Esztergom és Vidéke, 1886

1886-12-25 / 103.szám

KARÁCSONY ESTÉN. S1KOBG a fagy, sivít a fergeteg, De kis szolunk csöndes, szelid, raeleg Közekbb húzódom hozzád kedvesem, Szemed tüze*, ajkad szavát lesem. Miért borult el homlokod, miért? Nem szólsz V de a szerető sziv megért Ks lásd, oszlatni búdnak fellegét, {.Elmondok egy vigasztaló regét­Emlékessel-e? — Karácsony éje volt. •_ _ Sötét a város, néptelen, kiholt. A játszi sors kit jólétben füröszt, El-el mulat édes övéi közt. A bú, a baj ma távol, messze van, Egy napra még az is hajléktalan. Öröm honol millióknak keblibe', Ma van karácsony boldog ünnepe. De egy helyütt az Öröm idegen, Egy özvegy asszony fekszik betegen, Arczán a zord, fagyos halál jele, A bú, a gond még kiizködik vele. Nem a miatt emészti bánata, E íÖldi hont itt kell hagyni.a De hogy kit itt hágy, árva, védtelen Nem ad nyugalmat tán a sirba sem! Az ágy' előtt egy leányka térdepel, Könnyes szemmel tekint az égre fel, S midSn a haldokló végsőt sóhajt, Feledve kínt, nyomort és földi bajt: „Anyám! sikolt — ne hagyj itt egyedül!" Es lehanyatlik eszméletlenül­Te sirsz ? Ölelj át édes angyalom, Enyhit a köny, ha nagy a fájdalom De nvil az ajtó, — $* lép rajta be, Egy pillanat.. . s fölfogja keblére ; Otían pihen, — a sziv dobogva ver Oh drága, könnyű, kedves egy teher! — S a mig ott tárta knrjai között, A vér szivéből arezába szökött. — — Lásd, lásd, mosolyogsz, nem sajg úgy már a seb. Megosztva minden fájdalom kisebb. S a megdicsőülés látta ezt, — hiszem ! Nyugton pihenhet ott a sirba' lenn. A gyöngv, minek vesztétől rettegett Méító jutalmat nyert egy hü szivet. Oh hadd a mult emléket hát magára, Viduljon homlokod férjed szavára: _ _ ig Vj igy, borulj reám ón mindenein Vigasztalód legyen a szerelem. Hallod, miként dühöng a fergeteg ? De kis szobánk csöndes, szelid, meleg. Fejem kebledre hajtom angyalom Szivednek dobbanását hallgatom. — Hogy tombol ott künn a vad vihar' Se baj !* Ez minket édes, nem zavar. Szemedbe, nézek — oh és érzem én A menny, az üdv, a boldogság — enyém! • .. S. GY. Karácsonyi silhouettek. Ezüst eső esik. Sötét homály terül el a város fö­jött, csak a lámpák fényénél ezüstösön villogó hópelyhek csillognak, mint ezernyi májusi bogárka. 0!y megka­póan szép a számtalan ragyogó hulló­csillag. Nagy sürgés-forgás látszik, a más­kor, üres utezákon; csomagok, skatu­lyák, szalagos és lánczo> zölgalyak vi­tetnek ide s tova;, bo dogság ragyog az arczokon; egyik titkolt örömmel varja a KIS Jézus ajándékát •. a másik boldog^megnyugvással siet örömet ké­szíteni szeretteinek. Jön a kis Jézus ! Angyalok serege hozza őt a szent jászolba, hol körül­zengik, imádva s magasztalva a Meg­váltó isteni gyermeket. Hozsánna ! Áldott vagy kiaz Úr ne­vében jöttél, hogy békét, üdvözlést hozz az embereknek ! Mily kedves és sokszor feledhetlen emlékű nap a születésnap. — Az anya, első kisdedének születése évfordulóján, nagyobb örömmel öleli a keblére ki­csikéjét, mint egyébkor. Mennyi belát­hatlan terv szövődik át lelkén, egy pillanat alatt is; mily aranyos himes jövőt jósol ^az ő szeretett gyerme­kének ! — S újra csóközönbe fürdik a kis jószág, ugrál és csacsog, vigan mosolyogva édes anyjának boldogságot sugárzó arczára. Ez angyali mosoly az, melylyel a kicsi adózik gondos, jó anyjának; ez a minden értéket fölülmúló kincs, az álmatlanul töltött éjszakákért; ez a dij, melynek örökkétartó emlékét, a végtelenségig aáeg tudja őrizni, — a gyermekét bálvány ozásig sze­rető, anyai sziv. Ez az első szüle­tés nap, melyet a gyermek már ébre­dező érzésekkel és észszel élvez. Fényesen bútorozott öltözőben, tün­déries világosságot terjesztenek a lám­pák, s a kék selyem kárpit függönyök sokszorosan ragyogják vissza a vilá­gosságot. Egy nyúlánk hölgy áll önfeledten a boudoir közepén, öltözékének néhány befező igazítása adva. Fehér gyapot­ruhája, dús ránczokban simul gyönyörű termetéhez ; a derék karcsúsága, plas­tikaiva emeli »a magátartás«-ában sok előkelőséget kifejező alakot; bal vál­lán kék szalag-csokor egészít i ki az egyszerű, de választékos öltözetet. — Sötét haja, a legméltóbb keret fehér, rózsás arczához, mely csak boldogságra Iá szőtt születni. Ejszemének tüze po­kol és menyország, hol üdvözölni is ép úgy lehet, mint elkárhozni. Angyal szelídség tükrözik ott, melyen át egye­nesen a lilékbe láthatni, honnan a ne­mes sziv józanságát mutató tükör ra­gyog felénk, igézet köti le a szemet, lelket és teszi némává az ajkat. . . — Születésnapom van — zengi mosolyogva, — itt a sok emlék, meg­nézem, vájjon melyike legkedvesebb? Csomagol, fölnyitja a különf le do­bozt s keresi, meghozta-e a kis Jézus, a várt ajándékot születésnapjára? — Majd ujjongva csattant föl egy kicsi tokot s az apró tárgyat előbb ajká­hoz, majd keblére szorítja */ végra föl­húzza ujjára, melyen a jegygyűrű szo­kott lenni s ismét tapsol, nézi.,, csókolja ... Ekkor az ajtó függönyei közül ki­bontakozik egy teljes boldogságot el­áruló arczu szép ifju, ki látta a ha­tárt nem kereső öröm kitörését, mely­nek ő volt boldog szerzője. Átöleli szép és angyal-jó menyasszonyát, ki a pillanatnyi meglepetés után, üdvözölve omlik vőlegénye karjai közé. Egy öröm-köny hull a szép szemek­ből a csókos gyűrűre, hogy megszen­telje mérhetlen örömét a boldog pár­nak. A boldogságtól túráradt szülők lép­nek most elő a függöny mögül, hogy együtt örüljenek szeretett gyermekeik­kel, — hogy teljesen szentté avassák ez estét, mely gyémánt koronája örö­meiknek, mert hiszen egyetlen gyer­mekük születése és eljegyzési ünnepét hozta meg nekik a kis Jézus. Hozsanna az Úr Fiának ! Ki eljött hozzánk, hogy bennünket az örök életre üdvözítsen ! PALÁSTHY ERZSI. velődés nem pusztán hithirdetőket, nein számos külföldi tudóst is gyüj­rött a püspöki székhelyekre, működést találván itt, a királyok bőkezűsége, a püspökök buzgalma által emelt tanin­tézetekben. Igy történ*, hogy Eszter­gom minden időben annyi jeles, neve­zetes férfiút mondbaott magáénak. Azonban az isteni gondviselés által a nyugoti ker.'népek védelmére Eu­rópába vezetett magyar nép a békés haladás és művelődés munkája helyett a fegyverforgatás nyugtalanító zajában kéiiyí, eleuitfeívén tölteni életét, a mű­velődés s ennek eszköze, az irodalom nem' fejlődhetett. A török uralom ide­jében a-primási székhely is Nagyszom­batba helyeztetvén át, vele a tudomá­nyos mozgalom is elvonult Esztergom­jbó!, s igy a régibb időkből alig mu­ta'hatunk föl valamit. Esztergomnak népessége ma nem nagy, de a lakosság magát az ősi hír­név méltó örökösének tanusitá mindig a jó és szépért lelkesedő hazafias ér­zülete által. Amennyire kipuhatolható volt, össze­foglaltuk mindazokat, kik vagy szüle­tésük, vagy Esztergomban való tartóz­kodásuk czimén fölveheiők