Esztergom és Vidéke, 1886

1886-12-23 / 102.szám

vétele ez iao szakban a legnagyobb veszélyeket idézheti elő. A kezdődő hasmenés elfojtására mint már említve volt, 10 csepp opiumol­datot kell venni, akár ezukorra, akár theával. Mindonesetre azonban szükséges, hogy azonnal orvos után küldjenek. HÍREK. — Lapunk jÖYÖje. Kérés tizeuöí­ezernyi lakosságú yáro9 van hazánk­ban, a hol egy lap kétszer jelenik meg hetenkint. Az események olyan csekélyek, hogy nem egyszer nagy mes­terség kell egyes számaink összeállí­tásához. És mégis azt az eszményi ál­lapotot óhajtjuk, vajha napilappá ala­kulhatnánk s közéletünk összes moz­galmaihoz naponkint lángot éleszthet­nénk. Óhajtásunk a jövő esztendőben is kivihetetlen. Megmaradunk tehát heten­kint kétszer megjelenő eseniényjegyző­nek. Külön felhívást ugyan nem adunk ki; de karácsonyi számunk élén fog­juk elmondani, hogy milyen szinű lo­bogó alatt akarjuk folytatni továbbra is legjobb akaratú szolgálatunkat a »boldogabb ujesztendoben«. — Irodalmi újdonságok. Lapunk karácsonyi számában mely egy ivnyi szépirodalmi melléklettel s fél ivnyi egyéb közleménynyel fog megjelenni lapunk szerkesztőjének első eredeti re­gényét kezdjük meg s Porger Lajos szentgyfrgymezei plébános ur szorgal­mas lollából hozzáfogunk Esztergom i rod al o ni tör .éne tóne k isme r! e t ésóhez. 8f indákét hosszabb lélekzetű munkával magosabb irodalmi színvonalon óhaj­tunk maradni az uj esztendőben is, midőn szép olvasónőink s lelkes olva­sóink támogatását és cs.it'akozását új­ból kikérjük. — Primási vízvezeték. Több igen érdekes közleményt kaptunk vízvezeté­künk jövőjére nézve; de ezidő szerint még kénytelenek vagyunk valamennyit ad acía tenni, mert a primási vízve­zeték nagy fontosságú ügye még nem a nyilvánosság themája. Herczegpri­másunk atyai jósága semmiben se nyi­latkozhatnék szebben, mint abban, hogy rossz ivóvízzel biró városunkat jó ivó­vízzel óhajija ellátni. Jövő nemzedé­kek áldanák érette az ő emlékezetét. Az érdekes és nagyszabású tervezet épen most van az alakulás stádiumá­ban, épen azért nem találunk ezélirá­nyosnak semmiféle hírlapi megvitatást Elégedjünk meg egyelőre herczegpri­másunk nemes lelkű elhatározásával s reméljük és köszönjük meg eleve is a legjobba', a mit országos hírnevű teeluii kusaink is valóban czélirányosnak fog­nának találni. - Udvari hir. Bende Imre az újon­nan kinevezett beszterczebányai püspök, aki a Kassáról Váezra áhelyezett püs* pökkel hétfőn tette le ő Felsége előtt az esküt, kedden a »canonicus Pro­cessus« után a bécsi nunczius ven­dége volt, tegnap ő Eminencziájához érkezett tisztelegni. A primás tegnap délben fogadta az uj püspököt, aki gyorsvonattal Bécsből egyenesen Esz­tergomba utazott. — Kinevezés. Lippert József kir. tan. és primási műépítő kiváló tehet­ségű fiát, Istvánt, ki a keleti akadé­miát Bécsben kitűnő sikerrel végezte a trieszti konsulsághoz attachénak ne­vezték ki. — Római hirek. Teljesen hiteles forrásból értesülünk arról az egész ke­resztény világra örvendetes legújabb hírről, hogy ő Szentsége XIII. Leo pápa egészsége több tekintélyes napi­lap leves értesítése ellenében a leg­kitűnőbb ; Jacobini titkár és bíboros egészségi állapota azonban igen ag­gasztó. — Városi közgyűlés lesz ma egy boldog uj esztendő előtt az utolsó. Dr. Helcz An'al polgármestersége alatt valóságos közéleti élvezet minden vá­rosi közgyűlés s igy eleve is nagy ér­deklődést s érdekes lefolyást remény­lünk. — Jubileum. 