Esztergom és Vidéke, 1886
1886-01-28 / 8.szám
őségig hű képot adtam, vagy legalább gyekeztem adni, olvasókörünk 8 ik óvéől, annak helyzetéről, felmutatva az írem mindkét oldalát, tul nem besülve a haladást, nem rejtegetve a liányokat. Kérem a tisztelt közgyűlést: kegyes;edjék jelentésemet tudomásul venni. Bátorkeszin 1886. év jan. 17-én. BITTER TÓDOR, olvasóköri jegyző. Az olvasókör 1886. évi költségelőrányzata következő : 1. Bevétel: .) 1885. évi pénztári maradvány 18 rt 30 kr. 2) Hátralók 33 frt. 3) 42 lelybeli rendes tag dija 210 frt. 4) !5 vidéki rendes tag dija 62 frt 50 :r. 5) Havi tagok dija 12 frt. 6) Já ékpónz 100 frt. 7) Eladott lapok 12 r t f — összesen: 447 frt 80 kr. — I. Kiadás: .1) Lakbér 215 frt. !) Lapok 110 frt. 3) Könyvtárra 50 rt. 4) Bolti kiadás 20 frt. 5) Rendívüli kiadás 52 frt 80 kr., összesen 47 frt 80 kr. A „kiadás" 3. pontja alatt eredetiag tekeasztal árának törlesztésére 70 rt volt előirányozva. Tartozik ugyani az olvasókör nagyságoB Hazay Ernő rsz. képviselő urnák, az olvasókör édnökóuek 200 frttal, melyet a kittek egy uj tekeasztal árának kiegésziBseül kamat nélkül kölcsön adott. A álasztmány első és becsületbeli köte9sségének tartotta tehát ezen összeg tirlesztósót. Azonban a közgyűlésen agys. Hazay Ernő úr azon nagylelkű jánlatot tette, hogy nevezett kölcsön vi 50 fr tos rénzl etekben törlesztessék; e hogy a könyvtár ez évbeu se szen edjen, az 1886. évi 50 frtos részle9t a könyvtár gyarapítására ajáudóozza. A kölcsön törlesztésére előirány ott 70 írtból tehát a könyvtár javára •atott 50 frt, 20 frt pedig a rendivüli kiadásokhoz íratott át. Ily ne168 tett — mely nálunk nem első — em szorul dicséretre. Taláu megsórím ezen közléssel nagys. Hazay Ernő r szerénységét, ki titokban szeret Ú tenni; de lehetetlen elhallgatni y önzetlen tettet. Mert követésre ditó példát kellett közzé tennem. Elnöki beszéd HÍREK. — Bátori emlékére Dr. Mátray Farencz két forintot adakozott, mely öszszeget a bizottság mólt. elnökének, Majer István püspök urnák kézbesítettünk. — Ujabb adakozások, Jónás Pali javára ujabban adakoztak : Dr. Mátray Ferencz két frtot, Mészáros Károly egy frtot, Bruckner Albert 1 frt, Tábor Adolf 50 kr, Weisz Sándot 30 kr: összesen négy frt nyolczvan kr. — Közgyűlés. Egyik legnemesebb hivatású szövetkezetünk, kereskedelmi Társulat jan. 28 áu d. u. 4 órakor a Takarékpénztár helyiségeiben rendes évi közgyűlést tart, melynek prograinmja : 1. A választmány beszámoló jelentése. 2, Számvevő bizottság jelentése. 3. Az 1886. évi költségvetés megállapítása, 4. Három számvizsgáló tag választása egy évre. 5. Három kilépő s egy uj választmányi tag megválasztása 3 évre. 6. Az alapsz. 16. §-a értelmében bejérkező indítványok 7. A közgyűlési ! jkönyvet hitelesítő 3 tag kiküldése. — A megyei közgyűlésről szóló érdekes tudósítás bözleményeink túl'halmozottsága miatt jövő számunkba j maradt. — Farsangi estély. Brutsy János 'szeszgyáros ós városi képnselő igen 'szíves estét szerzett néhány bizalmasabb barátjának, kik közé a város fiatalabk nemzedékének több jelese is tartozik. A háziasszony szeretetremóltó•ságát mi sem multa felül. A felkö1 szöntők többnyire a jövő programmbeszédei voltak. — Jónás Pali állapotában némi javulás átlőtt be s igy