voltak. Kor­rendet, követtünk. Esztergom szülötteit azon időben vettük föl, midőn bárhol lakva irodalmilag működtek; kik pe­dig csupán lakói voltak Esztergomnak, azokat letelepedésök első óvóben. ESZTERGOM IRODALOMTÖRTENETE. (Esztergom város és vármegye egyházi és világi Írói­nak koszorúja.) JELIGE : Minden irodalomnak hatása nemcsak az egyes művek be­csétől, hanem azok számától is függ. BB. UÖTVÖS JÓZSEF. I. Előszó. Esztergom városa Szt-Istváu első apostoli királyunk születése és megke­resztelt élésének színhelyévé azon kö­éülmények folytán lett, melyek már a magyarok beköltözése előtt e várost az országban kiváló ponttá s a feje­delmi háznak kedves tartózkodási he­lyévé emelték s igy a ezülőhely iránt táplált kegyelet érzetén kivül más fon­tosabb okok vezették szt-Istvánt, midőn a róm. kath. egyház fejének székbe lyévé o várost jelölte ki. A keresztény hit világával együtt haladó s terjedő polgáriasodás és mű­A magyar nemzet művelődése s az ebből folyó szellemi munkálkodás a ke­reszténység fölvételével vette kezdetét. A nagy férfiú, ki az evangélium vi­lágának szövétnekét nemcsak meggyújtá a pogány nemzet lelki sötétségében, de annak fényét tündöklő erényeiben meghatóan visszatükröző, az a magyar nemzet térítő apostola, első királya s egyszersmind első apostola is volt. S z e ii t -I s t v á ii születése helye Íróinak koszorúját nagy névvel, mint drága gyöngygyei rkezdjük, mely szá­zadokon keresztül a legtisztább fény­űvel- ragyog, s hozzá fűzzük a nem­zeti műveltség ma már kiterjedt s ter­mékeny mezején az esztergomiak által nevelt szerény virágokat. Szí-1st ván király intő szózatot irt fiához, mely a bevezetésen túl tiz fe­jezetből áll. Ez intelmekben lelke bensejét tárta föl előttünk. Visszatekint életének mű­veire s azok tovább fejlődésének föl­tételétől függőnek ismervén nemzeti zétt fa'i diszt küldött mely eredetisége által kiváló jubileumi emlék. ; L i p p e r t g y ü r űj e. A primás ked­velt stilizálója és műépitője, Aradi Lip­pert József egy pompás gyűrűt stilizált, melyet Dr. Dankó József jubileumi em­lékmüve bezáró-vignette- gyanánt ki is adott. A gyűrű pompás remek. A primás es Lippert czimere díszíti a rubintokkal kirakott arany művet. L o 11 ok J ó z s e f, a bécsi Pasinaneum igazgatója egy művészi szentségtartót kül­dött, mely az aranymise emlékére készült egy első rangú bécsi ötvösnél. A herczeg­primás a remek művet a Bakács kápolná­nak ajánlotta fel. Magyar S z i o n dicsősége. Irta Komócsy József. Budapest 1886. Franklin T. A dedicatio vége »országosan megün­nepelt aranymiséjének dicső alkalmára.« Vastag mártott papir. Gottermayer R, kö­tése kávébarna bőrben, aranyozott bettí­ezimmel. A 31 i Asszo n y u n k r ó 1 czimzett kanonok rendi zárda apáczái üdvözlete egyszerű piros selyemben jelent meg. - Ö r ö­m d a 1. Dr. Miksó István szomori plébános és római areas egy kék selyembe kötött költeminyben üdvözölte az arany­in isés főpapot. ö t ve n év es apóst o 1 k o d á s hit­szeretetben és jótékonyságban. Statop­fel kiadása. Klimstem ismert művének magyar és német kiadása fehér atlasz­ban. A piaristák albuma fehér bőrbe van kötve széles arany vert keretben s néhány kék virággal zománezozott sarok díszben, közepén oválban bíboros kalap, alatta a magyar kettős kereszt s a primás monog­rammja. Az album tartalma egy öröm­dal tiz; soros nyolcz