Esztergom és Vidéke, 1886

1886-12-08 / 98.szám

Ali, nagysád, kérem még a Do­iari-walzerí; az olyan szép ! És a kis Lea pajkos mosolylyal erte el az ostoba wnlzert. Ez a fen­olt íiatal embert valóságos lázba io?(a. Még az este meg is kéi\e a ;is Leát. Lea mosolygott eleinte. Később ko­íolyan nézett, a mamára. És a mama sakfjezt súg.a neki : — A szellemi milliók mai napság sak a reális milliókat aranyozzák meg. joa, te szegény vagy, én betegeskedni ezdek, ne sokat habozzunk. Néhány nap múlva megjelent a lymen hír. Lea esete nagy sajnál ko­ást idézett elő a mi kis társaságunk­lan. Mintha csak egy csillag hullott olna lo az égről egyenesen egy szel­emteien kamasz konyhájába. Egy festő megfestette, egy poéta megénekelte egy tárczairó megírta a »kis áldo­at« szomorú regéjét. Azóta valahol az istenháta megett boldogit« egy ostoba embert, de mai­lig enllékezik Shaksperre, mert disz­ókat kell hizlalnia, baromfiakat ne­elnie és rántott levest főznie. Szegény :is Lea . . . már csak én is meggyá­zolom ezzel a kis tárczával. GASTON. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. Nincs nagyobb gyengeség, mint midőn azoknak, iket szerelmünk állal boldogíthatunk, egész sze­Blmünket csak azért nem mutathatjuk meg, hogy Italok 8 világ .Utal gyengéknek ne tartassunk. Nincs a természetnek veszélyesebb adománya, lint a szépség, nem mert múlékony, mit végre linden adományainkról elmondhatunk, de mert ídva mulékonyságát szólva róla, azt észre sem eszszük. Leghívebb barátnak nevezzük tükrünket ö megteszi kötelességét s valahányszor hozzá for­ulunk, igazat mond, csakhogy mivel ezt többnyire aponkint teszszük, igazságai elvesztik hatásukat, fajunk egyenkint ő-zül, redöink lassankint támad­ak s a különbség ma és tegnap között oly csekély, ogy azt észre sem veszszük, s végre oda jutunk, ogy ősz hajakkal, redőzött, homlokkal, ifjabb ko­mik modorát tartjuk meg s nevetségessé válunk, üről nemcsak nők, de férfiak között is elég példát ózhatnék fel. Keleti közmondás, hogy Zulejka szép­égét csak az ismeri, ki öt Jussuf szemeivel nézi - s miért bámuljuk hát, ha sok tisztes matróna agy uri ember, ki mint szép nő vagy legény vé­ült meg, magában bájakat talál, melyeket más alandó nem is sejdít. Soha Jussuf nem szerette iiilejkát annyira, mint ezen urak s asszonyságok tagúkat. HÍREK. Kiadóhivatalunk tisztelettel kéri . hátralékok szives beküldését, hogy z évi számadásokat lezárhassa. — Lapunk mai száma az ünnepre aló tekintettel egy nappal előbb je­ent meg. — Ipolyi Arnold halálát Esztergom árosházáról egy gyászlobogó hirdeti. — Somogyi Károly kanonok egész­ége helyreállítására orvosai tanácsára rörzbe utazott; de onnan nemsokára lécsbo érkezett, hol első rangú or­osi tekintélyek gyógyítása alatt áll. — Dr. Nagy Sándor az ügyvédi izsgálatokat sikerrel elvégezvén, pá­pája hivatalos tanulmányait teljesen efejezte. Fogadja szerencsekivánatun­at. -- — Zádorí János kanonok visszalép helyben megjelenő kath. egyháziro­almi haviszemle, a Magyar Sión szer­esztésétől. A novemberi füzetben a öv étkező uyilatkozatot olvassuk : Mint ogy szemfájásom súlyosbodik, s az rvos eltiltott minden huzamosb olva­Istól, a folyóirat felelős szerkesztését papnöveldéi tanár urak kezeibe adom t, kik azt hasonló irányban, mint eddig dytatni fogják. Midőn a szives mun­atársak s a tisztelt közönség éveken­t tartó kegyeit megköszönném, maga­tat szives vonzalmaikba ajánlom. Esz­Brgoinban, 1886. szt. Imre napján, ládori Jánoc. — Ferencz-napja. Dóczy Ferencz írosi képviselő és tűzoltóparancsnok szombaton este az rparosifjuság egye­sületében vendégséget rendezett, me­lyen Dr. Helcz polgármester, Sarlay főkapitány, Dr. Földváry ügyész, Dr. Fehér p!<'bános, Maerz főmérnök, Eötvös adófelügvelő, Niedermann Endre pénz­táros, Frey Ferencz, Marosi, Brutsy, Szenttamási stb. a helyilapok szer­kesztői, a tűzoltók tisztviselői, az ipa­rosítják egyesülete választmányi tagjai s daloskörük működői vettek részt. Az ünnépiesen díszített teremben, az asz­taltőnél igen csinos transparent éltette Dóczyt, mint az iparositjuság elnökét s Roth Ferenczet, mint az alelnököt. Az asztal fejét Dr. Helcz polgármester fog­lalta el. A hatvan-hetven tagból álló ünnepi társaság nevében a polgármes­ter üdvözölte Dóczy Ferenczet, mint derék polgárt, buzgó képviselőt s ki­tartó tűzoltó parancsnokot. Dóczy Fe­rencz megköszönve polgártársai ragasz­kodását, jutalmát tovább is a közön­ség elismerésében akarja keresni. Erre azu'án megered!ek a felköszöntők. Nagy derültséget keltett Szenttamási humo­ros felköszöntője a lüzoltóegyesület két jelenlevő volt főparancsnokára. Az ifjú­ság dalosköre meglepő sikerrel énekelt több izben Borovicska ügyes vezetése mellett. A szép társaság éjfélkor kez­dett oszladozni. — Rendk. megyei közgyűlés lesz decz. 15-én, melynek tárgysora a kö­vetkező: I. Felsőbb rendeletek. A m. kir. belügyminisztériumtól: Az 1886. okt. 26-án kelt intézmény melylyel a községi pénztári kezelés és számvitel módjának megalapításánál figyelembe veendő irány elveket az ennek alap­ján készítendő megyei szabályrendelet mielőbbi megalkotása és jóváhagyás végett 1887. évi jun. 30-ig leendő felterjesztése czéljából megküldi. 2. Intézvény Esztergom vármegye jövő évi költségvetése tárgyában. 3. A jövő évben igénybe veendő katonai pótadó megállapítása tárgyában kelt intézvény. 1. A központi választmányok mega'a­kitására felhívó intézvény. 5. Az Esz­tergom városi gyámpénztár 1885. évi állásáról szól ló mérleg tárgyában. 6. Laiszky József behajthatlau árvát ári tartozása tárgyában kelt intézvény. 7. A megyei főispánjának intézvónye mely­lyel dr. Hulényi Győző közig, gyakor­nok ebbeli állásáról való lemondása elfogadtatik s Perényi Kálmán közig, gyakornok a párkányi jár. főszolgabíró mellől az esztergomi főszolgabíró mellé beosztatik. 8. A m. kir. belügyin misz­tériumnak az Esztergom városi tiszti alügyész szavazati joga tárgyában. 9. A mi kir. föld mivel és ipar s keresk. minisztériumnak a fogadó, vendéglő, korcsma, pálinkamérés kávéház s kávé­mérésre vonatkozó szabályrendelet tár­gyában kelt intézvéuye. 10. A m. kir. belügyminisztériumnak Prokopp János volt városi mérnök minősítése tárgyá­ban kelt intézvónye. 11. Ugyanannak a bányamunkások élete és testi épsége biztosítása iránt alkotott szabályrende­let tárgyában kelt intézvénye. II. Kü­lönböző bizottságok alakítása és kiegé­szítése 12. A in. igazoló választmány­nak jelentése az 1886. évi október hó 31-én eszközölt megyebizottsági tagok választási eredményét kitüntető jog­érvényes névjegyzék beterjesztése tár­gyában. 13. Az állandó választmányba 1887-től 1889. évekre 30 tagnak vá lasztása. 14. A közig, bizottságból ki­lépendő 5 tag helyett ugyanannyinak választása. 15. A Az igazoló választ­mányba 1887. évre 5 tagnak válasz­tása. 16. A bíráló választmányba 1887—1889. évre 5 tagnak válasz­tása. 17. A központi választmányba 1887—1889. évekre 16 tagnak vá­lasztása. 18. Az egészségügyi bizott­ságba 1887 —1889. évekre 8 tagnak választása. 19. Á lóavató bizottságba 1888. évre kél elnök választása. 20. 1887. évre tiszti ügyészi helyettesnek ki­jelelése. 21. Az állandó statis ikai bizott­ságból a hiányzó 4 tag helyébe ujak válasz­tása. III. Jelentések. 22. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos, alispán és tiszt­társai előterjesztése egy al szám vevői állomás szervezése tárgyában. 33. A párkányi jár. főszolgabírónak jelenti'se az Ebed község tulajdonát képező egy ház és belsőség eladása, egy jegyzői lak építése és e ezélra 4120 kölcsön­nek fölvétele tárgyában kelt kpv. tes­tületi határozatok jóváhagyás végotti boterjesztésére vonatkozólag. 24. A kir. államépitészeti híva al főnökének jelentése a Szrtamás községében újon­nan épített városház építési terve költ­ségvetése ós az ennek alapján létrejött építkezési szerződés jóváhagyása iránt. 25. Havasy Imre választási elnök je­lentése az Esztergomban f. é. okt. 10. eszközölt városi képviselő-testületi ta­gok választása tárgyában. 26. A m. számvevőségnek Bá'orkesz, Bajna, Ba­jé th, Nagy-Öl ved 1887. évi, Dorogh, 1886. évi pót- és 1886. évi költség­vetése, Lábatlan 1887. évi, Leányvár 1886, évi pót- és 1887. évi költség­vetése, Víziváros, Muzsla, Nagy-Sáp, Ebed, Süttő, Kőhidgyarma^, Nána, Ki­csind, N.-Bény, Kis-Bény, Szent-Lélek, Kesztölcz, Csév, Béla, Libád, Kernend Kissujfalu, és Párkány 1887. évi költ­ségvetései, Kernend, Szenttamás Kőbid­gyarmat, Bátorkesz, 1885. évi szegény­alap számadásai, Szent amás 1884. évi Lábatlan és Búcs 1885, évi közpénztári számadására vonatkozó véleménye. IV. Fellebbezések és kérvények. 27. Varga József Kural község birnja s társai fel­Iebezésére a segédjegyzői állás rend­szeresítését elrendelő alispáni végzés ellen. 18. Tokod kis község lakosai s birtokosai kérvénye: Tokod kis község nagy községgé leendő átalakítása iránt. 29. Mikns Endre s" társai szenttamási lakosok fellebbezése a bormérési jogért fizetendő bormérési dijak megállapítása tárgyában, kelt Szttamás község képvi­selőtestületi határozat ellen. 30. Úny és Kurva község képviselőtestületének az Úny, Kirva, és Epöl községekből alakált körjegyzőségben a segédjegyzői állás rendszeresítését kimondó alispáni határozat ellen. 32. Pilis Maroth köz­ség hépviselőtestületének az 1886. évi községi költségvetés kiigazítása iránt. 32. Maiina Lajos esztergomi lakosnak a városi ellenőrző bizottság 1885. évi jelentésére 1886. évi 139. és 140. sz. alatt hozott városi közgyűlési határozat ellen benyújtott fellebezése. — A kolera ugyan még mindig kö­zöttünk grasszál, de már elvesztette ölő természetét. A hidegre fordult idő­járás talán ki is irtja — egyelőre. Szombat este óta — utolsó kimutatá­sunk után — Szentgyörmezőn egy és Vízivároson két ujabb kolera-eset for­dult elő. Ezek közül kettőt otthon, egyet a szentgyörgymezei járvány-kór­házban ' ápolnak. Szombat este óta [Kedd estig Szentgyörgyinezőu egy öt esztendős kis lány s egy másféléves fiu halt meg kolerában. — A piszkeiek élénk társadalmi életéről majd minden héten kapunk terjedelmesebb tudósításokat. Legujab­bsn a kitűnően sikerült Katalin-bálról írnak nekünk s ugyanekkkor egy má­sik nagy mulatságról is, melyet Hor­váth Jóska hires magyar czimbalmos játéka tett nevezetessé. Két estétől két reggelig kesergett a czimbalom s mu­latott a piszkei gentry. A komáromi tvszékből. Lestár János esztergomi lakos a Bekő József, Képíró György, Szathmáry János, Ador­ján János és Major István esztergomi lakosokon elkövetett súlyos ós könnyű testi sértés vétségében bűnösnek mon­datott ki a nov. hő 26-án megtartott végtárgyaláso'.i és három évi bőrön — és a költségek megtérítésére ítél­tetett, mely ítéletbe úgy a vádlott, miut a kir. ügyész belenyugodottt. — Időjárásunk kezdi megbecsülni magát. A különféle bacillusok jéggé merednek s a korcsolyázás kellemes sportja nemsokára megkezdődik. — A fillokszera megyénk és váro­sunk területén rohamosan terjed. Leg­újabban a párkányi járásban fekvő Kicsind községben constatálták a szőlő járvány kiütését. * A „NEW-YORK" életbiztositó-társaság, mely Európa minden fővárosában állított fiókot, a magy. kir. kereskedelmi törvényszék által ezégét beje­gyeztetvén, Magyarországba is át tette működése hatáskörét. — Á New-York 1843-ban, államának külön törvényhozási intézkedése által alapíttatott. A társaság tisztán kölcsönösógen alapul, nincsenek tehát más érdekei, mint a biztosítottakéi. Igazgató­tanács által igazgattatik, melynek tagjait maguk a biztosítottak választották. De a New-York államtör­vénye azt rendeli, hogy a tartalék úgy számit­tassék, mintha az elhelyezések nem hoznának töb­bet 4 és fél száz. kamatnál. * A tes'nek hgkhebb l ápolása nélkül meg van a Legnagyobb eredminy. A nyári forró év­szakban életrendi vétségek miatt gyakran zavarok támadónk az emésztő szervekben s ilyenkor rögtön egy jó házi szer használatával, amilyen tudvalevőleg a Brandt E. gyógyszerész svájezi labdacsa, más nagyobb bajoknak elejét vehetjük. Mindig gondosan meg kell nézni, hogv a Brandt B. svajezi labda­csainak mindenik dobozán (egy doboz 70 kr. a gyógyszertárakban) rajta van-e a felié'- kereszt vö­rös mezőben s Brandt B. névaláírása, különben visszautasítandó. (AXIX-ik zsoltár.) Vizsga alkalmával egyik tanulóhoz igy szól a református tanitó : — Péter, mondd el nekem a XIX. zsol­tárt! Hosszasan gondolkozik a fiu, de esak nem jut eszéb* a kérdéses zsoltár. Egy­szer csak így kiáltott fel: — Rekt'ram tudok ám én másikat is! (Ki teremtette a világot?) Tanuló (felel): Hat nap alatt terem­tette Isten a világot. Első nap monda: Legyen világosság és lett világosság. Tanitó: Juriga Károly! mi lettekkor? Juriga Károly: Világosság. Tanitó: Pandúr Jóska! Mondd csak: ki mondta azt hogy legyen világosság? Jóska: A Juriga Károly! (Müveit stil.) — Mit gondol András, be lehet-e már szállíttatni a takarmányt? — kérdi az uradalmi ispán a hajdút. A hajdú művelten akarván magát kife­jezni, igy válaszolt: — Megkövetem a téns ispán uret, igenlő alkalommal bízvást lehet bátorkodni. (Izé öcsém ...) Két v—i kanonok utazik Budáról Fü­red felé, s velük egy vaggonban egy fiatal ember, ki előzékeny modora és kellemes társalgása által a két öreget egészen meg­nyerte. Nem is állhatta meg az egyik — Sió­fokra érve, — hol mind kiszálltak, hogy meg ne kérdezne: Mi legyen a spectabi­lis becses neve ? Az ifjú udvariasan bemutatja magát mint a ki itt a szomszédban a.-v-— i Ka­talánnál ispáni írnok. — Izé öcsém fogd csak meg a pakktás­kámat — s hozd a kocsiig! — volt a -be­mutatás eredménye. (A magyar nyelv iskolája Bécsben.) Régen mikor még a mai érsek-püspökök pazmaniták voltak, járt be a Pazmaneumba (Bécsben) egy tisztességes magyar mester­legény vasárnap délutánonkint, a tiszte­lendő urakkal az otthon való dolgokról el­diskurálgstni. Egyszer azzal a hirrel lepi meg a fiatal papokat, hogy házasodik. — Ecce-ecce; hát aztán kit vesz el? — kérdik tőle, — Hát egy jóravaló tapecirosuak a lá­nyát innen a Józsefstadt ból .Jóravaló he­lyes lány, azután meg már magyarul is elbeszélget. — Magyarul, azután hol tanulta? — Hol? — hát a kaszárnyában — 10 az önérzetes válasz. GARAB0NCZIÁS. FELELŐS SZKBKKS&TG •. Dr. KÖ R Ö S % L Á S Z L Ó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom