Esztergom és Vidéke, 1886

1886-11-18 / 92.szám

— Isten jót tett vele, irgalmas-bb volt, mint az emberek. A leány igőrült, nem szenvedett többé. Min£ abban a reményben volt, hogybolg lesz... BALLÁ KÁLMÁNNÉ. IRODALMI LEVÉL. (Arany örökség.) Arany János irodalmi hagyatéka legköebb megjelen a könyvpiaczon. S bár a yy kólö halála óta egész legendák kegtek három éven át a nemzetnek ha)tt műkincsek felől, — a Ráth Mór kiisában legközelebb kiadandó kötetek farina, értéke felülmúl minden várakozást, lemcsak egész Magyarország lelkes öröt, hanem a müveit külföld csodálatát irigységét is kihivja. { gyásznap óta, mikor Arany János Heme elköltözött közülünk, kegyeletes kéz a legnagyobb lelkiksmeretességgel ijté össze a fenmaradt irodalmi relikkot. A költő fia: Arany László éveket nt e munkára, hogy a nemzet egy télgyűjteménynek jusson birtokába, aki tlan nagybecsű kéziratokból, melyeket my János csak holta után kivánt nyillosságra hozni. !L magyar nemzet ez öröksége most váközkincscsé. Ráth Mór a nagy költő játékához méltó ambiczióval állíttatja Arany János négy uj kötetét. L legdíszesebb nagy 8-ad réten, az zes munkák legutóbbi nyolcz kötetes lásához egészen azonos alakban és kitásban fognak e kötetek már legköze3 megjelenni. LZ első kötet Arany László bevezetésénagy érdekű adalékokat nyújt a költő rajzához, tartalmazni fogja Arany Jáönéletrajzát és 30—35 ivre terjedő latlan költői műveit. Van ezek közt sz sora a nagy stilű epopéáknak. Ezek fc a »Csaba kiralyfi« czimü hűn rege latja el az első helyet, mely a »Buda ilát«, az »Etele és Buda«, »Rika és ko«, s a Csaba czimü részekkel egy y tetralogiává egészíti ki. Ezenkívül öt Í epopéát is tartalmaz e kötet, melyek íiei: »Az utolsó magyar«, »Edna«, az döklő angyal«, »Csanád« és » Daliás [.« Fgyane kötetben egész sorozatát a lirai íisebb epikai költeményeknek, epigrammák fogja találni a közönség. Itt köetnek a »régi költemények* ama száí melyek eddig politikai s egyéb okoknem jelenhettek meg. Ilyen többek ; a »Rózsa Sándor« czimü, s 4 műfor3 Mooreból, Burns-ből és Horatiusból. »öszikek« cziklusa 35, a »Köszöntök« , politikai félék 12, a >Parodiák« 7, a llaghullaskor« czimű 7, az »Ortologuellen« czimü 3 s a »Betegsege, agg,« czimü 16 költeményt tartalmaz. ezen kivül e kötetben »34 terv« és ;det«, 22 »rögtönzes«. »trefa« és »sóés töredékben a »Zrinyi« népies kiozása s a vázlatok közt a »Bolond lí« folytatása. A kötet bezáró ivei íy László jegyzeteit ugy a bevezetésmint az önéletrajzhoz tartalmazzák. második kötetbe a költő prózai műyannak összegyűjtve. Ezek részint iroli irányczikkek, bírálatok, könyvismer;ek, melyek eddig nem jelentek meg, nt kisebb-nagyobb tanulmányok, mia »Nyelv és stil« czimü s »Zrinyi 'asso«-ról szóló. Berekesztik a kötetet zély kiserletek« és irodalmi »forgáharmadik és negyedik kötetben Arany is levelezései fognak összegyűjtve kózscsé válni. Ez a gyűjtemény öt részül : a forradalmi évek Petőfivel stb. 5—49), a forradalom után Tompával (1850—51), a nagy-körősi évek időiből (1851—60), a szerkesztőségi és émiai évekből (1861—76), végre az onyat« czimü sorozatból (1877—82). ggelék a költő utolsó leveleit (1882) lmazza. ith Mór ez epokális kiadáshoz Arany s három különböző korbeli arczképét, 5 azt, melyet Petőfi rajzolt, számos imile és egyéb lerajzolt relikvia kisé>en mellékelte. őfizetési ára a 120 ívre terjedő kiadásÍ0 frt. lelkes kiadó aggodalmának ád kifejehogy