strófában Kovács Já­nos irta. Következik azután egy 25 strófás sapphói versben irt latin óda s egy ki­lencz strófás sapphói bymnus Budaváry Jó­zseftől. Az albumot »fiui hódolattal ajánlja, föl a magyarországi kegyes-tanitorend«. Négy angyalfejen fekszik. A primási gazdatisztek albuma ötvenhót fényképből áll. Tillmann kötése. Négy kék zománezos sarokdiszszel, közben négy gazdasági simbolummal kék zo­mánczú ezüst alapon, középen keskeny aranykeretü vörös peluche mezőn a primás czimere. Az érseki uradalmi tisztség »leg­mélyebb hódohta és hálája jeléül« nyújtja. Benne van az esztergomi gépgyár, a kö­vesdi és szálkai major, a csenkei birka­mosó, a csenkei gulya, a csenkei major, a sztgyörgy halmai major, Baj esi, Búcs pe­resi major, pusztamaróthi major, ge­recsei márványbánya, dámvadas kert, börzsönyi irtás,. Bajcs, bajcsikórház, bajcsi dohány telep, birkamaroós, bajcsi major, bajcsi Zsitva folyó, a bajcsi ellető, Bajcsi­Haraszt, János-major, anyalai-major, Bajcs­farkasdi- ménes, Bajcs-anyalai gulya, Ér­sekújvári malom, Nyárbidi zsili, János­házai major, Szentistváni, lándori, üreg­Gsém, Kis-Csém, Boldogasszonya Bálvány­szakállasi major, Farnad-peresi, kurali barthi, kétyi major, Szölgyén-Ivánhalma, Szölgyén-Hidegvölgy, Kernend, Zálogosi­major, Garam-Szt.-györgyi major, Dejtár, Kápolnai puszta, göröcsi-puszta, nyárasí erdő, Szete-Haraszti-major, drégely palánki major, Püspöki Mogyorós, Püspöki kötet­szer, Nagy-czétényi szőllö. Szóval a pri­más uradalmának legszebb pontjai. A fény­képeket Beszédes Sándor készítette. Religio. Kék bársonyba kötött ün­nepi szám, közepén a primás hímzett czi­mere vei. Breznay Béla szerkesztő adta ki csupa jubiláris közlemény nyel. Sárosmegyei Közlöny. Hedry Bódog szerkesztő heti lapja diszszámát küldte be piros selyem kötésben bronzo­zott betűkkel. S e i d e r h e 1 m bokrétája. Az is­mert fővárosi elsőrangú virágkereskedés a [jubileum napján egy igen Ízlésesen cso­portosított nagy virág bokrétát küldött. Stróbl mellszobra. Császka sze­pesi püspök megrendelte Stróbl Lajos fő­városi első rangú képfaragó művésznél a primás mellszobrát. A művész, néhány na­pig Esztergomban tartózkodott s az, agyag­mintát élet után formázta. Maga a buszt hófehér csillogó karrarai márványba van faragva s a prímást realisztikus, de egyéb­ként elég élethű vonásokkal ábrázolja. Ugyancsak a kiváló művész ez alkalomra egy bronzba öntött mellszobrot készített, mely sienit-alapon áll. Az oszlopon aranybetökkel a következő sorok olvashatók : Joannes Cardi­nalis Simor Fundator Musaei Primatialis in aedibus. s se ereetus Archi, Episcopali­bus Strigon. ?> , .-, Stummerné bok rét áj a. Nyitra tavarnaki Stummer nagybirtokos és gyá­ros családja nevében a primás aranymiséje alkalmából egy meglepően szép élő virág csokrot kapott, mely több napon által élénk figyelemben részesült a vendégek részéről. ­Szt. E r z s é b e t-a p á c z á k. Fekete rámában cuivre poli sarok és futó ékité­sekkel. A r ráma. mélyített,belsejében üveg alatt láthatók atlaszból, bársonyból és ra­kott szines anyagból ábrázolva a kórházban hivatást teljesítő apáczák a beteg ágyak körül. Üdvözlet piros papírban. Parochus et rector Basilicae Laetabundus. Roma Distichonok. Egyéb tár g y a k. A sok között meg kell még említenünk egy kék bár­sony alapon dús lapos hímzéssel ékített

Next

/
Oldalképek
Tartalom