remélhető, bogy a jeles nópzenész már nemsokára teljesen meggyógyulva tér vissza. Leveléből a következő részletet közö Ijük. Isten kegye őrangyalként lebegjen nagybecsű jótevőim és nemesszivű pártfogóim felett. Midőn a küidött és forró köszönettel fogadott tizenhat forintos könyöradomáuyok átvételéről értesítem bátor vagyok hozzá tenni, hogy a ssgóly soha jobbkor nem jött, mint ez alkalommal, szerencsétlenségemben. Van szerencsém egyúttal arról is értesíteni, ha Isten kegyelme megeugedi, akkor már farsang végivel egy néhány uj nótával fogok kedveskedni az én nagylelkű pártfogóimnak s a jó esztergomi közönségnek. — ÁlarCZOS bál. Verseghy Róbert Ékesi Ede, Roboz Napoleon, Hajualy Gyula, Nagy Ferencz ós Kemény fy Béla urakból álló rendezőség, Schwarz József elnökkel élükön farsang végén jótékony czólu nagy álarczos-oált rendeznek. — Estély. A dal ós zenekedvelők egyesülete jOvő szerdán azaz f. ó. február 3 án esti 7 órakor saját helyiségében (Lőrincz utcza) családi estólyt tart, melyre az egyesület minden tagját meghívja a választmány; külön meghívók nem adatnak ki. Az estélynek igen élvezetes ós fölötte változatos műsora lesz — közre fognak működni az összes karok — jó konyháról pedig az egyesületi vendéglős fog gondoskodni. — Polgári bál. A polgári ifjúság által rendezendő vigalom meghívója a következő: Meghívó az esztergomi pol • gári ifjúság a városi önkéntes tüzoltóBgyesület javára f 1886. évi febr. 6-án A w FürdŐ" vendéglő nagytermében zártkörű tánczvigáimat rendez, melyre tisztelettel meghívja a rendezőség. Kezdete 8 órakor. Belóptidij; Szemólyjegy 1 frt családjegy 2 frt. Jegyek előre válthatók : Brutsy G-yula, Tábor Adolf, Sternfeld Rezső, Lelóczky Gyula (czukrász) Balog László és társa urak üzletében. Felülfizetóst a jelzett czólra köszönettel fogadunk, és hirlapilag nyugtázunk. Az estélyen a helybeli 26 ik ezred, és Jónás Pál zenekara fog közreműködni. nelylyel ft. Meiszermann Ignácz plébános ur, mint bátorkeszi polgári olvasókör elnöke f. ó. évi jan ] , őd " égé fcé é alkalom Sen 1-én az évi közgyűlést ünnepélyesen m«gnyita.) Mélyen tisztelt közgyűlés ! A polgári olvasó-körünk által czólul itüzött közművelődés iránti élénk érBklődésnek jelét azon körülményben ltjuk és tiszteljük, melylyel a közyülósen jogosult helybeli és vidéki egyleti tag- és polgártársaink megivásunkat elfogadni ós ily tekintélyes «inimal megjelenni méltóztattak. A t. igazgató választmány örvendve, jzinte hálával fogadja a buzgóságnak i érdeklődésnek eme nyiiványulását, habár szivünk mindig örömtől ára>zik, valahányszor kedves tagtársaink szes körében időzhetünk s nemzeties ányu kultúránk áldásos terén munílkodhatunk: legbensőbb örömünket égis akkor leljük, mikor t. polgárisainkat egyesületünk székhelyen, kaiuónk nagygyülési ékes csarnokában, le, ép egészségben egybegyűlve szemljük ós hazafias érzülettel tiszteletljesen üdvözölhetjük. Üdvözlöm mindrájukat! Isten hozattál ! T. uraim ! Polgártársaim! Ez alltammal fígyeluiöket hazánk népének ennek ipari, gazdasági és művelődési ilyzetének csupán az e fold teiülen lezajlott történeti eseményeknek ámbavételére kívántam felhívni, mint elynek révén nyerhetünk csak tisztán thető képet s áttekintést közművelőSsünk közbejött akadályairól, valamint zben elért némi haladásáról is, amiért i« néhány sorral meg kell emlékeznünk Magyarország történetéről is. A honfoglalástól a mohácsi vészig letelt hetedfél század alatt a magyar nemzet nemcsak bebizonyította életrevalóságát, hanem az európai czivili zatiónak lényeges szolgálatokat is tett. A magyar nemzet Európa e részén az állami rendnek s ez állal a civilisatió nak, a haladásnak mindenkor erős és megbízható fentartója volt, daczára annak, hogy a nyelvi egység hiánya e feladat megoldását tetemesen nehezítette. A mohác«i vész után az ország eldarabol tátott, ami a magyar nemzetre nézve annál végzetesebb volt, mivel a török bódítás leginkább a magyarság által lakott területet érte és az etttől menteu maradt nyugoti ós keleti vész folytonos viszálykodásbau ós ellenségeskedésben állott egymással. Sok küzdelem ós ugy külföldi támadás, mint belforrongás utáu azonban a történeti fejlemények végre meghozták a viszonyoknak azon változását, melynek nyomán a nemzet ismét művelődhetett és emelkedhetett. A török hatalom Magyarországon sorvadozni kezdett s a vallási küzdelmek véget értek, a mi Magyarországra nézve egy jobb kor hajnalát jelezte, s tényleg ez idő óta a magyar nemzet története mind szorosabb szolidaritásba jutott nyugoti szomszédaink történetével, ? a nemzet, bár lassan, de mégis a bóké* fejlődés utján haladhatott. Mindazonáltal t. közgyűlés nagyobb ?zabásu művelődési ós haladási eredmények e békés és nyugalmas évtizedekből is alig említhetők fel, mert köztudomású, hogy épen e korszak az eu"ópai continensre nézve meglehetősen neddő volt. Ami különösen az ipart, nűvészetet, irodalmat és általában a izellemi életet ós közművelődóst illeti i haladás félreismerhetlen ugyan, de az ) téren való százados mulasztásokat az •rszág még sem pótolhatta, mert nem rolt oly szellemi központja, honnan a [ezdemény és példaadás kiindulhatott ! az országra kisugározhatott volna, 1 Özenfelü! a nemzet előkelőbbjei a fe-| edeimi udvar kegyétől vonzatva az ud-i ar székhelyére, Bécsbe húzódtak, ós! öbbnyire elnémetesedtek ; ami a teraészet szerint azt is maga után vonta : logy a nemzeti nyelv és irodalom fejődésére tér és alkalom sem nyílt és i jgyasztók hiányában az ipar és művé- ' zet lendületesebb fejlődéséről sem le-| etett szó. ;i E viszonyok hezták létre a mult zázad végén megindult nemzeti vissza- 1 atást, mely azonban csak a jelen szá-! ad harmadik tizedében vált uralkodó < ramlattá. ,1 Ez időtől kezdve azonban aunál lá- 3 asabb szorgalommal indult meg a fej- < Sdés az anyagi ós szellemi élet minden 3 gában. De ezen fejlődós sem folyha- " )tt zsvartalanu', alig két évtized raulva '. negyvenes évek végén történetünk 1 ly korszakhoz ért, mely a nemzet 3 letrevalóságát erős próbára tette. Az i 848|49 iki küzdelmek idejében a fej- J ídés szálai minden irányban megsza- ' adóztak, s a küzdelem legyőzése után I 3 előbbi lüktető élet helyébe a remény-, í deuség tétlensége lépett mely hosszabb í [őn ismét elzsibbasztotta a nemzet ha- í bdási képességét- Csak a magyar alDtmány visszaállítása, s a nemzeti kor- 1 ány szervezése után <1867)ben indult I eg ismét nagyobb erővel a nemzet < iilturális tevékenysége s haladt a nem { )t oly uton mely hitünk és remó- t yüuk szerint egy szebb jövő felé Bzet. ( E rövid idő alatt, tehát alig két í vtized alatt megfeszitelt erővel kellett lajduem évszázados mulasztásainkat a i ársadalmi élet, a közművelődés a gaz- 1 aságj ipar, kereskedelem ós a művé- i - szet minden ágazatában pótolnun !. ujabb és ujabb intézményeket alko g nuiik, a létezőket a kor színvonala r emelni, hogy ez által magunknak i - európai czivilizáU államok sorában h Ivet biztosítsunk és e helyet mindé . körülmények között becsülettel meg Í tartsuk. (Folyt , kőv) 9 i Farsangi levelek. 3 I. (Az olvasó-kör vigalma jan. 24-én.) ) Az olvasó-kör majd minden észten t dőben egy eredeti estével szerzi mei ; Carneval herczeg örömeit. I Ilyen este volt a vasárnapi vigalor ; is, mely az uj nagy teremben (az ol vasó kör tulajdon házában) jófajta ma gyar vacsorával kezdődött. A terem fő képe, herc/egprimásunk arczképe, ünne pélyesen fel volt díszítve. S/ázau vettek részt a közvacsorán Földművesek, idősebb gazdák, iparo sok, kaczkiás menyecskék ós jókedvi ifiasszonyok a nevető lányokon kívül Felköszöntő elég volt. Az elnök Dó czy Antal, emelkedett szavakban a köi nagy pártfogóját, a herczegprimást él tette, a mi viharos lelkesedést idézet elő. Maun Honor jókedvű beszédben ól tette az olvasókört. Dr. Mahovits szói beszédben jelölte ki az olvasó kör helye: irányát, Eitner tanár a város szeretet plébánosát, Kubovits ígnácz buzg< pénztáros az olvasó-kör jóakaróit s Tá tos uram exotikus flosculusokban a de rék könyvtárost, Ferenczy G-yörgy plé bánost éltette. Erre azután megeredt a táncz. Á nó tákat Lajosok ügyesen és tüzeseu cselekedték, ugy hogy még reggeköit óra kor is fel-felhangzott a fáradatlai mulatók hogy volt-ja. II. (A Zenei Kör estélye jan. 25-én.) A Fürdő vendéglő nagyterme hétfőn este megint egy csokorba hozta össze városunk legszebb virágait. Olyan este I volt ez, melyet Carneval herczeg arany betűkkel jegyzett fel naplójába. I Az estélyen megjelent gróf Majláth G-yörgy főispán ur ő móltósága is, aki nagy figyelemmel kisérte végig a sikerűit hangversenyt s nagy megelégedéssel nyilatkozott a résztvevők szép sikeréről. A nem túltömött, de annál jobban mulató s elegánsan díszített teremben a szépnemet a következő sorokban üdvözöltük : Andrássy Jánosné, özv. Ács Flórisnó és Anna, Barta A-uó,Bartal R-né, Sarolta és Iczi, Bergmann Jánosné és Lujza, Brenner Józsefnó ós nővérek, Budánó ós nővérek, Ékesy Adoltnó ós Sárika, Heisch mann Ferenczné és Annácska, Kádamé és Lujza, Klinda Rezsőnó, Langernó és Mariska, özv. Maar Gyulánó, Dr. Mátray Ferenczné, Mezei Dónesnó, Munkácsy Károly nó és Mariska, Palásthy nővérek, Palkó vi ch Alajosné ós Lujza, Peines Terike, Platz Mátyásné és Irma, Reviczky Gábomé, Rónay Gryulánó ós GHnczike, Schauer Antalné, Vilma ós G-izácska, Szecskay Cornél né, Sárika és Cornel, Szvoboda Romáimé és Cornélka stb. Rónay Gizella szép zongorajátéka, Ekesi Sarolta gondos kísérete, a Palásthy nővérek ós Langer Mariska szép dalai, továbbá a zenekar valamint a vegyes karok előadásai nagy tetszést arattak. A gróf ur reggeli három óráig, nemcsak jelen volt az estélyen, de a táncz örömeibeu is megosztozott. Szépeink reggel Ötig vigadtak. A kimerült czigányok utolsó nótájával azonban nem hangzott el a kedves estély szép emléke.