tán rossz időben lép a magyar iség elé, mikor a nemzeti önérzés ában szendereg. De mi azt hisszük, ha ily apátiából a nemzet közvéleményét felébreszteni lehet, akkor az Arany János irodalmi hagyatékában megszólaló nemzeti géniusz birni fog ezzel a bűvös hatalommal. SimQr-acbmák. Midőn a néhai mosonyi plébános a prímásnál járt a czimzetes »egressi« apátságért, a primás sajnálkozó bangón, de jóizü tréfával ezt felelte neki: — Sajnálom, hogy előbb nem jöt tél, mert az »egressi« apátságot már megkapta a magyaróvári plébános. Ha azonban beéred a »ribizli« apátsággal, azt szívesen neked adományozom. * Nem szerette sohase a hiúságot a világiaknál, de annál inkább gyűlölte az egyháziaknál. Egyszer egy fiatal káplán került ő Eminencziája elé. A káplán csupa csín, túlzott elegauczia s haja elől-hátul rendkivül ficsurosan volt fésülve. A primás hozzászól környezetéből: —- No öcsém, ha a lelkiösmereted is olyan rendben van, mint a frizurád, akkor mindenesetre menyországba fogsz jutui. AUCÜN. HÍREK. — A herczegprimás kedden Bajcsra utazott, hogy a bajcsiak üdvözletét fogadja. Bajosról ma érkezik vissza a primás s szókhelyéről a fővárosba készül. — A jubileum rendezésének szellemi bajnokaik a kik részint ékesszólással, részint tollal szolgálták a legnemesebb ügy sikerét, M. Sujánszky Antal prébost, nógrádi főesperes és esztergomi kanonok tegnap vendégszerető asztalához hivta meg. A prépost maga kétségkivül egyike volt azoknak, a kik legtöbbet tettek s igy a meghívottak nagyrésze nem fogadhatta et föltétlenül a kitüntetés czimét. Jelen voltak: Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos, Dr. Rapcsák Imre primási főorvos, Matytyasóvszky Lajos primási számvevő, Csernoch primási titkár, Séda Ernő primási jegyző, Haan Rezső szerkesztő, Dr. Földváry István városi ügyész, Dr. Ozorai József primási levéltáros és Dr. Kőrösy László. A prépost ur rendkívüli előzékenységét mi sem multa felül. A vendégek nevében Dr. Feichtinger Sán-lor mondott reá meleg felköszöntőt, kiemelve azon nagy érdemeit, melyeket az egyház s az irodalom terén a haza javára félszázadon túl szerzett. Erre a praelatus vendégei egészségére emelte poharát s örömét fejezte ki, hogy ő Eminentiája fényes aranymiséje ünnepének legszorgalmasabb munkásaival örvendhet az országos jubileum kitűnő sikerének. A társaság kitűnő hangulatban hagyta el a prépost vendégszerető salonjait. — A primás és a pályaőr. A napokban — miként azt lapunknak irják — érdekes levelet kapott a primás egy borsodmegyei vasúti pályaőrtől, melyben jubileumi emlékül két vallásos könyvet a Philothea és Officium d i v i n u m cz. munkákat kérte a prímástól ajáudékba. A szokatlan kérelem tetszett a prímásnak, s a folyamodó a kivánt munkákat meg is kapta nyomban még pedig olyan diszes kötésekben, hogy azok bármely salon asztalának becsületére válnának. f Kollár István. A legnagyobb esztergomi fuszerkereskedós megalapítója, a legszolidabb és legbecsületesebb kereskedők egyike hosszas szenvedés után jobb létre szeuderült. A családi gyászjelentés a következő : Özv. Kollár Istvánné szül. Orosz Alójzia saját valamint alulírott összes rokonok nevében fájdalonitelt szívvel jelentik felejthetetlen kedves jó férjének Kollár István kereskedőnek f. évi november hó 16-áu éjjeli 1 órakor fájdalmas szenvedés utáu jelétének 50-ik, boldog házasságának 18-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt teteme f. hó 17-én délután 3y

2 órakor fog a kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig 1*. hó 18-án reggeli 9 órakor a kir. városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemuttatni. Esztergom 1886. november hó 16. Áldott legyen örökre emléke ! Kollár Antal mint édes atyja. Kollár Péter, Mária, Antónia, Györgyike, Károly mint testvérei. Grósz Ferencz és neje Brunner Linka mint sógora és sógornője. Grósz Antal apósa és neje Taxner Katalin anyósa. Temetése tegnap délután volt. A városi virilis képviselő koporsóját városi képviselők kisérték fáklyákkal. A kaszinó elhunyt tagját fekete lobogóval gyászolta, a kereskedelmi társulat s a kereskedő ifjak egyesülete pedig testületileg vett részt a nagy részvéttel megtörtént temetésen. - - A kolera Esztergomban. Mikor a baj Pesten kitört s Győrött folytatódott, aggodalommal tartottunk tőle, hogy minket is fölkeres; de nemsokára tárgytalanná vált aggodalmunk, mert a kolera elkerült. A leányvári eset localizálva maradt s Esztergom rossz ivó vize s szemét himalájai daczára is nem fogadta be a rémes vendéget. Most azonban már nálunk is kitört a vész. Az első kolera esetek Szent-Györgymezőn merültek föl. Egy szent-györgymezei fiúcska, a hat éves Pócs József alig néhány óra alatt hunyt el, mielőtt még orvosi segítség érkezett volna. Szenvedései nem tartottak sokáig, a kolera az eleven fiút néhány óra múlva örökre elnémította. Másnap egy alig másféléves életerős gyermekleányka, valami Laskó Margit hunyt el koleraszerű tünetek között hirtelen, Még azonnap éjfélkor egy szent-györgymezei molnár fiatal, mindössze huszonkét éves felesége Dejcző Lőrinczué betegedett meg. A kolera tünetei oly gyorsau léptek fel, a ragadós betegség oly rohamosan aláásta a fiatal asszony életerejét, hogy minden orvosi segítség daczára is kedden délig kiszenvedett. A szent györgymezei koleraesetek hire méltán megdöbbentő. Dr. Beréuyi Gyula szentgyörgymezei körorvos mindjárt az első koleraeset alkalmából jelentést tett a szolgabiróságnál ugy hogyf. hó 15-én Dr. Mátray Ferencz és Dr. Berényi Gyula a legszigorúbb ovóintézkedésekhez fogtak hozzá. Másnap azaz f. hó 16-áu Reviczky Győző főszolgabíró, Dr. Lipthay főorvos, Dr. Mátray Ferencz és Dr. Berényi Gyula reggel kilencz órakor a megrémített községben megjelentek s a legsürgősebb ovóintézkedéseket állapították meg s vitték keresztül. Mindenekelőtt egy ideiglenes kolera-kórházat rögtönöztek s azt hat beteg számára rendezték, be. A fertőtlenítésre külön egyént tanítottak meg. A kolerában kimúltaknál a desinfectio a bizottság jelenlétében történt. Délután két órakor már megalakult Szentgyörgymező község járvány-bizottsága, mely nyomban ülést tartott. Ezen az ülésen a főszolgabíró s a bizottság intézkedéseit tudomásul vették s egyúttal elhatározták, hogy a népet a ragadós betegségről való mentesítés minden szabályaira figyelmeztetik. Mértékletes és tiszta életmód az első fegyver a baj rohamos föllépése ellen. Meghagyták azután a község lakosságának, hogy a legkisebb tünet jelentkezésénél is rögtön orvosi segítséget vegyenek használatba. Ugyancsak a járvány-bizottság egy külön kolerahalottas-kamrát állított föl. A kolerahalottas kamrát huszonnégy óra lefolyása alatt Pfalz József építette. A járvány bizottság még javában tanácskozott, midőn a kolerában kimúltak közül d. u. három órakor a kis Leskó Margit hulláját Dr. Mátray, Dr. Berényi és Dr. Liptay