1887 lesz a neve annak az esziendőnek, mely városunk egyik legkiválóbb közéleti alakját, fogja ünnepelni. Min,hogy a jeles férfin üres óráiban a múzsákkal is enyeleg, váro­sunk kiválóbb irói és poétái egy nagy bizottságot alaki: ottak, hogy méltán megülhessék a nagy ünuepet. Víziváros egyik legjelesebb fiáról van a szó, a kit minden ármány daczára is négy év­tizedes működéseért nagy ovácziókkal fognak kitüntetni farsang vegén. A rendező bizottság mindent elkövet, hogy az ünnepség a testvérvárosokat is méltó lelkesedésre ragadja. A rendezőbizott­ság elnöke már legközelebb összefogja hivni a másfél százas bizottság párat­lan buzgósága tagjait. A titkár. — Iskolai ünnepség. István bácsi érdemeinek kultuszát aligha művelték valahol őszintébben és buzgóbban mint zét [Otl a mi lapunkban. Ék íííégis megtörténi az, hogy a meghívó szerkesztőségünk részére »esupa iévedésből« elmaradt * ugy hogy nem juthattunk abba a sze­rencsés helyzetbe, amit »jó! értesült helyzetnek« nevez a journalisták szó­tára. Nem írhatunk tehát többe, mint csak annyit, hogy a rendezőség teljes sikerrel azon működöt', hogy a lélek­emelő intézeti ünnepről ne közölhes­sünk tudósi: ást. — Közgyűlés. A polgári olvasó­»»s társalgó-kör f. hó 2G-án d. 0. liz órakor saját helyiségében rendes évi közgyűlést 'bg tar.ani. — Karácsonyi ünnep. A városi kisdedovótársu 'at tegnap d. u. tartott?) meg karácsonyi ünnepségét. Majer Is­ván püspök elnökölt a derék egyesü­let élén, mely az apró Esztergomnak nemcsak karácsonfát emelt; de alkal­mat is adott kisded tehetségeinek be­mutatására. A nagy számmal látogatót! ü in épség előkészítői azok a lelkes szé| asszonyok voltak, kiknek minden es tendőben őszin e köszönetet szokoí mondani a helyisajtó s igy az idén is A tényleges és tiszteletbeli mamák pa radicsomot. teremtettek Esztergom zsengi Adámainak és Éváinak s ezért még i legmorózusabb agglegény Luciferek i kénytelenek letenni az elismerés ko szorújit a jótékonyság nemtőinek picz lábai elé. — A kath. iparosítják estéje va sárnap este rendkivül látogatott volt Ezt nem annak lehet tulajdonítani hogy felolvasásra felszólított lapun szerkesztője előadta Pázmány Péter ék tét, hanem annak, hngy a derék egy* sületnek élénk érzéke van a szélien művelődés ügye iránt. Százötvenen f< lül hallgattak végig a jó órai előadás mely az ipa ros ifjúságot hazafiságra va lásszeretetre, tevékenységre és munkái buzdította. Az előadást társas vacsoi követte, melyet- páratlan esztergomi esi mény gyanánt nem hetvenhét, banei csak két felköszöntő fűszerező t. A di rék egyesület tagjai még éjfi előtt odahagyták az asztalokat. II — A Karácsonyi ünnepek mi messze vidékekről is hazagyüjtik Es: tergom gyermekeit és idetartozóit. város egészen megélénkült a vend' gek nagy száma ól. II — Kolera. Nagy ovácziókkal üdv zölte több hires toasztozónk a kolei kitakarodását városunk falai közül. 1 az örvendezés közepében kapunk e^ koleraczikket, melyet csak is az : •.• " <•••• .,' r, Í :- V,- c teljes bi:- ÉP < K koleraeset a fertőzésnek egy egy ••. (spoutja. A beteget el kell távo­li, ani s a szükség elén érintkezést el­kerülni. Koleraidőben ell kell kerülni a népes összejőve.eleket, minők a vá­sárok, ünnepek és gyűlések. Oly he­lyeken, hol kolerabeteg van, mit sem szabad enni és inni. Kolcraürülékeket oly edényekben kell ÜB« együjteni, melyek karbolsavat tar­aaznak. A kolerabetegek által lakott viségek hat napig maradjanak üre­\ A betegekkel érintkező egyének ssák meg kezeiket szappannal, víz karbolsav oldatban. Ha halálozás tör!ént, a tetemet azon­1 el kell távolítani, s a temetés le­tő hamar legyen meg. A temetési menet ne menjen be a halottas házba. A beteg által használt tárgyakat fer­tőztelenités előtt nem kell eltávolítani. A mosónők ne vigyék el a beteg vá­szonneműit, mielőtt ezek nem fertőzte­lenitettek. Végül figyelembe veendő néhány igen fontos tünemény, mely a valódi kolerával kapcsolatban szokott előfor­dulni: Először is a halandóság minden járvány alkal mával változik, de az át­lag a megbetegedettek ötven százalé­kát felét nem haladja tul. A járvány vége felé a halálozás kissebbedik, mint­ha már erejét kezdené veszteni. Különböző a járvány tartóssága is. Igy némely helyekín három hét alatt vége van az egésznek, néha azonban több hónapon át tar. s még ha lát­szólag eltűnik is, a következő évben visszatér. A járvány által megtámadott egyén­ben a betegség lappangó fejlődése két naptól nyolcz napig tart, s azután mi­kor kiör, két és fél naptól kilencz .napig. Ha a robain végze es, néhány óra alat vége van. A betegség jelei a járvány idején rendesen igen biztosak. Rizsvizhez ha­sonló nyálkás ürülékek bőven fordul­nak elő, rendesen görcsök, kimerülés, alacsony hőmérséklet és sápadt arcz kíséretében. Nagyon lényeges ennélfogva figye­lemben tartani, hogy : ha a hasmenést azonnal elfojtjuk, mihelyt a baj kez­dődött s még fájdalmat nem okoz, a betegség csaknem rendesen gyógyítható. Késedelmezés, habozás, a baj csekélybe tűkkel egyszerű formában, de meleg han­gon jelent meg. Selmecz városa albuma fehér b őrbe van kötve élénk szinű zománezos díszítés­sel. Közepén a primás czimere zománezo­san. Oldalt a díszítésekben a primás mo­nogrammja kék zománezban aranybetűk­kel. A felső és alsó keretekben a magyar czimer. Az első oldalon Selmecz városá­nak atlaszra festett czimere. Az album tartalma hatvankét igen sikerült fénykép Selmecz városáról, templomáról, iskoláiról, műkincseiről, azután egyes felvételek Schüth­risberg, Hodrusbánya, Steffulty, Bélabá­nya, Rovna, Pjerg, Tepla, Szent Antal, Illia és Zsakil, selmeczvidéki látványossá­gokról. Selmecz városa jubileumi aján­dékul ezüsttermő bányáiból nemzeti sza­laggal körülvett ezüst-érczet küldött. Sopron megye közönségének albuma sárga bőrbe van kötve, közepén peluche vörös mezőn S. M. monogram. A diszes czimlapot Kauser Károly festette. Aláirta az alispán a megyei közönség nevében. Soproni kath. konvent, piros bársonyos hódolata. Minden sarok vagy lénia disz nélkül. Közepén arany paizs s ebbt-n a felirat »S. kaht. k.«. A hódolati szöveg kalligraphikus. Bzt az aláírások követik. Soproni Orsolya - z ü z e b. Üd­vözletük színezett betűkkel külön álló kar­tonra van foglalva. S z a k ö 1 c z a üdvözlete. Egyszerű piros bársony borítékban. Belseje zöld selyem. Az üdvözlő feliratot Sebesi József polgár­mester irta alá. Szakolcza. A szakolczai hivek üd­zözletét Mezey Ferencz prépost irta alá. Az ibolyaszínű selyembe kötött adresset egy arany kehely díszíti. A szakolczai kir. kath. gymnasium üdvözlete viola selyemben. Közepén arany alapon ezüst kehely, toll, evangélium és kereszt. Aláírja a tanári kar s a segitő egyesület. Aszathmári irgalmas nővé­rek egy szabadkézi iron rajzot nyújtottak át. A karton felső oldalán két angyal tartja az okiratot. Felül a primás czimere, alul a szathmári székház. A körül futó g-uh> landesokon a herczegprimás alkotásai. A gondos mű a primás czimerével és görög motívumokkal díszített sárga bőrtokba van foglalva. Sz e p e s . Az albumban két latin üd­vözlő felirat van. Külső felirata : Episco­pus Scepusiensis cum suo Capitulo Clero­que Populoque 1886. Tartalmazza Császka György szepesi püspök üdvözletét s a sze­pesi káptalan hódolatát. Világos barna bőrkötés a sarok díszítésekben piros zo­mánczkereszt, középen aczél és aranyozni díszítések, herczegikoronás pajzs, a primás kék és piros zománezos monogrammjával. Belső része piros atlasz. Négy antivalfejen nyugszik. Szepes vármegye meleg hangon irt üdvözlő lappal járult a jubileum kö­szöntéséhez. A szécsényi esperesi kerü­let. Nagy sárgabőrbe kötött album. Szentkút, Karancsság népviselete, nép­ünnepe, Nagy Bárkány, Mátraverebélyi templom, Soós hártyán, Megyeri képek, Csóczi templom, Hollókő, Rimócz, Szé­csény, Szakai, Rárosmulad, Endrefalva, Felső-ludány, Salgó vára photographiák­ban. Székesfehérvár leányai. Piros selyembe kötött adresse. Külső irata »Szé­kesfehér hölgyközönsége 1886«. Belül van az adakozók név sora s a székesfe­hérvári diszes szőnyeg hímzőinek névsora. Az adresst Horváth Böske következő ked­ves költeménye vezeti be : Fel! ünnepeljen mindaz, a ki érez; Fel! dobogjon fel minden liű kebel; A hála jöjjön tiszta szózatával, A lantos jöjjön énekével el; A művész hozza lelke alkotását, Keze munkáját a nö hozza el, Hogy ünnepeljen ott, hol nemzetének Legelső áldozárja ünnepel. Hogy hön ünnepelt! téged esdve kérjen: Fogadd kegyesen im mii adhat ö. Hiszen az eszme, tárgy, a kéz, mely nyújtja Gyermekemiékid otthonáltól jö; Bölcsöd ringott ott, a honnét mi jöttünk, Oh, vedd szivesen hát, a mit hozunk, És hidd, hogy lelkünk hálás érzetével leneked mi a sírig áldozunk! A primás szülővárosának albumát száznegyven előkelő hölgy irta alá (Vége köv.) Dr. KŐRÖST LÁSZLÓ. — Tiszti este. A helybeli katoi tisztek finom, udvarias emberek s : magyar hírlapírók nem volnánk, m nem is igen bánnék, hogy német me hívókat adnak ki. A Fürdő vendég nagy terme az ő első saison-estéjük zsúfolásig megtelt. Ott volt Eszterg< szinejava, mely a dúsgazdag zei programm különösen két részletét 1 hase fogja elfelejteni. Az egyik Ba kedves preludeje, a másik Goun Phantasieja volt. A jeles katonai ne kar mind a kettőt nem mindenni praecisitással adta elő. De kedves voltak Wagner kapitány szép feleséj nek megtapsolt dalai s Wagner főhj nagy humoros bécsi mókái is. A S2 közönség éjféltájt oszlott szét egy L szebben töltött este. emlékeivel, I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom