éppen tálából törvénytelenül távol van. 1 XI. A rendőrkapitány úr eljárására nézve megjegyzést a bizottság csupán a bírság pénzek behajtása tekintetében tesz, amennyiben : a) a mu't évi hátralék, képező 221*99 b) a folyó évbeu kirótt . . 167-44 összeseü 3ö9'43 ból a f. év folyam-Vo esrpín 2 10-69 hajtatott be s illetve intuii le, míg ellenben . . . . .158*74 hátralékban maradt. Tekintve azonban, hogy a mult évi eredményhez képest a folyó évi eredmény kevesebb hátralékát tüntet elő tekintve hogy a kapitány ur a hozzá beérkezett s a fönehbi I pontban rész létezett 3837 ügy di rabot hét úgy kivételével mind elintézte, a kapitány ur tapasztalt munkássága illetve szorgalma biztos «ja rant iát nyújt arra nézve, miszerint a bátraiékos bírság mielőbbi behajtási a tettes képviselő testület intézkedése nélkül is megtörténik. XII A mi már most a polgármesteri iktatóba bevezetett ügjek «Iintésé sót. illeti, minthogy azok elintézése a polgármesteri iktató könyvbe pontosan bevezetve nincsen, — a hatralék menynyiisógót az alolirott bizottság pnnto sau nein állapíthatta meg; ettől eltekintve azonban a bizottság előterjeszti, ho«ry a polgármester ur szabadságolása j ideje alatt daczára annak, hogy a pol sgármesteri hivatal a helyettes által a I szokott módon szabályszerűié? át nem vétetett, az elnöki ügyek kevés kivétellel a helyet:

es polgármester ur ál tal elintéztettek. (Folyt, köv.) Gazdasági levél. 1. (A s zagos meggy&sár termeléiéről.) A Magyar Kertész legújabb számából vesszük át a következőket : Ki Bécsből a simmeringi pálya mentében utazott, az bizonyára észrevehette miszerint a Bécsen alul fekvő Báden nevű városka körül a kertekben roppant sok meggy műveltetik bokuralak ban meggyszárak nyerése végett. A szagos megufszárak indus!riája mai nap nagy virágzásnak örvend, mintán a szagos meggy szárainak feldolgozása ugy pipaszárnak, sziv»rszipkam-k, mint sétapilczának és kés- és papirvágő nyeleknek igen ol van terjedve. nem vendégfogadói adagokban — bizonyította, hogy me uiyire hitték *l az ex tempore vizsgálóbírók ez állit isit. — És ki, vagy mi vagy te kötni való ? zengte a díszes kar. Én nemes, nemzetes és vitézlő Gosárvári és Pip;ifalvi János de eidem vagyok. Fren«»tikut* sodrófára energikus boxolás. — Hát az a sok mindenféle — ruha, pénz — kié ? ! — Enyém, igaz birtokosáé ! Barbár pof — és nyak levesek repetálódnak, — fokozott sodrófázás és partviso.;ás mog az angoloknak is tiszteletet szerző boxolás zárja be e kihallgatást; mivel már megjöttek a zsandárok is, hogy pártfogásuk alá vegyék, ha mindjárt mskatussal is a nemzetes urat. Nftnes, nemzetes és vitézlő Gosárvári és Pipafalvi János urat, de ead«m, a mérges végy anyagú tinktúra, meg hajzatának szokatlan feketesége és a hát egyenesítő anynyiri kiugrattak eredeti formájából, hogy még az édes anyja sem ismerte volna meg. Ehhez hozzájárulván még a cselédség kínvallatása, annyira felismernetlenné lett a nemzetes ur, hogy a leendő após, kit a mi örtgünk vallomása folytán megczitáltak, egész őszintén kimondta, hogy ilyen szörnynyel ő életében sem váltott szót, és ő kikéri magának, hogy apósául tiszteltessék. Síit mi több — nemes, nemzeteB és vitézlő Qosárvári és Pipafalvi János nrat, de eadem a saját hajdúja is, midőn tanúképp megidéztette, olyan egypár oldalbadöféssel Üdvözölte, hogy testvérek közt is túlzott számba ment volna. Többi cselédjével ugyancsak igy járt. . Ne.nZ'tes urunk egészen od.dg volt. Mint az első kihallgatás, ugy végződött a többi is. És ámbár a nemzetes ur egy hajsza ig elmesélte metamorphósHának eredetét — és ámbár megesküdött Pontius ás Pilátusra, meg valamenuyi szentre — mégis kötél által való halálra ítélték. Erre aztán szegény öregünk totaliter kétségbe esett. B'inegő szívvel várta siralomházba jutását. Az is elérkezett, ü olsó 24 óráját könnyek közt töltötte. Torzonborz, renderetlen szakálán ott csillogott egy-egy eltévedt köny, mint a remény egy-egy eltévedt subára . .. Mielőtt az utolsó úton ment volna, megnyírták hajjít, szakálát. — ez már igy szokás — 8 levették róla a hátegyene-sitőt. Börtönben léte alatt, természetesen a vendé fogadéi, vallatói, torzitók nyomai is eltöátek. Előttünk állt hát ismét nemes, némtet es és vitézlő Gosárvári és Pipa fal vi János ur, de eadem a maga valóságában. Igy vezették a bitó elé. Ám az akasztásra összegyfllt néptömeg közt képviselve volt a nemzetes úr cselédsége és kö/.tfik bajdnja is. E/.ek felismerték őt, 8 vallomásukkal visszaadták az életnek. Nemes, nemzetes és vitézlő Gusárvári és Pipifalvi János urnák, de eadem azonban örökre elment ám a kedve az asszony néptől. Soha sem is házasodott meg. Birtokait pedig néhány ogyvéd legnagyobb örömére — rokonaira hagyta. HÁBER SAMU.