fölbonczolták. A bonczoló orvosok egyhangú véleménye szerint a másfél éves kis leány csakugyan a kolera áldozata lett. Ekkor Dejcző Lőrinczué hulláját a halottas kamrába szálitották. A fiatal asszony lakását erősen desinficiálták. Az első kolera-halottakat tegnap temették el. Nemcsak Szentgyörgymező, de az egész város megdöbbenve értesült a kolera megtelepedéséről Esztergomban. — Hol a háromszáz forint ? Ezt a kérdést intézte egy megkárosodott vízivárosi mészáros s utána a kapitány Feigl Náczihoz, a ki azonban nem akart a kérdésre egyenesen felelni. A három száz forintos kérdés története egyébként a következő : Feigl Ignácz és Lojbl Antal vízivárosi mészáros a napokban az ipolysághi vásárou jártak. Feigl a maga kocsiján, a mészáros vasúton. Visszamenet Feigl egy forintért fölajánlotta a mészárosnak az alkalmat, amit ez a kocsin rögtön el is fogadott. Igy értek haza este felé Esztergomba. Leszálláskor Lojbl elővette a nagy bugyellárist, melyben három száz forint volt, s kifizette Feigl Náczit. De a kocsis is borróvalót kért. A mészáros letette a nagy bugyellárist az ülésre, s keresgélni kezdett aprópénz után. Soká nem talált s ezenközben bement a lakására s kihozta a borravalót. Nagyon megdöbbent azonban, midőn egész vagyonát, a uagy bugyellárist nem találta a zsebében. Rögtön keresték az ülésen s a kocsiban, de nem találták. A rendőrkapitány is kérdezte hogy hol a háromszáz forint s Feigl Náczi a jeles férfiú, azt felelte, hogy nem tud arabusul. Néhány nap múlva már Selcz József fenyítő bíró intézte ugyanezt a kérdést Feiglhez. És nemsokára Komáromban kérdezik meg tőle, hogy hol a háromszáz forint. Ott talán meg is fogják tudni. — KÖZÖS vacsorák. Tél eleje közvacsorákkal szokott kezdődni Esztergomban. Vasárnap este az Olvasó-körbeu, s a Lövész-egyesületben lesz a tagok számára közös vacsora, melyekre már nagyban folynak az aláírások. — Himlő. Két hete mult annak, hogy Esztergom kir. városban a Simor János-utczában az első himlő eset mutatkozott. A hét elején már SzentTamáson egy alig két hét előtr, Budapestről ide hurczolkodott Mészáros nevű szabó betegedett meg himlőben. A beteget a kezelő orvos tudta nélkül beszállították a városi közkórházba a lobbi betegek közé ! Valóban kívánatos lenne, ha a város a testvérvárosokkal egyértőleg egy külön himlőhelyiségről gondoskodnék, mert csakis igy lehetne a járvány tova terjedését megakadályozni. Az orvosok különösen a korosabbaknak, a kik több fogékonysággal birnak a bajhoz, beojtást ajánlanak. Dr. Berényi Gyula a bécsi dr. Heinrichféle állati ojtó anyaggal már hosszabb idő óta eszközli nagy sikerrel a felnőtteken a himlő ellen való beojtást. A katonaságot október elején ojtották tehénhimlőanyaggal. A himlő-ragály ellen egyébként a leghathatósabb gyógyító és óvó szer a vérojtás s az elkülönítés. * Korunk valódi szülötte, a mely kevés pénzért sokat nyújt, — s igy egy nagy bajon könnyű szerrel segit. Néhány krajczár napi kiadással testünknek gyökeres kitisztítását eszközölhetjük, s ez által egész sereg betegségnek elejét vehetjük, a melyek az emésztési s táplálkozási zavarokból erednek. Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak használatát értjük itt, a mely labdacsokból egy dobozzal 70 krért vehetni a gyógyszertárakban. Vi" gyázni kell a doboz védöjegyére: egy fehér keresztre vörös mezőben s Brandt R. névaláírására. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ.